A 2004 őszi első tesztjei óta Indiában már két fegyvernemnél – szárazföldi erők és a haditengerészet – is hadrendben álló, közös indiai – orosz fejlesztésű szuperszonikus robotrepülőgép, az MTCR egyezmény (Rakéta Technológiai Ellenőrzési Rendszer) miatt az indiai remények ellenére a közepes hatótávolságú P-700 Gránit helyett csak a kis hatótávolságú P-800 Onikszra alapozó BrahMos fejlesztési programja menetrendszerűen halad, így egyelőre úgy tűnik, hogy tartható a légierőnél történő 2012-es bevezetés.
Mint ismert a közös fejlesztést szimbolizálandó, a nevét a Brahmaputra, valamint a Moszkva folyók után kapó robotrepülőgép az alábbi változatokban érhető már el:
- hajóról indított, hajó elleni
- hajóról indított, szárazföldi célpontok elleni
- föld-föld változat
A fenti listához oldaljegyzetként megemlítjük azért, hogy a közelmúlt igen szűkszavú bejelentése alapján a BrahMos immáron kész a tengeralattjárókról történő indításra is.
A robotrepülőgép továbbfejlesztése – jelenleg már a Block II standard érhető el – mellett folyik további platformokról történő bevethetőség megvalósítása is. Ezek egyike a tengeralattjárók (amikre elvileg célegyenesben / készen van), míg a másik a nagytestű vasmadarak. Utóbbi alatt India esetében a Szu-30MKI vadászbombázóra kell gondolni. Nem mellesleg a fejlesztés ezen vonala adja hírünk apropóját, mint azt a pár sorral fentebb szereplő mondatból már le lehetett szűrni.
httpv://www.youtube.com/watch?v=Vp9KQ2JGfMg
A szárnyaló hordozóplatformok néminemű korlátai miatt diétára kényszerített BrahMos változatból tesztelési célzattal már le is gyártottak néhány darabot Oroszországban. A pehelysúlyúnak éppenséggel nem nevezhető, 3 tonnás fenevad súlyából mintegy fél tonnát sikerült lefaragni, hovatovább a potenciálisan nagy magasságokból történő indítások miatt módosításokat kellett eszközölni a hajtómű gyújtási rendszerében is.
A menetrend következő állomásait különféle földi tesztelések képzik, majd ezek sikeres zárásával 2011-ben kezdődhetnek meg az éles tesztek és ha minden jól megy, akkor 2012-től az Indiai Légierő is kezei közé kaparinthatja az Indiára rossz szemmel nézőknek bevetése esetén kellemetlen meglepetések okozására képes játékszerét.
A BrahMos légi indítású változatának makettja a 2009-es MAKSz-on ,
Az IAF 280 gépesre tervezett Szu-30MKI gépparkjának egyébként csak egy „töredéke”, a tervek szerint 40 gép lesz alkalmas a BrahMos hordozására. És ennek nem az az oka, hogy a kissé borsos árú BrahMos – ~ „3 milláért 3 Mach” – kis mennyiségben kerül majd gyártásba, hiszen a indiai-orosz becslések szerint az elkövetkező 10 év során akár 2 000 darab is előállításra kerülhet ezen majd 3 Mach sebesség elérésére képes robotrepülőgépből, – mely mennyiségnek akár felét is kiteheti az előkészítés alatt álló export – hanem az, hogy átalakítások nélkül a Szu-30MKI nem tudja csak úgy szárnyai alá csapni. Sőt, a szárnyakról ne is beszéljünk, hiszen a „légi szállítású” BrahMos helye a gép hasa alatt lesz.
És míg India terveiben szerepel a Tu-142 tengerészeti járőrgépek BrahMos-szal történő felfegyverzése is, addig a Szuhoj a BrahMos exporttal párhuzamosan reméli a Szu-30 iránti igény megugrását: a Szuhoj gépeket gyártó Irkut marketing igazgatóhelyettese, Vlagyimir Szautov úgy nyilatkozott, hogy becsléseik szerint akár további 250, BrahMos hordozására alkalmas Szu-30-ast is legyárthatnak.
httpv://www.youtube.com/watch?v=0FyhyyumbhA&start=25
A BrahMos reszelgetése mellett egyben folyik a következő generációs, célpontja felé már hiperszonikus – Mach 5+ – sebességgel vágtázó változat, a BrahMos II fejlesztése is. A BrahMos Aerospace 2007 magasságában rögzítette a technikai paramétereket, melyekből – akkori – reményeik szerint 5-6 év alatt lesznek képesek összehozni kézzelfogható eredményt.
Ez ellen bármilyen légvédelemnek fel kell kötnie a gatyáját….
Az SM-2 / 6 valamint az ESSM is azzal reklámozzák hogy „lazán” elbánik vele. Az első kettőnek a szimulátoros verziójában már megtalálható a BrahMos míg az utóbbi gyakorlatilag AMRAAM paraméterekkel bír.
Nyilván nem egy Aegis ellen készülnek de ha igaz a kettes változat akkor azon is áthatolnak szerintem….
Tyutyu
A tengeralattjáróról indított változat lesz talán a legveszélyesebb. Ennél talán nem is kell majd a max. hatótávolságról indítani,egy „kicsit” közelebb is lopakodhat és ezáltal jócskán lecsökkentheti az elhárításra rendelkezésre álló reakcióidőt.Hátha még többszörös indítás történik. Akkor lehet „kapkodni.:)
Így van ! A tengók viszik majd a prímet mert a felszíni hajókat itt is ott is felderítik még mielött közel érnének. Olyan hülyék meg nem lesznek hogy a légierő hatótávjába menjenek. Ha meg egy Tu-142 kóricál el vagy egy Tu-16 os akkor meg azt idejében leszedik.
Maradnak a tengók. Azzal sokat nemlehet csinálni. Ha messziről indít akkor olyan hatalmas lesz az átkutatandó tenger hogy ahoz a világ összes bólyája nem lenne elég. Ha meg hajóval próbálják meg kihajtani annak megint csak rossz vége lesz.
Amúgy nekem a BrahMos oráról mindíg a MIG-21 jut eszembe.
Ez a fegyver is inkább Kínának szól. India és Oroszok közös mumusa ők.
Ezzel a fegyverrel meglehet fogni Kínát és Pakisztánt ez benne a lényeg.
Oroszok meg ha nagyon akarnak Nyugat ellen fejlesztenek majd egy komolyabb holmit bár ha Ladával kombinálják vagy ők rápakolják egy Sz-34 vagy az ő kis Tu gépeikre amiket eleve hordozó kötelék támadásra terveztek akkor más a szituáció.
Nem a Szu gépeket fogják vinni mint a cukrot hanem a LADÁkat mindenikek kellesz majd egy piros kocka amely egy szere vagy egymás után közvetlen 6 ilyen tud ki böffenteni.
Indiai mérnökök most nagyon lelkesek kész az első saját vadászuk és a közös fejlesztésű robot repcsi és siker ráadásul a nagy vetélytárs Kínának nincs hasonló.
Ezek szerintem alig várják hogy a PAk-FA a kezük közé kerüljön és elkezdjék a magunknak valót barkácsolni belőle.
Jó ez bárki ellen. Főleg az a képessége „zavar” hogy szárazföldi célpontok ellen is alkalmazható.
Nyilván nem egy Aegis ellen készülnek de ha igaz a kettes változat akkor azon is áthatolnak szerintem….
Az ilyen kijelentésnek önmagában nulla értelme van.
1 Brahmos vs. hány rakétaindításról van szó?
Azt meg végép nem értem, hogy szeritetek mitől hámozná át magát könnyedén egy olyan rendszeren, amivel műholdat is le lehet szedni kellő felkészüléssel. Igen, nincs áttörhetetlen védelem, de álljon már meg a fáklyásmenet. A jenkik a ’70-as évek vége óta a M4-gyel közeledő célokra készültek fel. Ugyanis az AEGIS rendszer a ’80-as években már volt. Ma már az x-dik inkarnációját látjuk…
molnibalage
senki nem mondta rajtad kívül h könnyedén áthatolna egy agis rendszeren.
„Azt meg végép nem értem, hogy szeritetek mitől hámozná át magát könnyedén egy olyan rendszeren, amivel műholdat is le lehet szedni kellő felkészüléssel”
nagy sebesség, manőverezés(véletlenszerű időközönként és véletlenszerű mértékben), kismgasságú megközelítés(ha elég közelről indítják pl tengeralattjáróról akkor fel sem emelkedik hanem az egész távolságot alacsony magasságban teszi meg)
ja hogy jön ide egy műhold lelövése?????!!!!!!!!! ahhoz teljesen eltérő képességek kellenek mint egy egy szuperszonikus robotrepülőgép lelövéséhez molni ilyeneket nem szoktál írni!!!!!!!!!!!!!!
nem müholdat… a mühold piskota. balisztikus rakétákat akár „hazafele”.
kuruc: föld, föld elsődleges felhasználási modja. :) 1000et lepakolnak a határ mellé osztán ha baj van elindítják. Az a szoros amiben út volt már nincs, az a távközlési átjátszó állomás szintén már nincs. Menetoszlop kettévágva. Bizonyos részeket le lehet fogni de nem egy komplett határt.
Üdv!
Nem akarom senki kedvét szegni, de a Brahmos jelen pillanatban igen komoly fegyvernek tűnik, erősen kétlem, hogy bárki (lehet akár Aegis rendszere is) félvállról merné venni.
A műholdak lelövésének semmi köze ehhez a dologhoz – előre számított pályán kvázi állandó sebességgel haladó műhold lelövése nem igényel nagyobb számítástechnikai hátteret, mint egy manőverező és baromi gyors cirkálórakéta semlegesítése. Sőt…
A műhold lelövéséhez megfelelő hatótávolságú rakétafegyverzet (+ célkövető képesség) kell, amelyet a megfelelő helyről és időpontban indítanak, előre kiszámítva a találkozási pontot. Ez sem nagyobb kunszt, mint a hatvanas-hetvenes években egy „űrrandevú” lebonyolítása – már akkoriban automatizálva volt az egész.
