|

Tengerész reggeli

A mai reggeli mellé tengerész híreket, konkrétan tengeralattjárók dominálta szösszenetek tálalunk. Lesz itt szó oroszokról, ukránokról, vietnamiakról, törökökről és még bolgárokról is. A felsorolt nációkat látva feltételezzük senkit sem lep meg különösebben, hogy az összes kis történet felfűzhető az orosz technikára.

Kezdjük is tán az oroszokkal, akik a Bulava kapcsán ejtettek el némi infómorzsát, illetve húzták le saját magukat kissé. Ó igen, ilyesmi is előfordul néha.

Az idei második sikeres Bulava teszt kapcsán már megírtuk, hogy kvázi megelőlegezték, hogy a gyakorlatban is igazolt azon korábbi felülvizsgálat eredménye, miszerint valóban gyártási problémák okozták a Bulava eddig igencsak felemás teljesítményét. Mindezt megelőzően megírtuk Vlagyimir Popovkin védelmi miniszter-helyettes azon nyilatkozatát is, melyben deklarálta, hogy a Bulava hadrendbe állítása a 98-99 százalékos megbízhatóság elérése esetén válik majd lehetségessé.

Ivanov beszédében kitért az említett tervezési hiba vs. szimpla gyártási probléma kérdésre és elmondta, hogy abszolúte egyértelmű, hogy semmiféle tervezési hiányossággal nem küzd a Bulava, mindösszesen minőségellenőrzési problémákról van/volt szó. Ecsetelte, hogy a Bulava gyártási folyamatába 620 cég dolgozik be, melyekből csak kevesebb, mint 20 tartozik az állami Roskosmos alá, így a potenciálisan hulladék termékek kivédésének egyetlen módja, ha minden egyes beszállítóhoz minőségellenőrt rendelnek ki.

„Ez a mi gyártási kultúránk.” – tette hozzá bánatosan.

Az egykori védelmi miniszter azonban nem csak erről beszélt, hanem arról is, hogy az elkövetkező 6 tesztindítás sikeres végrehajtása után zöld lámpát kaphat a Bulava rendszeresítésének megkezdése. Mellyel kapcsolatban arra azért figyeljünk, hogy ez nem feltétlenül jelent 6 kihajózást, hiszen az átalakított, Typhoon-osztályú Dimitrij Donszkojtól a stafétát hamarosan átvevő Jurij Dolgorukijnak szalvó indításokat is teljesítenie kell, ami azt is jelentheti, hogy egy teszt alatt (gyors egymás utánban) több rakéta is indításra kerül – hogy a korábban már emlegetett szalvó benne lesz-e ebben a 6 tesztben, arról nem szólt a fáma. Valószínűleg benne lesz.

Feltételezzük már mindenkinek a könyökén jön ki, de csak azért is leírjuk, hogy az első Borejről indított Bulava tesztre még az idén sor kerül, tehát 2011-re már „csak” 5 indítás marad, mely ha optimistán állunk a dologhoz azt is jelentheti, hogy 2011-ben végre hadrendbe állhat a Bulava/Borej páros.

Medvegyev és a Jurij Dolgorukij

Gyerekek, ne felejtsem el megdícsérni a Szevmasht a szép munkáért! ,


Az október közepén beharangozottaknak megfelelően még október vége előtt, konkrétan október 29-én vízre került a Project 22350 / Admiral Gorskov-osztályú fregattok névadó egysége. Mint a lenti képen is látható, van még munka bőven, hogy a 2011-es átadás összejöjjön, ám a hajó már úszik.

Az Admiral Gorskov vízre kerül

Az Admiral Gorskov vízre kerül | Forrás ,



Következő napirendi pontunk Vietnam. Vietnamról tengeralattjáró fronton azt érdemes tudni, hogy 2009 decemberében 6 Kilo-osztály (Project 636M) beszerzéséről írtak alá szerződést Oroszországgal. A csomagot teljes vonatkozásában 2,1 milliárd dollárra taksálják, melyet a még nem létező, ám értelemszerűen elengedhetetlen vietnami infrastruktúra kiépítése 3,2 milliárd zöldhasú magasságáig tornászhat fel. Oroszország utóbbiban is készségesen áll Vietnam rendelkezésére, továbbá régi vietnami bázisát is igénybe venné valamennyire. Utóbbiról hamarosan.

