Szerencsés kimenetelű, de minden bizonnyal költséges baleset történt tegnap Japán déli részén a Kjúsú és Honsú szigeteket elválasztó Shimonoseki- / Kanmon-szorosban. A japán Tengerészeti Önvédelmi Erők egyik Shirane-osztályú helikopter hordozó rombolója, a JDS Kurama találkozott össze szerencsétlenül a Carina Star nevezetű, dél-koreai konténerszállítóval.
Kanmon-szoros nagyobb térképen való megjelenítése
A sajtóértesülések szerint az esetre kedd este, a szoros legkeskenyebb pontja felett átívelő Kanmom híd alatt került sor, melynek következtében mindkét hajó kigyulladt, komolyabb személyi sérülésre azonban szerencsére nem került sor. A Kurama fedélzetén az egyik tengerész kisebb horzsolásokkal és karcolásokkal megúszta az esetet, míg további kettő a felcsapó lángok generálta füstből lélegzett be a kelleténél többet. A Carina Star összesen 16 fős legénységéből senki sem sérült meg.
http://www.youtube.com/watch?v=0tif3NuFZLc
A dél-koreai szállítóhajón felcsapó lángokat nem sokkal az ütközés után el is oltották, azonban a „betört orrú” Kurama keményebb diónak bizonyult, de a helyszínre érkező tűzoltóhajóknak sikerült lokalizálniuk a lángokat, majd a nyilatkozatok alapján az ekkor még igen magas hőmérsékletet generáló tüzet végül megfékezniük. A japán parti őrség szóvivője, Seishi Izumi nyilatkozata szerint a heves lángokat a romboló orr szekciójában tárolt gyúlékony festéknek az ütközés miatti lángra kapása okozta.
Lángokban a JS Kurama orra. ,
Seishi Izumi elmondása szerint a romboló orr szekciója ugyan kiégett és roncsolódott, meghajlott, de képes maradt az önerőből történő haladásra. A képek alapján az összecuppanásból a konténerhajó jött ki jobban.
A Carina Star az eset után ,
„Elnézést kérünk az okozott kellemetlenségek miatt. Gyorsan ki fogjuk deríteni, mi okozta a balesetet.” – nyilatkozta nem sokkal az eset után a japán védelmi miniszter, Toshimi Kitazawa.
A Kurama Jokoszukából, egy flottaszemléről tartott hazai kikötőjébe, a Kjúsún található Sasebo-ba, mikor is egyelőre tehát tisztázatlan körülmények között összetalálkozott a dél-koreai Busan-ból Oszakába tartó konténerszállító hajóval.
Lesz mit javítani… ,
Miből van enne a rombolónak az orr??
Összecsavarodott mint egy Suzuki swift eleje karambolnál!!! :)
AZon csodálkozom, hogy egy ekkora összecuppanás nem okozott nagyobb sérüléseket a legénység körében. Ilyenkor azért remekül neki lehet vágódni a hajókabin falának, szép kis csonttörést, koponyatörést összeszedve..
Biztos lobbantak a légzsákok! :):):)
Hát nem kis ütközés lehetett. azért ekkora tömegek találkozásánál nem lehet kellemes az ütközés hangja sem.
Muhaha, a teherhajó keményebb volt mint a hadihajó. Papírtigris… Értem már hogy miért használtak a 2. vh. idején átalakított teherhajókat kisebb fajta repülőhéphordozónak meg ilyeneknek. :)
Hát azért ez így meredek kijelentés volt. A két hajón levő sérülés nagyjából azonos kiterjedésű, de a hadihajó pehelyszúlyú. Magyarán a civil ajó arányosan méretre és tömegre vevítve jobban sérült.
A hajóorr nem éppen a legerősebb rész a hajón tudtommal. A teherhajon nem pont az elején kapta el és oldalirányú erőt kapott, ehhez képest gyakorlatilag 1:1-ban ahol belement a hajó hiányzik a teljes szerkezet. A másiknak meg „csak” elgyűrődött az orra.
egyetértek, nincs egy súlycsoportban a két hajó, meg valószínűleg a japán sem épp kettővel ment…
Az meg egy hadihajónál sem számít annyire, hogy mennyire kemény igazán. Ma már az az elv van, hogy inkább el se találjanak.
Üdv:
Néhány apróság a memóriám lomtárából:
molni: tulajdonképpen igazad van, csak félreérthetően írtad le :-D A hajóorr az az egyik legerősebb része (az kapja a legtöbb nem kívánt behatást), de ami itt „kicsit csörömpölt” annak csak hullámtörő szerepe van, újabban gyakorlatilag csak lemez. Az igazi teherviselő rész az orrkúp (vagy mittommáén hogy hívják, a lényege, hogy kedvező áramlási viszonyokat alakítson ki, te ezt biztos jobban érted) magasságában van.