Kíváncsian várom a következő Brahmos-t.
M
molni sztem nem azt mondta, hogy félválról, hanem, hogy az Aegis rendszer, phalanx verziók…. (és sok más dolog) a P700 miatti riadalomban konkrétan a P700 ellen jött létre.
A brahmos pedig nagyon hasonlít egy P700ra ami „csak” 300kmet repül. Gondolom csoportban is tud menni, egyik fölül keres, másik kettő vízközelben…
Szerintem az amik azért nem veszik fel a barna gatyát, mert az indiaiak kis muszka segítségel összehoztak 1 cirkáló rakétát. Ilyen célpontokat már kb 30 évvel ezelőtt is le tudtak szedni.
Jó nagyot kivánok.
Mindenki megint jőn az amcsikkal.
Mikor ott van Kína és az ő katonai tervei szomszédos Indával Pakisztán támogatja katonailag.
Kérdés inkább mi van a mai Kínai haditengerészetének ami képes ilyen fegyver rendszert elhárítani
Fade:
a p-700 granit kicsivel nagyobb (2x), messzebbre megy (x1,5) és gyorsabb (1,5x) mint a BrahMos. Csak öregebb egy 30 évvel.
Az oroszok is felismerték, hogy túl nagy és drága, ezért jött az oniks, a gránitot megtartották a Kirovoknak.
A cikk is írja, hogy a BrahMos az Oniks alapján készült.
Korábban már írtam, hogy rohadtul kevés idő van leszedni egy ilyet. A gépágyúk lőtávolságát konkrétan 3-5 másodperc alatt repüli le. A rakéták más tészta, de kicsit több is az indítási idő.
Szóval nem véletlen, hogy készülnek ellene. Ez még mindig komoly eszköz, sőt (a szabad esésű bombák és az atom kivételével) a legnagyobb eséllyel tud találatot bevinni egy hadihajón. A svédek „lopakodó” rakétája talán esélyesebb lesz, amikor elkészül. Nem nagyon tudok alternatíváját a RIM-67-sen kívül, de az alig 200 km-re hord el és nagyon kicsi a harci feje (67 kg, atom nélkül nem hiszem, hogy fel tudna borítani egy rombolót)
Persze ettől még a phalanx nagyon jó kis rendszer, de nem venném 100 %-ra, hogy megállítja. Kb 80-90 közé teszem. Egymást átfedő védelmi zónák esetén (pl 2 Aegis) azért esélyes.
monyok:
a kínaiak egy orosz Gryazev-Shipunov GSh-6-30 koppintást használnak manapság, francia (kivételesen megvett) elektronikával. Állítólag jobb, mint az orosz AK-630, és arról sem hallottam rosszat. A bibi, hogy közepes-nagy hatótávolságú elfogó rakéták nincsenek a rendszerbe integrálva tudtommal.
Izé, nem svéd, norvég az a „lopakodó” rakéta.
nagy sebesség, manőverezés(véletlenszerű időközönként és véletlenszerű mértékben), kismgasságú megközelítés(ha elég közelről indítják pl tengeralattjáróról akkor fel sem emelkedik hanem az egész távolságot alacsony magasságban teszi meg)
A műhold az nem nagy sebességű? Mellesleg közeledő cél ellen a nagy sebesség az csak kis reakciódiőt takar. Egy szubszonukus cuccal is le lehete szedni, „csak” elé kell állni a közeledő fenyegetésnek. Az ASAT is ezen az elven működött. Lényegében a célműhold elé állították a rakétát.
ja hogy jön ide egy műhold lelövése?????!!!!!!!!!
1. Kevesebb felkiáétójel is elég.
2. Attól mert te nem érted első, nem kell „üvölteni”…
3. Lásd fent. Olyan célt is le tudott szedni, ahol már aerodinamikai kormányzás nem lehetséges, de speciális rakétával és minmális módosítással a műhold is elpuszítható volt.
Tehát Brahmost is tömegesem kell indítani. Annyi lehet a difi, hogy mondjuk a régi vagy szubszonukus célokhzo képest kevesebbet. Apró probléma, hogy hatótávolsága meg sem közelíti a kb. 30-40 éves KSR-5 vagy Kh-22 hatótávolságát, de a horodzó gép ugyanúgy csak egyet vihet és közel sem Tu-22M hatótávval és sebességgel.
ahhoz teljesen eltérő képességek kellenek mint egy egy szuperszonikus robotrepülőgép lelövéséhez molni ilyeneket nem szoktál írni!!!!!!!!!!!!!!
Nem egészen. Ha nagyon nagy sebességű elhárító rakéta előnye, hogy a manőverező cél neki a sebssség növekedéssel arányosan egyre inkább álló célnek tűnik, mert az irányváltozás hatása alig jelenik meg. Brahmos jön M2.5 táján, SM-2/3 robog 2-3 Mach-hal. Nagyon mázlis pillanatban kell cikkakkoznia a Brahmosnak és az amúgy sem túl acélos hatótáv tovább redukálódik. Azt is erősen kétlem, hogy a rakétatest 20-30G-s fordulózgatásra lenne méretezve, de persze én is tévedhetek.
Egyébként az AEGIS rendszer azért érdekes, mert elvileg sérti az egyik SALT szerződést, ami tiltja mobil ABM rendszer kifejlesztését. Mondjuk ez alá esik a Patrot és az SZ-400 is. Érdekes.
állandó sebességgel haladó műhold lelövése nem igényel nagyobb számítástechnikai hátteret, mint egy manőverező és baromi gyors cirkálórakéta semlegesítése. Sőt…
Téves. A légkörben könnyű aerodinamikailag kompenzálni a mérési hibát és ugyebár van közelségi gyújtó is, nem kell telitaláltat.
A radarral is sokkal pontosabban kell mérni. Azonos %-os relatív vagy állandó abszolút mérési hiba hatása is sokkal drasztikusabb. 28’000 km/h-nál 0,1%-os mérési hiba estén mennyivel állna cél mellé a rakéta? Mivel kompenzálod? Ha az AEGIS hibázik ennyit akkor a közelségi gyújtó megfelelő pillanatban és programozott robbantása mennyit segíthet, stb..
Nem értem, hogy miért írtok le ilyen súlyos dolgokat, mikor a legminimálisabb műszaki követelményeket sem gondoljátok végig láthatólag…
Nagy sebességű robotrepülőgép vs nagy sebességű elfogórakéta.
Nagyon kicsi az az „ablak”, amiben esélyes leszedni, ha nem onnan indítják a SAM-et ahova a Cruise Missile tart. Onnan viszont gyakorlatilag álló a cél, ahogy Molni is írja.
Ez sem nagyobb kunszt, mint a hatvanas-hetvenes években egy “űrrandevú” lebonyolítása – már akkoriban automatizálva volt az egész.
Zseniális. Akkor bár tudnám, hogy a jenki ASAT fejlesztéssel szemben miért az volt a szovjet válasz, hogy Mt-ás atomtöltettel fellőnek és ez pusztítja el a műholdat. Bizots azért, mert „nem nagy kunszt” volt az ASAT vezérlő és hajtómű rendszere + szenzora az orrban ugye?
Ez nem amcsi imádat amit írok. Ez kemény műszaki tény…
A gépágyúk lőtávolságát konkrétan 3-5 másodperc alatt repüli le. A rakéták más tészta, de kicsit több is az indítási idő.
Inkább 2,5. A Phalanx hatásos lőtávolsága olyan 1-1,5 km lehet. A 2.5M az kb. 900 m/s. Még a darabokra hulló rakéta darabjai és repeszei is elég durva károkat okozhat, ha eltrafálja a hajó és erre bizony megvan az esély.
A bibi az, hogy ez erősen kifutó rendszer a jenkiknél és talán máshol is. Az új idők kihívása ellen ott a RIM-116 RAM.
moni:
a lőtáv változó, az AK-630-é éppen 5 km, ha jól tévedek.
Chimera/Tyutyu
Engem egyébként az bosszant, hogy mindenki magasztalja a CIWS-eket, csak akkor minek vannak egyáltalán hajó elleni rakéták?
Mégis, mivel lősz ki egy hadihajót? Megint jön a csöves tüzérség? Csatahajók uralkodjatok?
Fenéket. A jelenlegi tendencia az, hogy mire észreveszed, nincs időd érdemben reagálni. Ezért múlik (szó szerint) élet és halál a korai előrejelző gépeken.
Mindenkinek melegen ajánlom a neten fellelhető szuperszónikus vs szubszónikus vitákat. Mindkettőnek jelentős tábora van. Amit azonban érdemes megjegyezni, hogy az amiknál valami oknál kifolyólag a szubszónikus cuccokra öszpontosítottak és ott nem lehetett szempont a tehnológia hiánya, mivel ahogy molni is elmondta, már a 60 éve vége óta 70 évektől hiperszónikus célgépek ellen gyakorlatoznak. A szovjeteknek, valami oknál szuperszónikus rakétákat fejlesztenek.
A sok pozitívum után, csak néhány negatívum:
– ha azt szeretnéd, hogy valamely paramétere megeggyezzen egy szubszónikusével a többi vagy drasztikusan elszáll (pl tömeg), vagy valaminek a rovására fog menni (harci rész, hatótávolság), de nagyon.
– alíg manőverezik, olyasimről, hogy visszafordúljon, ha elvétette a célt szó sem lehet
– hatalmas hőt bocsát ki, infra cucokkal sokkal hamarabb észreveszik, mint radarral. Állítólag úgy néznek ki mint valami felkelő napok a horizonton.
A kínaiak ahol csak lehet a Goalkeeper CIWS hazai változatát használják, ami szerintem elég potens cucc.
Molninak:
Nem egészen így van.
A Mt-s töltet, mint műhold elhárítás nem sokáig volt napirenden az oroszoknál sem, főleg, miután a hetvenes évekre tele volt a világűr az ő műholdjaikkal is – így nukleáris műholdelhárítás nemcsak az amerikai, de a saját műholdjaikat is elhárította volna.
