A tavalyi évben elég sok minden történt a Gripennel, többek között Thaiföldön „parádézott” egy sort, ha szabad így fogalmaznom. Szeptember 16-án repült az első thai Griff, melynek kapcsán megírtuk, hogy idén elkezdődik a személyzetek kiképzése.
Most pediglen arról számolhatunk be, hogy kezdetét vette az első 20 karbantartó kiképzése a svédországi Halmstad városának közelében található Armed Forces Technical School-ban, annak is a légierő számára fenntartott részlegében.
Az ázsiai országból összesen negyvenfőnyi leendő műszakis érkezik majd a fagyos északra, hogy kitanulja leendő típusának üzemeltetését. Az állomány két részletben végzi majd el a kiképzést, az első „eresztés” most kezdett, a következő pedig ősszel veselkedik neki a feladatnak.
Martin Lennartsson a kézikönyvet ismerteti ,
A frissen megérkezett tanoncokat Martin Lennartsson, egy tapasztalt svéd műszakis vezette végig a javítóhangárban, hogy valós képet kaphassanak jövőbeni munkaeszközükről.
„Ha rendelkezésükre áll majd az összes adat, ezt önök állíthatják össze.” – mondta Lennartsson, a kézikönyv ismertetése közben.
„Kinek a feladata ez?” – tette fel a kérdést az egyik növendék.
„Remek kérdés. Vannak dolgok, amiket az embernek saját magának kell kitapasztalnia, és a saját igényeire szabnia. Itt, az Armed Forces Technical School-ban mindenki ugyan azt a tanfolyamot végzi el. A Cseh Köztársaság és Magyarország műszakisai is ugyan így tanultak, aztán mikor hazamentek, a saját kultúrájuknak megfelelően alakították ki a későbbi növendékek számára a kiképzési rendszert.”
„A thai műszakisok számára nem lesz könnyű feladat a Gripen kezelésének elsajátítása, mivel hazájukban főként korábbi generációkhoz tartozó repülőgépeket szervízeltek. Ezért fontos, hogy az ottani igényeknek megfelelően alakíthassák majd ki a szakkönyveket.” – nyilatkozta
Thai műszakis a svéd Gripen pilótafülkéjében ,
„A Gripen egy remek vadászgép” – mondta Pichead Rungsindhu ezredes, a thaiföldi csapat tagja. „Örömünkre szolgál, hogy ilyen vezető technológiával dolgozhatunk.”
A mostani 20 fő a nyár végén betekintést nyerhet majd az F 7 és F 17 ezredek életébe is, mielőtt visszatér hazájába. A Svéd Légierő most is törekszik a külföldi üzemeltetőkkel való jó kapcsolatok fenntartására. Ennek jeleként tavaly novemberben egy 11 tagú svéd delegáció utazott Thaiföldre, hogy kapcsolatot teremtsen a helyi kollégákkal és felmérje a terepet.
Köztük volt Lennartsson is:
„Ez egy rendkívül izgalmas kihívás. Korábban már eltöltöttem három és fél évet Magyarországon, hogy segítsem a rendszerbe állítást és a kezdeti üzemeltetést. A nyelvtudásom rengeteget javult, és megismerkedhettem idegen kultúrákkal.”
Kicsit propaganda ízű. Nekik nem akkora ugrás a Gripen, mivel már van AMRAAM-juk és lézerirányítású bombájuk az F-16-osokhoz.
Molnibalage, vagy?
Időhiány miatt most térnék vissza 3 korábbi kérdéskörre.
[email protected]
Kösz, nem magánban szeretném, mert végül is korábbi cikkek „topicjaiban” felmerült kérdésekről van szó, érdekelheti a HTKA olvasóközönségét és szívesen venném, ha kiegészítőleg más is beleszólna, elmondaná a véleményét. Mivel nem vagyok tévedhetetlen.
A Griff cikket jegyző AIM-120 szíves elnézését kérem a szétoffolásért…
Tehát 3 pont ahol szerintem kicsit sántít, amit leírtál:
1. Kicsit felületesen ismerem a MiG-21 család történetét, de emlékezetem szerint vagy másfél évtizede, elolvasva egy érdekes cikket a vietnami légicsatákról utánanéztem, és akkor feltűnt, hogy korszerűsítés terén a VNDK légiereje mindig lemaradt egy fokozattal a SzU-éhoz képest. A VDK 66 körül (?) kapta meg az F-13-asokat és ők még PFM-mel (?) repültek, amikor a jobb szovjet alakulatok már MF-fel. Mire megjelent náluk az MF, a szovjeteknél már a biszt rendszeresítették.
És ha ők szerinted szovjet viszonylatban a legjobb, elsővonalbeli fegyvereket kapták akkor mivel indokolod, hogy a 23-as korai változata és a 25-ös nem került annak idején oda? Az miért nem lett volna reális (mint írod)? Még a korai 23-asnak is volt legalább egy jelentős előnye a 21MF-hez és biszhez viszonyitva: a kedvezőbb hatósugár= több repülési idő.
2. Arról, hogy az iráni hadiipar gyakorlatilag ugyanott állna, mint ahol 89-ben tartottak, a Hezbollah által 2006 környékén megrakétázott izraeli hadihajó személyzetének nyilván más a véleménye. A támadáskor derült ki a médiából, hogy Iránban licenszben gyártják valamelyik fejlett színvonalúnak tekinthető (és a jelek szerint jól működő) kínai hajó elleni rakétatípust.
3. Én nem azt írtam, hogy a Tomcatet kellett volna a végtelenségig megtartani az F-18E/F helyett, hanem hogy meglátásom szerint hosszú távon gondolkodva az F-14 utódjaként nem a SH-re lett volna szükség, hanem egy sokkal drágább, Raptor jellegű 5. generációs légifölény-típusra, amely az F-14-hez hasonlóan lényegesen gyorsabb és nagyobb hatósugarú az univerzális Superhornetnél. Ennek a gépnek meg kellett volna kapnia a legendás Phoenix még jobb képességű utódjának szánt AIM-155 rakétákat. (Mondjuk 6 AIM-155-ösből és 2-2 AIM-120-ból és AIM-9X-ből álló fegyverzet a belső térben, + a gépágyú, bár az ilyen technológiai szint mellett nem biztos, hogy szükséges.)
Csak hát pénzügyileg az AIM-155 rakétaprogramot sem voltak hajlandóak végigvinni.
Egy fejlett ellenféllel szemben fontos, hogy a hordozótól minél messzebb, még a hajó elleni rakéták elindítása előtt leszedjék az ellenséges rg.köteléket. A nagyobb sebesség (mozgékonyság), hatótávolság és a Phoenix miatt az F-14 erre alkalmasabb volt, mint a 18E/F. Szerintem elsősorban a pénzszűke miatt érték be a csökkentett képességekkel.
