Először is elnézést kérünk a cím pongyola voltáért, természetesen a Németországban a mai napig megtalálható Hidegháborús relikviákról, az Egyesült Államok tulajdonában lévő, ám szüksége esetén a Luftwaffe által bevethető harcászati nukleáris töltetekről van szó.
Olvasóink többsége előtt talán ismert tény, hogy az Egyesült Államok több európai országban – Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország – és Törökországban is tárol harcászati nukleáris tölteteket. Görögország és Anglia már nem szerepel a listán, de az 5 szövetséges NATO tag 6 repülőterén a becslések szerint így is némileg több mint 200 taktikai atomfegyver – konkrétan a B61-es bombacsalád harcászati vonalát erősítő Mod3 és Mod4 változatok találhatóak meg.
A B61 bombacsalád harcászati vonalán 0.3 – 170 kT közti hatóerő ‘tárcsázható be’. A Mod3 esetében konkrétan: 0,3 / 1,5 / 60 / 170, míg a Mod4 esetében 0,3 / 1,5 / 10 / 45 ,
Németországban a Rammstein Légibázisról történő kivonás után már csak a Büchel Légibázison találhatóak B61-es bombék, melyeket a Luftwaffe 33. Vadász- BombázóezredénekTornadoi juttathatnak célba.
A Németországban (is) hosszú ideje viták kérdését képző arzenál kérdése nagyrészt a nemrégiben aláírt, a hadászati nukleáris fegyverek leszerelését tovább vivő Új START egyezmény aláírása adta. Konkrétabban az a korábbi orosz hangoztatással egybecsengő nyilatkozat adta, mely Obama elnök szájából hangzott el és kilátásba helyezett a harcászati nukleáris fegyverek leszereléséről szóló szerződést is.
Ugyanakkor a nemrégiben felfrissített amerikai nukleáris doktrína, a Nuclear Posture Review nem adja meg a zöld lámpát az Európában állomásoztatott amerikai harcászati nukleáris töltetek visszavonása előtt, ám az Obama adminisztráció által küldött üzenetek alapján ennek kérdése egy külön, a NATO szövetségeseikkel történő megállapodás részét képezhetik majd.
„Ezen jelzések megerősítik kormányzatunk eltökéltségét, hogy a Németországban állomásoztatott amerikai nukleáris töltetek maradékától is megszabaduljunk.” – nyilatkozta a német külügyminisztert, Guido Westerwelle.
Azért a dolog nem ilyen egyszerű, lévén házon belül is megosztottság uralkodik a kérdésben, hiszen míg a külügyminiszter és pártja régóta a kivonás szószólója, addig számos kereszténydemokrata képviselőnek egyáltalán nem csípi a szemét Németország mini nukleáris elrettentő ereje, így nem siettetik a dolgot.
A történetben egy további csavar, hogy az ellenzék vezetése a határozott álláspontot képviselő Szabaddemkokraták pártját fogja a kérdésben: a Zöldek vezetőjeként Juergen Trittin úgy nyilatkozott, hogy néha olyan érzése támad, hogy a kormányzat köreiben nem realizálódott, hogy a Hidegháborúnak vége. A kivonás pártján azzal érvelve, hogy ezen fegyvereknek már nincsen katonai jelentősége, lévén Németország baráti államok veszik körbe.
„Ezen harcászati nukleáris fegyvereknek már nincs semmilyen értelmük, hacsak nem azt az üzenetet akarja valaki továbbítani, hogy használatukkal kész az öngyilkosságra.”