Az 1960-as évek végére az oroszok képesek voltak (elsőként a világon) olyan ICBM-ek és hozzá tartozó robbanófej kialakítására, amely a kilövést követően orbitális pályára állhatott, majd a támadást szó szerint a világűrből, némi keringés után indította volna – ergo a klasszikus ballisztikus röppálya felejtve. Ez volt a nyolcvanas évek elejére kifejlesztett szovjet űrfegyverek alapja.
Az amerikai ASAT program volt a válasz (!!!) arra, hogy az orosz műholdelhárítók képesekké váltak az USA műholdak valós kiiktatására. Magyarul olyan földkörüli pályára állítható műholdakat fejlesztettek ki, amelyek háborús helyzetben az ellenfél műholdjainak pályáját keresztezve irányított robbanásból keletkező repeszhatásokkal nyírja ki a másik kütyüt. Az összes automatizált űrrandi ezek gyakorlása volt.
A másik: a BrahMos milyen tengerszint feletti magasságon tudja a 3M-et? És a PAC-3?
A BrahMos képes kimanőverezni egy SZ-300 PMU-t vagy SZ-400-at? Mert ha igen, akkor bármit.
M
Specifications
(For Block 1A/B)
Gun: 20 mm M61 Vulcan Gatling gun autocannon.[4]
Height: 4.7 m.
Weight: 12,500 lb (5,700 kg), later models 13,600 lb (6,200 kg) [1]
Elevation +82 to −25 degrees.
Muzzle velocity: 1,100 m/s.
Rate of fire: 2,000 rounds/minute.
Maximum burst size: 1000 rounds.
Ammunition: 1,550 rounds.
Radar: Ku band.
100% Kill distance: 8 miles (10km)
Cost: $1.5 Million (gun system only – no radar)
Hat az a hatasos lotav a Phalanx-nal nem 1-1,5km, hanem 10km.
Danger:
a wiki kicsit „téved”, jó lesz az kb 1 mérföldnek is.
http://usmilitary.about.com/library/milinfo/navyfacts/blphalanx.htm
Primary Function: Anti-ship missile defense
Contractor:Raytheon Systems Company (formerly Hughes Missile Systems Company and purchased from General Dynamics Pomona Division in 1992)
Weight: 12,500 pounds (5,625 kg) – Later models: 13,600 pounds (6,120 kg)
Range: ___Classified____
Gun Type: M-61A1 Gatling
Type of Fire: 3,000 rounds per minute – Later models: 4,500 rounds/min (starting 1988 production, Pneumatic Gun Drive)
Magazine Capacity: 989 rounds – Later models: 1,550 rounds
Caliber: 20mm
Ammunition: Armor Piercing Discarding Sabot (APDS), Depleted Uranium sub-caliber penetrator. Penetrator changed to Tungsten 1988. Block 1B will incorporate the new Enhanced Lethality Cartridge with a heavier penetrator.
Sensors: Self-contained search and track radar with integrated FLIR
Date Deployed:
1980 (aboard USS Coral Sea)
Block 1: 1988 (aboard USS Wisconsin)
Block 1B: 1999 (aboard USS Underwood)
Egyébként egy 20 mm-es lövedék 10 km-en már sok mindennek mondható, csak pontosnak nem…
http://www.navysite.de/weapons/phalanx.htm
nem tom ki de valaki írta h nem gond lelőni egy bhramost rakétával csak elé kell lőni és az majd belefut a repeszekbe
ha ez nem nagy gond akkor valaki mondja már meg h miért nem sikerült lelőni egyetlen sr-71-est sem mert sem az észleléssel sem pedig a magassággal nem volt gond egyedüli gond a repülő sebessége volt egész egyszerűen túl gyors volt ahhoz h lelőjék minden sr-71-re kilőtt rakétát időben robbantott a közelségi gyújtó mégsem volt találta mert a repeszek csak a gép mögött keresztezték annak pályáját
utána néztem a manőverezőképességnek sajnos a brahmos-rol nem találtam csak a moskitról (manőverező képességben sztem nem nagyon van köztük különbség)a moskit képes 10g-s oldal irányú manőverekre 2.5 mach sebességnél 10 méterrel a tengerszint felett….
A Mt-s töltet, mint műhold elhárítás nem sokáig volt napirenden az oroszoknál sem, főleg, miután a hetvenes évekre tele volt a világűr az ő műholdjaikkal is – így nukleáris műholdelhárítás nemcsak az amerikai, de a saját műholdjaikat is elhárította volna.
Az EM jeleket blokkolta volna egy ideig, de a műhold túlélte volna. Nézzél meg olyan oldalt, ahol a műholdak pályái megvannak és rajzolgass 4-5 km sugarú köröket. A nagy része simál túlélte volna. Ne feledd a kereskedelmi holdak vannak odafent ma már többségbe és sokan, de ez 30 éve nagyon nem így volt.
Az 1960-as évek végére az oroszok képesek voltak (elsőként a világon) olyan ICBM-ek és hozzá tartozó robbanófej kialakítására, amely a kilövést követően orbitális pályára állhatott, majd a támadást szó szerint a világűrből, némi keringés után indította volna – ergo a klasszikus ballisztikus röppálya felejtve. Ez volt a nyolcvanas évek elejére kifejlesztett szovjet űrfegyverek alapja.
És ezt mégis hogyan? Milyen robbanófej? A meghajtást mi adta volna. Volt hajtómű is a harc részen? Én vadász műholdakról hallottam már, de inkább csak elvi szinten. Van erről valami linked?
A másik: a BrahMos milyen tengerszint feletti magasságon tudja a 3M-et? És a PAC-3?
Az 3M-et szerintem csak kb. 8 ezer méter felett, mert alacsonyan a hőhatás betesz még annak is hosszútávon. A PAC3-nál ez nem érdekes, mert csak néhány tucat másodpercig kell kibírnia ilyen alacsonyan a nagy sebességet vagy még addig sem.
A BrahMos képes kimanőverezni egy SZ-300 PMU-t vagy SZ-400-at? Mert ha igen, akkor bármit.
Nem tudom, hogy volt -e ilyen teszt, de nem vágom, hogy merdek állításod milyen technológiai paraméterből jön és termésszettudományos alapokon nyugszik. Esetleg, ha legalább a max. G erőket és a fordulósugarakat vizsgálnánk…
Molni:
Ne felejtsd el, hogy a BrahMos „élettartama” 5 perc (1000m/s, 300 km hatótáv). Szerintem kibírja tengerszinten is, de nem találtam semmi konkrétat, úgyhogy _szerintem_.
ha ez nem nagy gond akkor valaki mondja már meg h miért nem sikerült lelőni egyetlen sr-71-est sem mert sem az észleléssel sem pedig a magassággal nem volt gond egyedüli gond a repülő sebessége volt egész egyszerűen túl gyors volt ahhoz h lelőjék minden sr-71-re kilőtt rakétát időben robbantott a közelségi gyújtó mégsem volt találta mert a repeszek csak a gép mögött keresztezték annak pályáját
Talán jó lenne úgy írni, hogy érteni is lehessen. Most kérdezel, vagy válaszolsz?
Az SR-71-et konkrétan azért nem lehetett lelőni, mert a SZU légterét pl. nem sértette meg elvileg soha és ott volt csak komoly légévdelmi eszköz, ami rá veszélyt jelentett volna. Mi jogosít fel arra, hogy leszedjék egy nemzetközi légtérben repülő gépet? (Megjegyzem a Hidegháború elején ebből sem csinált túl nagy gondot a SZU nem egyszer…)
A másik, hogy ha tényleg berepült volna egyszerűen a rakéta nem érte volna utol. Mert első körben 30 km-ig fel kellett volna másznia. Nem is tudom, hogy az Sz-200 előtt felőtt -e addig egyáltalán bármi. Mégha fel is mernt volna addig valószínűleg nem +M3 sebességgel tette volna.
A másik az, hogy a gép enyha fordulóban repült legtöbbször. A rakéta viszont nem jós, mindig az aktuális paraméterek szerint tart előre valamilyen matematikai megoldással. Ergo a rakéta is folyamatosan fordul és még emelkedik is. Kinematikilag elég pocsék, mert az SR-71 meg magasságot tart.
FreeFalconban vizsgálgattam ilyen helyzeteket. Egész érdekes eredmények jöttek ki. Persze ez „csak” játék, de a kinemaitkai modellezésre ettől még elég jól megfelel. Több, mint a nagy semmi és csak sorok írogatása „meggyőződésből”… Lásd Monte utolsó sorait…
@Wolf
A 300 km-et tudtommal csak HI-LO profillal tudja. Az elején magasan megy, aztán alacsonyan. A Moskit is ilyen. Sokan elkönyvelik a Max. 250 km-et, holott azt csak akkor tudja, ha szite végig magasan teszi meg. a Brahmos kb. azonos vele. Akkor mitől menne alacsonyabban vagy 3-szor messzebre, mint a Moskit? Csodák nincsenek.
utána néztem a manőverezőképességnek sajnos a brahmos-rol nem találtam csak a moskitról (manőverező képességben sztem nem nagyon van köztük különbség)a moskit képes 10g-s oldal irányú manőverekre 2.5 mach sebességnél 10 méterrel a tengerszint felett…
No, akkor ez elég sovány. A Kub rendszer rakétja tudott 15G-t, pedig az sem mai cucc. Az simán karcolgatja alacsonyan is a 2M táját. Ehhez képest 1 M körüli célgép 6-7Gs manőverezéssel a végfázisban hazavághatja. Az SM-2/3 kb. 20G-t bír ki és gyorsabb. Bitang nagy mák kell ahhoz, hogy a jó időpontban ez számítson valamit. Persze, ha 40 ilyen közeleg, akkor már jön a statisztika. :)
Molni:
Hi-Lo verzióban 500 km.
Most láttam, mert keresem az új adatokat (talán a reptetés miatt lesznek).
