Úgy tűnik a közelmúlt eseményei döntésre késztették Moszkvát az iráni S-300 üzlet kapcsán – vagy legalábbis azt a látszatot igyekeznek kelteni. Vlagyimir Nazarovnak, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács helyettes titkárának vasárnapi nyilatkozata legalábbis erre enged következtetni.
Nazarov nyilatkozatában kifejtette, hogy nincs semmilyen ok arra, miért ne lehetne leszállítani Iránnak a korábban megrendelt S-300-as típusú légvédelmi rendszereket, főleg hogy érvényben lévő szankciókat sem sért:
„A szerződés alá lett írva, de a szállítások még nem kezdődtek meg. Ezen üzlet nem esik semmilyen nemzetközi szankció alá sem, lévén tisztán védelmi jellegű fegyverekről van szó.” nyilatkozta az Intefax hírügynökségnek Nazarov, aki azért hozzáfűzte, hogy persze Oroszország tisztában van azzal, hogy az általuk meglépett döntéseknek hozzá kell járulnia a globális és regionális stabilitáshoz, tiszteletben kell tartania a nemzetközi megegyezéseket. Ugyanakkor mondhatni nem meglepő módon továbbra sincs eloszlatva a korábbi ködösítés keltette bizonytalanság az S-300-asok szállításával, pontosabban az aktuális állás ügyében.
Ezen nyilatkozat elsősorban az Irán elleni szankciók, valamint a romániai és bulgáriai eseményekre érkező válasznak tűnik egyelőre attól a kemény szankciókat ellenző Oroszországtól, aki a korábbiakhoz képest mintha már kevésbé fogná pártját annak az Iránnak, aki nemrég jelentette be, hogy magasabb fokozatba kívánja kapcsolni urándúsítási programját: Moszkva aktuális állásfoglalása szerint szerint ezen lépésük ugyanis kezdi aláásni azon hangoztatásukat miszerint kizárólagosan civil érdekeket szolgál a program, az iráni nukleáris fegyver lehetősége pedig számukra is elfogadhatatlan.
Egyébként mint a közelmúltban beszámoltunk róla Teherán nemrég jelentette be, hogy alapvetően készen van saját fejlesztésű, S-300 alternatívájával. (Meg még tavaly novemberben jogi lépéseket helyezett kilátásba Moszkvának, ha nem szállítják a megrendelt légvédelmi rendszereket…)
Moszkva szinte minden héten tesz ilyen nyilatkozatot, de még sehol semmi.
Izrael Grúziánál tett egy-két szivességet ezt kérte érte.
Amúgy mindig rdekelt, mit csinál mondjuk ha csak Ohiot számolom 2*154db tomahawkal. Oké lelőnek 200at, már csak 100+db maradt…. Na és nem csak Ohio van 2cbgről is elundul egy 300+ és akkor egyetlen repülő nem szált még fel…
nagyon sok tor+s300 kéne nekik, több ezer.
UDV!
Ha van saját akkor mire kell az orosz??
És megéri? mennyibe is kerül egy tomahawk? 250ezrbe?
azt mondod kilőnek kb 500at! az 125 millió dollár alaphangon! tényleg megéri? és ez csak a fegyverek ára és semmi járulékos költség nincs benne. Vegyük hozzá azt, hogy az iráni atomlétesítmények olyan bunkerrendszerekben vannak amit az izraeliek szerint hagyományos bunkerromboló bombákkal nem tudnak megsemmisíteni! Akkor a gyengusz tomahawk mit kezdene vele? lehet hogy pontos de nem üti át a kemény célpontot.
Másik dolog, hogy ha az oroszok nem adnak el S-300at Iránnak majd a kínaiak adnak nekik HQ-9 eseket!
Ez propaganda. Valahol maga az amerikai rakétapajzs is az. Nyilván az Sz-300-as rendszer eladása a Kreml-Fehér Ház közti betelefonálós műsorhoz kell, egyik fél se gondolja, hogy ezzel vége az USA és Izrael biztonságának. Eladják és lesz belőle dollár.
snakeeye: 125m$? csak? az lokaki.
És pontosan annyi kárt tettek amennyit kellett: Nincs többé se S300, se TOR mehetnek a „DT”k minden formája, azok pedig megerősített betonbunkerek ellen vannak.
Csak egy módszert mondtam, van ezer más ami ellen egy Irán kaliber semmit se tud tenni. De még egy iránnál fényévekkel erősebb légvédelemmel rendelkező pl Töröko, Anglia… se.
Üdv Mindenkinek!
Az SZ-300 szimpla légvédelmi rendszer. Ettől még nem nő meg Irán csapásmérő kapacitása, tény és való, hogy a légvédelmi képességük drasztikusan lép egy szintet.
500 vagy 1000 Tomahawk ellen gyakorlatilag semmit sem tud csinálni korlátozott mennyiségű légvédelmi rakéta, nyilván nem 1000 db SZ-300 áll majd hadrendbe.
Az egy más kérdés, hogy hagyományos robbanófejekkel ellátott cirkálórakéták hasonlóképpen nem sokat érnek a földalatti atomlétesítmények ellen.
Ugyanígy érdekes kérdés, hogy az izraeli vagy amerikai rakétavédelem a térségben mit tudna kezdeni több száz iráni ballisztikus rakéta és hajók elleni robotrepülőgép ellen. Valószínűleg szintén nem túl sokat.