A SH-re szükség volt, de egy szuper haditengerészeti légifölény vadászgépre is szükség lett volna. Csak hát Afg., meg Irak elviszi a pénzt. Kína haditengerészete meg erősödik, a színvonalbeli különbség szűkül. Hosszú távon még megbosszulhatja magát az amerikai haditengerészeti légierő fejlesztéseinek visszafogása.
A Viking ügyben meg annyit, hogy a Nagy Kínai Tengeralattjáró Program még nem indult el. De el fog. Akkor majd kapkodhatnak az amik.
Kérem, szóljon hozzá, akinek van meglátása.
Van fórum, lehet az is használni. Nyiss egy topikot ott és akkor regisztrálok.
A vietnámi MiG-re anno válazoltam, nem fogom újra megtenni.
Az AIM-155-re meg semmi szükség nem volt akkor, mert volt AIM-54 és ma meg már van AIM-120D.
A hordozófedélzeti stealth gépnek azért nem álltak neki, mert hordozóvédelmi feladatnál nem kell ez a követelmény. Az F-14 elsősorban flotta védővadász volt. A Tu-22M3, Tu-95 gépeket és az indítitt rakétákat sem érdekli, hogy a védővadász stealth vagy sem.
Horodzófedélzeti üzemeltetés és csökkentett észlelhetőség nagy feladat egyszerre, az F-35-ön ez meg is látszik. Akkor erre még gondolni sem mertek örültek, hogy szárazföldről megy a dolog.
„hanem hogy meglátásom szerint hosszú távon gondolkodva az F-14 utódjaként nem a SH-re lett volna szükség, hanem egy sokkal drágább, Raptor jellegű 5. generációs légifölény-típusra, amely az F-14-hez hasonlóan lényegesen gyorsabb és nagyobb hatósugarú az univerzális Superhornetnél”
ezzel csak az a probléma, hogy ez légifölény vadász lett volna nem pegig egy olyan gép ami el tud látni szinte minden feladatot(vadász,csapásmérő,elektronikai harc,radargyilkos)mint az F-18,
és ez az univerzális mivolta teszi alkalmassá az SH-t ideális hajófedélzeti repülővé.el is magyarázom miért:itt hajófedélzeti gépekről beszélünk tehát ezeknek a madaraknak egy anyahajóról kell üzemelniük és egy anyahajón mindenből sok van kivéve egyet,helyből és itt nem csak a repülőgép állóhelyekről van szó hanem minden más a repülést kiszolgáló eszközök helyéről mert ha egy anyahajón sok fajta gépet üzemeltetnek akkor sokfajta géphez kell alkatrész szerszámok diagnosztikai eszközök stb.és ezek a dolgok amire nincs hely.lehet h ez butaságnak hangzik de ez így van és amellett se menjünk el h sokkal olcsóbb és gyorsabb lesz a kiszolgáló személyzet kiképzése hisz nem kell őket megtanítani olyan sok típus üzemeltetésére.
Az SH légifölény képességeivel kapcsolatban pedig csak annyit hogy amit az SH nem tud arra nincs is szükség.
Dudi!
Én nem úgy értettem, hogy a SH helyett kellene az új 5. gen. gép. A SH-nek megvan a létjogosultsága, mert egy nagyon jó vadászbombázó és haditengerészeti csatagép.
Tévednék, de valami rémlik arról, hogy elvileg még tengeralattjáró-vadászként is használható (lesz). A kétüléses változatnál ez elképzelhető, ha függesztményként különleges érzékelőket, ledobható szonárbójákat és mélységi bombákat, aktív önirányítású torpedókat hordoz, valamint a számítógép tartalmazza a megfelelő szoftvert. (???)
De az F-14 feladatkörét a Superhornet szerintem az AIM-120D-vel sem tudja maradéktalanul kiváltani. Erre a rakétára 110 km hatótávolságot írnak a neten ez szemből mondjuk 160 km-es indítási távolságot jelent. Az AIM-155-nél a max. indítási távolságra 270 km-t terveztek.
„Az SH légifölény képességeivel kapcsolatban pedig csak annyit hogy amit az SH nem tud arra nincs is szükség.”
Amennyire én tudom, a SH hatósugarával és sebességével nincsenek megelégedve.
@Molnibalage!
Azért a törölt A-12 program már adhatott némi tapasztalatot a felmerülő problémákról egy új Navy-s stealth gép tervezéséhez.
„A Tu-22M3, Tu-95 gépeket és az indított rakétákat sem érdekli, hogy a védővadász stealth vagy sem.”
És ha a bombázókat Szu-35-ösök, MiG-31-esk kísérik? Nem árt az előny a számbeli fölénnyel szemben.
De jó, fogadjuk el,hogy a flotta-légvédelemhez nem muszáj a csökkentett észlelhetőség.
Viszont mi van a kísérővadász feladatoknál, amikor a saját SH, F-35 vadászbombázókat kell majd védeni? (Ha meg van egy nagy teljesítményű vadásztípusom, nyilván igénybe veszem erre.) Itt a S-képesség nyilván csökkenti az ellenség légvédelmi rendszerének hatékonyságát a típus ellen.
Semmi értelme a 270 km-es elméleti hatótávolságnak, mert olyan távolságról nem is biztos, hogy a radar bármiféle célt látna. Nem éri meg az erőfeszítés a plusz kinematika hatótávolságot. A gép őrjáratozzon messzebb a hajtól és kész. Az SH 4 – vagy 5, ha a törzs alá is teszel – pótossal is elvisz még 6 AMRAAM-ot – és le is száll hordozóra. 3 pótossal 10-et Ezt a hipotetikus rakétáddal semmilyen gép nem tudná megcsinálni…
Nem értem, hogy miért erőltetsz olyan dologkat, amiről nálad és nálunk sokkal okosabbak is belátták, hogy ez nem kell…
Az A-12 program még az alapoknál elbukott. Abból semmiféle valós tapasztalat nem jön le.
A jelek szerint még mindig nem fogod fel, hogya MiG-31 feleadatköre más. Szu-35 még most sincs, nemhogy 30 éve…
Szerintem ésszerű döntés volt az SH rendszeresítése.
Kevesebb típus üzemel egyszerre a hordozón és ez logisztikailag egyszerűsíti az üzemeltetést, és valószínűleg olcsóbb is.
Jelenleg nincs ellenfele az amcsi hordozóknak és rajtuk szólgáló gépeknek is.
Majd ha esetleg kína eljut odáig, hogy hadrendbe állítja mind a 4 tervezett hordozóját, és meglátjuk milyen gépet rendszeresítenek rá akkor valószínűleg reagálni fognak rá az amik is.
