|

Nem műszaki meghibásodás miatt zuhant le az Osprey

Kissé megnyugodhatnak a Bell és a Boeing részéről, ugyanis az előzetes vizsgálati eredmények szerint nem műszaki hiba okozta az április 8-án bekövetkezett halálos balesetet.

A dél-afganisztáni Zubul tartomány központjától 7 kilométerre lezuhant CV-22B Osprey billenőrotoros repülőeszköz fedélzetén három amerikai katona és egy civil az életét vesztette, emellett számos sérültje is van a katasztrófának.

Egy belső illetékes nyilatkozata szerint az azóta tartó nyomozást végző katonai vizsgálóbizottságot arra a következtetésre jutott, hogy nem mechanikai meghibásodás okozta a halálos balesetet.
Most biztos sokaknak bevillant, hogy egyes NATO-nyilatkozatokban lehetségesnek tartották, hogy a tálibok lőtték le az Osprey-t, nos ezt a szóbeszédet is cáfolnunk kell, ugyanis a jelenlegi (nem hivatalos!) álláspont a pilótát hibáztatja, aki egy kiszáradt folyómederbe történő leszállás közben a rotorlapátok által felvert homok miatt elvesztette a tájékozódási képességét (brown-out).

Minden esetre sem a hadsereg, sem a tengerészgyalogság, sem pedig a Különleges Műveleti Parancsnokság nem erősítette meg a pilótahibát, még mindig tartják maguk ahhoz, hogy „az eset vizsgálat alatt áll”.

14 hozzászólás “Nem műszaki meghibásodás miatt zuhant le az Osprey”

  1. 1999-ben a Brit Királyi Haditengerészet EGY közös Brit-Amerikai projekt keretén belül megvizsgálta a V-22 hasznosíthatóságát.[32]

    Izraeli Légierő [szerkesztés]
    Izrael Szamos esetben jelezte MV-22 gépek Beszerzési igényét, de megrendelését tartózkodás mellett hagyták jóvá Még illetve adták le.[21][22]

    Norvég Királyi Légierő [szerkesztés]
    A Westland Sea Kingek 2015-ös kivonását követő kutatási ÉS mentési Feladatok ellátására vizsgálja a V-22-t.[33] A 10-12 helikoptert érintő Norvég Minden Időjárás kutatási és a mentési Helikopter (NAWSARH) programban AZ Osprey-n kívül tól Z-ig AgustaWestland AW101, AZ Eurocopter EC225, AZ NHIndustries NH-90 ÉS a Sikorsky S-92 képességeit vetik össze

  2. De minek Pocok? A képességeit miszerint gyorsan messzire el lehet vele jutni nem tudnánk kihasználni, másra meg nem jó, ámde rohadt drága, szal nincs rá szükségünk. Magyar viszonylatban Mi-17 és/vagy UH-60 jöhet szóba. Mindkét típusnak meglenne a helye a közepes szállítóhelikopter kategóriában. A könnyű szállítóhelikopter kategóriában pedig legolcsóbban AW119-es típussal tudnánk betölteni az űrt ami jelenleg tátong a hadrendünkben.

  3. Akkor inkább már S-92, nálam most az a nyerő! :)
    De akkor is, ha nem lenne kb 80-90 milla egy ilyen, persze dollárban, azért lehetne integrálni valahova.
    Ezek pl letudnának szállni Szolnokon is és akár hol is. :)
    UH-60 öregecske, nincs lenyitható rámpája.
    Mi-17, inkább 171, de mi nem veszünk már keleti cuccot, mert nálunk dübörög a gazdaság.

  4. Nem igazán szimpátia kérdése ez. Funkció, üzemeltetési és beszerzési költségek vonzata. A lenyitható rámpa például csak hátrányt jelent, általában a minyókról például szimplán leszerelik és lukas seggel repülik őket, hogy használhatóbbak legyenek, ugyanis csak a deszant gyors mozgását akadályozzák, ami például az alacsonyan ülő, hatalmas oldalajtókkal rendelkező sólymoknál az abszolút ideálisnak számít. Ugyanakkor a Mi-17 előnye a kapacitás, kétszer annyi desszantost képes szállítani, mint a Blackhawk.

    Az Osprey-t pedig sehova nem tudnánk integrálni, egyszerűen CSAR bevetésekre nem éri egy-két példányban rendszeresíteni, mint ahogy magyar különleges erők se nagyon vannak, legalábbis nincs szükségük ilyen eszközre.