Az egyik oldalon azt írják, lopakodó. Mivan? Valaki jó angolos nézzen már rá, hogy mi ez.
http://www.missilethreat.com/cruise/id.18/cruise_detail.asp
a brahmos tengerszinten max sebességgel 120 km-et tud megtenni ez igaz a moskitra is
Dudi:
ez tuti? Hol láttad? Én _ezt_ az adatot még nem láttam, bár elég sok mást igen…
a levegőből indítható változat tömege csökkent 450 kg-mal(főleg a hajtóműből sikerült lefaragni) a hatótáv mégis növekedett hisz a brahmos a repülőről nagy magasságban (nem kell leküzdenie a sűrűbb légrétegek légellenállását)és közel hangsebességgel (a hordozó platform sebessége hozzáadódik a brahmos sebességéhez az indítás pillanatában)indul.
Wolfrick
aranysas 2004 decemberi szám
a nagysebességű hajóelleni rakéták ellen csak a továbbfejlesztett ESSM,RAM és Standard komplexumok képesek kellő hatékonyságú védelemre(de csak a továbbfejlesztett változatok az régebbiek nem)a phalanx rendszer esélytelen ezt az amerikaiak állítják a GQM-163A Coyotetal végzett éleslövészetekre alapozva.
a GQM-163A Coyote célgépet azért fejlesztették ki h a modern orosz hajóelleni rakéták repülési profilját utánozza többek közt a brahmos,klub,moskit,yahont
Még a ’90-es években az USA valahonnan szerzett be nagyobb mennyiségben orosz Kh-31 lokátor elleni rakétákat – még az MQM-8G Vandal és GQM-163 Coyote előtt – és dron-célokká átalakítva MA-31 néven, az US Navy légvédelmét tesztelték vele. Az is képes volt 2,7 Mach-ra és 15 g-s manőverekre a hajó-elleni profilban. A Wiki is ír róla:
http://en.wikipedia.org/wiki/Kh-31
http://www.designation-systems.net/dusrm/app4/ma-31.html
Ezeknek a teszteknek nem tudja véletlenül valaki az eredményét?
Ez a prezentáció is valami ilyesmiről szól, de az eredményekről én nem láttam benne semmit:
http://www.dtic.mil/ndia/2004rangeops/18Nov04/Lockhart.ppt
Nem hinném, hogy a teszt eredménye nyilvános lenne. Ha a védelmi rendszer simán legyűrte, akkor azért. Az ellen bízzon csak abban a fegyverrendszerben, ami nem hatékony valójában. Ha meg a vártánl nagyobb a veszély és nem képesek védekezni ellen, akkor ezt meg végképp nem kötik senki más orrára.
Molnibalage!
Igaz, logikus amit mondasz, de én úgy emlékszem, hogy egyszer valahol találkoztam egy amerikai tengerésztiszt beszámolójával, aki ezekről az MA-31 tesztekről valami olyasmit mondott, hogy a Phalanx kielégítően teljesített…, persze ez is sok mindent takarhat :) Sajnos nem emlékszem rá, hogy hol láttam/hallottam ezt, kb. fél órát kerestem, de nem találtam meg.
Teljesen felesleges a vita!
Molni eldöntötte hogy a Brahmos egy szar kimondta az ítéletet punktum nincs mit tenni.
Egy egész világ téved ha azt hiszi hogy az amcsi technika legyőzhető új fegyverekkel és vadiúj fejlesztésekkel.Még a világháborús amcsi technika is legyőzné a Brahmost teaszünetben és a hülye Indiaia/oroszok csak higgyenek bármiben de esélyük sincs.
A legelején írtam hogy a Brahmos nemcsak az Aegis ellen készül sőt leginkább nem.Az Aegisnek nyilván van esélye nem is kevés de csak kevés országnak van.Kína és Pakisztán az Indiaiak ellensége és nem az USA.
Az oroszok meg mindíg tudtak jó fegyvereket tervezni és gyártani bár mostanában gyengélkedtek pár évet…..
Kijöttek egy innovatív dologgal ami egy csapásra elavultá teheti a légvédelmek zömét és új alapokra helyezhati a tengeri harcászatot de mindíg van pár valaki aki homokba dugja a fejét és habzó szájjal útálja az oroszokat és isteníti az usa-t.
Bocs a kirohanásért
Tyutyu
Amúgy ha jól emlékszem a phalanx gyenge pontja hogy kell 4-5 másodperc amíg megkapja a célt pelpörög a csőköteg és célra áll.
Ezalatt a Brahmos lerepül vagy 5 kilómétert…
Molni eldöntötte hogy a Brahmos egy szar kimondta az ítéletet punktum nincs mit tenni.
Kérlek idézd pontosan, hogy ezt én hol írtam. Kibaszottul elegem van, hogy egyes emberek jobban tudják, hogy én mit írtam. Jó lenne, ha már közvetlenül hozzám is szólsz, hogy rendesen elolvasnád és értelmezméd amit írok.
Az oroszok meg mindíg tudtak jó fegyvereket tervezni és gyártani bár mostanában gyengélkedtek pár évet…..
Azért itt rememg a léc minden oldalon az 50-es évek terén. Electric Lightning borzalmas statisztikája? A Szu-9 gépek 1/3-a földi hajtóműtűz áldozata lett másik 1/3-a meg lezuhant. A MiG-21F és első F-104 verziók baleseti statisztikája egyformán szar volt, a leszállás az Super Sabre-vel elég cinkes volt, stb.
A MiG-23 elektronikája annyira megbízhatatlan volt, hogy egyes pilóták nemes egyszerűséggel ballasztnak titulálták. A MiG-21bisz-t jobb gépnek tartották összességében annak ellenére, hogy papíron néhány paraméterében elmaradt még az 23-as MF verziójához képest is. Viszont legalább stabilan működött…
Szóval elég sok és drága dolgot terveztek anno, de ezek használhatósága és megbízhatóság elég sok estben kérdéses volt mindenhol egy jó ideig.
Kijöttek egy innovatív dologgal ami egy csapásra elavultá teheti a légvédelmek zömét és új alapokra helyezhati a tengeri harcászatot de mindíg van pár valaki aki homokba dugja a fejét és habzó szájjal útálja az oroszokat és isteníti az usa-t.
Innovatív és elavulttá tenni? Igen, ha kb. 25 éve jött volna ki. A gond az, hogy a fejlett haditengerészeteknél nem állt meg az idő 20 évre, mint az oroszoknál. 20 éve tényleg porblémásabb lett volna. Csak éppen számtalan olyan fejlesztés ért be a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején, amit annak fényében kezdtek el, hogy a SZU nem fog összeomlani. Viszont az ellen összeomlott, de az ellene elkészült fejlesztéseket viszont befejezték, vagy további is vitték. Ezt teszik 20 éve. Ilyen pl. az F-22 is, de az AGIS sem az, mint 25 éve, ahogy a Patriot sem.
Az oroszok a 20 évvel ezelőtti ötleteiket építik jóformán újjá kicsit új köntösbe bújtatva. Csakhogy a jenkik már 20 éve is ezek ellen készültek fel!
A Moskit papíron 20 éve majdnem ugyanazt tudja, mint a Brahmos. Nem dugom homokba fejem. Az oroszokat sem utálom és az USA-t sem istenítem. Csak messzebre tekintek, mint mondjuk 1 év…
Így már világos a helyzet?
Amúgy ha jól emlékszem a phalanx gyenge pontja hogy kell 4-5 másodperc amíg megkapja a célt pelpörög a csőköteg és célra áll.
Ezt biztosan nem igaz, mert akkor még szabadesésű bombát és AGM-65-öt sem szedte le volna a teszteken. Az AGM-65 azért bőven 350m/s táján érkezik. 1,5-es lővtáv estén mennyi idő is lenne még, ha a radar messzebbre is lát, mint az effektív lőtáv? Még egy M0,9 mellett elhajított bombára sem állna rá. A teszten mégis ment és ez nem tegnap volt…
Azt is írtam, hogy ez már kifutó rendszer. A RAM kicsit támposabb, mert egyszerre több céllal is képes foglalkozni annak ellenére hogy CIWS kategóriájú.
Amúgy a modernebb verziójú Aegisek hátrányba kerültek a függőleges indítási mód miatt.A radarhorizont miatt kb 1 perc a becsapódásig .
Észlelés-mérlegelés-döntés-intézkedés-fegyverhasználat-találat(?).
Nos erre van 60 másodperc.
Anyahajócsoport ellen az AWACS miatt lényegesen több idő van de tömeges indítás esetén nagy a baj.
Tengeralattjáró ellen meg hiába az AWACS meg a CAP.
Egy kilo vagy Lada vagy ilyesmi kilő 4-6 Brahmost és sok levelet kell írni a családokna.
Tyutyu
Igen az de az AGM-65-t milyen magasságból is indították ? Ha jól tudom 4000m+ !!!
Tehát volt 10 másodperc a bemérésre/tűzmegnyitásra.
Ezenkívül ez akkor igaz ha a pont fölött volt az oldás.
Ha messzebbről indítottak még több idő van lelőni.
Amúgy meg egyenes vonalú egyenletes mozgást végez kb állandó sebességgel.
Nem életszerű a példa mert kb utoljára a Falkalandokon volt erre kísérlet hogy átrepüléssel találjanak el egy hajót de az Argentínoknak csak ilyen eszközük volt kb(Skyhawk és Mirage).Az Etandardok csak exocettel próbálkoztak.
ha azt feltételezzük h egy támadás alkalmával egy tengeralattjáró csoport kilő 10 brahmost és annak csak a fele talál már már az is elég egy cvn elsüllyesztéséhez
Amúgy a nyugati oldalon milyen hajó elleni fegyverek is vannak?
Vessük össze a paramétereket az Exocettel a Harpoonnal vagy a Penguinnel!
Vagy a C-802-vel…..
Amúgy a modernebb verziójú Aegisek hátrányba kerültek a függőleges indítási mód miatt.