Egy ilyen adok-kapok hamar bedurvulhatna.
Az orosz SZ-300 leszállítása (nem tudom, hogy mekkora menyiségről van szó), inkább politikai, mint katonai kérdés elsősorban (hasonlóan a 4 db szír MiG-31 esetéhez).
Ha Moszkva és Peking új rendszereket szállítana Iránnak, az feltételezi orosz és kínai „tanácsadók” odatelepedését is, akik segítenek beüzemelni és kiképezni az ottaniakat. Innetől pedig még érdekesebb a szitu: közbetámadna-e esetleg az USA vagy Izrael?
Ha igen, zűrös ügy. Ha nem, akkor jó eséllyel Irán után Szíria is bejelentené a maga igényeit, így a Közel-Keleten „kvázi állandósulna az orosz és/vagy kínai katonai jelenlét valamilyen formában (bár Szíria esetében ez félig-meddig már így is be van tervezve).
És ahova egy katonai hatalom beteszi a se..ét, ott előbb-utóbb másféle tevékenység is nagyobb fokozatra kapcsol (hírszerzés, lehallgatás, stb…), ami a jelenkori digitalizált világunk esetében egyéb kényelmetlen következményekkel is járhat a cybertérben arrafelé (is).
Üdv: M
Emlékezetem szerint egy Tomahawk kb. 1 millió dollár, de lehet már többe is van ! Azért ennél nagyobb kárt képes okozni.
Szerintem sem egyszerű a kérdés, mert az USA nem fog közvetlenül háborúba lépni Iránnal. Irán nem Irak, nem arabok hanem perzsák, komoly harci tapasztalatokkal.
Ha mégis támadna az USA, akkor valószínűleg az infrastruktúrát támadná mint Szerbiában.
Azért érdekes helyzet alakulhatna ki, ha Teherán nem kap áramot pár hétig és nem tudják lehúzni a WC-ket – víz sem lenne – nagyot esne a lakosság harci morálja!
Tehát nem feltétlenül a legfontossabb katonai objektumokat lőnék először.
Aztán a nagy kérés az, hogy Irán tartaná-e szavát és megtámadása – akár csak robotrepülőkkel is – esetén Izrael ellen fordulna-e ?!
Üdv Pannonpuma!
Az iráni vezetés – elvben – egy Nyugati támadásra válaszul megszórhatja Izraelt egy tisztességes adag ballisztikus rakétával.
Irán tényleg nem Irak – akkor Izrael „nyugton maradt” egy-két tucat beérkező iraki Scud ellenére. Ez viszont ez nagyobb szabású iráni rakétacsapás után egyáltalán nem garantált.
Az irániak sem teljesen hülyék – még akkor is, ha ez bizony néhány emberkének nem esik jól – tanultak az iraki háborúból, a saját rakétaerőiket (amelyek azért komolyabbak az iraki upgrade Scudoknál) megerősített fedezékekben tartják, tehát egyáltalán nem biztos, hogy képesek lennének megsemmisíteni a nagyrészüket még indítás előtt.
Egy kiprovokált izraeli válaszcsapás pedig újabb adalékkal színesítheti a történet forgatókönyvét a továbbiakban.
A magánvéleményem annyi, ha az USA mégis Irán megtámadása mellett dönt, akkor Izrael már a legelején be fog szállni a háborúba, nem várva meg a perzsa ellencsapást.
Üdv: M
Komolyan az Oroszok és a Kínaik nem engedhetik meg maguknak hogy Irán amcsi kézre kerüljön.
USA oroszokat ingerli a rakéta pajzzsal erre meglesz a kellő orosz válasz lépés ezek után garantált új orosz rakéták fejlesztése meg lopakodó alacsony érzékelhetőségű bombázó.
Irán meg védelmi fegyverrel ellátni kettős célú.
Meg óvni a közel keleti érdekeltségeket.
USA ha megtámadja Irán Kína és Oroszok tesztelhetik légvédelmi rendszereik hatékonyságát.
Nem 1 GPS vevő az a tetején? Vagy GLONASS?
@gacsat: mivel a kepen kinai felsegjel van a teherauto oldalan, ezert valoszinusitem, hogy vagy valami saját rendszer vevoje (Beidou), mivel a COMPASS meg nem epult ki, vagy olyan GNSS vevo ami tudja egyszerre a meglevo rendszereket kezelni (GLONASS, GPS), de mivel tudtommal a GLONASS katonai jeleihez csak az indiaiaknak van hozzaferesuk az oroszokon kivul ezert csak a kisebb pontossagu civil jeleket foghatja. Ezert is kell nekik sajat rendszer (COMPASS).
Ha nagy a baj, 1ikkel se mennek semmire.
Mire nagy lesz a baj addigra lesz COMPASS (bar ha akkora hulyeseget csinalnak, hogy se GPS se GLONASS szolgaltatas nem lesz felettuk akkor kb a hajukra kenhetik:) )
Az a radartól/irányítóközpontból érkező jeleket veszi.
@Rommel: Igazad lehet, egy legvedelmi rendszernel nem fontos annyira, hogy eppen mik a koordinatai, nalam szakmai artalom, hogy helymeghatarozok, ha kell ha nem.:)