A Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának alelnökének, a Tengerészgyalogság tábornokának, James Cartwright-nak a véleménye szerint még további 5 – 10 évig is a 2001 óta vívott helyzetben maradhat az Egyesült Államok hadereje.
Washingtonban, a Center for Strategic and International Studies intézet által szponzorált csütörtöki fórumon Cartwright úgy fogalmazott, hogy ismerősei közül senki sem számít arra, hogy a jelenlegi helyzetnek a közeljövőben vége lenne, majd hozzátette, hogy ráadásul nem is sem utal semmi ennek ellenkezőjére, arra, hogy nem lesznek továbbra is nyakig benne ezen konfliktusukban.
Beszédében kitért arra is, hogy ugyanakkor megtörténhet, hogy ezen jellegű harcokat a sereg máshol és más szinten fogja vívni, természetesen azt már nem konkretizálva, hogy az amerikai erőket hova dobhatják át esetlegesen a jelenlegi iraki és afganisztáni / pakisztáni régióból az elkövetkező évtizedben.
Ezen szavak egyébként Robert Gates múlt heti sajtónyilatkozatát követték, melyben a védelmi miniszter kifejtette, hogy nem tartja valószínűnek egy újabb, az iraki és afganisztáni, elhúzódó hadműveletekhez hasonlóba történő beleugrást, melynek egyik jelentős oka azok hatalmas költségvonzata.
A civil kormány felé tanácsadói szerepkörrel rendelkező bizottság alelnöke a védelmi miniszter korábbi nyilatkozatát hovatovább megismételve kitért arra is, hogy a Védelmi Minisztériumnak változtatnia kell jelenlegi beszerzési politikáján.
Az üzenet mondanivalója egyszerű, mint a faék: ha korrigálás nélkül tovább folytatódik a költséges és über high-tech elemekkel megtűzdelt eszközök iránti nyálcsorgatás és beszerzési láz, akkor csak egy kisebb mennyiség beszerzése valósítható meg ezekből, mely azonban egy olyan pályára állíthatja az Egyesült Államok haderejét, mely odáig is elvezethet, hogy nem lesz elég hadieszköz, – hadihajó, repülőgép – hogy Washington mindenhol jelen lehessen, ahol Amerika jelenléte szükséges. (vagy legalábbis szerintük szükséges…)
„Nagyobb szükségünk van a mennyiségre, mint a minőségre” – hallhatta Cartwright véleményét a hallgatóközönség a „mindenből a legjobbra van szükség” hozzáállást képviselő hadiipari komplexummal kapcsolatosan.
„Nem csinálhatjuk meg, nem engedhetjük meg magunknak, hogy mindent egyedül csináljunk, nem egy sziget vagyunk.” – hangoztatta a továbbiakban utalva arra, hogy a költséges rendszerek fejlesztésében össze kell fogni a szövetségesekkel.
Magyarul: nyista mani és kész.
Kár pedig végre megvolt minden válpántos tábornok és fegyverszállító álma: Egy végtelen és igazságos háború!
Micsoda pech. Ha egy kicsit takarékoskodnak még 10 évig mehet a szekér! Mondjuk és figyelve az ami faganisztáni támaszpontjait azon kívül hogy a leg eldugodtabb helyen is klíma van semmi rendkívüli technológiát nem láttam.
“Nem csinálhatjuk meg, nem engedhetjük meg magunknak, hogy mindent egyedül csináljunk, nem egy sziget vagyunk.” – most kérdem én, ki kérte őket, hogy ugorjanak neki Szaddamnak? Senki! Ki mondta, hogy söpörjék ki Afganisztánt – amit mellesleg hódító/megszálló/vagy amit akartok eddig meghódítani nem tudott, egyszerűen nem megy. Senki! Akkor minek vinnyognak? Ott van Szomália, a kalózok elleni – ühüm hát minek nevezzem – vízi számháborúja, a NATO-nak. Ott kéne rendet csinálni, ott kellett volna kezdeni. Közben a Szaddam rezsim meg magától bedőlt volna. De teljesen mindegy, nem okoskodom tovább, lényeg, hogy olvasták e az US vezetésben Emmanuel Todd írását, mert ha nem akkor marha gyorsan tegyék meg!
paulus001!
Pesze,hogy bedölt volna Szaddam,bedöntötte volna irán,kínával
a háta mögött.