De az első kínai hordozót is olyan 2016 utánra fogják átadni. És nem hiszem hogy 4-5 évnél előbb hadrendbe állna a második. Tehát rengeteg idejük van ill lesz az amiknak a megfelelő válaszlépésre.
Az oroszok jelenleg nem jelentenek valós veszélyt az ami hordozókra.
Jelenleg örülnek ha a nagyhatalom látszatát fent tudják tartani egy két látványos légtérsértéssel. :D
Tehát felesleges lenne egy baromi drága típust üzemeltetni ami csak 1 feladatra alkalmas. Javítsatok ki, ha rosszul tudom, de mintha az F-14 est is alkalmassá tették volna csapásmérésre is a 90es években. Persze nem az összeset, de néhány századot valószínűleg. Bombcat néven szolgáltak.
Az F-14 gépek közül egyesek modernizálva lettek asszem, de voltak teljesen új gyártású F-14D gépek is.
Az F-14-gyel még a kedet kezdetén is volta bombaoldási tesztek, tehát elvi lehetősége mindig megvolt mint csapásmérő, csak szerintem úgy tekintettek rá, mint egy „luxusautóra”. Nem szándékozták kitenni légvédelmi tűznek, hogy egyszerű tököket dobáljanak vele. Arra ott volt az A-6 és A-7.
Orosz-Amcsi szemben állás hipotetikus.
Max Kína-USA háború de az is nagyon fikció.
Baj az hogy USA most háborúzik és náluk is még egy gazdasági válság is beütött.
Ilyenkor a karbantartási és amortizációs költségek nagyon megugranak,
hadtáp is nem két dolláros kiadás.
Ezt az egészet fenntartani évekig költséges dolog.
Onedin Kapitány szerintem ha anyahajó elleni kötelékről beszélsz szerintem Szu-34 is bevetnék az náluk a legjobb csapás mérő főleg ha kap vigramot.
Orosz gépek másik van egy nagy baja gyenge fegyverzet paletta.
Hosszú távon Oroszok helyzete változni fog mivel megépítették Ázsia irányába a kőolaj vezetéket.
így stratégiai előnyre tettek szert EU-val szemben.
Drágábban tudják eladni az olajat és a földgázt.
Valamint kapnak Kínai és japán valutát.
Előbb utóbb az olaj véget japánnal jó lesz a viszonyuk annyira hogy technológia transzferek kezdődjenek.
Elektrotechnika és gép gyártás, vegyipar terén.
snakeye
Oroszoknál a nukleáris potenciáljuk a valós fenyegetés.
Emiatt nagy hatalom.
Légierőjük nagyon elhanyagolt.
Lényeg aki fenyegetné őket hülye lenne oroszokat megtámadni az atomjuk miatt.
Így békébe élhetnek a olaj pénzeket lehet másra is költeni nem csak fegyverekre.
Leginkabb azt kene figyelembe venni, hogy mire lehet manapsag es a kozeljovoben egy hordozot hasznalni.
-Eset 1:
A kozeli jovoben marad par nagyhatalom, aki egymasnak esik. Mivel mind Amerika, Oroszorszag es az EU orszagok elegge fejlett raketatechnologiaval rendelkeznek ezert eleg batran lehet feltetelezni azt, hogy nagy mennyisegu es fejlett hajo elleni raketat fognak legyartani. Beasnak a partvonal menten n+1 darabot, elvegre egy partraszallas megakadalyozasa igencsak lenyeges szempont.
Ahhoz, hogy a hordozokat hasznalni tudjak, valamilyen szinten partkozelbe kell menni (kevesebb, mint 1000 km). Ha kilonek 50 hajo elleni raketat, a legvedelmi rendszerek semmit nem tudnak veluk kezdeni. Egy hordozo elsullyesztese pedig meger 50 raketat, elvégre egy kozepes orszag teljes legierejet lehet igy megsemmisiteni, allomannyal egyutt.
Nagyhatalmak kozti tenyleges haboruban a hordozok csak utolagos rendrakasra jok, miutan minden rajuk veszelyes elem meg lett mar semmisitve. Ehhez pedig felesleges szuperfejlett vadaszgep.
Mielott le lennek oltva a jelenlegi katonai kepessegek alapjan: ez esetben felteteleztem azt, hogy a vilag lathatoan olyan iranyba fog haladni a jovoben, hogy tisztan lehet latni, full scale haboru lesz a nagyhatalmak kozott (ami nem volt 1945 ota), mindenki teljes erobol fegyverkezik es halalig harcol.
A holnapi napon nem varhato, hogy Amerika lerohanja Oroszorszagot, tehat nem kell fennakadni azon, hogy a jelenben az immel-ammal mukodo Orosz hadiipar megint hullocsillagosat jatszott a Bulava-val.
-Eset 2:
Fejletlen orszagok ellen uszo tamaszpontkent hasznaljak a hordozokat. Jelenleg ez megy, es ehhez teljesen felesleges a szuperfejlett vadaszgep. Dragabb, altalaban karbantartasigenyesebb es nem lenne elonye. Az F-22-esre pont annyira veszelyes az utszeli bomba, mint a SH-re. Az iraki haboru hagyomanyos reszet emlekeim szerint eleg gyorsan megnyertek az amerikaiak, a jelenlegi problemaikon pedig sem az 5., sem a 6. generacios gepek nem segitenenek. (Hacsak a 6. gen. gepen nem lesz egy „Kill all taliban” gomb, ami mukodik is.)
-Tortenelmi peldak:
Bismark: kituno hajo, de azert az angol flottaval nem birt el. Fontos volt nekik, hogy elsullyesszek, igy hat megoldottak erobol es kesz.
Szent Istvan: Nagy hajo kontra kis hajo + olcso torpedo. Eredmeny ismert.
Egy amerikai hordozócsoportra nem a levegőből leselkedik a veszély hanem a tenger alól!Senki sem vitathatja el egy hordozócsoprt dominanciáját jelenleg .
Olvastam orosz tervekről valahol hogy egy amcsi hordozót a leghatékonyabban EMP-vel tudnak kiütni.
Ezután már mindeggy hogy milyen gépek települnek a fedélzeten és milyen rakétát cipelnek.
Zwiebi:
-1- Senki se gondolkodik elfoglalniban az képtelenség és nem ezért. Kínát(meg kb bármi mást) ami módszerekkel elfoglalni gyak lehetetlen, USAt meg 300millió nyakig felfegyverzett patriota védené.
Amúgy se hinném ez jelentené egy CBGre a fő veszélyt az egész AEGIS megalkotásának egyik legföbb értelme pont ez.
Ha vmi veszélyt jelent egy cbg közepén uszó hordozóra akkor az a tengó, ilyen esetben főleg az AIPs hangtalanok.
Amik gyakorolnak is évek óta bőszen a göteborg meg u-k ellen.
