|

Lezuhant egy F-22 Raptor Floridában

Helyi idő szerint tegnap délután 15:32-kor (magyar idő szerinti 21:32) a floridai Tyndall légibázisra történő visszatérés során a bázistól néhány mérföldnyire délkeletre, a 98-as számú autópálya közelében lezuhant egy F-22 Raptor. Pilótája pár másodperccel a becsapódás előtt hajtott végre sikeres katapultálást, miután olyan terület felé manőverezte rakoncátlankodó gépét, ahol annak becsapódása nem veszélyeztet emberéletet.

A Tyndall légibázis többek között a Raptor pilóták kiképző bázisa, ám a 325. Vadászezred parancsnoka úgy nyilatkozott a média illetékeseinek, hogy a balesetben érintett pilóta nem áll típusképzés alatt. David Graff ezredes a megkérdezésekor arról még nem tudott nyilatkozni, hogy a katapultálás előtt a pilóta jelzett-e hibát a légiirányításnak, ám annyit mondott, hogy nem hiszi, hogy a múltban több Raptor pilótát is érintő fedélzeti oxigénellátási problémára lenne visszavezethető a baleset.

A költséges, de szerencsés kimenetelű balesethez ugyan nem nagyon kapcsolódó fotó – de legalább F-22 és Tyndall kötődésű: mindennapos rutin részeként épp egy tyndalli Raptort fürdetnek az óceánhoz igen közeli légibázis sós levegője okozta korróziós hatások minimalizálásának érdekében | Fotó: Edward Gyokeres, USAF ,

61 hozzászólás “Lezuhant egy F-22 Raptor Floridában”

  1. Semmit. Előfordul, főleg az elején. Ennyi erővel a Szu-24 gépveszteségnél is írhatted volna, hogy „na, ez hiányzott…”, vagy bárhol máshol. Mitől kivétel az F-22? Csak azért, mert a bulvárbalfasz sajtó az F-22/F-35-él egy „letört visszapillantó” szintű esetén is vernyákol…?

  2. >Csak azért, mert a bulvárbalfasz sajtó az F-22/F-35-él egy “letört >visszapillantó” szintű esetén is vernyákol…?

    Pontosan ezért. És látva hogy ez milyen hatással van az ottani politikai döntésekre. Ezzel ráéreztél arra is hogy mennyeire nem jó példa az F-16 és a Szu-24.

  3. Miért? Várj kreálok egy hírt, ami azt hozza ki, hogy egy lezuhanó öreg gépet miért modernizáljanak? Nagyon fájdalmas lenne, de írhatok egy olyna „szakszerű” valamit, mint amit az index kihány magából…

    Ezek szerint akkor a Szu-35 túlfutásos gépelvesztése az szerinted befolyásolta a rendszeresítést, vagy a hidraulika renszer hibája és első gép elvesztése az F-14-ét…?

  4. A Raptor a legdrágább amerikai vadászgép, amely a legrosszabb értékkel rendelkezik a – ha nem jól tudom, javítsatok ki – 100e repórára vetített „A kat.” eseményekkel kapcsolatban (emlékeim szerint a 4 a jó szám).

    Természetesen nem meglepő események történnek, a repülőgépek néha lezuhannak (elsüllyedni nem tudnak, mert nem hajók).
    Az egy más kérdés, hogy az utóbbi időben valóban több probléma is volt a gépekkel, ami a relatíve csekély darabszám viszonylatában kimagaslóan soknak tűnik.

    Túl bonyolult a masina, amely milliónyi hibalehetőséget rejt magában.

    Nemrég napvilágot látott néhány Raptor pilóta lesújtó véleménye arról, hogy mennyire frankón kezelték az eddigi problémákat, volt olyan hajózó, aki nem akart a géppel repülni.

