4 000 repült óra nem rossz teljesítmény, kiváltképpen nem, ha mindezt egyetlen típuson gyűjti össze az illető. Ami a címből nem szűrhető le, az az, hogy melyik típusról is van szó. Nos, akik az F-16-osra tippeltek, azok jól tették, hiszen újabb Viper pilótával bővült a 4000+ órás csapat.

Gary M. Middlebrooks a Dél-Dakotai Légi Nemzeti Gárda alezredese a 175. Vadásszázad pilótájaként, aktuális Iraki kiküldetése során, a 332. Expedíciós Vadásszázad tagjaként, február 5-én könyvelhette el a komoly teljesítményt.

„4 000 repült óra elérése egy olyan mérföldkő, melyet csak egy maroknyi F-16 pilóta ér el pályafutása során.” – nyilatkozta a 332. Expedíciós Vadásszázad hadműveleti tisztje, egyben a Dél-Dakotai Légi Nemzeti Gárda végett Middlebrooks pilótatársa, Eric J. Gerber őrnagy. „A Légi Nemzeti Gárda pilótái nagyjából évi 150 – 200 repült órát könyvelhetnek el, ami nagyon megnehezíti ezen teljesítmény megvalósítását.” – teszi hozzá.

Middlebrooks alezredes egyébként 33. a 4 000-es F-16 pilóták listáján, melyek közül egyébként ketten szintúgy a 332-eseknél vannak éppen. Érdekességképpen megemlítendő, hogy az F-16-oson először Mike Brill alezredes – akkor még őrnagy rangban – érte el a 4 000 repült órát 1998. augusztus 21-én. Brill alezredes újabb szűk 10 év alatt rátett még egy jó nagy lapáttal és így jelenleg ő az egyetlen 6 000+ repült órát elkönyvelt Viper pilóta. (Az 5 000-es klubban rajta kívül még egy pilóta tanyázik.)

Végezvén a Légierő Akadémián, Middlebrooks 1984-ben kezdte meg pályafutását, melynek 15 éves aktív állományú szakaszát, a texasi Reese Légibázison megkapott alapképzés után T-38 Talon oktatóként kezdett meg ugyanott.

Bár saját bevallása szerint nem nagyon fűlött hozzá a foga, végül jól jött ki a dologból, hiszen ezen extra feladat végett végig gépen maradhatott. Karrierjének – jelen esemény szempontjából mindenképp jelentős – eseménye volt, mikor is kiválasztották F-16 pilótaképzésre. A képzés végeztével, aktív állományú F-16 pilótaként megfordult Németországban és Dél-Koreában éppúgy, mint hazai bázisokon.

„Az Akadémia elvégzésekor az volt a célom, hogy 20 évet tölthessek a pilótaruhában” – meséli Middlebrooks. „Immáron a 26. évet teljesítem és végig repültem, így nagyon szerencsésnek tekinthetem magamat. Az F-16-ost repülni egy álom megvalósulása számomra.”

A Dél-Karolinai származású Middlebrooks 15 aktív állományú évvel a háta mögött 2000-ben került a Dél-Dakota Légi Nemzeti gárda állományába, mely sokakhoz hasonlóan, számára is a típuson való további repülés lehetőségét biztosította.

„Ez a legnagyszerűbb egység, melynek valaha is tagja voltam” – meséli. „A karbantartó csapatunk kivétel nélkül a legjobb, ami valaha volt. Nagyobb nyugalommal ülök be farkasmintás F-16-osainkba, mint a világ bármelyik másik gépébe. Nagyszerű gondját viselik ezeknek a gépeknek. 30 – 50 órát fordítanak minden repült óránkra.”

És hogyan vélekedik a típusról, mellyel a mostanit nem számolva már két alkalommal járt Irakban és t9öbb mint 6 alkalommal Szaúd-Arábiában, illetve Törökországban az Operations Southern és Northern Watch részeként?

„Az F-16 valószínűleg a legjobb több feladatú vadászgép, amit a 20. század utolsó negyedében terveztek. A Légierő és a Légi Nemzeti Gárda nagyszerű munkát végez a gépek képességeinek folyamatos fejlesztése terén. Mikor elkezdtem repülni a típuson, még 1989-ben, akkor még csak egyszerű szabadesésű bombákat és AIM-9 rakétákat vittünk. Manapság a gép képes bevetni lokátor elleni rakétákat, lézeres és GPS jel alapján célra vezetésű bombákat. Plusz a éjjellátó rendszer, célmegjelölő konténerek és a GPS vezérlésű bombák igazi többfeladatú, minden időjárási körülmény között bevethető géppé emelték a típust.

A katonacsaládok élete nem feltétlenül könnyű, az ilyen komoly teljesítmények mögött – a karrier szerencsés alakulása mellett – pedig nem kis mértékben ott kell legyen a család támogatása is. Ezt Middlebrooks alezredes készségesen el is ismeri: „Mindenfelé jártunk a világban, de sohasem panaszkodtam emiatt.

Middlebrooks-éknak 3 fia van, akik közül kettő még tanul, a harmadik pedig apjához hasonlóan az Egyesült Államok hadigépezetének tagja, igaz a földhözragadtabb fegyvernemet erősítve. Történetesen szintén kiküldetésen – Afganisztánban.

„Mindezen évek után, míg én voltam aki kiküldetésen volt végül én is megtapasztaltam azt az érzést, amit a feleségemnek kellett minden egyes alkalommal átélnie, mikor olyan szerettünkért aggódunk, aki potenciálisan veszélyben van.”

Apa és fia egyébként ugyanazon a napon indult kiküldetésbe, ám ha jól tippelünk előbbi lesz aki hamarabb hazatér, lévén a Dél-Dakotai Légi Nemzeti Gárda kiküldetésen lévő tagjai közül sokan február második felétől indulnak haza.