|

Vizen a flotta Védelmezője

A beígérteknek megfelelően a mai napon, azaz október 21-én délután sor került az ötödik Type 45 (vagy ha jobban tetszik Daring-osztályú) légvédelmi romboló, a HMS Defender, azaz a Védelmező vízre bocsátására.

Az HMS Defender - itt még nem éppen vízre bocsátható állapotban ...

Az HMS Defender – itt még nem éppen vízre bocsátható állapotban ,

A HMS Defender (D36) a BVT Surface Fleet govani-h hajógyárában született meg és vízre bocsátása szűk egy évvel követte az esetenként Daring-osztályként is emlegetett Type 45-ösök negyedik egységét, a 2008. november 17-én vízre bocsátott HMS Dragon-t.

Persze ahogy a Dragon és a többi Type 45 esetében a vízre bocsátás csak annyit jelent, hogy a hajó szerkezete úszóképes, alapvetően kész. A vízre bocsátás után azonban még rengeteg a – főleg belső munkálatokat jelentő – teendő, aminek nagyságát talán tükrözi, hogy a jelenlegi stádiumban a hajó még csak 65%-ban van készen.

itt pedig már alapvetően szerkezetkész állapotban

itt pedig már alapvetően szerkezetkész állapotban ,

„A csapat alkalmazta a korábbi egységeken, a megrendelővel és beszállítókkal szerzett tapasztalatait és a Defender-t sokkal készebb állapotban bocsátja vízre a korábbi egységeknél – ami egy további bizonyítéka annak, hogy mind a hat Type 45-öst időben és költségkereten belül kívánjuk átadni.” – nyilatkozta nemrégiben Alan Johnston, a BVT Surface Fleet vezérigazgatója.

httpv://www.youtube.com/watch?v=nkpC8pp5JvU

A HMS Defender vízre bocsátásáról felkerült egyik első videó

Csendben megjegyezzük, hogy egy idén júniusi értesülés szerint a brit védelmi minisztérium nem teljesen elégedett a Type 45-ös rombolókkal. Ennek oka az emelkedő költségek, illetve az angol/francia/olasz koprodukcióban fejlesztett PAAMS légvédelmi rendszer néminemű csúszása, ami miatt az elsődlegesen ugyebár légvédelemre fejlesztett Type 45-ösök a tervezett teljes légvédelmi potenciáljukat várhatóan csak 2011-től lesznek képesek kihasználni.

httpv://www.youtube.com/watch?v=txAVI7xy5HE

Itt meg egy egy kicsit messzebbről szemlélve ugyanaz az esemény

Az elsődlegesen a (leendő) repülőgép-hordozók légvédelmét ellátni hivatott Type 45-ösökből összesen hatot rendeltek meg, melyből eddig a legelső, a 2003 márciusában lefektetett, majd 2006 februárjában vízre bocsátott HMS Daring állt szolgálatba 2009 júliusában. 2010 februárjától lesz ténylegesen hadra fogható az ütemtervek szerint.

A második egység, a HMS Dauntless már túl van a tengeri teszteken és folyamatban van a decemberi átadás előkészítése. A 2007-ben vízre bocsátott HMS Diamond a hónap elején kezdte meg a tengeri teszteket, amikkel elvileg szépen haladnak. A tavaly novemberben vízbe csúsztatott Dragon ugyanakkor még csak a gépészeti próbák szakaszában tart, a tengeri tesztjei 2010 nyarára vannak ütemezve, a Defender ugyebár 65%-os készültségi szinten áll perpillanat. Az utolsó egység, a leendő HMS Duncan egyes alkotóelemeinek építése már elkezdődött, a hajógyári munkálatok megkezdése 2010 januárjában kezdődnek a tervek szerint.

A BVT múlt hónapban egyébként szert tett egy 309 millió fontos szerződésre, melynek keretében a 6 Type 45-ös 30 évesre tervezett élettartama alatt biztosítja majd a szükséges támogatást a flotta számára.

httpv://www.youtube.com/watch?v=8VVC70Y7taw

14 hozzászólás “Vizen a flotta Védelmezője”

  1. Biztos megkapnák, ha kérnék, de amit Liv és Molni is említett: brit büszkeség, no meg a technikai tudás fenntartása.

    —–

    A norvégoknál egyébként – egyelőre(?) egyedüli példaként – a fregatt méretű hajókra optimalizált változata (AN/SPY-1F) van az Aegis-nek. Pont az, amit ha összejön a koreaiak is telepítgetnek exportra szánt hadihajóikra. ( https://htka.hu/2009/07/29/hyundai-heavy-aegis-rendszeru-hadihajok-exportra/ )

  2. Nos, eléggé egyfeladatos egységek lesznek ezek, szóval igen elsősorban „stealthy” légvédelmi rombolók és csak másodsorban jöhetnek szóba egyéb feladatkörök. A fegyverzet összetételén ez erőteljesen meg is látszik. Legalábbis jelenlegi kiépítésében potens képességekkel csak légvédelmi fronton rendelkezik, fog rendelkezni az osztály.