Ezen szösszenet igazi apropója nem más, mint hogy megerősítésre került az első vietnami Kilo átadási ideje, mely 2013-ra lett megjelölve A többi egység leszállításának idejéről ugyan nem szól a fáma, ám a tengeralattjárókat építő szentpétervári Admiralitás Hajógyár jelenlegi ütemterve évi 1 Klio, mely azt jelentheti, hogy a Vietnami Haditengerészet 2018-ra akár az összes tengeralattjáróját megkaphatja.

Hogy az Oroszország által saját magának megrendelt 3 db, szintén az Admiralitás Hajógyárban épülő Project 636.3-as ezt az ütemet befolyásolja-e, arról nincs információnk.

Ahogy picit fentebb utaltunk rá, Vietnamhoz kapcsolódóan van egyéb hírünk is, mely nem más, mint az, hogy az oroszok fantáziáját ismét mozgatja a 2002-ben, nem megújított lízingszerződés végett otthagyott, a Cam Ranh-öbölben található egykori bázisuk. Vietnam nemrégiben jelentette be, hogy ismét megnyitja az öblöt, melyet korábban az amerikaiak, majd az oroszok használtak.

Szergej Prikhodko, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a közelmúltban úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy Moszkva nem látja szükségességét a bázis egykori szerepkörbe történő visszaállításának, azonban a szíriai Tartus-hoz hasonló karbantartó/szervízközpontkénti használatának már annál inkább.

A tanácsadó szerint a felvetés logikusan adja magát, hiszen megkönnyítené a térségben a nemzetközi szerepvállalásokkal kapcsolatos feladatok végett áthajózó, illetve a térségben tevékenykedő orosz hajók életét, ezzel párhuzamosan pozitív hatással lenne a Délkelet-Ázsiában is komoly gondot jelentő kalózkérdésre.

Ezen az amerikai eredetű, a szovjet fenyegetés ihlette rajzon látható jelenlétet nem terveznek Moszkvában...

Ezen az amerikai eredetű, a szovjet fenyegetés ihlette rajzon látható jelenlétet nem terveznek Moszkvában… | Forrás ,

Írásunk utolsó két témájának a Fekete-tenger ad otthont és mindkettő kövületnek minősítendő tengeralattjárókkal kapcsolatos nagyobbrészt.

Idén márciusban foglalkoztunk azzal a hírrel, miszerint Ukrajna nagyjából befejezte az oroszoktól megörökölt egyetlen tengeralattjárójának, egy igencsak rohadóban lévő Foxtrot-osztályú vénségnek a törzs vonatkozású felújítási munkálatait és Moszkvához fordult segítségért a belsőségek tekintetében.

A 40 éves tengeralattjáróval, a Zaporizzsja-val kapcsolatos friss hír az ukrán Jurij Iljin ellentengernagytól származik, akinek elmondása szerint a Zaporizzsja tengeri tesztjei 2010 decembere és 2011 májusa között esedékesek, melyet követően annak rendje és módja szerint végre hadrendbe állítják az öreg tengeralattjárót.

Az árválkodó Zaporizzsja

Az árválkodó Zaporizzsja ,

A mindehhez kapcsolódó hír már az ukrán védelmi minisztertől érkezett: Mikhail Jezhel úgy nyilatkozott, hogy török felajánlásra egyeztetések vannak napirenden az ukrán tengeralattjárósok esetleges törökországi képzéséről.

A Török Haditengerészet Gölcük-i, nagy múltra visszatekintő tengeralattjárós iskolája nyitva áll más nemzetek tengeralattjárósai előtt is, ám például Ukrajna kapcsán ha megszakadnak akkor is csak elméleti képzés lehetséges, hiszen Törökország sohasem rendelkezett Foxtrot-osztályú egységekkel. Hovatovább ma már nagyjából egy ország sem igen rendelkezik velük – India 2011-ben vonja ki az utolsó példányt, a líbiai Foxtrotok kapcsán meg már jó régen is siralmas állapotokat emlegettek.

Zaporizzsja az úszó szárazdokkban

Zaporizzsja az úszó szárazdokkban ,



Korábban foglalkoztunk azzal, hogy az Egyesült Államok Haditengerészete is csatlakozott azon, tengeralattjárókkal is rendelkező haditengerészetek táborához, melyek engedélyezik a nők szolgálatát.

