Ha felmérést végeznénk a magyar repüléskedvelő közösségben arról, hogy melyik a legkedveltebb helikoptertípus, minden bizonnyal a Mil Mi-8 söpörné be az első helyet, és nem csak azért, mert hazánk helikopteres erőinek gerincét alkotja több évtizede, hanem mert a világ sok más országában is megbízhatóan és teljes erőbedobással szolgál közel ötven éve.

Finnország 1973-ban vásárolt az akkori Szovjetuniótól 11 Mil Mi-8 Hip helikoptert. Ezek közül kettő volt Mi-8P (civil személyszállító változat) és kilenc Mi-8T (alap katonai szállító változat). Az azóta eltelt 37 év során egyetlen gépveszteséggel járó, súlyos balesetük sem volt, pedig eleddig a teljes flotta összesítve 36 000 órát töltött a levegőben! Mostanra azonban a becsületben megőszült masinák felett eljárt az idő, leváltásuk az NHI NH90-ekkel történik.

Finn „Minyó” landol (Forrás) ,

A flotta 1981-ig a Finn Légierő állományába tartozott, mikor is átkerültek a szárazföldiekhez, azon belül is az Uttiban állomásozó Utti Jaeger Regiment kötelékébe, mely egy különleges rendeltetésű ezred. Ekkor egyébként a teljes finn helikopteres erő ide került, és azóta is ez a felállás működik, az MD 500D és E, valamint a 2006-óta folyamatosan beérkező NH90 típusokkal együtt alkotják a különleges erők helikopteres zászlóalját.

Napjainkat két példány érte meg repülőképes állapotban, a HS-11 és HS-13 jelzésű Mi-8T-k. Természetesen az évek alatt több korszerűsítési programot is elvégeztek rajtuk, melyek között élettartam-hosszabbítás is volt, így még több száz órányit repülhetnének, számítások szerint két évig maradhatnának szolgálatban. Azonban az utóbbi időben már nagyon keveset repültek, idén májusban mindössze 9 órát töltöttek a levegőben.

Finn Mi-8T deszantol (Forrás) ,

Anssi Vuolle alezredes, a helikopteres zászlóalj parancsnoka elmondta: a hadsereg felső vezetése még nem döntötte el, milyen sorsot szán a két matuzsálemnek, de jelenleg is dolgoznak az ügyön. Két lehetőség közül választhatnak: eladják őket, vagy múzeumoknak ajándékozzák (esetleg hagyományőrző egyesületeknek, ahol repülőképes állapotban maradhatnak).

Mindeközben pedig gőzerővel folyik az új típus rendszerbe állítása, mostanra már hét NH90-es érkezett meg a húszból, és szeretnék elérni, hogy 2012-re teljes legyen az állomány. Azonban a személyzetek sajnálják, hogy eltűnnek a „Minyók”, ugyanis nagyon szerették az orosz kávédarálókat.
„Néha van úgy, hogy búcsút kell mondanod el régi jó barátodnak.” – mondta Voulle, aki egyébként optimistán tekint a jövőbe, mert szerinte az NH90 jelentős képességnövekedést jelent számukra.