    Vízfelszíni célpontok elleni csapásmérésre tervezték a Harpoon rendszeresítését, de ez egyelőre nincs napirendi ponton elvileg. Ahogy a szárazföldi célpontok támadását lehetővé tevő robotrepülőgépek telepítése sem. A DCNS tervezte Sylver A-50 indítótubusok (összesen 48 cella vs. a Burke-ök 90 cellája) jelenleg alkalmatlanok ilyen rakéták fogadására. A gallok ugyan tervezik a rendszer Storm Shadow fogadására alkalmassá tételét, de lehet csak az A-70-esekhez. Szóval felmerülő igény esetén szinte biztos, hogy cserét, átépítést igényelne a dolog. Ellenkező esetben marad a 4,5 inches löveg meg a helikopterek.

    Vízfelszín alatti célpontok ellen ott a szonár, meg m,egint csak a Lynx vagy Merlin által cipelt szonárbója meg a Sting Ray. Aztán ennyi. Torpedóvetőcső nincs.

    A fedélzeten elvileg van hely asszem 60 kommandósnak.

    Összességében – fegyverzet tekintetében semmiképpen – nem egy Arleigh Burke kaliber.

  3. Én azon szoktam töprengeni, hogy mikor váltják már le a Harpoon-t. Ma szemmel nézve bizony elég elavult szerintem. 80-120 km-es hatótáv, szubszonikus. Tömegesen indítva esetleg ér valamit, de ez sokkal „tömegesebb”, mint ami egy Kh-31 vagy más szuperszónikus cuccra vonatkozna.

  4. Ömh, azt most meg nem mondom, hogy a korai Harpoon változatok meddig rebbentek el, de a D-től kezdve, változattól függően 90-315 km között szór a hatótávjuk. Így hátránynak mondjuk maradjon inkább a szubszónikus sebesség, ami viszont adott esetben tényleg hátrány lehet.

  5. Mondjuk a hozzá való ragaszkodás lehet amiatt, hogy valszeg sok van belőle és anno olcsó volt. Egy hasonló hatótávolságú Kh-31 tömegre is nagyobb és tutira drágább. Mivel a Hornetek négyet is tudnak vinni belőle messzire ezért túlterhelés az mehet. Egyetlen gond, hogy a hordozón a helyből van a legkevesebb. Mennyivel jobb lenne, 16 helyett mondjuk negyedannyi, de sokkal jobb fegyvert tárolni.

    A fejlesztés hiánya amiatt is lehet, hogy nincs igazán komoly potenciális flottacsoportosulás jelenleg és tengók is vannak bőven.

  6. Tutira sok van belőle, hiszen a Wiki szerint a Boeing 2004-ben adta át a 7 000. Harpoont. Nyilván ennyi nem áll hadrendben, de akkor is sok lehet. Meg fejlesztgették is menetközben folyamatosan, valszeg nem a közeljövőben akarták leváltani. Az utód fejlesztésének hiányának egyik jelentős oka valóban lehet az, amit mondasz.

    Ráadásul rugalmas az indítóplatform tekintetében, méretre sem olyan nagy. Ha összeveted a szuperszonikus, hasonló távot megfutni képes, hadihajóról és levegőből egyaránt indítható SS-N-26-tal, vagy a belőle származtatott BrahMos-szal, akkor látható, hogy utóbbiak majdnem pont 2x akkorák, mint a Harpoon. Mondjuk hadihajón nem akkora gond, max. kevesebbet visz. Ha potensebb, akkor úgysem gond. De az SH nemtom hogy kapna szárnyai alá egy esetleg ekkora méretű bálnát :)

  7. sosem értettem, hogy az usa évtizedek óta gyárt rendkívül potens többfeladatú hajókat hatalmas nagyságrendben (tico vls cgn-ek és a burke ddg-k), nem értem, hogy senki más nem akar róluk példát venni (kivéve talán a japán kongou osztály)?
    ezek az egy feladatra optimalizált hajók (daring, fremm különféle változatai, gowind fsg-k) európában, én nem is értem, miért jó ilyesmire költeni. egyébként aegis-sel (még ha általakítottal is) rendelkezik a spanyol bazan osztály és norvég nansen osztály is, de ezek „csak” fregattok.