|

Alakul az indiai Globemaster-üzlet

Az Amerikai Egyesült Államok részéről a tegnapi napon bejelentették, hogy hamarosan megkezdik a tárgyalások Indiával 10 darab C-17 Globemaster III típusú teherszállító repülőgép adás-vételéről.

A napokban a Kongresszus elé terjesztették az DSCA (Defense Security Cooperation Agency) részéről az indiai üzlet lehetőségét. Az FMS (Foreign Military Sale) exporttortúra eredményeként remélhetőleg sor kerül az üzletre, amely újra kitolja a Globemaster gyártósorának bezárásának határidejét.

India még januárban nyújtotta be igényét 10 darab C-17-esre, az üzlet becsült értéke 5.8 milliárd dollár, ám folynak a tárgyalások, hogy mit tartalmaz majd az ázsiai ország által vásárolt csomag, ám minden valószínűség szerint a személyzet képzése, a kiszolgáló eszközök és a pótalkatrészek beletartoznak majd.

Az indiaiaknak már volt lehetőségük megismerni az amerikai szállítógépet egy 2009 novemberében tartott légi-szállítási gyakorlaton.
India egyre több amerikai repülőeszközt rendszeresít, említhetjük itt a Boeing P-8I Poseidon tengerészeti járőrgépet, vagy a Lockheed Martin C-130J Super Herculest.

A C-17 Globemater III taktikai és stratégiai teherszállító felszereléseket és a csapatokat, illetve a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányt szállítani akár tábori körülményű, kis zord repülőterekről üzemelve. 170 000 fontnyi (~77 110 kg) terheléssel kevesebb mint 900 méteres pálya is elég neki.

13 hozzászólás “Alakul az indiai Globemaster-üzlet”

  1. Ha ezt is sikerül az amiknak eladni indiába az egy ujab szög az orosz kapcsolatok koporsójába.

    A szállító gépek területén az oroszok ezzel gyakorlatilag majdnem teljesen kiszorultak a többévtizedes piacukról.

    A tengóvadász IL-38 fiaskója pedig a P-8I-t eredményezte.

    Szerintem aPAK-FA egy kudarcra ítélt program. Az nem egy csökkentett észlelhetőségű gép aminél aki csak akar ( majdnem ) vehet jobbat a F-35 „személyében”. Szerintem pár éven belül az Indiaiak kiábrándulnak a teljesen fölösleges tipusból és valszeg ahoz fognak fordulni aki tud számukra jobbat szállítani.

    Harckocsik területén az Arjun veri a T-90 ket, és szerintem más területeken is várható az orosz visszaszorulás.

    Talán a haditengerészet az a terület ahol még erősen tudják tartani magukat az oroszok. Felszíni és tenger alatti technikák technológiák valamint a légvédelmi és hajó elleni rendszerekkel együtt.

    Viszont ha orosz itt visszaszorul az eredményezheti azt hogy máshová fog fordulni termékeit eladni. Ez lehet a Közel Kelet és Ázsia egyaránt. Azonban már Dél Amerika is igen jelentős tételt rendelt tőlük.

    India nem csak mint vevő fontos hanem mint stratégiai partner és ebben a szerepben bizony ha kihátrál orosz i mellöl akkor sok lehetősége nincs orosz o nak mert majd hogy nem egyedül marad.

  2. Kuruc: És pár év múlva már India + Kína is szeretne megjelenni és exportálni. ruszkik nem tudom milyen piac felé fognak fordulni de akármerre is teszik India, Kína tuti ott lesz mellettük.

    PakFa pont az amiből sokat eladhatnak. Erre nincs India/Kínának válasza.

  3. akkor még szerined is ~5év a lemaradásuk. Én J-10ből kiindulva azt látom még fényévekkel vannak elmaradva a ruszkiktól sárkány ügyileg. Hajtóműben gyak arra nem képesek, hogy lekoppintsák az AL-31Fet. Elektronikában meg a Pakik hozzáállása mond el sokat. És akkor ez csak a felszin amit vmennyire látunk, a legproblémásabb részekre ugye nem látunk rá.

    De ilyen alapon India 5év múlva már repteti a saját lopakodóját… :)

  4. India veszi a lopakodóját mert saját erőből (mint kína) csak kb 50 év múlva lenne képes az előállítására! Kína megoldja ezt szerintem olyan 2020 körülre. Azt hogy milyen minőségben fog készülni és mit fog tudni az szerintem az egész világ előtt rejtély lesz. Én a PAK-FA-t majd akkor értékelem ha már hadrendbe állt és esetleg hadgyakorlaton összemérik valamilyen nyugati típussal(kicsi az esély rá).

  5. Mért vmi infod arról, hogy Kína képes rá? És ha igen ott ahol tudjuk, hogy fut saját program (India) ők mért nem? hm?

    Az fgfanal a veszi meg necces, rengeteg részt India fejleszt, vagy ha így akarod: rengeteg dolgot ruszkik vesznek Indiától.

    „Azt hogy milyen minőségben fog készülni és mit fog tudni az szerintem az egész világ előtt rejtély lesz.”
    A haditechnika már csak ilyen.