(Másik ami komoly veszély lesz az az MRBM…. na ebből nem 50 de 500 már tulterhelheti a rendszert….)
-2- Mért vennék tovább az SHt ha van helyett jóval potensebb F35C?
Mindkettotoknek igaza van abban, hogy a tengeralattjarok (is) komoly fenyegetest jelentenek, es egyre nagyobbat is fognak jelenteni, koszonhetoen, hogy kezdenek terjedni az uzemanyagcellas, kicsi, olcso, nagyon halk (egy nuklearis meghajtasuhoz kepest – ami amugy szinten az osszefoglalo AIP kategoriaba esik).
A hozzaszolasomban a raketa volt a kevesbe lenyeges resz, azt akartam inkabb kiemelni, hogy a hordozok igencsak vedtelenek a komoly tamadasokkal szemben, fuggetlenul annak mikentjetol.
A SH-et pedig azert irtam, mert Onedin ezzel kezdte meg a szalat (F-14 helyett miert SH, miert nem inkabb valami F-22 szeru szuperfejlett gep).
Egy nagyhatalom elleni invazio pedig tudom, hogy irrealis, de akkor is figyelembe kellett venni mindket(?) eshetoseget.
Ilyenkor a karbantartási és amortizációs költségek nagyon megugranak, hadtáp is nem két dolláros kiadás.
Ezt az egészet fenntartani évekig költséges dolog.
Az ODS mennyi ideig tartott? 1,5 hónap. Ott a szárazföldi erők felvonultatása tartott el 4 hónapig. Ha egyszer lesz balhé Tajvan körül az nemhogy hónapokig, de hetekig sem fog tartani. Vagy hamar győz Kína, vagy hamar leverik őket.
Onedin Kapitány szerintem ha anyahajó elleni kötelékről beszélsz szerintem Szu-34 is bevetnék az náluk a legjobb csapás mérő főleg ha kap vigramot.
Mi az a vigram? Nem találok semmit róla keresővel. Szu-34-ből jelenleg van kb. 10-12 db. A 2007 végén meghirdetett program szerint most kellene lennie kb. 40-50-nek…
A Szu-34 csapásmérő képessége egy CBG ellen összevetve egy Tu-22M3-mal elég sovány mind mennyiség, mind hatótávolság tekintetében.
Beasnak a partvonal menten n+1 darabot, elvegre egy partraszallas megakadalyozasa igencsak lenyeges szempont. Ahhoz, hogy a hordozokat hasznalni tudjak, valamilyen szinten partkozelbe kell menni (kevesebb, mint 1000 km). Ha kilonek 50 hajo elleni raketat, a legvedelmi rendszerek semmit nem tudnak veluk kezdeni. Egy hordozo elsullyesztese pedig meger 50 raketat, elvégre egy kozepes orszag teljes legierejet lehet igy megsemmisiteni, allomannyal egyutt.
Szárazföldről indított hajó elleni rakéták hatóvtávolsága 100-150 km táján van. Egy hordozó nem menne ilyen közel a parthoz, majd hülye lenne.
Egy valódi ütős CBG ellen 50 db bejövő célpont – már elnézés – a vicckategóriás fenyegetés. főleg, ha egy irányból jön. Egy háborús időkben vagy nagy fenyegetés esetén 2 db hordozó és kísérete hajózik együtt. Ez 2-4 AEGIS cirkáló, 6-10 fregatt és romboló, ezeken is van már SM-2. Ehhez jön még az összes hajó és horodozó CIWS védelme. Na mielőtt ide eljutna bármi még a védővadászok CAP zónáján kellene átverekednie magát. Odafent 24 órás AWACS őrjárat lenne.
A tengó sokkal nagyobb fenyegetés, mint egy tömeges rakétatámadás. Viszont a kísérő csoport mérete is elgondolkodtató. Azért tengóból sem egy magányos farkas fog sikert elérni, több próbálkozó kell egyidőben.
Nagyhatalmak kozti tenyleges haboruban a hordozok csak utolagos rendrakasra jok, miutan minden rajuk veszelyes elem meg lett mar semmisitve. Ehhez pedig felesleges szuperfejlett vadaszgep.
Ezzel egyszerűen nem értek egyet a fentiek miatt.
Bismark: kituno hajo, de azert az angol flottaval nem birt el. Fontos volt nekik, hogy elsullyesszek, igy hat megoldottak erobol es kesz.
Ezt nem igazán értem. Totálisan rossz példa. Olvasd el az oli hajói oldalon a megfelelő bejegyzést.
Szent Istvan: Nagy hajo kontra kis hajo + olcso torpedo. Eredmeny ismert.
Ez is totálisan rossz. A torpedó ellen nem lehetett védekezni, csak manőverrel, ha észlelték. Ma viszont elég tisztességes felderítő és védekező rendszerek vannak.
Zwiebi
Lenne egy megjegyzésem(tudom megint elő ítéletes barom vagyok)
Hogy az USA-ban jövőben is lesz 300 millió patrióta azt erősen kétlem.
Kapitalista társadalom ahol az átlag műveltség csökken.
De eszme rendszere és életvitele miatt is. Nem éppen katona anyagnak valók a USA fiataljai túlsók a túlsúlyos.
Demográfia USA lakoságán belül demográfiailag csökken a fehér amerikaiak aránya. Ennek szerintem hadsereg is súlyos hatása lesz.
Minden fegyver mögött ott áll a katona.
Szigorúan a történelmet nézzük afrikai kontinensről még elit alakulatok és nagy hadvezérek nem kerültek ki.
Arabok megint érdekesek nép jelen pillanatban nem fekszik nekik a korunk harcászata.
Brutálisak, kegyetlenek, de fegyelmezetlenek és szemből szembeni harcba nem a bátor helytállásokról híresek.
Míg van a fogyatkozó európai fehérnépek nem kell bemutatni hogy kontinensünk népeinek 2000 évnél is régebbi tapasztalatai vannak a felebarátaik levágásban.
Emiatt lettek az európai a gyarmatosítók ez vitte előre a tudomány mindig jobb csúzlit akartunk.
Tény ha európai katona harctérre kerül és nem köti a parancs szigorúan keményen oda lép.
Irakba is láttuk ha humán így úgy addig tart míg teli a hasunk és nem lőnek ránk.
Ázsiában katonáskodód ás szempontjából megint büszke örökség van.
20.sz megmutatták nem félnek harcolni.
Japánba, Kínában ennek meg is vannak a nagy hagyományai.
Így Ázsia országba nem csak a bizonyos minőségű fegyverzet van meg hanem a fegyver mögött álló katona.
Aki tudja mi a dolga és eddig a mindig helyt állt.
-2- Mért vennék tovább az SHt ha van helyett jóval potensebb F35C?
