A beígérteknek megfelelően a mai napon, azaz október 21-én délután sor került az ötödik Type 45 (vagy ha jobban tetszik Daring-osztályú) légvédelmi romboló, a HMS Defender, azaz a Védelmező vízre bocsátására.
Az HMS Defender – itt még nem éppen vízre bocsátható állapotban ,
A HMS Defender (D36) a BVT Surface Fleet govani-h hajógyárában született meg és vízre bocsátása szűk egy évvel követte az esetenként Daring-osztályként is emlegetett Type 45-ösök negyedik egységét, a 2008. november 17-én vízre bocsátott HMS Dragon-t.
Persze ahogy a Dragon és a többi Type 45 esetében a vízre bocsátás csak annyit jelent, hogy a hajó szerkezete úszóképes, alapvetően kész. A vízre bocsátás után azonban még rengeteg a – főleg belső munkálatokat jelentő – teendő, aminek nagyságát talán tükrözi, hogy a jelenlegi stádiumban a hajó még csak 65%-ban van készen.
itt pedig már alapvetően szerkezetkész állapotban ,
„A csapat alkalmazta a korábbi egységeken, a megrendelővel és beszállítókkal szerzett tapasztalatait és a Defender-t sokkal készebb állapotban bocsátja vízre a korábbi egységeknél – ami egy további bizonyítéka annak, hogy mind a hat Type 45-öst időben és költségkereten belül kívánjuk átadni.” – nyilatkozta nemrégiben Alan Johnston, a BVT Surface Fleet vezérigazgatója.
A HMS Defender vízre bocsátásáról felkerült egyik első videó
Csendben megjegyezzük, hogy egy idén júniusi értesülés szerint a brit védelmi minisztérium nem teljesen elégedett a Type 45-ös rombolókkal. Ennek oka az emelkedő költségek, illetve az angol/francia/olasz koprodukcióban fejlesztett PAAMS légvédelmi rendszer néminemű csúszása, ami miatt az elsődlegesen ugyebár légvédelemre fejlesztett Type 45-ösök a tervezett teljes légvédelmi potenciáljukat várhatóan csak 2011-től lesznek képesek kihasználni.
Itt meg egy egy kicsit messzebbről szemlélve ugyanaz az esemény
Az elsődlegesen a (leendő) repülőgép-hordozók légvédelmét ellátni hivatott Type 45-ösökből összesen hatot rendeltek meg, melyből eddig a legelső, a 2003 márciusában lefektetett, majd 2006 februárjában vízre bocsátott HMS Daring állt szolgálatba 2009 júliusában. 2010 februárjától lesz ténylegesen hadra fogható az ütemtervek szerint.
A második egység, a HMS Dauntless már túl van a tengeri teszteken és folyamatban van a decemberi átadás előkészítése. A 2007-ben vízre bocsátott HMS Diamond a hónap elején kezdte meg a tengeri teszteket, amikkel elvileg szépen haladnak. A tavaly novemberben vízbe csúsztatott Dragon ugyanakkor még csak a gépészeti próbák szakaszában tart, a tengeri tesztjei 2010 nyarára vannak ütemezve, a Defender ugyebár 65%-os készültségi szinten áll perpillanat. Az utolsó egység, a leendő HMS Duncan egyes alkotóelemeinek építése már elkezdődött, a hajógyári munkálatok megkezdése 2010 januárjában kezdődnek a tervek szerint.
A BVT múlt hónapban egyébként szert tett egy 309 millió fontos szerződésre, melynek keretében a 6 Type 45-ös 30 évesre tervezett élettartama alatt biztosítja majd a szükséges támogatást a flotta számára.
httpv://www.youtube.com/watch?v=8VVC70Y7taw
Biztos láma kérdés, de miért nem vesznek az angol-ami barátság égisze alatt egy „égiszt”? :-))
Gondolom ez a brit büszkeség számlájára írható…
Gondolom fent akarják tartani a hazai technikai színvonalat és K&F-et. Lehet, hogy ez olcsóbb is. AEGIS rendszert nem is nagyon adtak eddig senkinek tudtommal. (Japán?)
Japán és Korea biztos, a többit még át kell gondolni :)
Wiki szerint a spanyolok és norvégok is, illetve az ausztrálok is ezt választották. Ez utóbbi hírére emléxem is.
Nem hinném, hogy az 53. állam ne kapná meg. :-)
Biztos megkapnák, ha kérnék, de amit Liv és Molni is említett: brit büszkeség, no meg a technikai tudás fenntartása.
—–
A norvégoknál egyébként – egyelőre(?) egyedüli példaként – a fregatt méretű hajókra optimalizált változata (AN/SPY-1F) van az Aegis-nek. Pont az, amit ha összejön a koreaiak is telepítgetnek exportra szánt hadihajóikra. ( https://htka.hu/2009/07/29/hyundai-heavy-aegis-rendszeru-hadihajok-exportra/ )
És milyen paraméterekkel rendelkezik ez a hajó? Tulajdonképpen egy légvédelmi romboló? Vagy annál kicsit több? Esetleg „csak” egy Oliver Hazard Perry osztály brit képviselője?