Az AEGIS az nem CIWS. Az Sz-300/400 is így indul, ás 100 méter után már víszintesen repülhet. Ettől függetelnül a minimális megesemmisítési távolság lehet vagy 5-6 km.
A radarhorizont miatt kb 1 perc a becsapódásig.
Ezt a mondatot nem tudom értelmezni. Az AEGIS 1 perc alatt vagy 50 km-re elmeg vagy messzebbre. A radarhorizont nem tudom, hogy mekkora távolság az AEGIS cirkálók árbócmagassága mellett.
Észlelés-mérlegelés-döntés-intézkedés-fegyverhasználat-találat(?).
Nos erre van 60 másodperc.
Éles helyzetben 0/24 AWACS őrjárat van. Az AEGIS radarja alacsony célt tényleg csak a horizonton lát, de van idő felészülni.
Anyahajócsoport ellen az AWACS miatt lényegesen több idő van de tömeges indítás esetén nagy a baj.
Pillanatnyilag van ilyen tengón vagy nincs? Mikor jut el bárni oda elszőrö, hogy egyáltalán elvi lehetőség legyen tömeges indításra?
Tengeralattjáró ellen meg hiába az AWACS meg a CAP.
Meg a kísérő tengók, a 4-6 romboló és fregatt és P-3 őrjáratok? Miért hiszi azt mindenki, hogy olyan könnyű közel menni élesben az CBG-hez?
A tengó mi alapján indít? Mert nem lehet ez estben a száz km-es nagyságrendű hatótávolságot kihasználni. Indítás után meg mekkora a tengó túlélsi esélye, ha van bármi is a közelben? Nem mindenki szuicid hajlamú…
Egy kilo vagy Lada vagy ilyesmi kilő 4-6 Brahmost és sok levelet kell írni a családokna.
Ez egyszerűen nevetséges mennyiség. A hajókon nem cska CIWS van. Van ECM és SRBOC is. 4-6 darab ebből bocs, de nevetésges mennyiség. Ez kevesebb, mint hajónékt egy. A CAP-elő vadászokról is lazán megfeledkezel, még azok is közbeavatkozhatnak…
ha azt feltételezzük h egy támadás alkalmával egy tengeralattjáró csoport kilő 10 brahmost és annak csak a fele talál már már az is elég egy cvn elsüllyesztéséhez
300 kg-os robbanófej van rajta. Az Exoceten 165 kg és kettőt túlélt az öbölbeli USS STrak. Igen, éppenhogy csak.
Viszont egy CVN az 100’000 tonna. Erősen kétlem, hogy elsüllyedne 3-4 ilyentől, bár tutira kiütné egy ideig.
Továbbra sem értem, hogy mire ez a hurráoptimizmus. A CBG-k arra voltak felkészítve, hogy 100-as nagyságrendben indítsanak rájuk. Miből gondolom, hogy mind a CVN-re állna rá az X darabból? Az X darabból mennyi is veszne oda?
Miért van az, hogy csak az orosz fegyverek képességei terén képesek egyesek optimisták lenni, mikor élesben pont azok nem muzsikáltak olyan fantasztikusan…
Amúgy a nyugati oldalon milyen hajó elleni fegyverek is vannak?
Vessük össze a paramétereket az Exocettel a Harpoonnal vagy a Penguinnel!
És ez most hogyan jön ide? Ez mennyire determinálja aa CBG védelmi lehetőségeit? Semmennyire…
Igen, ezek mai szemmel elavultak, ezt senki sem tagadja. Legalábbis kienematikailag az, az orrban levő szenzor zavarvédett nem tudhajuk.
Viszont egy ‘apró’ előnyük van. Az, hogy száz vagy inkább ezerszámra vannak. Lehet, hogy akármilyen lassú, de felszáll két százanyi Hornet és elvisz 48 darabot is. Egyszerűen elég hamar eljön az a pont, hogy fizikailag nem tudsz elég fegyvert indítani ellene. Hiába nevetségesen könnyű célpontok, akkor is túl sok van belőle.
Jelenleg mennyi van Moskitből vagy Brahmosból és valóban effektív hordozóeszközeikből?
Erős csőlátásod van szerintem.
Molni többször leírtuk hogy India nem az USA ellen készül. Kína és Pakisztán a cél.
Másnak nincs hordozócsoportja legalábbis szuperhordozós.
Egy Ark Royalt vagy egy CDG-t egyetlen Brahmos találat is galyra vágja.
Szerinted mit művel egy Brahmos pl egy Kínai rombolóval vagy fregattal.
Korvettről nem is beszélek mert apró cafatokra szaggatná.
De gondolj bele.
Tajvan vesz 2-300 szárazföldi mobil indítót és a Kínai inváziót mint olyat el lehet felejteni.
Mégegyszer Brahmos vs CBG elég világváge lehetőség.
Akkor meg métz írsz AEGIS-ről, meg CAP és egyebekről? Ilyen az általad felsorolt országoknak nincs. [fejvakarás]
Egy Ark Royalt vagy egy CDG-t egyetlen Brahmos találat is galyra vágja.
És ezt mi alapján jelented ki? Milyen bizonyítékkal tudod alátámasztani? Mert ennyi erővel leírom azt, hogy egy F-22 lelszed 6 db Szu-35-öt. Miért? Csak azért, mert én azt írom? :)
Kb. olyan szintű feltételezésekkel érsz, mint az elborult kopp karcsi…
http://www.ausairpower.net/APA-NOTAM-300310-1.html
Tajvan vesz 2-300 szárazföldi mobil indítót és a Kínai inváziót mint olyat el lehet felejteni.
A jenkik sem adatak el F-16-ot kínai nyomás miatt. Erős kétségeim vannak, hogy oroszok adnának el ilyet. Sokkal egyszerább más anti-ship rakétét beszerezni 3. forrásból, ha a kínai hajók védelmét úgy sem tartd sokra.
Továbba nem értem azt sem, hogy ez miért akadály. Szerintem már remeg a léc akörül, hogy egy légiháboúban Tajvan képes -e saját légterét uralni. Ha megvan a légifölény, akkor indulhat a anti-ship rakéta vadászat. Ha már kellően alacsonyna ítélik a fenyegetést, akkro mehet az invázió. (Ez nagyon hipotetikus forgatókönyv.)
Te tényleg szemellenzős vagy.
Pl hány Type-42 égett ki eggyetlen találattól?Én erre alapoztam.
Az Ark Royal ezek kortestvére és ugyanott épült.
Meg a méretek is erre engednek következtetni hogy egy találat nagyon komoly ha nem végzetes sérülést okoz.
És Te milyen alapon jelented ki hogy a Aegis vagy CIWS vagy RIM leszed akár eggyetlen Brahmost is?
Hol van erről bizonyíték,Link vagy bármi? :))))))
Kevés dologgal lehet feltörni egy CBG védelmét és meglátásom szerint a tengeralattjáró mellett a Brahmos is egy reális lehetőség pláne hogy nincs emberi veszteség a támadónál.
Na mennem kell bocsi kell a GDP…
Tyutyu
„Viszont egy CVN az 100′000 tonna. Erősen kétlem, hogy elsüllyedne 3-4 ilyentől, bár tutira kiütné egy ideig.”
a brahmos nem csak a harcirésszel pusztít hanem a hatalmas kinetikai energiájával is (10 szer akkora mint egy hagyományos hajóelleni rakétának pl exoceté)ami a 3000km/h-ás sebességből és a 3000kg-os tömegből adódik ezenkívül a harcirészt egy rendkívül kemény acélmag veszi körül és ez lehetővé teszi azt h minden ma létező hajó (beleértve az iowa osztályt is) oldalfalát átüsse
Miből gondolom, hogy mind a CVN-re állna rá
már a p-700-as rakétáknak is meg volt az a képességük h válogattak a célpontok közül ez azt jelentette h ha azt az utasítást kapta az indítás előtt h egy cvn a célpont akkor hiába van a célpont a hajóraj közepén a rakéta nem foglalkozott az útjába eső célpontokkal csak a számára kijelölt célt támadta sőt bizonyos korlátok között még az esetlegesen útjában lévő hajókat ki is kerülte persze itt ne gondoljunk óriási manőverekre hisz arra nincs szükség mert egy hajóraj nem zárt kötelékben tevékenykedik főleg nem akkor ha támadás várható
„Továbbra sem értem, hogy mire ez a hurráoptimizmus. A CBG-k arra voltak felkészítve, hogy 100-as nagyságrendben indítsanak rájuk.”
igen ez valóban igaz csak az a baj h az amik úgy kalkuláltak h a rakétákat max távolságból indítják és ezért azok az út jó részét nagy magasságban teszik meg (a brahmos pl max hatótáv esetén csak az utolsó 50km-et teszi meg vízközelben a maradékot nagy magasságban repüli le)nem pedig olyan rakétával számoltak ami 120 km-et 10m magasan 3000km/h-ás sebességgel kb 140 másodperc alatt tesz meg arról nem is beszélve h nem tudsz a rakéta teljes 120km-es útja alatt tevékenykedni elleni hisz minden rendszernek van reakcióideje és minimum indítási távolsága + a hajórajon belül nem lövöldözhetsz rakétákkal csak gépágyúval hisz az mégsem lenne túl szerencsés ha az egyik kilőtt légvédelmi rakétád a célpont helyett egy saját egységbe csapódna
valaki tudja h egy hordozó csoport mekkora területen helyezkedik el
Pl hány Type-42 égett ki eggyetlen találattól?Én erre alapoztam.
Az Ark Royal ezek kortestvére és ugyanott épült.
És szerinted az Ark úgy néz ki, mint 1982-ben? Atyaisten…
És Te milyen alapon jelented ki hogy a Aegis vagy CIWS vagy RIM leszed akár eggyetlen Brahmost is?
