Haditechnika torzítások nélkül
Nagyjából egy hónappal ezelőtt már írtunk egy hosszabb lélegzetvételű írást, melyben az egykori pakisztáni turistaparadicsom, a Swat-völgy lényegében iszlám szélsőségesek uralma alá kerülésének főbb állomásait mutattuk be. Azóta volt egy kapcsolódó írásunk is, most pedig ismételten a Swat-völgyre koncentrálunk egy kis helyzetjelentés erejéig.
Első írásunkhoz kapcsolódó második írásunkban beszámoltunk arról, hogy a Swat-völgy tartományi kormányzata a lányokat is fogadó iskolák újbóli megnyitása mellett döntött, szembeszállva a cirka 5337 km2-es völgy majdnem egészét uralmuk alatt tartó iszlamista lázadók azon ultimátumával, mely még tavaly év vége felé született. Ebben a tálibok január 15-ég adtak haladékot ezen iskoláknak a bezárásra. Ellenkező esetben robbantásos merényleteket helyeztek kilátásba. A kormányzat január 19-i döntése után néhány órával 4 iskola ellen hajtottak végre robbantásos támadást. A lázadók 2007-ben kezdték meg a terület megszállását, ami óta a pakisztáni The News napilap szerint legalább 170 iskolát romboltak le.
A kormányzat március 1-vel, azaz a téli szünet után újra megnyittatja az iskolákat, ugyanakkor a tanárok féltik diákjaik és saját életüket.
„Nem fogjuk kinyitni az iskolákat, míg Swat szerte helyre nem áll a rend” – nyilatkozta Ziauddin Yousafzai a Swat-völgy iskoláit tömörítő szövetség egykori elnöke.
A város vezetősége közül sokan elhagyták már völgyet, akárcsak az öngyilkos merényletek és támadások elsőrendű célpontjai, a rendőrök jelentős része. Az eredetileg 1 725 fős állomány állítólag 295 főre esett és már csak néhány fontos központot védenek.
„Nem a lázadók leverésére valók, ez nem a rend és törvény kérdése.” – nyilatkozta Shaukat Yousafzai, a Swat-völgy fő állami tisztségviselője.
Az elemzők többsége szerint a völgyben már csak a központi város, Mingora tartja magát úgy-ahogy, de ez is relatív, hiszen a helyiek szerint ott is szabadon tevékenykednek az iszlám szélsőségesek. Olyannyira, hogy a központi tér immáron mészárszék tér néven is ismert. Erre azután került sor, hogy a tálibok 27 holttestet helyeztek el a téren azzal az utasítással, hogy azok délelőtt 11 óráig nem távolíthatóak el. A kivégzések oka az iszlámmal nem összeegyeztethető életvitel volt. Mindezzel párhuzamosan mesterlövészes támadásokkal elérték, hogy a város rendőrsége egyszerűen megtagadja a városközpontban tartózkodást… A hadsereg éjjelre kijárási tilalmat rendelt el az elmúlt időben relatív biztonságban élő Mingorában.
A helyzetet bonyolítja, hogy a regionális kormányzat és a hadsereg kapcsolata sem felhőtlen, hiszen a kormányzat szerint nem kielégítő a hadsereg fellépése, míg a hadsereg a civileket okolja a helyzetért, konkrétan azért, hogy tavaly tavasszal 2 hónapra leállították az eredményes tálib ellenes hadműveleteket, míg egy második, a korábbihoz hasonlóan a kezdetektől bukásra ítélt békeszerződés megkötésén ügyködtek. Erről bővebben első Swat-völgyes írásunkban lehet olvasni.
Szerdán a pakisztáni elnök, Asif Ali Zardari kormányszóvivőn át úgy nyilatkozott, hogy készek megfékezni a lázadókat a térségben, megakadályozva azt, hogy azok párhuzamos kormányt és saját, az iszlám saria törvények alapján ítélkező bíróságokat állítsanak fel. Ezzel vág egybe a pakisztáni hadsereg parancsnokának, Ashfaq Parvez Kayani tábornoknak Swat-völgyben tett látogatása is, mely során biztosított a térségben állomásozó katonákat, hogy elkötelezettek a kormányzat hatalmának visszaállítása mellett. Hogy a hadműveletek mikor kezdődnek meg arról nem szól a fáma.
Megjegyzendő, hogy természetesen nem csak a Swat-völgyben tragikus a helyzet. Pakisztán Afganisztánnal szomszédos törzsi területén, az Északnyugati Határterületen (North-West Frontier Province) számos pontján küzd a hadsereg az iszlamista lázadókkal. Ilyen például a Swat-völgytől kissé nyugatra, közvetlenül az afgán határ mentén található Bajaur is.