|

Gabalai gubancok

A Szovjetunió öröksége sok szempontból máig kísérti az orosz haderőt – többek között a korai előrejelző radarhálózat kapcsán. Annak ellenére is, hogy az Szovjetunió széthullásával az orosz határokon kívülre került – és így adott estben lebontásra ítélt (Szkrunda, Lettország), vagy használhatatlan szintre degradálódott (Munkács és Szevasztopol, Ukrajna) – radarok egy részét már modern radarállomásokkal pótolták.

Az elmúlt pár évben felpörgött radarépítés gyümölcse azonban igazából mostanra kezd beérni – részben köszönhetően a Voronyezs típusú radarok szovjet elődjeikhez mérten gyors kivitelezhetőségének. Az első Voronyezs radarnak a Szentpétervártól egy kicsit északra található Lehtusiban történő felhúzása és hosszas tesztüzeme óta immáron Oroszország több más pontján is – Armavir, Kalinyingrád, Mishelevka – tesztüzemben állnak Voronyezs radarok. A tervek szerint pedig az elkövetkező években újabbak építése kezdődik meg.

[googlemap src=”http://maps.google.com/maps/ms?msid=200330507409529254992.0004bbe60be2ff0793594&msa=0&ll=55.078367,103.359375&spn=85.8091,158.027344″]

A tesztüzem szakaszhoz kötődő, még relatíve frissnek tekinthető hír, hogy a legutóbb elkezdett építésű, Voronyez-VP típusú radart felvontató radarállomás, az Irkutszk közelében található mishelevkai létesítmény nemrégiben megkezdte kezdeti képességekkel a tesztüzemet.

Hírünk igazi apropója azonban nem ez, hanem a fehéroroszországi melletti egyetlen másik orosz területen kívüli előrejelző radar. Az azerbajdzsáni Gabalában található radarról van szó természetesen, amit anno, még a Bush adminisztráció ideje alatt felajánlottak az európai rakétavédelmi rendszerbe is.

A dél-délkeleti irányba őrködő, Darjal típusú radart jelenleg egy 2002-es megállapodás keretében használja Oroszország – azonban ezen szerződés az idei év december 24-vel lejár, a különféle átfutási idők végett pedig igencsak időszerű lenne már megállapodásra jutni. Moszkva egyébként 2025-ig szeretné meghosszabbítani a szerződést, ám ez Bakunak a piszkos anyagiakhoz kötődő döntése végett egyre kilátástalanabbnak tűnik a média felé kommunikáltak alapján. A gabalai jelenlétért Moszkva jelenleg évente csekélynek mondható 7 millió dollárral járul hozzá Azerbajdzsán gazdaságának felvirágoztatásához, és a tavaly nyári puhatolózásokkor úgy tűnt, hogy az azeriek csak egy jelentéktelenebb emelésre vágynak. Nos, ez menetközben nagyon durván megváltozott, hiszen Baku jelenleg 300 millió dollárt várna el.

Moszkva szerint ez azok után, hogy tavaly a legfelsőbb szinteken köttetett megállapodás a gabalai orosz jelenlét fenntartásáról ez nem egy túl konstruktív, kifejezetten barátságtalan, ajtót mutató hozzáállás. Különösen figyelembe véve, hogy a radarállomás alapos felújításra szorul, utána pedig még jó ideig kéne használniuk, hogy a felújításra fordított összeg megtérüljön. Ezt az összeget nem kívánják megfizetni, lévén 300 millió dollárból 2 Voronyezs radar is finanszírozható lenne, ám még látnak arra némi lehetőséget, hogy Baku korrigál hozzáállásán.

Ha nem, akkor egy kissé bajban vannak az oroszok, lévén a gabalai radart leváltani képes armaviri beruházás kapcsán a megfelelő irányba néző, 2. Voronyezs-DM radar elviekben még nincs teljesen készen – a dél-délnyugati irányba kémlelő készült el előbb, a kieső ukrajnai radarok pótlásának célzatával. Egy május elejei nyilatkozat alapján az idei év vége előtt áll teljes értékű üzembe.

20 hozzászólás “Gabalai gubancok”

  1. hát egy A-50-es kb 400 km-t lát maximum, míg egy ilyen (nagy magasságba) több ezret, nem?

    Valamint nem teljesen ugyanarra lettek kitalálva. Az A-50 légtér kontroller/irányító, míg ez korai előrejelző, ballisztikus rakétákhoz.