Az iraki háború az usa számára menekülés előre volt,iraki olaj
mindent megért nekeik,nem hagyhatták, hogy kína beelözzön az öbölben.
Csak irak volt az egyetlen olyan ország amely nemzetiségek által
megosztott(oszd meg és uralkodj),és full olaj minden.
Próbálták volna ezt iránban vagy venezuelában!
Jó estét Paulus mester!
Minő kellemes meglepetés, hogy valaki Todd úr remekművét hozza fel ezeken az oldalakon! Végre valaki!
Sőt, a Pentagonon kívül merném ajánlani mindenkinek ezen könyv olvasgatását.
Üdv: M
Patthelyzet alakult ki Afganisztánban a szövetséges csapatok és a tálibok között – nyilatkozta Stanley McChrystal, az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-erők főparancsnoka.
Az ISAF parancsnoka a PBS csatorna riporterének azt mondta, a szövetséges csapatoknak ugyan sikerült megtörniük a tálibok lendületét, viszont jelenleg semelyik fél nem áll nyerésre a háborúban. Mint mondta, a gerillák még mindig nagy számban vannak jelen, és hatáskörük az egész országra kiterjed.
McChrystal ugyanakkor hozzátette: arra számít, hogy a szövetséges csapatok még idén komoly sikereket fognak elérni a közép-ázsiai konfliktusban.
Az amerikai katonai vezető az interjú végén kifejtette: az különbözteti meg az Egyesült Államok afganisztáni jelenlétét a brit vagy a szovjet megszállástól, hogy Amerika partnerként tekint az afgánokra, és egy olyan Afganisztánt szeretne, amely képes magától fejlődni és szavatolni saját biztonságát.
Link: http://kitekinto.hu/amerika/2010/05/14/patthelyzet_alakult_ki_afganisztanban/
No comment.
Uraim !
Kérem tekintsenek a térképre kicsit nagyobb távolságból !
Melyik az egyetlen ország amely által Kína és Irán szárazföldi kapcsolatba kerülhetne egymással ?
Igen ! Afganisztán ! Így ennek az országnak a blokkolása egyben a Kínai öbölbefolyás és vele az iszlám államok felemelkedésének is a blokkolása.
Ez a fő oka a Afg jelenlétnek. A többi duma. Lehetne bányászkodni is de ahoz nyugodtabb környezet kéne. Ha meg nyugodt a környezet akkor meg nem kellenek szövi csapatok.
Patthelyzet ?
Igen ! Mert a szövik ezt akarják. Hogy idézzek egy Afgán katonai családból származó ismerősömet ” Az USA ha akarná akkor két hét alatt kipucolná a sok pizsamást csak nem akarja ”
Visszavágják őket mindíg annyira hogy sebeiket nyalogatva visszavonuljanak de újra vissza tudjanak térni.
Mindíg megmarad így a „cassus beli „
Igen ! Mert a szövik ezt akarják. Hogy idézzek egy Afgán katonai családból származó ismerősömet ” Az USA ha akarná akkor két hét alatt kipucolná a sok pizsamást csak nem akarja ”
Ezt még egy csecsemőnek is nehéz lenne beadni.
Más “Nagyobb szükségünk van a mennyiségre, mint a minőségre” ” A mennyiség önmagában is minőség” a’la Sztálin Ez a kettő már majdnem ugyanaz.:))Ezekszerint még tőle is lehet tanulni?:)
„A mennyiség önmagában is minőség”
ne nem ez így nem ok gondolj csak az iráni tömegrohamokra…
de az igaz hogy a mennyiség minőségi tényezővé válhat de nem feltétlen az!!
A „nem engedhetjük meg magunknak, hogy mindent egyedül csináljunk” alatt, nem a háborúra hanem a technológiai fejlesztésekre gondolt. Vagyis pl: a jövő UAV-ját a partner országokkal közössen (költségmegosztásban) kellene fejleszteni, stb…
Szerintem
Kuruc71!
És mért fontos a Kína és Irán közti szárazföldi kapcsolat? Még nem találtuk fel a hajót és a repülőgépet? :) Mert ha esetleg kőolaj csővezetékre gondoltál, akkor azt kell mondanom, hogy az nehéz lesz az Aláj, a Pamír és a Karakorum átlag 4000++ méter magas hegyein keresztül.