    Mondtam már régebben, F-15 vagy SZU-22. Na, azok a frankó gépek! ;D

  5. Miért hiányoznak az F-22 egyes rendszerei/képességei? Miért adták a pénzt inkább más projektekre?

    Kérdezd a DoD-ot, ne engem. Az F-22 HOBS BVR képességére túl nagy szükség nincs, mert alapvetően nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni és meg van a képességük az olajra lépésre. Az F-16C/F-15C és sanszosan az SH/Hornet gépek mindegyik a front közelében bír a HOBS képességgel, ha az azt választák. Éjszaka választani kell az éjjellátó és a sisakcélzó között, jelenleg a két képesség egyerre még nem megy. Legalábbis nekem ezt magyarázta aerophyl.

    A Raptor a legdrágább amerikai vadászgép, amely a legrosszabb értékkel rendelkezik a – ha nem jól tudom, javítsatok ki – 100e repórára vetített “A kat.” eseményekkel kapcsolatban (emlékeim szerint a 4 a jó szám).

    Ez így megint féligazság, mert olyan 4. gen gépekkel veted össze, amik sokmillió órát repültek egy olyan géppel, ami asszem alig párszázezret. Ha előrángatod az F-15 statját – nekem megvan és majd lesz elég hosszú rész, ami ezzel foglalkozik a cikkben – akkor azt látod, hogy a 4-es érték bizony jobb, mint amit az F-15A anno tudott.

    http://www.prnewswire.com/news-releases/f119-achieves-significant-milestone-powering-the-f-22-200000-flight-hours-logged-during-safest-engine-introduction-in-usaf-history-139265518.html

    Ez hajtómű, tehát a gépek valahol 100 ezer óra táján lehetnek. Akkor megint ellövöm a cikk egy részét, a többi számot majd abban megtaláljátok.

    Az első 137 ezer órára nézve az F-15 7,3/100k órás veszteséget és 10,94/100k órás ‘A’ osztályú eseményt, és 34,3/100k ‘B’ osztályút hozott össze. Szóval, ha a 4-es szám igaz akkor miről is beszélnük…?

  6. Üdv Allesmor!

    Na jó, én is tudok még egy sztorit! A brazil légierő pilótája alkonyatban igyekezett leszállni, csak kissé elvétette a dolgot és a kifutó helyett a reptér melletti folyóra szállt le.
    Miután kimentették és kórházba került kiderült, hogy heveny alkoholmérgezése volt. Magyarul tök részegen benézte a napot a folyó vízfelületén és simán leszállt oda.
    És ez nem poén, valóban megtörtént az eset pár évvel ezelőtt. :D
    (Ezek a latinók tudnak élni!)

    Molni:

    Ha hibása írtam bocs, az AS-ben olvastam nemrég, de lehet, hogy a számra rosszul emlékszem.

  7. Egyiptomnak van nem is kevés, HAMASZ-nak nincs, ha jól tudom Egyiptom Rafahon keresztül nem engedte a Kaddhafi Igláit,Streláit át a HAMASZ-nak.

    Egyiptom fel fog lépni Gáza védelmében, ha megindulnak a tankok és már megindultak, Putyin mindenben támogatását ígérte Egyiptomnak. Jeruzsálemet belövések érték, lehet Ciszjordániából, ott is lehet kampány lesz.
    Eközben Irak olajembargót jelentett be és felszólította a többi arab országokat, hogy kövessék.

    Faszán eszkalálódnak a dolgok.

  8. „Egyiptom fel fog lépni Gáza védelmében, ha megindulnak a tankok és már megindultak,”

    A tankok megindultak de se Egyiptom sem Irak nem fog lépni főleg nem az oroszok.
    Csak a szokásos szájkarate.
    SZA meg nem fogja leállítani az olajat.

  9. doca

    benne van a hirben hogy F-16 es ezt a Hamasz allitja. Ezek szerint valszeg vagy van egy roncsuk vagy eppen kamu talalgatas az egesz. Az is lehet hogy egy alacsonyra ereszkedo UAV ot szedtek le amibe mar egy F-16 ost kepzelnek. Kiderul.

