Irán tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy keddtől megkezdi uránkészletének 20 százalékosra dúsítását. Döntésével Teherán félresöpörte azokat a nemzetközi aggodalmakat, melyek szerint egy ilyen lépés közelebb juttatja őt ahhoz, hogy képessé váljon nukleáris robbanótöltetek gyártására.

„Ma átadtuk a levelet” – közölte el Ali Asgar Szoltaníje, Irán NAÜ-höz akkreditált nagykövete az arab nyelvű al-Alam televízióban, hozzátéve, hogy a lépés az orvosi izotópokat előállító teheráni kutatóreaktor fűtőanyaggal való ellátását célozza. A nagykövet azt is mondta, hogy a NAÜ ellenőrei maradéktalanul figyelemmel kísérhetik majd a folyamatot (a natanzi urándúsító létesítményben). Egyúttal a nagyhatalmakra hárított minden felelősséget, azt hangoztatva, hogy az ő hibájukból hiúsult meg az a terv, amely Oroszország és Franciaország közreműködésével biztosította volna a kutatóreaktor fűtőanyaggal való ellátását.

A hivatalos iráni hírügynökség, az IRNA jelentése szerint Szoltaníje azt állította: „több mint nyolc hónap telt el azóta, hogy Irán jelezte a NAÜ főigazgatójának, fűtőanyagra van szüksége” gyógyászati célú kutatóreaktorához, és „négy hónap a bécsi tárgyalások óta”, amelyeket arról folytattak, hogy esetleg a nagyhatalmak látják el Iránt a szükséges nukleáris fűtőanyaggal, s mostanáig nem kaptak semmilyen választ kedvező javaslataikra. A jelenleg 3,5 százalékos dúsítottságú iráni uránkészlet további dúsítását célzó munkálatok beindítását Ali Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügynökség vezetője jelentette be vasárnap, miután erre utasítást kapott Mahmúd Ahmadinezsád elnöktől. Szalehi egyúttal arról beszélt, hogy országa továbbra sem zárkózik el attól, hogy külföldön dúsíttassa uránkészletének egy részét.

A lépést alig néhány nappal azután jelentették be, hogy úgy tűnt, Ahmadinezsád elnök már hajlik az eredeti, oroszországi dúsításról szóló megegyezés elfogadására, amelyre vonatkozóan tavaly ősszel sikerült szándéknyilatkozatot kisajtolnia Teheránból a vele tárgyaló hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – képviselőinek. Bár egy nukleáris fegyver robbanótöltetének hasadóanyagához az uránt legalább 90 százalékosra kell dúsítani, az iráni készletek 20 százalékos szintre való dúsítása jelentős lépés lenne az ország atomhatalmi törekvéseinek megvalósításában – írta az amerikai hírügynökség. Míg ugyanis ezt a lépést körülbelül egy év alatt lehet elvégezni a natanzi földalatti urándúsító üzem mintegy kétezer centrifugájának felhasználásával, a következő lépéshez – a 90 százalékra való dúsításhoz – technikailag már fél év is elegendő lehet, 500 és 1000 közötti centrifuga felhasználásával – írta az AP. Az amerikai hírügynökségnek David Albright, a nukleáris fegyverek terjedését nyomon követő washingtoni Institute for Science and International Security vezetője úgy fogalmazott, hogy a 20 százalékos dúsítottság szintjének elérése azt jelentené, hogy az irániak „megtették a fegyver fokozatú uránhoz vezető, még hátralévő út nagyobbik részét”. Irán cáfolja, hogy atomfegyver előállítására törekedne. Ugyanakkor eddig az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt olyan határozatát hagyta figyelmen kívül, amely urándúsítási programjának befagyasztására szólított fel, s ehelyett folyamatosan bővíti nukleáris programját.

„Ez az egész komolytalan, és sajnos nem tudunk mást alkalmazni (Iránnal szemben), mint a szankciókat, hiszen nem lehetséges a tárgyalás” – mondta Bernard Kouchner párizsi sajtótájékoztatóján. Ezzel egy időben Robert Gates amerikai védelmi miniszterrel történt párizsi megbeszélését követően Hervé Morin francia védelmi miniszter bejelentette: Franciaország és az Egyesült Államok közösen kívánja kidolgozni az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iráni atomprogramot büntető szankciókat. Morin elmondta, hogy a kérdésben teljes az egyetértés Párizs és Washington között. „Sajnos meg kell kezdeni a párbeszédet a nemzetközi közösséggel az új szankciókról, amennyiben Irán nem szünteti be az urándúsítást” – hangsúlyozta a védelmi miniszter. Amerikai kollégája megerősítette, hogy egyetért abban, hogy „a következő állomás a nemzetközi közösség fellépése” lesz.

A nagyhatalmak attól tartanak, Irán uránkészletének további dúsítása megkönnyíti, hogy a teheráni vezetés atomfegyverre tegyen szert. Irán eddig az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt olyan határozatát hagyta figyelmen kívül, amely az urándúsítás leállítására szólította fel. A nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére Irán hétfőn tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) arról, hogy kedden megkezdi uránkészletének 20 százalékosra dúsítását, ami Ali Asgar Szoltaníje, Irán NAÜ-höz akkreditált nagykövete szerint az ország orvosi izotópokat előállító kutatóreaktorának fűtőanyaggal való ellátását célozza. Teherán egyúttal jelezte, hogy kész leállítani a programot, ha megvalósul az uráncsere, vagyis az, hogy Irán külföldön dúsíttatná 20 százalékosra uránkészletének egy részét. A francia külügyminiszter szerint az iráni bejelentés a 20 százalékos urándúsításról „valójában olyan zsarolás, amelyet lehet diplomáciának is hívni, de ez esetben ez ténylegesen negatív (diplomácia)”. Kouchner arra emlékeztetett, hogy az urándúsítás az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi határozatával ellentétes. Vélemény szerint Irán nem képes nukleáris fűtőanyagot előállítani, s az urándúsításban sincs gyakorlata. „Semmi új nem történt, csak időhúzásról van szó” – vélte a külügyminiszter. Ugyanakkor elismerte: nem biztos, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Franciaország képes lesz határozattervezetet előterjeszteni. Utalt arra, hogy Kínát még nem sikerült meggyőzni a szankciók támogatásáról. „Kilenc igen szavazat kellene, és nem biztos, hogy az most meglesz” – mondta Kouchner.

A Biztonsági Tanács 15 tagja közül több fejlődő ország Kínához hasonlóan azon az állásponton van, hogy a közeljövőben nem szükséges új szankciókkal büntetni Iránt.

Forrás: honvedelm.hu