Miben pontensebb? Mert nem mindenben lesz az a jelek szerint. Pl. hordozható fegyver mennyiségében nem túl acélos.
Én pl. flotta védővadászként minden hordozón legalább egy SH századot megtartanék, mert egyszerűen több rakétát képes hordozni, mint egy F-35. Mondjuk az F-35-re is lehet külső pilonokon még fegyvert hordozni, de ennek fel/le szerelése idő be kerül.
A Growler pl. pont olyan jó BVR vadászgép, mint egy másik SH – talán picit nagyobb a tömege – viszont a jövőben ez az egytelen stan off zavarásra képes gép. Az F-35 nem lesz képes ilyesmire. Az SH és Growler bizony még hosszú évtizedekig szolgálatban lesz jelen állás szerint.
molnibalage
A lényeg akkor is marad ha a anyahajókat megkel semmisíteni annak a jobb hadvezérek megtalálják a módját.
Mostani tengerészeti erő meg bőven elég az amcsiknak.
Oroszok megint szóba se jöhetnek mint támadók még anyahajó kötelék ellen se.
Most nincs meg rá a potenciáljuk.
T-22M nem mai gyerek közben meg a hajók légvédelme is fejlődött.
Béke van ez jó mindenkinek.
Vannak más égető problémák is.
A hadvezérek csak a meglevő fegyverekkel gazádálkodhatnak a meglevő menniyésggel.
Lehet, hogy a Tu-22M nem mai gyerek, de ma egyik légvédelmi rendszer sem ér el 400 km-re, még az AEGIS szem. Az indítás megakadályozásához bizony CAP őrjárat kell.
A 3.5-4M sebességgel közeledő rakéta mai napig igen durva kihívás egy légvédelmi rendszernek főleg tömegesen indítva.
azért nem hordozó megy hanem CBG. Az egész rendszer a hordozók védelmére találták ki.
Sok szempontból sérülékenyebb, sokbol meg sokkal védettebb mint egy sziget pl guam.
hegyaljai:
-„Hogy az USA-ban jövőben is lesz 300 millió patrióta azt erősen kétlem.
Kapitalista társadalom ahol az átlag műveltség csökken.”
Egyrészt nem csökken mert nincs hova.
Másrészt az iskolai rendszer ilyen. Általános müveltség nuku ellenben mindenkiből hazafit nevelnek. Sokból meg kiválló szakembert.
„Demográfia USA lakoságán belül demográfiailag csökken a fehér amerikaiak aránya. ”
Ja tudjuk a Spanyol/néger szar pilota, a fehérek meg elfogynak. őőő jut eszembe a Spanyol ajkú nekem anno gyanusa fehérnek tűnt….
„Szigorúan a történelmet nézzük afrikai kontinensről még elit alakulatok és nagy hadvezérek nem kerültek ki.”
Már elnézést de a te műveltséged kb az átlag amerikaival egyenlő…. Shaka
„Míg van a fogyatkozó európai fehérnépek nem kell bemutatni hogy kontinensünk népeinek 2000 évnél is régebbi tapasztalatai vannak a felebarátaik levágásban.
Emiatt lettek az európai a gyarmatosítók ez vitte előre a tudomány mindig jobb csúzlit akartunk.”
Talán ez a rész a legelborultabb… képzeld a föld minden részén háboruztak sokat, írtották egymást mégse indult máshonnan ipari forradalom.
„Tény ha európai katona harctérre kerül és nem köti a parancs szigorúan keményen oda lép.”
Ez mitjelent? Népírtást követ el? Mert ha igen ebben a sárgák/négerek… mindenki tud produkálni.
@molnibalage
„Lehet, hogy a Tu-22M nem mai gyerek, de ma egyik légvédelmi rendszer sem ér el 400 km-re, még az AEGIS szem. Az indítás megakadályozásához bizony CAP őrjárat kell.”
Én is ezt mondom, hozzátéve hogy a Pentagon meggyengült pénzügyi helyzetének tudható be, hogy hordozó-fedélzeten hosszú távra beérték/beérik az „univerzális” F-18E/F/G családdal és Lightning II-vel, holott flottalégvédelmi feladatokra egy Raptorszerű nagy dög kellene, ami mozgékonyabb (2M+ sebesség, – mennyi lehet a SH sebessége 5 póttankkal és 6 AMRAAM-mal?) és alapból elvisz kb. 6 extra nagy hatótávolságú és 4 másféle rakétát (mindet belső fegyvertérben) a lehető legmesszebbre. Minél messzebb lövik le a hajótól a Szu-34, Szu-30, Tu-22M gépeket, annál jobb… Ezért kell az extra nagy hatótávolságú rakéta és itt szerintem nem elég az AIM-120D.
molni:
„Mondjuk az F-35-re is lehet külső pilonokon még fegyvert hordozni, de ennek fel/le szerelése idő be kerül.”
uott vagyunk…. amúgy az F35 főleg a C egyik legföbb követelménye anno nem az SHnál jóval alacsonyabb karbantartási idő volt?
amúgy miben nem potensebb egy F35C mint egy SH? Én csak előnyöket látok a karbantartási időtől elkezdve a sztem is baromi fontos Combat Radius (+40%)on át kb mindenben… és igen ha kell bár kevés fegyverrel de közvetlenül az F22után a legjobb lopakodok. Nem kis előny ez se.
tényleg kiváncsi lennék miben egyenértékű vagy rosszabb egy F35C mint egy SH.
Onedin: Alapvető probléma,hogy az anyagilag bajba lévő „pentagon” többet költ el mint a világ összes országa együttesen.
Amúgy ha szükségét érzik és lehet egy 15év múlva fogják lehet leporolják az F22 terveit és csinálnak belőle vmit ami ráfér egy hordozóra. Egyelőre az SH is sok nemhogy az F35C.
Rakátában meg a 120D durván messzebbre repül mint a C (130nmit olvasni) ha meg messzebbre akarják indítani mert annyira k* jók, akkor majd közelebbmegy a célhoz a repülő. Arra van. Ami ennél messzebb repül azt meg hajoról inditják és az pl egy SM3 is b* nagy.
amúgy miben nem potensebb egy F35C mint egy SH?
Hordozható fegyverzet mennyisége, kilátás a kabinból. Az őrjáratozási ideje is valószínűleg kisebb lesz egyes esetekben. Az SH-ból van kétüléses verzió is. Van olyan harchelyzet, ahol bizony nagyon kell a plusz két két és plusz két szempár.
Ha jól tudom a hordozható fegyverzet csak függőleges felszállásnál kissebb mint az SH-nál,
Kicsit a topic eredeti témájához a Griffhez:
Állítólag a finnek nagyon szívják a fogukat a kéthajtóműves C/D Hornetek alkatrész/üzemeltetési költsége miatt.