  10. Az indexes hír olyan béna, hogy akár én is írhattam volna…

    Mondjuk egy bogár ült bele a fülembe, de az is lehet hogy rendre elkerüli a figyelmemet: jó lenne korrekt elemzéseket látni a nemzetközi hadgyakorlatokról. (győzelmek, taktikák, feladatok, sikeresség, stb)

  11. Elolvastam az dezindex cikkét…
    Könyörgöm, aki ennyire hülye az újságíráshoz, miért nem megy pl. péknek?
    Elképesztő, hogy a magyar sajtó 3/4 siralom… És még némelyiknek 10szer akkora az arca, mint a CNN/BBC/MSNBC/Times féle médiumoknak.
    Magyar sajtó = vicc…

  12. @jancsiga

    Én sem számítottam rá, hogy ennyire hosszú lesz. Csak menet közben sokminden találtam, amit nem tudtam kihagyni. Elején csapásmérő változottal is számoltam és úgy saccoltam, hogy elég lesz 200 oldal. Most csak vadász változat van, a ’90-es évek utáni rész kb. 4 oldal + AF légiharcok és így lesz a vége 290 oldal táján, de a 300-at nem akarom átlépni. :)

  13. Személy szerint, azt is csodálom, hogy a mai gépek, amiben már már felfoghatatlanul sok alkatrész összetevő van, egyáltalán a levegőben maradnak pár percnél tovább! Mi ez ha nem a technika diadala!?

    Amúgy van olyan légierő, ami elbírna ma 100x Raptorral? Szerintem nincs! Az az „egy” sok viezet nem zavar…. Már.. ! :)

  14. Allesmor Obranna

    „SZA nagy haverja Izraelnek és a jenkiknek.”

    Szaúd Arábia nem haverja a jenkiknek, hanem kiváló üzletfele.
    Szaúd Arábiában az iszlám törvénykezés, saria van életben, erre tesz még egy lapáttal, hogy Izraelt minden hithű muzulmánnak kötelessége elpusztítatni.
    Szaúd Arába nem haverja Izraelnek.

  15. „De legalább ember nem veszett a géppel!
    A gépet meg majd csak pótolják …”

    A szomorú valóság az, hogy a Raptor esetében ez pont fordítva működik.

    Hamasz által lelőtt vadászgéppel kapcsolatban elég szkeptikus vagyok, egy UAV-t elkaphattak esetleg, de az izraeli gépek jobban védettek annál, minthogy igazi esélyük legyen rá.

  16. Remélem, hogy Egyiptom nem száll be a buliba. Mert akkor szerintem az egész Köze-Kelet nagyon könnyen lángba borulhat. Plusz ráadásul egy egyiptomi-izraeli háborúban Izraelnek most nem Mig-23-assal és T-55-össel kellene szembenéznie. Ez a helyzet nagyon könnyen napok alatt kezelhetetlenné fajulhat.

    Izrael szerintem nagyon gyorsan rendet akar tenni maga körül, hogy minél nagyobb biztonságban legyen, és legalább Dél felé ne kelljen Szíria és Irán mellett figyelnie.

    Egyiptomnak egy szempontból nagyon kapóra jönne egy háború: elterelné a lakosság figyelmét és dühét a választásokról és a hadsereg hatalom gyakorlásáról, plusz el lehetne halasztani a szabad („szabad”?) választásokat.

    Szíriában már egy éve polgárháború tombol, már ez instabillá teszi a Közel-Keletet.

    Törökország reakciója szerintem, akármi is történjék, nagyon érdekes lesz. Kölcsönösen átágyúznak a határon a szírekkel, és a hadsereg már megkapta a felhatalmazást, hogy akkor kezdjen katonai hadműveletbe Szíriában, amikor szükségesnek tartja. Mostanában igencsak rossz a viszonya Izraellel, és már nyilatkozták, hogy a palesztinoknak adnak igazat.

