Az indiaiak reményeivel ellentétben az orosz NPO Mashinostroyeniya által kifejlesztett P-700 helyett a P-800 Oniks robotrepülőgépre alapozó, indiai-orosz koprodukcióban (DRDO, NPO Mashinostroyeniya) megalkotott, lassan mindegyik fegyvernem részére elérhető BrahMos exportja előkészítés alatt áll – számoltak be a fejleményekről indiai illetékesek.
A BrahMos Aerospace vezérigazgatója, A. Sivathanu Pillai elmondta, hogy folyamatban van a szükséges jóváhagyások beszerzése a világ jelenlegi leggyorsabb robotrepülőgépeként hirdetett csapásmérő eszköz exportjához. India és Oroszország 50-50% arányban van benne a projektben, mindkét fél jóváhagyása szükségeltetik az exporthoz.
BrahMos szárazföldi mobil hordozóplatformon
A potenciális vásárlóknak azonban a közel 3 Mach sebesség elérésére képes robotrepülőgépért hasonló összeget kell kicsengetniük, csak nem Mach-ban, hanem millió Dollárban: a változattól (és valamennyire nyilván a megrendelt mennyiségtől) függően a szélvész robotrepülőgép beszerzési költsége 2,7 millió Dollár / rakéta áron mozog az elérhető információk szerint. Tehát nem olcsó játékszerről van szó.
A Dél-Afrikai Köztársaságot, Brazíliát, Chilét, valamint Indonéziát, mint az első, „komoly tárgyalásokat” folytató vevőjelölteket azonban ez valószínűleg kevéssé érdekli. A felsorolásban szereplő első három ország a haditengerészeti, míg Indonézia a szárazföldi telepítésű változat iránt mutat állítólagos érdeklődést.
A közös fejlesztést szimbolizálandó, a nevét a Brahmaputra, valamint a Moszkva folyók után kapó robotrepülőgép az alábbi változatokban érhető már el:
- hajóról indított, hajó elleni
- hajóról indított, szárazföldi célpontok elleni
- föld-föld változat
BrahMos – haditengerészeti változat ,
Míg az alábbi változatok jelenleg még fejlesztés alatt állnak:
- légi indítású, hajó elleni
- levegő-föld változat
- tengeralattjáróról indított, hajó elleni
- tengeralattjáróról indított, szárazföldi célpontok elleni
Az orosz-indiai páros egyébként továbbra sem szenved önbizalomhiányban termékével kapcsolatban:
„Nincs riválisunk az elkövetkező 10-15 évben az amerikai és francia robotrepülőgépek képében, lévén a BrahMos a valaha megalkotott leggyorsabb és legköltséghatékonyabb robotrepülőgép.” – adagolta Pillai.
Ugy nezki hogy Orosz Indiai egyutt mukodes sikeres. Majd jon PAKFA.
Kiváncsi vagyok, Görögországba mikor kerül valamilyen úton-módon (Mint anno az S-300) Meg persze Venezuelába.
Tudja valaki, hogyan áll a BrahMos II.?
A Dél-Afrikai Köztársaság felejtős. A néger kormányzat leépítette a közbiztonságot és az országot. Legfeljebb azért vennék meg a rakétát mert kapjon a zsebébe valamelyik illetékes…
A fehér értelmiség (beleértve a katonatiszteket) zöme elmenekült, pl. Új-Zélandra (ott hasonló az éghajlat), 4 osztályos bunkoknak minek a Brahmos?
“Nincs riválisunk az elkövetkező 10-15 évben az amerikai és francia robotrepülőgépek képében, lévén a BrahMos a valaha megalkotott leggyorsabb és legköltséghatékonyabb robotrepülőgép.” – adagolta Pillai.
Csakhogy Norvégiában is fejlesztenek egy új fegyvert a meglepően jó Penguin leváltására. Erről van infotók?
Itt az NSM, a norvégok következő generációs, szuperszónikus, csökkentett észlelhetőségű fegyvere.
Az F-35 belül viheti. Meg pl. a Gripen NG-nél számolnak vele.
A gyártás 2013-tól indul.
Szerintem sorbaállnak érte majd a vevők.
http://en.wikipedia.org/wiki/Naval_Strike_Missile
Ez megint olyan dolog hogy India és Oroszok először közös munkájuk eredménye ami ráadásul potens.
Norvégok által fejlesztet fegyver meg nem mindenki veheti meg.
Azoknak marad ez az orosz-indiai „szerelem gyerek”.
PAK_FA hátér vizén majd ők is fejlesztenek valami alacson érzékelhetőségű robotrepcsit
„4 osztályos bunkoknak minek a Brahmos? ”
No Comment
érdekes összelőni az NSMet a brahmossal.
NSM lopakodik, gyorsan megy 200kmre
brahmos nem lopakodik szintén gyorsan megy 300kmre….
de az egyik 450kg a másik meg 2500kg.
Oroszok nem változnak.
Nem egykat de egyszer majd megnéznék egy fotot rajta egy Su30/pakfa ráhegesztve egy 2500kgs brahmosra + pár AA :DDD mellette meg egy F35ABC két NSMel (+2aa)
Fade:
a link alapján a norvég „csoda” szubszonikus (szerintem olyan 0,9 Mach).
A BrahMos 3 M cammog.
Szerintem a gránit technológiáján alapuló valamennyi cirkálórakéta veri a korbeli konkurenseit.
A navigációs rendszer persze más kérdés, abban szerintem még van fejlődni való.
Wolfrick!
Igazad van. Az NSM nem szuperszónikus! Ezt elnéztem.
Tudtommal a lengyelek írtak alá nemrég szerződést az NSM majdani rendszeresítéséről partvédelmi céllal.