Hol van erről bizonyíték,Link vagy bármi? :))))))
Fentebb írtam a műhold lelövését és azt, hogy milyen pontos mérés és vezérlés kell hozzá. Ez nem elég? A teszlövészteken is tesztelték nagysebességű célok ellen, gondolom nem bemondásra van elfogadva, hogy leszed hiperszonikus célokat is, ahoz kicsit sok épült belőle és igen drágán. Tdudod, ezeket nem MH féle beszerzési módon intézik a nagy víz túloldalán…
Kevés dologgal lehet feltörni egy CBG védelmét és meglátásom szerint a tengeralattjáró mellett a Brahmos is egy reális lehetőség pláne hogy nincs emberi veszteség a támadónál.
Nem is tudtam, hogy a tengó elsüllyesztethetlen és a repülőgép lelőhetetlen. Csak ezt más meg ne tudja. :)
a brahmos nem csak a harcirésszel pusztít hanem a hatalmas kinetikai energiájával is (10 szer akkora mint egy hagyományos hajóelleni rakétának pl exoceté)ami a 3000km/h-ás sebességből és a 3000kg-os tömegből adódik ezenkívül a harcirészt egy rendkívül kemény acélmag veszi körül és ez lehetővé teszi azt h minden ma létező hajó (beleértve az iowa osztályt is) oldalfalát átüsse
Valami mágikus manőver folytán a rakéta megtartja becsapódáskor az induló tömegét is. Zseniális húzás. A harci rész 350 kg környéke, de ebben a robanóanyag és a kemény acélfej is benne van ugye? A mozgási energia tényleg hatalmas, ez tény.
De itt azt állítjátok, hogy durván egy Mk-82-essel egy nagyságrendben levő robbanótöltet elssüllyeszt 20 ezer tonnás hajót? Ennél a II.Vh-s Essex osztály is jóval többet kibírt…
Az oldalfal alatt mit értesz? Az övpáncélt? Nem tudom, erről Horvát Zoltán-t (oli hajói) kellele megkérdezni, de nekem azért vannak kétségeim.
már a p-700-as rakétáknak is meg volt az a képességük h válogattak a célpontok közül ez azt jelentette h ha azt az utasítást kapta az indítás előtt h egy cvn a célpont akkor hiába van a célpont a hajóraj közepén a rakéta nem foglalkozott az útjába eső célpontokkal csak a számára kijelölt célt támadta sőt bizonyos korlátok között még az esetlegesen útjában lévő hajókat ki is kerülte persze itt ne gondoljunk óriási manőverekre hisz arra nincs szükség mert egy hajóraj nem zárt kötelékben tevékenykedik főleg nem akkor ha támadás várható
Erről már egyszer beszéltünk. Akkro volt RORSAT. Ma nincs. Mellesleg nincs olyan utasítás, hogy „CVN” a célpont. Kontaktusok vannak. Hogy az kinyert infóból el tudják e- dönteni, hogy mi a hordozó, az már kérdőjeles. RCS növeléssel pl. be lehet csapni a rakétákat, de biztos vannak ennél kreatívabb lépések is. Pl. helik is vihetnek RCS növelő „prizmákat”, lehetnek csalik. Stb.
Honnan tudja a rendszer, hogy mit került ki?
valaki tudja h egy hordozó csoport mekkora területen helyezkedik el
A sajtófotókon csak a fotó miatt húzzák közel a hajójkat. Éles helyzetben a kísérők számától függően akár 6-1 mérföldre is lehetnek a korvettek és fregattok minden irányban a hordozóktól, de az is elképzelhető, hogy hozzácsapnak még kísérőket, amik szabadon portyázhatnak, ahogy a tengók odalent.
Nagyon nem kétbites a dolog… :)
molni
„A harci rész 350 kg környéke, de ebben a robanóanyag és a kemény acélfej is benne van ugye?”
nem nincs a harcirész tömegében csak a robbanó anyag van az acél kúp csak körbe veszi azért kell h átüsse az hajó oldalfalát.
én 5 rakétáról beszéltem h szerintem ennyi elég egy cvn-nek nem egyről és az már 5x350kg azaz 1750kg robbanóanyag nem csak 350kg és azt is vedd figyelembe h ez a hajó belterében robban nem kívül hisz a brahmost késletető gyújtóval szereli és zárt térben a robbanóanyagok hatása megtöbbszörözőfik
„Erről már egyszer beszéltünk. Akkro volt RORSAT.”
a brahmosnak van saját radarja és infra érzékelője is nincs szüksége rorsat-ra h megkülönböztessen 1 cvnt egy rombolótól elég ha csak betáplálják a memóriába a célpont radarképét és a rakéta összehasonlítja a saját radarján látottakkal + az infraérzékelő adataival és itt nem szintetikus aprtúrájú dolgokra gondoltam
nem nincs a harcirész tömegében csak a robbanó anyag van az acél kúp csak körbe veszi azért kell h átüsse az hajó oldalfalát.
Most akkor döntéstek már el. Milyen nehéz akkor az az acélkúp? Mert 1200 kg-os lövedékeket szórtak volna arra az övpáncélra, és azoknak is ellenállt volna elvileg. Valahogy nem látom azt, hogy a Brahmos miért is ütné át az Iowa övpáncélját, nincs meg a szükséges tömeg, mert a 3000 kg komoly része hajtóanyag. Erre nem is kell felkészíteni, mert ennek nincs értelme szeritnem.
A harci rész tömeges szeritnem meg nem csak a robbanóanyag, de ebben korántsem vagyok biztos. Minden ország úgyanúgy kezeli ezt a kérdést?
Miért Molni szted mi valtozott az Ark-on?
Esetleg felraktak 1000 tonna páncélt?
Esetleg a nyilvánvaló elektronikai modernizációra gondolsz?
Ezektől még nem lett a britt flottának komoly légvédelme.
Összevetve az Ark royalt pl a Kuznyecovval szinte nincs is légvédelme míg a Kuznyecovnak van szuperszónikus vadászereje.
Ebből a szemszögből talán a spanyol hordozó is erősebb.
A különbség annyi hogy ma már szinte lehetetlen egy Mk 82-est eljuttatni egy hajó fedélzetére addíg a Brahmosnak komoly sansza van bármilyen védelem ellen.
Amúgy meg úgy tudom hogy az orosz műholdrendszer újra üzemel.
Tutira működik a Glonass és szerintem nem kihívás nekik a Rorsat sem.
Inkább meglepődnék ha nem lenne nekik.
Amúgy én még bevízionálnék egy PAK-FA Brahmos konfigurációt ezzel 5 év múlva töredékére csökken a légvédelem reakcióideje.
És mégegyszer : ne hegyezzük ki az USA-ra a brahmost.
Komoly fenyegetés bárkire.
molni
az acélkúp tuti h nincs benne
az meg h a harci rész pusztán robbanóanyagot tartalmaz e az nem tudom de szerintem igen hisz mi mást raknál bele?? repeszek nem kellenek
Miért Molni szted mi valtozott az Ark-on?
Esetleg felraktak 1000 tonna páncélt?
Az angol hajó a tűz miatt veszett oda, a robbanófej nem is lépett működésbe, a hajtómű működött tovább.
Szar szigetelő és festékanyagok használata miatt. Ezen lehet változtazni és még ezer dolgon. Lásd Stark. Az alig 8 évvel később volt és egyáltalán nem új generációs hajó volt, mégis kibírt kettőt, ami összenes egy Brahmos. (Az, hogy egy nagy vagy két kisebb robbanás a rosszabb, nagyon nehéz megállapítani.)
Az egy 4000 ezer tonnás kis vacak volt. Az Invincible osztály több, mint ötször (!) ekkora és tűzoltó kapacitása a gépek és egyéb tűzveszélyes dolgok miatt vélhetőleg jóval felette áll egy fragatténak.
Nem látom be, hogy mitől süllyedne el egy ilyentől. Igen, komoly károkat okozna, de azért ne essünk már túlzásoka…
Ezektől még nem lett a britt flottának komoly légvédelme.
Most becsapódás utáni túlélőképességről beszélnük vagy légvédelmről? Nagyon kellemes ugrálsz a témák között. Miről beszéünk, először talán ezt rögzítsük le.
Összevetve az Ark royalt pl a Kuznyecovval szinte nincs is légvédelme míg a Kuznyecovnak van szuperszónikus vadászereje.
Mert a két hordozó feladatköre teljesen más. Viszont ez megint csak irreleváns arra nézve, hogy mi történik, ha már becsapódott valami.
Amúgy meg úgy tudom hogy az orosz műholdrendszer újra üzemel.
GLONASS és nem RORSAT. Ma már nem igazán férne bele hogy komoly mennyiségá nukleáris fűtőanyagot felküldj, mert a RORSAT radarjához kellett kraft. Az egyik fellövése nem sikerült és kellemesen beszennyezte Kanada egy részét…
http://en.wikipedia.org/wiki/RORSAT
Tutira működik a Glonass és szerintem nem kihívás nekik a Rorsat sem. Inkább meglepődnék ha nem lenne nekik.
Márpedig a jelek szerint nincs, és nem az a determinánló tényező, hogy te vagy én mit gondolunk. Semmiféle utalást nem találok, hogy ’88-óta volt -e egy is felküldve. Az ilyet meg nehéz titokban tartani…
Amúgy én még bevízionálnék egy PAK-FA Brahmos konfigurációt ezzel 5 év múlva töredékére csökken a légvédelem reakcióideje.
Elfér a belső térben?
Gondolom élvezitek a vitát.
USA haditengerészetének azt topp megvannak a remek rendszerei akimével biztosságban hajózhatnak.
Indiának nem látnám mért lenne ellensége USA.
Oroszok most elvannak mint a tej kommunizmust ki kell heverni.
Új dolgokat tanulnak.
Oroszokat és Indiai inkább Kínára figyel ők most nagyon oda tették magukat.
Jól ismert orosz játékszer India általi tunig ja.
Jó a gyártóknak van valami részben saját potenst csúzli.
Lehet ez a fogat mutogatni a kínai kollégáknak és pakisztáni utálatos tesóknak.
