|

Szolgálatban az új korvett-osztály első példányai

A Svéd Királyi Haditengerészet szolgálatba állította az újgenerációs, csökkentett észlelhetőségű korvettek, a Visby-osztály első két tagját.

A HMS Helsingborg és a HMS Härnösand a 3. Haditengerészeti Hajóraj kötelékében szolgálja ezentúl a svédeket. A Kockums által épített egységek jelentősen növelik a Svéd Királyi Haditengerészet képességeit.

„A lopakodó kialakítású Visby korvettek a legmegfelelőbb választás a haditengerészet jövőjét nézve, remekül helytáll a parti zónában, ahol a jövőbeli feladatai várnak rá. Ez a hajóosztály a Svéd Királyi Haditengerészet gerincét képezi majd az elkövetkezendő évtizedekben, ráadásul máris nagy a típus iránti külföldi érdeklődés is.” – nyilatkozta Anders Grenstad ellentengernagy.

A hajókat úgy tervezték, hogy képesek a svéd gyors reagálású erőkkel is együttműködni, de elsősorban a balti-tengeri és a partmenti felségterületek ellenőrzésére használják majd őket.

httpv://www.youtube.com/watch?v=DbdAR_wkLfg&feature=player_embedded

13 hozzászólás “Szolgálatban az új korvett-osztály első példányai”

  1. Maggi

    Tök analfabéta vagyok ladikokból (jó, másból is), ez az egész saját fejlesztés? Ha igen, egy ilyen alacsony észlelhetőségű hajó kifejlesztése nem rohadt sok péz? Már csak mert repülésben azért mintha az lenne :))

    Egyébként mindig meglepődök hogy ezek a svédek micsoda militarista keszegek :D

    2010. január 23. szombat at 17:33
  3. Rommel28

    Hajóknál sem kis teljesítmény a csökkentett észlelhetőség megvalósítása, de jóval könnyebb, mint egy repülőnél. Itt nagyön sok sík felületet alkalmazhatnak, ami a repülőknél nem megoldható/nem előnyös, lásd: F-117.

    2010. január 23. szombat at 19:02
  5. ropy

    Hát ezek maguk az életre kelt Jules Verne regények (Sándor Mátyás). Amúgy RBS-15 az valahol ott a „szellőzőnek” tűnő dolog környékén kéne hogy legyen rajta. Ugyanis van a hajónak tudtommal egy pakisztáni copy változata /, és ott kb.oda valahova mélyesztették be „egy vázlat alapján” – bár erre nem esküdnék meg.

    Az alábbi link alapján ha jól látom az azonos irányú visszaverődés, és a szimmetrikus építési elv alapján működik hajóknál a stealth képesség, de mint az előző cikk is írja kellenek hozzá az elnyelő anyagok amivel gondolom egy korvett esetében nem kell spórolni. Amúgy nem egy őrült drága technika , mert az alábbi olasz corvette /egy F-35 árából megvan :
    4-es ábra –
    http://www.precadet26.org/msgboard/MsgView.php?page=129&msgid=1075396&nr=6

    Ezek alapján :) a piramisok lehet egy ilyen titokban tartott helyek lehettek amit az űrből nem tudtak kiszúrni :DD – vsz.csak ideig-óráig… /nem tudtam kihagyni, sorry/

    A hajókat én is csak hobbi szinten szoktam nézegetni, szóval majd ha jönnek a profik lehet jobbakat is tudnak mondami:P

    vitorlás-katamarán rulez

    2010. január 23. szombat at 22:59
  6. Wolfrick

    Rakétafegyverzet:

    A norvég skjold class (ami az orosz kronstadt másolata upgrade-ve) is csökkentet érzékelhetőségű. Sőt a Nansen oszály is. A skandináv államok sok mindent közösen fejlesztenek és együttműködnek az USA-val a hajók stealth képességeinek csökkentésében, azaz nem 0-ról kellet indulniuk. A pontos részleteket fejből nem lököm.

    A skjold a tatfedélzeten, kiemelhető vetőkben cipeli a rakétáit.

    A Visby Saab Bofors Dynamics RBS 15 mk2 (vagy mk3) hajó elleni rakétát cipel. De elviekben a harpoon is integrálható.

    Az indítók a gázturbinák levegőbeszívó nyílása (nagy rács a hajó oldalán) előtt vannak a hid hátsó harmadában a fedélzetvonalnál (a videon 1:24-nél a kutató/mentő drónok/csónakok „hangárja” felet). Már ha jól tudom.

    2010. január 24. vasárnap at 09:27
  7. gacsat

    Nekem is bejön a dizájn. Pompás motorcsónak reklám, de mint hadihajóról keveset tudtunk meg róla. Pl. mit tesz ez, ha indítanak rá 1 Sunburnt? Vagy ha megkergeti 1 Eurofughter?
    A semlegesség drága dolog, de megéri. Erre jöttek rá a svédek a II.VHban, amikor is kénytelen – kelletlen a németek csendestársai lettek.
    Lopihajó ügyben az amik mentek tanulni a svédekhez. Legalábbis ők béreltek 1 ilyen hajót a saját kisérleteikhez. Talán az ő katamarán konstrukciójuk nem sikerült ilyen jól.

    2010. január 24. vasárnap at 14:31
  11. Tacsk0

    > Wolfrick: A skandináv államok sok mindent közösen fejlesztenek és együttműködnek az USA-val a hajók stealth képességeinek csökkentésében

    Szerintem ezt a mondatot még egyszer át kellene gondolni.

    Amúgy beltengerre könnyebb újszerű hajókat csinálni, mint kékvízre. A britek megpróbálnák, hogy megy ez a svéd csoda Scapa Flow-tól Izlandig, meg vissza, lehet tippelni, hogy az oda vagy a visszaúton süllyedne el, mert ott nem 20 centis hullámok vannak, hogy tésztaszűrőt lehetne rakni az oldalára!

    2010. január 24. vasárnap at 17:27
  12. Tacsk0

    >A norvég skjold class (ami az orosz kronstadt másolata upgrade-ve)

    Ez erősen valószínűtlen, tekintve, hogy nehéz két, egymással rosszabb viszonyban lévő országot találni, mint a NATO-s norvégok a vizeiken őrjáratozó amcsi SSBN-ekkel, meg a célpontként szolgáló oroszok. Valószínűleg egy kompozit egérfogó tervrajzát se adnák oda egymásnak!

    2010. január 24. vasárnap at 17:42
  13. Wolfrick

    Először is elnézést, a kronstadt egy kis őrhajó, én a Bora-ra (korvett)gondoltam.

    Tacsk0

    Lehet, hogy valószínűtlen (nem is mondtam, hogy terveket cseréltek volna), de hasonlítsd össze a két hajót.

    Mind a kettőnél ugyan azok a tervezési elemek megtalálhatóak.
    azaz:
    -rakétahordozó
    -2 dizel motor a járőrözéshez
    -2 dízel motor pluszban ha sietni kell
    -még két gázturbina, ami levegőt termel a hajótest alá, így a párnahatást is ki tudja használni (nyugodt tengeren, de ilyenkor 60 csomó felé megy a sebesség – egyébként csak olyan 40 :-D)

    a skjold 1999-ben,
    a bora 1997-ben ált szolgálatba.

    A skjold kisebb és lopakodó. Azaz az alap elgondolást upgrade-ték.
    Valami hasonló lehetett, mint az f-15/mig-25 környékén. Vagy a fényképek alapján másoltak, vagy mind a ketten ugyan azt a „dolgozatot adták be”.

    2010. január 24. vasárnap at 21:53