Pironkodva megvalljuk, hogy bár természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az oroszokon felül a franciák is ügyködnek új SLBM-en, az M51 2006-os első indítása óta mégis csak mindössze egy alkalommal szerepelt érintőlegesen az oldalunkon. Itt az ideje, hogy a tegnapi teszt apropóján kicsit elővegyük a gallok leendő nukleáris bunkósbotját.
Az M51 második indítása
A jelenlegi francia nukleáris elrettentő erő gerincéül szolgáló Triomphant-osztály + M45 SLBM párosban az M45 ballisztikus rakétát kiváltani hivatott M51 első tesztjére tehát 2006 novemberében került sor. Az akkori tervek még 2008-as hadrendbe állításról szóltak, ami persze nem következett be, aktuális céldátumként 2008-ban már az idei év volt megjelölve. A tesztek kapcsán ezidáig egyébként nem derült fel probléma, hiszen mind a második (2007. június), mind pedig a harmadik – egyben első víz alóli – teszt (2008. november) arról tanúskodtak, hogy nem koptak ki az ismeretek az M4/M45 óta. Ami az M45 1996-os állítását figyelembe véve azért annyira nem meglepő.
Az M51 harmadik, egyben első vízfelszín alóli, de még nem tengeralattjáróról történő indítása
A negyedik teszt platformjául immáron a leendő hordozóplatform a Triomphant-osztály egyik egysége, konkrétan a 2008-ban átadott és az osztályból az M51-et elsőként megkapó Le Terrible szolgált. Az indításra Közép-európai idő szerint 09:25-kor került sor. Az Audierne-öbölből startoló rakéta útját természetesen végig követték a francia központok – Biscarrosse és Quimper. A mintegy 20 percig tartó, 4 500 kilométeres táv után a negyedik M51 Dél-Karolina magasságában, az Egyesült Államok partjaitól mintegy 2 000 kilométernyire „fogott vizet”.
Az 1993-ban, tehát a szteroidokon nevelt M4 leszármazott, az M45 rendszeresítése előtt beindított program 2006 végére produkált tesztelhető rakétát. Az eredetileg M5 név alatt futó programot anyagi okokból vissza kellett fogni, így a végül megszülető M51 visszafogottabb képességekkel rendelkezik: az eredetileg tervezett 11 000 kilométeres hatótávolság helyett csak 8 000 kilométer körüli értékeket lehet olvasni és visszatérő egységből is kevesebbet tud célba juttatni – 10 helyett „csak” hatot.
Ezen visszatérő egységekbe az M51.1 változat esetén még a jelenleg a francia nukleáris erők gerincét adó, 1995-ben tesztelt TN 75 jelölésű, 100 kT hatóerejű termonukleáris töltet lapul majd meg. Az M51.2 jelölésű változatra – várhatóan 2015-től kezdődően – viszont már a jelenleg még fejlesztés alatt álló új nukleáris töltetet, a TNO (Tête Nucléaire Océanique) kerül majd.
Franciaország első termonukláris töltetének („Canopus”, 2,6 MT) tesztje 1968. augusztus 24-én a Fangataufa-atoll felett.
Az M51 egyébként egy három fokozatú, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéta, melynek rakétamotorjai az Ariane 5 gyorsítórakétáitól származnak.
A középső, zöld – szürke ábra nincs elmagyarázva.
Tampontartó oldalnézetben:)
gacsat: el van az, csak lesz egy kis elbeszélgetés a tartalomkezelő motorral, amiért hirtelen úgy gondolta tegnap, hogy egy képaláírást sem jelenít meg többé :)
Addig is vidd a kép felé az egérkurzort, picit hagy ott, ki fogja írni egy kis buborékban.
Gondolom azt szemléltetik,hogy az új rakéta nem férne
bele a régi hajótestbe.
Amikor ilyen hajókat látok,kicsit irigykedem az adott ország
polgáraira.
szerintem tök egyértelmű