    Valamilyen szinten valószínűleg ki lehet váltani, de a hatékonysága megkérdőjelezhető.

    persze ez csak a tippem.

  2. @vitya

    Az Sz-200 rendszer radarja biztosan messzebbrő észrevesz egy bombázó méretű célt, mint 230 km, mert a névleges megsemmiítési zójána ennél nagyobb…

    http://www.ausairpower.net/S-200VE-Engagement-Envelope-F.pdf

    A nagy kérdés minden radarnál az, hogy mennyi a célpontok maximális sebessége, amit még képes követni. Erősen kétlem, hogy egy 8-12 sec-es körbeforgási idővel a A-50 képes lenne BM követésre. Nem arra találták ki.

    A horizont számítás már linkeltem többször is. Viszont a robbanófej nem túl nagy méretű célpont. Hiába van már ~1000 km magasságban a horizont felett. Minta egy AIM-9 méretű célt kellene észlelni ekkora távolságból.

  3. MR-800 Voshkod típusú radarok vannak a nagyobb hajóikon, aminek a specifikációját hosszas keresés után sem találtam meg a neten :-(… De azért az a tippem, hogy a légierő összes A-50-je, + a tengeren állomásozó (mondjuk Slava típusú) hajó együtt sem tudja csak maximum 50%-ban pótolni a kieső radarernyőt…

  4. @Molni:
    és a másik nagy kérdés, hogy a detektálás maximális magassága mennyi…

    Egy átlagos radar olyan 40km magasságig lát el, ezek a korai előrejelző radarok a műholdakat is látják, és tudják követni. Az A-50 és a hajó viszont nem.

  5. Mivel Baku tudja, hogy nincs a gabalai lokátornak alternatívája, bármennyit képesek kérni az oroszoktól, az oroszok meg vagy belemennek az „üzletbe”, vagy védtelenül hagyják magukat délről. Választhatnak, Baku meg dörzsöli a tenyerét. Okos.

  6. Vagy éppen leállítják az oroszok a gazdasági/katonai támogatást, és telepítenek némi haderőt az azeri határra.

    A korai előre jelző radar arrafele Indiára néz.
    Na India nem az, aki most atommal akar szórakozni a megve felé.

    Tehát maradnak abból az irányból az SSBN-ek. Az speciel megoldható a tengerről.

    Tényleg az SSV-33 Ural milyen állapotban van? Merthogy az pl. teljesen tökéletes erre a célra.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Soviet_command_ship_SSV-33

  7. tény 1.: 2002 december 27-én kivonták végleg a szolgálatból
    tény 2.: azóta, a csendes óceán partján dekkol
    tény 3.: a reaktorát használták, az még működőképes

    tény 4.: az oroszok nem viszik túlzásba a kivont hajók karbantartását.

    sajnos erről a konkrét hajóról igen kevés információ lelhető fel a neten, így a fentiekből kell kiindulni…

  8. Off:
    vannak itt páran, akik eléggé képben vannak az orosz hajók állapotával kapcsolatban/olvasnak oroszul is.

    Azt, ami fellelhető (pl a linkben is, amit az azonosítás kedvéért mellékeltem) angolul, azt magam is megtaláltam.

    On:

    Vitaindítónak:

    az Ural leírás alapján, ha megfefelő a műszaki állapota, vagy azzá tehető _szerintem_ képes lenne kiváltani a korai előre-jelző radart.

  9. Több, mint tíz éve decommissioned. Ha megnézed, hogy az oroszok általában mennyi idő alatt szoktak visszaállítani egy hajót, akkor biztosan nem készülne el év végéig, szóval nem itt lesz a megoldás. Sőt, nem is csak az oroszok, USA tempóban se feltétlenül lenne kész, pedig az ő tartós tárolási eljárásaik köztudottan khm, kifinomultabbak.

  10. Tiszta sor, hogy az Ural most nem, bár 2011-ig biztosan nem vonták ki a hajóregiszterből.

    Kérdéseim:
    1. hol van most? Egyik forrás Szentpétervárat, a másik a zvezdát emlegeti.
    2. mi a további sorsa? egyik forrás szerint tartalék, másik szerint elbontás.
    3. Mi van a radarral, ami 2008-ban megsérült?
    4. Mi van a hajtásrendszerrel, ahol kiégett egy elektromos vezeték 2009-ben?
    5. A radarja alkalmas e (műholdakon és szojuz kabinokon kívül) visszatérő egységek követésére?