Később nyilván bevezetik az F-16-osaik (és F-35-öseik?) fegyverzetébe.
Fade!
Nem tudom, mennyire ismered a jelen Dél-Afrikáját, de nekem módomban állt több onnan érkező emberrel elbeszélgetni.
+ olvastam néhány hírt, hogy nincs személyzet a tengeralattjárókhoz, mert kivándoroltak-elmenekültek, stb.
Az új törvények alapján a dél-afrikai légitársaságtól kirúgták a jól képzett fehér repülőgépszerelők, repülőtéri dolgozók nagy hányadát és alacsony képzettségű négereket vettek fel, hogy a kisebbség-többség arány megegyezzen az országos képpel.
Azt mondják, jobban teszed, ha dél-afrikai gépre nem ülsz fel.
A közbiztonság rettenetes, mindennaposak a brutális rablógyilkosságok.
Előfordult, hogy valakit szó szerint egy pohár Coláért öltek meg.
Figyeld majd meg a Labdarúgó VB körüli híreket.
Állítólag előfordult, hogy egy pasi hivatalos engedéllyel oldalra kifújó kis lángszórót szerelt a kocsijára, a pirosnál odarohanó rablók ellen.
Továbbra is azt mondom, amikor így állnak, akkor minek nekik a Brahmos?
(Lehet, hogy a beszerzendő tétel végállomása az USA lenne?)
Ez a náció vita kár. Pedzegetni.
Onedin kapitány. Teljesen igazad lehet (pl japán foci válogatottat is kirámolták miközben edzésen voltak, azóta állig felfegyverzett őrséggel ellátott szállodába laknak).(Afrikai kupán most is mi volt!)
Aki itthon is nyitott szemmel jár az látja mi a helyzet ,és elszenvedi a kettősség miatt sérelmeket.
Aki rózsaszín ködben él annak hiába magyarázod Onedin. Az ember a Isten alkotta természetnek testileg része. Ezért élnek bennük is ezek a régi törvények.
Afrikai kontinens egy élő példa. Okos ember mindig más kárán tanul.
Valamint nem véletlenül róják fel a történelmet évszázadok óta.
Ha egy náció kapcsán döntést kell hozni érdemes megnézni mit rodtak le róluk eleink ha találkoztak velük.
Vér nem válik vízzé!
Apartheid idején az az ország még virágzott. Ma a dél-afrikai bennszülött nációk mészárolják le a túszi és egyéb földről jött vendég munkásokat.
BrahMos 3 M cammog.
Ez a sebesség tán nem elég hogy nagy eséllyel átjusson a légvédelmi függönyön a 2500kg robbanó fej meg csúnya károkat okozhat ha talál.
Másik leírtam hogy PAK-Fa program keretében fegyvereket is kell fejleszteni a két „madárnak” szerintem BrohMos sikere után egyik hivatalnok előtt se kell erősködni.
Mostani közös fejlesztésben részvevők már egymásban jobban bízva nagyobb lendülettel fognak neki állni.
Lehet hogy Tejsza további fejlesztését a Pak-fa és a hozzá kapcsolódó programok miatt jegelni fogják.
Főleg ha Indiában is elkezdenek repkedni a prototípusok.
Onedin, Hegyalja.
Nagyon elkanyarodtunk a témától.
Tudja valaki, milyen pontos vezérlőrendszert kapott?
Ennek a vacaknak az orrkúpjában van a radar, gondolom? Ez a tányér méretkorlátja miatt nem csökkenti erősen a képességet, lásd MiG-21?
A másik dolog, hogy lyukas az orra, így nem lehet a fejrészt páncélozni, ami lelőhetővé teszi.
A harmadik, hogy csökkentett RCS hajók ellen mit ér? Gondolom kiegészítő elektro-optikai szenzor nincs benne, hiszen lyukas az orra. Így viszont a tengerbe hajigált szögvisszaverők, csali robotrepülők átverhetik.
Minden fegyver rendszer annyit ér mint az őt használó katonák.
Fade. Felvilágosítása véget írtam.
Onedin kapitány véleménye bár markánsnak titulálható attól még helytálló lehet.
Egyszer volt egy Dél-Afrikai hadsereg ami remek harci értéket képviselt.
Ez mára történelem.
(Amúgy meg ilyenkor hol van az ENSZ ez a numerus klauzus(zárt szám) tipikus esete Dél-Afrikában ami nációid jellegű törvény. Egy Fekete-Apartheid kezdette is lehet! )
Bocs ez tényleg nem haditech de érdekes kérdés. Ami kikívánkozott belőlem sajnálom
Tacsk0
Való igaz korlátol fegyver de kész akármi.
Amivel sokan nem szeretnének farkas szemet nézni.
Biztos vannak hiányosságai. De attól lehet ütős csúzli ami alapján lehet még jobbat fejleszteni.
Ha annyira ratyi akkor adják oda Irának belőle 100-300 db jó pénzért meg is vennék szívesen ,és az amcsi hordozó flottán örömmel le is tesztelik
Onedli! A Mindennapi Afrika blogon éppen ezt szeretném valakivel megbeszélni. Nem jössz át? Itt ez off.
http://www.mindennapiafrika.info/2010/02/14/kotelezo-konyvespolc-paul-bernetel-soweto-a-fekete-pokol/comment-page-1/#comment-5247
Szerintem az elektronika lessz a gyenge pont. A végén az aktív radart be lehet csapni.
Ez a Daring, meg a Zumwalt állítólag pont erre készül. Már nem egyenként világítják meg a célokat, hanem 1xre, így van esélyük a Brahmos slavókkal szemben. Amig eddig 9 rakéta elég volt a túlterhelős támadáshoz, most sokkal több kell majd.
@ Gacsat
Kösz a linket. Beírtam oda pár sort.