  6. FADE
    A kínaiak évek óta dolgoznak a saját 5.genes gépükön és néhány fotó már kering a neten ahol egy hangárban mutatják egy Szu-27 mellett.
    Amúgy az idén jelentette be a kínai állami hírügynökség, hogy 2015re szeretnék elvégezni az első repülést vele. Tudod kínában úgy működik, hogy amit eldöntenek fent azt muszáj teljesíteni még ha több ezer csóringer halálába is kerül. Szóval ha ott eldöntötték akkor nyugodtan borítékolhatod, hogy 2015re a gépük repülni fog.

  7. Indiaiak is, már csatornába is berakták.
    ha pedig megkérek egy RCs, hogy csináljon a lopakodok filmből egy repülőt és adok neki 10.000$ 1hónapon belűl az repül. Akkor talán ez „akárkinek” sikerülhet.
    A probléma mostanra rég nem „az első” repülés, ruszkiknál se attól féltem, hogy nem csinálják meg a sárkányt és nem raknak bele hajtóművet, ebbe mindig jók voltak. Kínaiaknál pedig nem csak a rendszer tervezés, integrálás amit hiányosnak látok mint ruszkiknál.

    Ez talán jó plda: Még az amiknál akik a 4. lopakodojukat csinálják, kitudja hányadik AESA radart tervezik, amraamot gépek tömkelegébe integrálták, elektronikában japán mellett még midig a legjobbak, SW fejlesztésben szintúgy… és mégis izzad a homlokuk az F35el.

    „Tudod kínában úgy működik, hogy amit eldöntenek fent azt muszáj teljesíteni még ha több ezer csóringer halálába is kerül.”
    Észak Koreába ugyanez van, aztán mégsincs lopakodójuk. Pedig 20.000csóringer is meghallhatna, sött 50.000et is halálra dolgoztatnak… és mégse lesz belölle repülő….

  8. FADE

    Gondolkozz egy kicsit. Kína hány repülőgépet épített már? És india?
    India első próbálkozása a tejas (ani szerintem egy eléggé erősen 3genes gép esetleg 3+ os, de 4genesnek még erős túlzással sem mondanám) Kína már az sokadikat csinálja. kicsit több tapasztalata van indiának meg kell vásárolnia a technológiát.
    Gondold el egy olyan országban mint india ahol 1950 körül még csak 200millióan éltek most közel 1,5 milliárdnyian élnek. Az emberek kétharmada iskolázatlan mert nincs meg hozzá az infrastruktúra és nincs elég képzett tanár. Elég kicsi a valószínűsége hogy van egy akkora szakembergárdája mint kínának ahol évente több mint 1millió diplomás kerül ki az iskolákból és közel 60%-uk a seregnél köt ki vagy valamelyik hadiipari cégnél.

  9. @snakeye

    Erről már volt szó…

    Gondolkozz egy kicsit. Kína hány repülőgépet épített már? És india?
    India első próbálkozása a tejas (ani szerintem egy eléggé erősen 3genes gép esetleg 3+ os, de 4genesnek még erős túlzással sem mondanám) Kína már az sokadikat csinálja. kicsit több tapasztalata van indiának meg kell vásárolnia a technológiát.

    Ácsi. Kína remekül másolt J-10 és J-11-et. Egyébként meg J-7 gépek modifikációit ontotta. Az indiaik próbálkoztak saját hajtómű fejlesztéssel. A kínai eddig minden hajtóművét másolta. A J-7 hajóműve szovjet eredetű és a J-10 és J-11 erőforrása meg orosz vagy orosz másolat gyengébb színvonalon a hírek szerint. Szóval nem értem a nagy kínai fényezés okát…

    Gondold el egy olyan országban mint india ahol 1950 körül még csak 200millióan éltek most közel 1,5 milliárdnyian élnek. Az emberek kétharmada iskolázatlan mert nincs meg hozzá az infrastruktúra és nincs elég képzett tanár. Elég kicsi a valószínűsége hogy van egy akkora szakembergárdája mint kínának ahol évente több mint 1millió diplomás kerül ki az iskolákból és közel 60%-uk a seregnél köt ki vagy valamelyik hadiipari cégnél.

    Ezek a statisztikai adatok honnan jönnek? Elég viccesek.

    Tudod kínában úgy működik, hogy amit eldöntenek fent azt muszáj teljesíteni még ha több ezer csóringer halálába is kerül. Szóval ha ott eldöntötték akkor nyugodtan borítékolhatod, hogy 2015re a gépük repülni fog.

    Erről is volt már szól. Ez elég megmosolyogtató. Sztálin is így építetett vasútvonalat. Semmi nem lett belőle, maradványai mai napig is ott rohadnak ahol. Attól, mert akarsz valamit, attól még nem lesz…

  10. ….Indiában is évi majd 1millió diplomás jön ki az iskolapadból. A 60%uk a seregnél… köt ki meg ténylegmárhonnan van?

    Értem én mért gondolod, hogy Kína előrébb jár, csak nemlátsz rengeteg dolgot amiben meg India jár jóval előrébb. PakFaból se véletlenül fejlesztik azt amit, ott már nem Kína elött járnak jóval hanem ruszkik elött is.