|

45 százalékban emberi hiba okozta az elmúlt évek indiai légiszerencsétlenségeit?

Az Indiai Légierő – főleg így az MMRCA vonatkozásait tekintve – nem áll jól kiképzőgépek terén, talán éppen ezért is riogatták nemrégiben a parlament védelmi bizottságát néhány meredek mutatóval. A publicitást kapott jelentés szerint az elmúlt 6 év 74 balesete kapcsán 45%-ban – 33 esetben – állapítottak meg emberi vonatkozású hibát.

A 2004 áprilisa és 2010 márciusa közti időszak baleseteinek 42 százalékának esetében (31 gép) állapítottak meg technikai hibát eredetként, míg a balesetek 6 százaléka kapcsán (4 gép) madárral való ütközés volt a kiváltó ok. A maradék 7% (6 gép) okáról nem szól a fáma. Géptípusra lebontva ugyan nem érhető el lista, ám az idén februárban leesett, az elmúlt ~2 évtized 266. indiai MiG-21 vesztesége benne van annyi bizonyos.

Nem meglepő módon a bizottság azt javasolta a védelmi minisztériumnak, hogy minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy a kiképzőgépek körében uralkodó komoly hiány és az elavult szimulátorok helyzete javulni kezdhessen, ezzel párhuzamosan pedig csökkenhessen a pilótahiba eredetű balesetek száma.

HAL HPT-32 Deepak

A kezdőlépést jelentő HAL HPT-32 Deepak 2009 óta a földön vesztegel | Forrás ,

A helyzet egyébként valóban nem rózsás, hiszen a pilótanövendékek alapkiképzését biztosító HPT-32 Deepak géppark a motorhibák és ezzel összefüggésben lévő igencsak rossz baleseti statisztika miatt 2009 óta a földön vesztegel.

HAL HJT-16 Kiran Mk-IA

HAL HJT-16 Kiran Mk-IA ,

A második lépcsőfokot jelentő HJT-16 Kiran változatai ugyan nem állnak repülési tilalom alatt, ám az 1968 óta használt gépeket utódlása már érik egy ideje, másrészt a típus szimulátorait nem részletezett okokból kifolyólag nem használják.

HJT-36 Sitara

A Kiran utódjául egy szintén hazai fejlesztés, a HJT-36 Sitara van szánva. Az először 2003-ban repült típusból jelenleg 2 prototípus létezik. | Forrás ,

A pilótanövendékek által a későbbiekben repült konkrét típusba történő átülés előtti utolsó lépcsőfok kapcsán némiképp már jobb a helyzet, hiszen a majd 2 évtizedes huzavona után 2004 folyamán megrendelt BAE Systems Hawk már elérhető. Azonban itt is akad csűrés-csavarás.

Új Delhi 2004-ben 1,45 milliárd Dollár értékben 66 Hawk 132 vásárlása mellett döntött, melyből 24-et Angliában gyártottak le, míg a maradék 42 pedig a HAL (Hindustan Aeronautics Limited) dél-indiai Bangalore üzemében készül majd el. A BAE Systems saját vállalását, a 24. gép átadását 2009 novemberében teljesítette, míg az első Indiában összeszerelt gép 2008 augusztusában került átadásra. Az indiai összeszerelés várhatóan 2011-ben fejeződik be. Ami egyelőre biztosnak tűnik, lévén a 2008-ban pedzegetett, további 57 gépről – 40 a légierőnek, 17 a haditengerészetnek – szóló rendelés 2009 tavaszán parkolópályára került, helyette egy új beszerzési procedúra került beindításra.

IAF Hawk 132

Az Indiai Légierő egyik Hawk 132-ese a 2009-es Aero India-n | Forrás ,

A korábbi, az utolsó lépcsőfokban egytípusos kiképzőgép állományos terveinek esetleges felrúgását elvileg azzal indokolták, hogy a HAL nem tudja megfelelő tempóban előállítani a gépeket az alkatrészek akadozó rendelkezésre állása miatt. Ennek ellenére az ajánlatkérés az olasz Alenia Aermacchi (M-346), a koreai KAI (T-50), a cseh Aero Vodocdohy (L-159), az orosz Jak (Jak-130) és MiG (MiG AT) mellett a BAE Systems-nek is ki lett küldve az ajánlatkérés, melyben már egy tovább fejlesztett Hawk igénye szerepel. Remélhetőleg ezúttal nem tart majd 20 évig a kiválasztási folyamat…

Készülnek az első Hawk-ok a HAL üzemében

2008 eleje: készülnek az első Hawk-ok a HAL üzemében | Forrás ,

2 hozzászólás “45 százalékban emberi hiba okozta az elmúlt évek indiai légiszerencsétlenségeit?”