Mit mondjak erre? A Faxért kellett nekik Hornetet venni.
Elég lett volna nekik a Gripen és akkor nincs olyan probléma sem, hogy az USA nem hajlandó nekik ilyen-olyan siklóbombát, vagy mit szállítani. Megoldották volna svéd kooperációban. Mindig mondtam, hogy a Gripen hajók elleni robotgépéből a Harpoonhoz hasonlóan földi célok elleni fegyvert kellene fejleszteni, tudtommal időközben ennek már nekiálltak a Saab-os fiúk…
Valószínűnek tartom, hogy olcsóbb lett volna nekünk is a Gripen, ha gazdag északi rokonaink már a kezdetnél vesznek 64 db-ot és beszállnak a fejlesztésbe.
Jó, tudom, hogy az a korai változat lett volna, de a későbbi modernizálási program is jól jött volna a finn iparnak.
Utólag végiggondolva a gazdaságstratégiai okok nyilván nagy súllyal bírtak a döntésben, mert a Boeing vállalta, hogy 2 milliárd USD értékű finn papírárut nyom be cserébe az USA piacára – az ottani papírgyárak rovására. A fő piac a SzU akkoriban vált fizetésképtelenné és a finneknek nagyon jól jött ez a lehetőség.
Lehet, hogy a vesztes Saab ekkor tanulta el a bűvős „gazdasági ellentételezés” kifejezést?
Tudja valaki, hogy a haditengerészeti F-35-nél hány AMRAAM a maximum?
(Ha kívül-belül megpakolják?)
Hegyaljainak igaza van, hozzáértőktől hallom, hogy az iskolázatlan spanyolajkú és egyéb zöldkártyásoknak köszönhetően az USA hadseregében nagyot zuhant a szellemi színvonal. (Ez hosszú távon azt jelenti, hogy a haditechnikai eszközökből sem tudják kihozni a maximumot, kivéve az elitalakulatokat, ahol válogatott a személyzet. Jó, a Raptorra, de még a SH-re sem tesznek 4 elemis tagokat, de az Abrams-nál már előfordulhat…)
A karrierista tisztek pedig érezve a bevándorló emberanyag golyófogó voltát úgy is kezelik őkek, egyes esetekben kezdenek közelíteni a csak a célpont mindenáron való elfoglalására koncentráló, a létszámmal zsukovista stílusban gazdálkodó hadviseléshez.
> Szerintem ésszerű döntés volt az SH rendszeresítése.
Kevesebb típus üzemel egyszerre a hordozón
Egy nagy veszély van az egytípusos anyahajóval, az F-18E/F típushiba váratlan megjelenése. Mondjuk kiderül, hogy valamelyik gyártó a központi szent anyacsavarból kilopta az aranyat és rézzel helyettesítette, így a 2012-es maja átok hatására elkezd sorban leesni az SH-k orra és semmi működőképes sem marad a fedélzeten, csak helikopterek – aztán elkezdenek jönni a komcsi T-50-esek rakétával, az F-35 meg még a láthatáron sincs.
@Hegyaljaihun:
„Arabok megint érdekesek nép jelen pillanatban nem fekszik nekik a korunk harcászata.
Brutálisak, kegyetlenek, de fegyelmezetlenek és szemből szembeni harcba nem a bátor helytállásokról híresek.”
Azért volt a kora-középkornak egy arab világbirodalmi fejezete, amikor Spanyolországtól a közép-ázsiai térségig egész sor országot, népet, területet leigáztak. Jó kegyetlenül. Bakay Kornél régész említi, hogy Közép-Ázsia meghódítása során fél városokat, fejlett kultúrákat irtottak ki. A másik felét meg eladták rabszolgának.
Eljöhet még az ő világuk… Bár én nem szeretném.
> Állítólag a finnek nagyon szívják a fogukat a kéthajtóműves C/D Hornetek alkatrész/üzemeltetési költsége miatt.
Mit mondjak erre? A Faxért kellett nekik Hornetet venni.
Szóval az állítólag úgy volt, hogy a finnek Norvégia (NATO) és SZU (VSZ) közé beszorítva mindkét oldalnak jópofizni kívántak, így eredetileg felerészben MiG-29, felerészben F-18 beszerzés lett volna. Mivel az orosz gép kéthajtóműves, így impiből se vehettek kisebbet, nehogy boruljon az egyenlősdi, ezért lett F-18. Aztán közben jól megszűnt a SZU és a VSZ, így végül mindent a Hornet vitt.
Egyébként az F-18 a kéthajtóművesek között még az egyszerűbb és olcsóbb üzemeltetésű típusok közé tartozik, igen megbízható és kis élőmunkaigényű típus.
Tacsk0!
Hát azért azon meglepődnék ha a Szuhoj T-50 előbb lépne szolgálatba, mint az F-35C.
Az SH rendszeresítése szerintem is jó döntés volt, de a jövőre gondolva külön a flottalégvédelemre fejleszhettek volna még valami más, alkalmasabb, nagyobb hatósugarú, gyorsabb és Tomcatszerű rakétafegyverzettel felszerelhető gépet. Ezt valószínűleg az am.-i admirálisok (és a volt Tomcat-személyzetek) is így látják, csak éppen president Bush okos háborúinak köszönhetően erre nem tudtak áldozni.
Kényszermegoldásként, jobb híján a SH megkapta a flotta-légvédelmi alapvadászgép szerepkört is.
Lehet, hogy egy évtizeden belül a kínai és az orosz?, japán? flotta erősödése láttán tényleg leporolják a tengerészeti Raptor, vagy YF-23 vázlatait?
@Fade:
„Rakátában meg a 120D durván messzebbre repül mint a C (130nmit olvasni)”
Én 110 km-t olvastam, de ezek szerint jóval többet hoznak ki belőle. Ha a 130 mérföld reális, akkor tényleg alaposan megvan a Phoenix-rendszer utódja…
A 130 nm az egy olyan hipotetikus helyzet lehet, hogy ehaj. F-22 2M 12 km-en és a bejövő fenyegetés is kb. 2M és 12 km-en.
molni: awacs…. nem tudja ezeket célra vezetni?
„Hegyaljainak igaza van, hozzáértőktől hallom, hogy az iskolázatlan spanyolajkú és egyéb zöldkártyásoknak köszönhetően az USA hadseregében nagyot zuhant a szellemi színvonal.”
biztos hozzáértő lehetett ha ilyet mond. zöldkártyával seregbe. hápersze. nem mindha a 80as IQ vagy épp, hogy masterről nem is álmodik lenne a rossz baka jellemzője.
molni:
„Hordozható fegyverzet mennyisége,”
Vmi linket dobsz erről. Nálam folyamatosan egy kalibernek jön ki a két gép, lehet a forrásom szar? (Szárnyakon kevesebbet visz F35C de belülre is fér úgy meg már többet)
„Az őrjáratozási ideje is valószínűleg kisebb lesz egyes esetekben.”
ha több üzemanyag fér bele és kevesebbet fogyaszt ez hogy jön össze?