    Irak kőolaj bojkottot akar bevezetni.

    És akkor ott marad a nagy talány, Irán. Ha ne adja az ég kitörne egy újabb kissebb, vagy nagyobb közel-keleti háború, szerintem nem maradna ki belőle. Minimum fegyver szállítmánnyal próbálná támogatná a palesztinokat, meg bárkit, aki Izrael ellen harcol.

  17. Szaúd-Arábia nagyobb ellenfele Izraelnek, mint Irán, csak az amerikai olajkereslet eddig fent tudta tartani a békét. A gyerekek általános iskolában elég durva dolgokat tanulnak az izraeliekről, ezzel szemben Iránban kb. 40.000 vallásos zsidó él a mai napig, míg Arábiából menniük kellett 48 után.

    Én szaúdi kormány oldalon olvastam egy hónapja, hogy nem fogják átengedni őket Irán felé és Izrael csak egy elhúzódó légiháborúval tudná esetleg megtisztítani az Arab-félsziget légterét és akkor még ott vannak a SZ.A.-val baráti GCC öböl államok is, ekkor biztosan összeállna egy perzsa-arab koalíció is, mert Irán ezerrel próbál nyalizni Szaúd-Arábiának, hogy tegyék félre a sííta-szunni ellentéteket és sózzanak oda.

  18. Politikai irányvonalak változása.
    Palesztína elvileg még a hónapban független ország lesz az ENSZ-ben, így létrejön a két állam megoldás.
    Egy izraeli arcvesztés miatt Európában veszthetnek befolyásukból azok a felek, akik támogatják teljes mellszélességgel(Franciaország,Nagy-Britannia). Bár már tegnap a britek és a franciák is elkezdtek óvatosabb hangnemet megütni, mivel Putyin elég erőset nyilatkozott Egyiptom mellett. Az óvatosabb tengely(Olasz,Spanyol,Német) sokat nyerhet ezen az egészen, de az is lehet, hogy egy olajár-robbanás fogja úgy oldalba rúgni az EU-t, hogy az összedől.
    Görögország a sötét ló az európai játszmában. Izrael vagy Törökország ? Ez náluk a kérdés és nem csak Cipruson.

  19. Gacsat és Molni:

    „Szaud Arábia vajon meg tudná akadályozni avval a rengeteg repülővel, hogy a zsidók átrepüljenek felette?
    Pusztán a gépek képességeit nézve az én válaszom határozott igen.”

    Apró kiegészítés ehhez: papírforma szerint ez igaz. Valójában a szaúdi légierő (hadsereg) nem állná meg a helyét Izraellel szemben. Jelen pillanatban kizárólag az Egyesült Államok lenne képes leállítani akár erővel egy izraeli légitámadást a térségben.
    Ezt Brezinsky két éve konkrétan ki is jelentette egy amerikai egyetemen tartott előadásában!

    Allesmor:

    Egyetértek. Szaúd-Arábia nem haverkodik Izraellel. Ha Izrael és Irán kinyírná egymást (sajtbúra alatt persze, amiből mindenki más kimaradna) annak örülne Rijád.

    Terminator:

    „A világ többi részére a kőolaj dráguláson kívül milyen hatással lenne még ha közel-kelet egymásnak ugrik?”

    Egy háborús eszkaláció az alábbi országokat első lépcsőben közvetlenül érintené:
    Izrael, Törökország, Szíria, Irán, Jordánia, Irak, Egyiptom, Katar, EAE, Kuvait, Örményország és Azerbajdzsán.
    Második lépcső – közvetett érintettség a háborúba sodródás közeli lehetőségével:
    Líbia, Szudán, Eritrea, Pakisztán, Grúzia, Türkmenisztán és Görögország!!!

    Rossz hír: Már az első lépcső részleges kialakulása is közvetlen nagyhatalmi katonai beavatkozást generálna.