Ha őszinte akarok lenni, akkor én sem igazán értem, hogy mi ez a nagy ováció a BrahMos körül? Bár annyira nem vagyok otthon a hajó-elleni cirkálórakéta témában, de nekem nem tűnik olyan nagy szenzációnak. Főleg annak a tükrében, hogy a Gangesz partján szerényen kijelentették, hogy Indián kívül senkinek sincs ilyen technológiája a világon. Ezek a technikai paraméterek és képességek max. csak India számára újak, az orosz P-700 már vagy 30 évvel ezelőtt többet tudott hatótávolságban, sebességben és rombolóerő terén is – igaz nagyobb méretek mellett – , program alapján közelítette meg a célt, és a végfázisban aktív-radar, vagy passzív IR-önirányítás vezette célba. A P-800-hoz viszonyítva meg talán műszakilag némi előrelépés a BrahMos, de kb. a pontosságát és a repülési profilját leszámítva ugyanaz a kategória (mert ugye belőle származik). Az alacsony és nagy sebességű repülési profil jelentőségét meg egyáltalán nem akarom alábecsülni – főleg a leendő BrahMos II. 5 Mach-ja esetében – ez a légvédelmeknek valóban kihívást jelent, de azért szerintem az US Navy-nél nem csináltak egyből a gatyájukba tőle, hiszen az amerikai CIWS-rendszereket már a ’80-as években Mach3-körüli – nem a borotva :) – sebességű, rakéta méretű célokon tesztelték, a ’90-es évek közepe óta meg a flotta rendszeresen ilyenek ellen gyakorlatozott, nem is beszélve az ECM, a radar- és infracsali lehetőségekről, korai észlelés esetén. Gondolom levonták ők is a tanulságokat, meg bütyköltek is ezt-azt… Az mondjuk biztos, hogy a gépágyús rendszerek több Mach3+ támadó esetén már nem jelentenének biztos védelmet (sőtt!), de már itt vannak helyettük a rakétás CIWS-rendszerek, gyorsabb reakcióidővel, nagyobb hatótávval, szimultán célleküzdési képességekkel. Már sok helyen találkoztam azzal a megjegyzéssel, hogy a nyugati (amerikai) szubszonikus, és a keleti (orosz/szovjet) szuperszonikus hajó elleni/cirkálórakéta koncepció közül nem feltétlenül az utóbbi a jobb, hanem mindegyiknek vannak előnyei ill. hátrányai is, mert ugye valószínűleg az előbbi fél sem hülye, a ramjet-technológia pedig már évtizedek óta (az elmélet már majd 100 éve) nekik is rendelkezésükre állt.
Igazából ezért volt a tengók nagy távolságból 100-120 P700at indítottanak egy hordozó ellen.
„Ezek a technikai paraméterek és képességek max. csak India számára újak, az orosz P-700 már vagy 30 évvel ezelőtt többet tudott hatótávolságban, sebességben és rombolóerő terén is – igaz nagyobb méretek mellett – , program alapján közelítette meg a célt, és a végfázisban aktív-radar, vagy passzív IR-önirányítás vezette célba.”
hát ja. és hát igen amik évtizedekig készültek ellene.
molni: azért más ha a rakéta darabjai találja el mindha a rakéta.
Csak halkan szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy Kína mindkét rakétarendszerrel rendelkezik. Szúperszónikussal (Moskit), amiket a Sovremenny rombolóikhoz kaptak, valamint szubszónikussal C-803/602 széria. Gondolom volt alkalmuk mindkettőt tesztelni úgy, mint képességeket, mint elhárítást. A lényeg, hogy valami oknál foga úgy tűnik, hogy a szubszónikus rendszereket fejlesztik és azokra fektetik a hangsúlyt. Amúgy érdemes kicsi elidőzni az adatoknál
Moskit 4,5 tonna, 320 kg rarci rész, 2,5 Mach és 120 km hatótáv
C-803: kb 850-1200 kg, 165 kg harci rész, szubszónikus, 200 km hatótáv
C-602: 1,2 tonna, 300 kg harci rész, szubszónikus, >400 km hatótáv
Brahmos: 3 tonna, 300 kg harci rész, 3 Mach, 290 km
Ha a harci részt vesszük, akkor a Brahmos kínai megfelelője a C-602, csakhogy ugyanakkora hasznos terhelés mellett több mint 100 km hatótáv az előny, valamint a tömege kevesebb mint a fele. Igaz kb 3X lasabb az előzőnél. Érdemes elgondolkodni a számokon.
AstarothZ:
Hogy miért ismerik el a szakértők a BrahMos-t?
Mert az Orosz tapasztalat (p-700 gránit, p-800 oniks) a nyugati elektronikával (amit India megvett) találkozott. Szerény véleményem szerint ez utóbbi volt az együttműködés fő oka az oroszok részéről.
Jelenleg egy „könnyen” hordozható (feltöltve 3600 kg) nagy sebességű és rombolóerejű cirkálórakétát kaptunk, ami tetszőlegesen támadhat bármilyen felszíni vagy (ha jól értettem, ebben azért biztos nem vagyok) felszín alatti célt. Ja, és mert jelenleg nem nagyon van jobb (a CIWS-ek miatt a fejlesztések kicsit lelassultak, új irányokat vettek). Hasonló akad.
A norvégok (akik egyébként világelsők között vannak a hajó elleni rakétákban) barkácsolnak valami jobbat, de még nagyon kevés az infó.
Az USA ’80-tól készül a gránit ellen (4,5 M, 7000+ kg, 500 km hatótáv), ez tény. Ugyanakkor egy 300+ kg-os robbanófejet akkor sem szeretne senki maga felé közeledni látni, ha van CIWS és nem nukleáris az a fej.
Hogy az usa miért használ szubszonikusat?
Hát, nem csak azt használ. A repülőgépen hordozottak és a szárazföldi célok elleniek azok. Hajóról hajó ellen a RIM-67-et (3,5M) használnak. De igazából a nagy vízi egységeket repülőgépekkel semmisítenék meg. Ott pedig a sebesség már nem akkora követelmény, feláldozták a tömeg javára.
Na, végül is erre gondolok én is, hogy ugye az egyik fél „vívmányaira” a másiknak rövid időn belül meg volt a maga ellenválasza. 1980-ban állt szolgálatba a Gránit, lehetséges lenne hogy az USA úszó repterei & kíséretük 30 évig ezen fenyegetés tudatában, védtelenül jöttek – láttak – lőttek a világtengereken, és közben tövig rágták a körmüket, mert úgy érezték magukat mint a sárga gumikacsák a céllövöldében??? Vagy lehetséges az, hogy az AEGIS + a Phalanx CIWS ezek szerint többet tud ezen a téren mint ami publikus az egyszerű pórnép számára? Hogy őszinte legyek a 20mm-es Phalanx-ról nem hiszem, mert a 30 mm-es Goalkeepernek a maga 4500m-es hatásos lőtávolságával, a Wiki szerint egy 2 Mach sebességgel közeledő szovjet SS-N-22 Sunburn hajó elleni rakéta-szerű célra 5,5 másodperce lett volna reagálni az észleléstől a megsemmisítésig, 1500m-től 300m-ig tüzelt volna a gépágyú… ha ez igaz, akkor a Phalanx még így sem. Akkor ezek szerint védtelenek voltak a CBG egységei, vagy valamit nem tudunk?
A BrahMos-t meg semmi esetre sem akarom alábecsülni, de pld. a több évtizedes Gránit és Onix tükrében mitől lenne már generációs ugrás, vagy valami távol-keleti curry-masalás új korszak hajnala? Csupán Indiának lett egy potensnek tűnő új játékszere, ennyi. Ha ezt a Sandokán megérhette volna… (..ja, ő maláj volt, bocs!)
az, hogy a ruszkik 100+osával akarták indítani hordozó ellen azt sejteti, hogy ruszkik nem úgy mint itt sokan úgy érezték ez szükségeltetik ha el akarnak sűlyeszteni egy azaz egy nem CBGt hanem hordozót.
A generációs ugrást nem nagyon tudjuk meg ebben az évtizedben, de én a zavarvédelem (ami a gránitnak nem nagyon volt) és MI környékén sejtem a dolgot.
A phalanx-nál nem akarok hülyeséget mondani, de arra emlékszem, hogy megdöbbentett, mennyire gyorsan áll rá a célra (töredék másodperc). A tűzkiváltás szerintem ugyan abban a zónában van (1500-300 m között) az elektronika meg (az AEGIS cirkálóknak köszönhetően) elég messziről befogta a célt. A gubi akkor van, ha a támadási irányok és eszközök száma meghaladja a phalanx-okét (ami ugye a nimitz-nél max 4(?) db), ezért kellet a Ticonderoga osztály. És még ekkor is túl lehet terhelni a rendszert, ha nincs korai előrejelzés, hogy priorálni lehessen a célpontokat (azaz a sasszemet kiiktatják), vagy egy két tengeralattjáró is besegít.
Hajóról hajó ellen a RIM-67-et (3,5M) használnak.
Nono. Ez nem más, mint a légvédelmi rendszer felszíni célok elleni használata a jelek szerint (amit a Harpoon 3 „játék” is szimulál), de ez azt jelenti, hogy horizonton túli cél ellen tehetetlen. Ez nen elsődleges, ez csak kiegészítő funkció szerintem.
Fade:
azért azt a 100+-t megnézném. A kirov 20! gránitot cipel, és neki van a legnagyobb tűzereje.
Molni:
Egyébként sem tudhat sokat a 67 kg-os harci résszel, de korvettekig jó lehet.
Feltételezem, hogy 200 km-es hatótávval azért le tud küzdeni önállóan egy felszíni célt. Szerintem ez szoftver-kérdés, ha jól tudom, önálló radar/infra van rajta. Azaz egy általános célú rakéta. (mint Ivánék általános célú hajóágyúi :-D – bár szerintem egy ágyú célja jól definiált :-D)
A legutolsó SM szérán asszem van saját radar, de a legelterdtebb verzió és a ’80-as éveg alapváltozta tudtommal a track via missile elvet használja.