„Az SH-ból van kétüléses verzió is. Van olyan harchelyzet, ahol bizony nagyon kell a plusz két két és plusz két szempár.”
ez mint a kilátás.
radarkeresztmetszetet meg nemtudom mért bagatelizálod el, first look, first kill
Fade!
Miért, mit gondolsz, kik állnak be mostanság USA-katonának?
3 fő csoport van.
1. Munkanélküli amerikai fiatalok, akik pl. a gazdasági állapotok miatt nem tudnak elhelyezkedni.
2. Azok, akik tanulnának, de nincs pénzük egyetemre. Pár év aláírása esetén számíthatnak rá, hogy a sereg majd valamiféle ösztöndíjjal megtámogatja őket.
3. Bevándorlók, akik pár év szolgálat fejében megkapják az áhított USA állampolgárságot és legállisan elhelyezkedhetnek, letelepedhetnek.
Ezt magyar szakemberek mondják az USA hadseregéről.
molni: awacs…. nem tudja ezeket célra vezetni?
Nem. Teljesen más elveken nyugszik egy kereső radar és egy vadászgépen levő kereső / tűzvezető radar.
Az AWACS nem képes sem MCG jelet generálni, sem a kellő frissítésű pásztázást megtenni. A hagyományos forgóantennál E-3 gépeken percenként k. 6 fordulatot tesz meg az antenna. Az elektronikus eltérítésű radarral ellátott AWACS gépek a frissítési időt tudják hozni, de soha nem olvastam olyat, hogy AWACS által kidolgozott lőelem szóba került volna. Nem ilyen céllal készülnek a gépek.
Fade.
Most mit hasonlítunk össze egyáltalán mivel? Elvesztettem a fonalat.
http://www.aerospaceweb.org/question/planes/q0163.shtml
Belső fegyvertérben két nagyobb tök és AMRAAM. Hát ez irtózatosan vérszegény.
Ez viszont érdekesebb, mert ezt még sohasem láttam. Ez már nem is rossz. Viszont, hogy mennyire hiteles, azt nem tudom megmondani, mert ha jól megnézed őket, akkor a fegyvertér felső részébe rakott fegyverek oldását mintha gátolná a lentieké egyes esetekben…
http://www.airforceworld.com/fighter/gfx/jsf/f35_payload.jpg
http://www.f-16.net/f-16_forum_viewtopic-t-6020.html
Itt erről dumálnak. Egyszer végig kellene olvasnom.
hát ha a jpg él az durva lenne. Eredetileg 6amraam mehetett belülre. (és majd SH mennyiségű fegyverzet szárnyakra. azaz összesen több.)
jpg mellett forumba is beleolvasgattam, ott azt taglalják, hogy a hely 8dbnak is meglenne. szvsz ha hely van megoldják.
awacs dolog vhogy fura óriási előny lenne, ha egy radargép miatt 20-50kmel korábban lehetne azt a rakétát indítani és technikailag mért ne lenne megvalósítható? (Nem értek hozzá csak kérdezem.)
Én sem vagyok elektronkai szakember, de az alábbi gondok lehetnek.
– A már említett pásztázási idő problémája. A hagyományos forgó antenna eleve kiseik.
– A vadászgépek fedélzeti számítógépei képesek 15-25 célt követni és emelett 2-4 – nagyon szélsőséges esetben 8 db – rakétának MCG jelet kidolgozni. Ha minden gép számára az AWACS ezt meg akarja tenni nagyon durva számítási kapacitás kellene. Az AWACS gépek jellemzően ma párezer célt képesek követni, ehhez van számítási kapacitás.
Most akkor képzeljük el, hogy az MCG jelet nem vadászgép távolságból kell küldeni, mert az AWACS gépek jó, ha távolabb vannak az ellenséges vadászoktól. Nem jó, ha erős jelet kell messzire küldeni, mert azt az ellenfél is érzékelheti. Erre az esély nem túl nagy, de ha egyszer megszerezte az MCG főbb jellemzőit, az nem túl jó dolog…
Másik gond, hogy ha csak 8-10 gép elkezd több rakétákat indítani, akkor miket kell ott számolgatni.
– Az vadászgépek radarjának a holttere az elég jól behatárolható, mert a gép orra előtt egy adott térrészről van szó. Az AWACS esetén az antennakarakterisztika is változik, ha elektronikus elétrítéses és a szárnyak is kitakarhatják a célt. Az AWACS meg egy pont felett ír le nyolcast, vagy mit tudom én, hogy milyen profilt. Nem mindig látna rá egy célra, ha éppen szükség van rá.
– Adatáviteli rendszer lehet, hogy erre eleve alkalmatlan. Indítás előtt át kellene küldeni az AWACS számára az adatokat. Nem tudom, hogy AWAC-szel van -e adatkapcsolat.
– Az számomra minidg is nyitott kérdés volt, hogy hogyan oldják megy technikailag azt, hogy egymáshoz közel levő gépek MCG jelei ne keveredjenek. Félaktív rakéták esetén ez még viccesebb feladat, mert ott csak reflektált radarhullám alapján megy a rakéta célra. Honnan tudja az indított rakéta, hogy melyik az visszhang, amire rá kell mozdulnia? Gondolom, hogy picit más frekvencián működnek ilyenkor a tűzvezető radarok, de ki vagy mi határozza ezt meg? A visszavert jel viszont valószíűleg kicsit más karakteriszitkával jön, mint az elküldött. Ez már olyan területe az EW-nak, ahol mi mezei halandók labdába nem rúgunk szerintem. Zord-ot egyszer megkérdezem, mert ő hozzám képest istenkirálycsászár ezen a területen.
Itt van sok-sok cucc.
http://www.radartutorial.eu/index.en.html
„A már említett pásztázási idő problémája. A hagyományos forgó antenna eleve kiseik.”
Az igen. De sok másnál nem és ugyis elméletben beszélünk. (Lehet az elv kedvéért vmi AEGIS)
„A vadászgépek fedélzeti számítógépei képesek 15-25 célt követni és emelett 2-4 – nagyon szélsőséges esetben 8 db – rakétának MCG jelet kidolgozni. Ha minden gép számára az AWACS ezt meg akarja tenni nagyon durva számítási kapacitás kellene. Az AWACS gépek jellemzően ma párezer célt képesek követni, ehhez van számítási kapacitás.”