Bloodhound:
Szerintem már erősen lassítottak, csak az nem megy úgy pikk-pakk. A II. Vh-ban gyakran előfordult, hogy a konvojban halad hajók a cikk-cakkban „lenyesték” egymás orrát. Szerintem ha ezek több, mint 10 csomóval mentek volna, akkor nem ússzák meg ilyen könnyen. Valószínűleg „összecsúsztak”. Egyébként akkora különbség nincs a két vas között: a Carina Star 7400t a Kurama 5200t.
A bulbaorra gondolsz szerintem.
Szerintem a tőkesúlyra gondolsz, Wolfrick. Ez csak akkor az egyik fő teherviselő rész, ha van ilyen a hajón. :)
Ui. a helyzet az, hogy a kérdéses osztálynak nincs tőkesúlya: ami az orr alatt úgy néz ki, mint a tőkesúly, az valójában a szonár burkolata (nem ér a hajó első negyedéig sem). Az osztálynak klipperorra van, de ha a szonár burkolatát is figyelembe vesszük, akkor klipper-bulbaorra. („Nem lőnek vele nyulat”, egyébiránt.)
A tőkesúly véletlenül nem a hajó középvonalának közepénél van? Másképp nehezen ratraná egyensúlyban a hajót.
A tőkesúly véletlenül nem a hajó középvonalának közepénél van? Másképp nehezen tartaná egyensúlyban a hajót.
Nekem is úgy tűnik, hogy itt valaki nagyon keveri a fogalmakat…
Rommel28:
De, csak egyáltalán nem biztos, hogy lényegesen rövidebb a hajógerincnél:
http://www.cruisersforum.com/attachments/gallery/1/8/9/keelTypes.jpg
A „klasszikus” az a) változat. Ilyen _sincs_ a Shirane osztályon.
De természetesen Molnibali mondent jobban tud, szóval inkább azt hidd el, amit ő írt. :D
Nem mellesleg ilyen tőkesúlyokat nagy hajókon szerintem sehol nem alkalmaznak. Egy vitorláson elmegy.
@cinikus
Nem tudok minden jobban mindenkinél, csak éppen anno járműáramlástan órán ez is szóba került. A BME Repülőgépek és Hajók tanszéke (akkor így hívták asszem, talán most is) tarotta.
Hajómodelleknél és versenyvitorlásoknál tényleg van nagy tőkesúly, de de ott azért, mert a hajót előreható erők támadáspontja baromi magasan van. Nagy karja van. Egy ilyen hajónál nem indokolja ezt semmi.
Egyes hajóknál ez csak egy szép nagy vasdarab a hajóban a tőkesúly (a tengók asszem ilyenek), de ez sem nyerő, mert tömeget raksz be a semmiért. Akkor cipled legalább hasznosan. A legjobb az, ha pl. a hajógépek és egyéb nehéz és állandó berendezések adják a súlyt, hogy a súlypont jó helyen legyen. Ez pl. lehet a hajó üzemanyaga is. Tudtommal az üres tarályokba meg lehe vizet is engdeni és vannak tarályok minden hajón a kiegyensúlyozásra.
Molnibalage:
A kérdés az – még mindig -, hogy mi az a kúpos „biszbasz” a Shirane osztály orra alatt?
Azt írtam, hogy Wolfrick a tőkesúlyra gondolt _szerintem_. Valamint azt is, hogy az nem az, mert olyan nincs az osztály hajóin.
Ezzel együtt nagyon köszönöm, hogy megosztottad velem azt, amit a tőkesúlyról tudni érdemes, igazán leköteleztél. :)
Szerintem már le volt írva, a szonár burkolata. Az persze lehet, hogy áramlástanilag is jó, hogy ott van… De ott a szonár helyezkedik el.
Nu, reggelt!
Nem a tőkesúlyra gondoltam, de ezt le is írtam, hogy mire való, amire gondoltam. A tőkesúly egyensúlyban tart, ez a valami (elsőre jónak tűnik a bulbaorr) meg többszörös feladatot lát el:
1. megtöri a hullámokat, hogy kedvező áramlási viszonyokat hozzon létre
2. Összetöri a vízben (főleg kikötőben) úszkáló szemetet, de pl drótkötelet, stb. is elvág a tövénél.
3. Ha már ott van, raknak bele mindenfélét.
Egyébként nem tudom pontosan, hogy ezen az osztályon éppen van e, de mivel a hajógerinc (az a nagy vasdarab ott lent az alján középen :-D) elejére szokták tenni, baromi erősre kell építeni így is úgy is.
@Liverbird:
Így van, szerintem pont én írtam le. :)
@Wolfrick:
A hajóorr alakjának elég sok változata van, a bulbaorr az egyik. Tehát nem biztos, hogy van olyan „kúpos” része az orrnak, amiről írtál.
Ennél az osztálynál is csak azért tűnik úgy, hogy van, mert a szonár burkolata félrevezető. :)