Nos, eléggé egyfeladatos egységek lesznek ezek, szóval igen elsősorban „stealthy” légvédelmi rombolók és csak másodsorban jöhetnek szóba egyéb feladatkörök. A fegyverzet összetételén ez erőteljesen meg is látszik. Legalábbis jelenlegi kiépítésében potens képességekkel csak légvédelmi fronton rendelkezik, fog rendelkezni az osztály.
Vízfelszíni célpontok elleni csapásmérésre tervezték a Harpoon rendszeresítését, de ez egyelőre nincs napirendi ponton elvileg. Ahogy a szárazföldi célpontok támadását lehetővé tevő robotrepülőgépek telepítése sem. A DCNS tervezte Sylver A-50 indítótubusok (összesen 48 cella vs. a Burke-ök 90 cellája) jelenleg alkalmatlanok ilyen rakéták fogadására. A gallok ugyan tervezik a rendszer Storm Shadow fogadására alkalmassá tételét, de lehet csak az A-70-esekhez. Szóval felmerülő igény esetén szinte biztos, hogy cserét, átépítést igényelne a dolog. Ellenkező esetben marad a 4,5 inches löveg meg a helikopterek.
Vízfelszín alatti célpontok ellen ott a szonár, meg m,egint csak a Lynx vagy Merlin által cipelt szonárbója meg a Sting Ray. Aztán ennyi. Torpedóvetőcső nincs.
A fedélzeten elvileg van hely asszem 60 kommandósnak.
Összességében – fegyverzet tekintetében semmiképpen – nem egy Arleigh Burke kaliber.
Én azon szoktam töprengeni, hogy mikor váltják már le a Harpoon-t. Ma szemmel nézve bizony elég elavult szerintem. 80-120 km-es hatótáv, szubszonikus. Tömegesen indítva esetleg ér valamit, de ez sokkal „tömegesebb”, mint ami egy Kh-31 vagy más szuperszónikus cuccra vonatkozna.
Ömh, azt most meg nem mondom, hogy a korai Harpoon változatok meddig rebbentek el, de a D-től kezdve, változattól függően 90-315 km között szór a hatótávjuk. Így hátránynak mondjuk maradjon inkább a szubszónikus sebesség, ami viszont adott esetben tényleg hátrány lehet.
Mondjuk a hozzá való ragaszkodás lehet amiatt, hogy valszeg sok van belőle és anno olcsó volt. Egy hasonló hatótávolságú Kh-31 tömegre is nagyobb és tutira drágább. Mivel a Hornetek négyet is tudnak vinni belőle messzire ezért túlterhelés az mehet. Egyetlen gond, hogy a hordozón a helyből van a legkevesebb. Mennyivel jobb lenne, 16 helyett mondjuk negyedannyi, de sokkal jobb fegyvert tárolni.
A fejlesztés hiánya amiatt is lehet, hogy nincs igazán komoly potenciális flottacsoportosulás jelenleg és tengók is vannak bőven.
Tutira sok van belőle, hiszen a Wiki szerint a Boeing 2004-ben adta át a 7 000. Harpoont. Nyilván ennyi nem áll hadrendben, de akkor is sok lehet. Meg fejlesztgették is menetközben folyamatosan, valszeg nem a közeljövőben akarták leváltani. Az utód fejlesztésének hiányának egyik jelentős oka valóban lehet az, amit mondasz.
Ráadásul rugalmas az indítóplatform tekintetében, méretre sem olyan nagy. Ha összeveted a szuperszonikus, hasonló távot megfutni képes, hadihajóról és levegőből egyaránt indítható SS-N-26-tal, vagy a belőle származtatott BrahMos-szal, akkor látható, hogy utóbbiak majdnem pont 2x akkorák, mint a Harpoon. Mondjuk hadihajón nem akkora gond, max. kevesebbet visz. Ha potensebb, akkor úgysem gond. De az SH nemtom hogy kapna szárnyai alá egy esetleg ekkora méretű bálnát :)
sosem értettem, hogy az usa évtizedek óta gyárt rendkívül potens többfeladatú hajókat hatalmas nagyságrendben (tico vls cgn-ek és a burke ddg-k), nem értem, hogy senki más nem akar róluk példát venni (kivéve talán a japán kongou osztály)?
ezek az egy feladatra optimalizált hajók (daring, fremm különféle változatai, gowind fsg-k) európában, én nem is értem, miért jó ilyesmire költeni. egyébként aegis-sel (még ha általakítottal is) rendelkezik a spanyol bazan osztály és norvég nansen osztály is, de ezek „csak” fregattok.