Amikor 486al csinálják ezt a 15-25célt követnit akkor azthiszem elfér egy Aegis akármire/Aew&cre 100+ Nehalem ami darabja 4+4szállal megy és 1szál teljesítménye ~100*sa egy 486nak.
A számítási kapacitást szvsz kihuzhatjuk az nem indok.
„Most akkor képzeljük el, hogy az MCG jelet nem vadászgép távolságból kell küldeni, mert az AWACS gépek jó, ha távolabb vannak az ellenséges vadászoktól. Nem jó, ha erős jelet kell messzire küldeni, mert azt az ellenfél is érzékelheti. Erre az esély nem túl nagy, de ha egyszer megszerezte az MCG főbb jellemzőit, az nem túl jó dolog…”
Ha nem megy át a jel az se baj, marad a régi vezérlés. Ha igen az meg ugye „bonusz”. Adatvédelmi szempontból meg egy 256bites DESt se kodolnak vissza 1-2h alatt annál pedig pogári célra erősebbet szokás használni…. katonai titkosítás meg egy másik lap…
„Az vadászgépek radarjának a holttere az elég jól behatárolható, mert a gép orra előtt egy adott térrészről van szó. Az AWACS esetén az antennakarakterisztika is változik, ha elektronikus elétrítéses és a szárnyak is kitakarhatják a célt. Az AWACS meg egy pont felett ír le nyolcast, vagy mit tudom én, hogy milyen profilt. Nem mindig látna rá egy célra, ha éppen szükség van rá.”
Technikai kérdés ld hsz eleje. Egy Aegist is zavar uez? 2-3 Aegist?
„Adatáviteli rendszer lehet, hogy erre eleve alkalmatlan. Indítás előtt át kellene küldeni az AWACS számára az adatokat. Nem tudom, hogy AWAC-szel van -e adatkapcsolat.”
Mért az ellenség pozicióját, hogy küldi át az AEW&C az „F22” nek?
link 16/22 nem erről szól?
„Az számomra minidg is nyitott kérdés volt, hogy hogyan oldják megy technikailag azt, hogy egymáshoz közel levő gépek MCG jelei ne keveredjenek. Félaktív rakéták esetén ez még viccesebb feladat, mert ott csak reflektált radarhullám alapján megy a rakéta célra. Honnan tudja az indított rakéta, hogy melyik az visszhang, amire rá kell mozdulnia? Gondolom, hogy picit más frekvencián működnek ilyenkor a tűzvezető radarok, de ki vagy mi határozza ezt meg? A visszavert jel viszont valószíűleg kicsit más karakteriszitkával jön, mint az elküldött. Ez már olyan területe az EW-nak, ahol mi mezei halandók labdába nem rúgunk szerintem. Zord-ot egyszer megkérdezem, mert ő hozzám képest istenkirálycsászár ezen a területen.”
Hát nem vagyok biztos az MCG alatt uazt értjük, meg nem is értek hozzá, de távközlésben jópár mod van erre sokfajta multiplexelés van az „egyszerű” idő/frekvenciaosztásostól elkezdve a WCDMAn keresztül….
talán a CDMAt érdemes megnézni ott mindenki egy csatornán beszél folyamatosan és mégis mindegyik mobilkészülék „tudja” melyik jel az övé.
http://en.wikipedia.org/wiki/Cdma
(BMEs voltál a link gondolom nem probléma…)
Amikor 486al csinálják ezt a 15-25célt követnit akkor azthiszem elfér egy Aegis akármire/Aew&cre 100+ Nehalem ami darabja 4+4szállal megy és 1szál teljesítménye ~100*sa egy 486nak.
A számítási kapacitást szvsz kihuzhatjuk az nem indok.
Azért az újabb gépeken közel sem ilyen teljesítmény van. Tényleg a számítási kapacitás a legkisebb korlát. A fő gond annak eldöntése, hogy ki mikor és mit vezéreljen. Az adatkapcsolatot nagyon igénybe veszi és az elterjedt Link 16 kapacitása állítólag nem is olyan hű, de nagy sávszélességet jelent.
Ha nem megy át a jel az se baj, marad a régi vezérlés.
Itt jön az, amit fent emlíettem. Nem lehet másodpercenként dobálni át, hogy akkor most kitől kapja az MCG jelet. Tecnikailag ez nem egyszerű. Gondolj bele. Akkor is kell működnie az MCG-nek, ha sok más gép is a környéken van, és azokkal sem szabad összekavarodni.
Ha igen az meg ugye “bonusz”. Adatvédelmi szempontból meg egy 256bites DESt se kodolnak vissza 1-2h alatt annál pedig pogári célra erősebbet szokás használni…. katonai titkosítás meg egy másik lap…
Nem a visszakódolással van a baj. Az ARH lenagyobb előnye, hogy a rakétaindítás ténye rejtve marad. Ha az MCG jelet tudod fogni, akkor ezen előny nagy része elveszik. A NEZ sokkal kisebb lesz.
Technikai kérdés ld hsz eleje. Egy Aegist is zavar uez? 2-3 Aegist?
Az Aegis rendszerhez négy irányba néző síkantenna tartozik. Az elektonikus eltérítésű radaroknál a jelenlegi AWACS gépeken előre és hátra asszem 10-15 fok körüli holttér van, de annak közelében is az antennakarkterisztika miatt rosszabb az érzékenység.
Mért az ellenség pozicióját, hogy küldi át az AEW&C az “F22″ nek?
link 16/22 nem erről szól?
Kapaszkodj me, mai napig dumálgatnak ezerrel tudtommal, de az adatkapcsolat csak egy 4 gépes köteléken belül vagy 8 esetleg 12-16 gépig (egy package) számára van. Nem úgy van az ám, hogy te az összes gép adatát megkapod és visszaosztod. Ehhez elég rendes sávszélesség kellene. A link 16 is fejlődött, de alap helyzetben olyan sebessége volt kb., mint egy 56k-s modemnek, vagy az sem. Olyan alapadokat küldött át, mint helyzet, fegyverzet üzemanyag mennyiség, stb.
(Talán Zord mesélte ezt nekem, vagy valaki sokkal autentikusabb D-LINK témában.) Kb. egy éve volt egy teszt, mikor közölték, hogy az F-22 pár sec alatt küldött át egy több száz MB-os SAR képet egy másiknak. Ez több százszor gyorsabb átvitel volt az elterjedt link 16-hoz képest. Két PC között átküldeni ennyi adatot meg nem tétel 100 Mbit-es kapcsolattal. Kb. ezt a szintet tudja az F-22 és ez megy „csodaszámba.”
BMEs voltál a link gondolom nem probléma…
Csak gépész. Lószart sem tudok szinte az elektronikáról, csak amit más tanított meg. Ott jószerivel csak a fizikai alapkat tanultam meg. A technológiáról semmit nem tudok.