Ha jól tudom S-75 Dvinát is lehet földi célok ellen használni és azt hiszem, hogy az Irániak használták is Irak ellen, de ez is inkább kivétel ugyanúgy, mint a RIM-67 hajó elleni bevetése.
molni:
Az USA eszközök ritkán tartalmaznak olyan érdekes, egyedi megoldásokat, mint az oroszok, úgyhogy nem is foglalkoztam vele annyit. Akár igazad is lehet, vagy két helyen láttam megemlíteni, mint hajó ellen (is) alkalmazható eszközt. És miután hiányolom az USA hajó elleni fedélzeti cuccait, elkönyveltem magamban, hogy ez az (mert ugye a tomahawk már nem igazán kihívás a CIWS-nek, max tömeges indításnál, ahhoz meg túl drága/túl jó szárazföldi tűztámogatáshoz).
wolf: még ruszki lapok is ilyet írnak.
http://warfare.ru/?lang=&catid=312&linkid=2082&linkname=SS-N-19-Shipwreck-/-P-700-Granit
„The attack was to be coordinated with a group of long-range Tu-22M anti-ship aircraft. The underwater attack group consists of three to five Oscar and Oscar II subs, each armed with 24 P-700 missiles. The subs were to launch 70-120 such missiles against a single carrier group in a single mass attack. Roughly 30-50% of them are aimed at the carrier, while the others go after accompanying ships. Another salvo of 12-24 missiles was to be launched by aircraft,
mainly to saturate the carrier group’s defenses.”
„én 5 rakétáról beszéltem h szerintem ennyi elég egy cvn-nek nem egyről és az már 5×350kg azaz 1750kg robbanóanyag nem csak 350kg és azt is vedd figyelembe h ez a hajó belterében robban nem kívül hisz a brahmost késletető gyújtóval szereli és zárt térben a robbanóanyagok hatása megtöbbszörözőfik”
Tényleg nem akarok ebbe a parázs vitába beleszólni de én eddig egy estet tudok amikor egy lővedék átütötte és elsülyesztette a (másik) hajót – Bisckmark vs Hood – és az talán 380-as lövedék volt.
talán 3,1 t darabja? ha jól emlékszem plusz sebesség…. és föntről a páncélal nem védett tatfelöl…
Nem hinném, hogy 350 kg mégha 5 db egyszere, egy pontba csapodik is (ami kiba..ot nagy dolog ma is) át tudna ütni egy mai hajó oldalát CSAK a TÖMEGÉVEL (jó, fénysebességgel igen :)) hameg kívül robban és átüti…persze akkor nem robban belül, úgye?
Persze nem becsülném le a B. képeségét. Ha van hozzá kellő mennyiségű hordozó -repülő, tengó, hajó – akkor szerintem képes egy hordozó csoportból kikapni néhány hajót és ez még az USA-nak is érzékeny csapás. Ezért ezt a vitát ők már évekkel ezelőtt lefolytaták… és ki is találtak ellene valamit amiről talán majd mi is hallunka valamit…valamikor
fade:
Az oscar-ok fénykorukban sem igazán voltak elegen egy ilyen akcióhoz, bár papíron tényleg erre törekedtek.
A két nagy flotta (északi, csendes) tudtommal 5-5 egységgel rendelkezett. Ebből 2 volt „kint”, 1 pedig feltöltés/javításon. Azaz a teljes bevethető egységet össze kellett volna vonni egy ilyen akcióhoz.
Ráadásul az egyik legzajosabb hajóosztályról beszélünk, már tudtommal. Gyanítom egy feszült helyzetben talán 2 ha lőhelyzetbe tud kerülni. Én az 50-es nagyságrendet látom inkább reálisnak (plusz az esetleges légi indítás. az azért erősen területfüggő). Azt is 1 cirkálókötelék + 1-2 tengeralattjáró formájában.
bnero
az nem jó ha egy hejre csapódnak minél messzebb egymástól annál jobb
mert nagyobb területen tudnak kárt okozni + nagyobb az esély h létfontosságú dolgot találjon el
„Nem hinném, hogy 350 kg mégha 5 db egyszere, egy pontba csapodik is (ami kiba..ot nagy dolog ma is) át tudna ütni egy mai hajó oldalát CSAK a TÖMEGÉVEL”
már az exocet is képes átütni egy hajó oldalfalát a sebességével és a tömegével mert a harci része annak is belül robban márpedig sebesség és tömeg tekintetében nincs egy súlycsoportban a brahmos és az exocet
a mai hajók páncélzata köszönő viszonyban sincs egy 2. vh-s csatahajóéval de még cirkálóéval sem
és igen ha kívül robban akkor nem tud belül is mivel nem tandem robbanófejjel szerelték
Az USA eszközök ritkán tartalmaznak olyan érdekes, egyedi megoldásokat, mint az oroszok, úgyhogy nem is foglalkoztam vele annyit.
U-2? SR-71? És ez mindkettő egy helyről jött. Milyen más ötletes és egyedi megoldásokra gondolsz? A csökketett észlelhetőség gyakorlati alkalmazása is hol jelent meg elsőnek 30 éve?
Többször felhasználható nagyteljesítményű kirogén hajtómű? (Shuttle hajtóműve?)
Nem értem ezt a megjegyzést.r
A Tomahawk tényleg drága. De ahogy írtam, Harpoon hegyekbn áll. 32 db van az Iowa-n és kisebb hajókon is tíz körüli mennyiség legalább van. A Hornetek négyet simán elvisznek. Lehet Navy és USMC is.
Egyszerűan azért nincs szuper / hiperszonikus jenki cucc, mert nincs rá igény. A meglevő eszközök tömeges alkalmazásával egyszerűn túlterhelik minden potenciális ellenfél flottáját ma erőlködés nélkül.
@bnero
http://olli.freeweb.hu/bismarck.html
Inkább 800 kg tája. A legnehezebb 16″-os lövedékek is 1200 kg táján voltak a jenkiknél.
A Biscmark övpáncélját is asszem csak négy helyen ütöttá át ellenséges gránát több száz becsapódásból. Olvasd végig ezt és a Tirpitz bejegyzést is.
Ráadásul az egyik legzajosabb hajóosztályról beszélünk, már tudtommal. Gyanítom egy feszült helyzetben talán 2 ha lőhelyzetbe tud kerülni. Én az 50-es nagyságrendet látom inkább reálisnak (plusz az esetleges légi indítás. az azért erősen területfüggő). Azt is 1 cirkálókötelék + 1-2 tengeralattjáró formájában.
Az összehangolás az, ami nagyon húzos. Ehhez volt a kommműhold rendszer és RORSAT. Azt tisztáztuk, hogy a RORSAT halott. A másik rendszrről nem tudok semmit, de valamelyik Tu-95/142 verzió is lehet reléállomás emlékeim szerint.
Akarmennyira oroluk a Brahmos sikerenek meg kell hogy mondjam hogy tevesen becsulitek a Brahmost ezen a forumon. Itt tobb a erzelem mint teny.
1) Tengerallatjarotol leloni egy rombolo-t egyszeruen lehetetlen elkepzeles. Tengerallatt jaro csak a lato tavolsagon lat, esetleg sonar tavon, egy metert sem tobbet. Majdnem 300km messzetol egy tenger allattjaro NEM tud felismerni akarmilyen hajot, nem is beszelve ellenfel rombolorol. Brahmos tengerallatt jaro verzioja csak a szarazfoldon vagy parton levo fix celpontok ellen alkalmazhato.
2) Hasonloam egy felszini rombolo radarai sem tudnak 300km tavtol pontosan felismerni es felmerni ellenfel hajojat vagy poziciojat. Meg nehezebb egy mozo celpont eseten. Tehat rombolotol sem lehet leutni Brahmosall ellenfel hajojat. Itt is foleg a fix parti celpontokat lehet utni. Esetleg nagyon pontos info alapjan lehet utni egy ellen fel hajojat is de ehhez rombolo nem eleg, kell egy plus info forras.
Ellenfel hajojat csak a repulotol (Su30MKI) inditott Brahmos komolyan veszelyesztetheti. Repulo radar pontosan fel ismeri a hajot, mozgasat es a vedo fordulasat. Itt tenyleg a Brahmos sebesseg a kulcs, mert minel keves az ido a rombolonak manuverezni, annal nagyobb a valoszinuseg hogy sikeres a Brahmos. Ilyenkor csak ennyi a baj hogy a rombolo is latja a Su30MKI-t, tehat ez nem olyan egyszeru.
Ahhogy en latom, Brahmos fix celpontok eseteben nyilvan leg hatekonyabb. A sebessege komolyan csokkenti a ellenfel reakcio ido es lehetosegeit. Brahmossal egy rombolot le utni csak fantazia, esetleg legi inditas eseteben de az sem olyan egyszeru.
Itt azért kicsit megszaladt a fantázia :)
http://www.acig.org/artman/uploads/brahmosa3.jpg
Opus:
A tüzérség sem látja többnyire, hogy mire lő. Az azonosítást megfigyelők végzik. A hajók esetében mondjuk egy A-50. A BrahMos végfázisban önállóan képes célt kiválasztani és leküzdeni (ezt már a gránit is tudta). Azaz elég „valahova oda” indítani, a többit majd később is el lehet dönteni…
Egyébként egy jó gyors romboló (ha Dodi adatait vesszük a 120 km hatótáv végig 2,8 M-el) 40 csomóval 2400 m-t megy odébb a teljes repülési idő alatt. Az azért nem akkora kihívás (egyébként egy 10 kT-s fej közvetlen rádiuszában benn van, ha a tenger egy pontját lőtték, akkor is). Ennyit le kell tudnia küzdeni egy modern autonóm rendszernek.
molni:
2010. május 4. @ 23:05 írásodra válaszul:
Azok repülőgépek. Azok engem nem érdekelnek :-D
Ezen a videón látszik, épp egy rakétát indítottak egy hajó ellen: http://www.youtube.com/watch?v=O8ib41W0g7M 1:45-től van az érdekesebb része.