Nos mivel ezen hírcsokor elején felsorolt nemzetek közül már csak a bolgárok maradtak, így gondolom nem nehéz összelegózni, hogy a bolgárok is megszavazták ennek a lehetőségét.

A dolognak a szépséghibája abból adódik, hogy a bolgároknak az ukránoknál is öregebb tengójuk van, a Foxtrotokat megelőző Romeo-osztály képében, melynek sorsát a védelmi minisztérium csütörtöki döntésével párhuzamosan eldöntötte a parlament, hiszen az elfogadott haderőreform részeként a Szláva nevezetű egységre kivonás vár. Azaz a bolgár nők előtt megnyílt lehetőség igazából puszta formalitás marad. A védelmi minisztérium döntése egyébként azért is fura, hiszen a tengeralattjáró sorsa igazából már több mint egy éve eldöntött volt.

A Szláva sincs éppen a toppon

A Szláva sincs éppen a toppon | Forrás ,

10 hozzászólás “Tengerész reggeli”

  1. Így ránézésre a kivonás már csak puszta formalitás, a fém és a moha vastagsága alapján nem pár hónapja áll. Szép alakjuk van pedig ezeknek a régi vasaknak, még nem olyan kúpszerűek, mint az újak.

  2. „Vietnamról tengeralattjáró fronton azt érdemes tudni, hogy 2009 decemberében 6 Kilo-osztály (Project 636M) beszerzéséről írtak alá szerződést Oroszországgal.”

    Érdekes, hogy ők is Kilo-kat rendelnek, holott már rendelkezésre áll a sokkal korszerűbb, halkabb, nagyobb fegyverválasztékkal felszerelt, és már fizikailag is létező Lada osztály, mégsincs még exportrendelés az új típusra. Oké, nyilván drágább is a Lada, de szerintem nincsen nagyságrendi különbség, mint mondjuk az SSN vs SSK esetében. Ráadásul tengót nem pár évre szoktak venni, úgyhogy szerintem megérné az újabb generációba beruházni a viet-kongnak…

  3. Én a viet kongok helyében fegyverkeznék 1 kicsit szárazföldi erők tekintetében is: kb 150 db t90 és ugyanennyi BMP 3 az iszonyatosan sokat dobna rajta. A légierőnek meg vennék pár gripent hogy kiváltsa a MIG 21-eseket.

  4. Érdekes. Én a su 30-asokat mint nehéz vadászokat és csapásmérőket üzemeltetném. Arról tudtam hogy kb 30 su 30-asuk van de hogy még többet akarnának azt már nagyon nem vágtam. A gripeneket azért tartom jó gépnek nekik mert kicsi, modernek és egyszerűek + olcsók is és 1 semleges államtól vett cuccnál nem kell félni attól hogy nem kapsz hozzá alkatrészt.

  5. „Ladából az oroszoknak is csak egy van,valószínűleg ez az oka,hogy senki nem veszi.”

    Persze, hogy csak egy van, sőt, a „St. Petersburg” is csak nemrég fejezte be a tengeri próbákat. De gondolom nem újság, hogy minden minden tengó osztály úgy kezdte, hogy csak 1 volt belőle! :-)) Ettől még lehetne rendelniük Ladát, mert ha az elődjét elég jónak tartják, akkor a sokkal fejlettebb technikát megtestesítő, bizonyos fokig AIP rendszerrel is felszerelt utódnak is érdemes lenne bizalmat szavazni. Amúgy, ha lesz export megrendelés, akkor olcsóbb lesz 1-1 Lada tengó darab ára, és így az oroszok is olcsóbban tudják majd adni. A második Lada osztályú SSK tengó is sínen van már egyébként…

  6. Gripen nem annyira semleges, mint az EF vagy a Rafale, mert több benne az amcsi cucc, és ezek egész fontosak, mint pl. hajtómű ami F404-es vagy F414 lényegében.

    Lada nem rossz koncepció, de egyelőre még nem nagyon bizonyított, otthon sincs normálisan rendszeresítve és jóval drágább. A mono-hull építés ráadásul elég merésznek is hangzik amúgy is. A Ladát nem is exportálják közvetlenül, csak van egy Amur nevezetű exportverziója.
    A Kilo amikor új volt egyik legjobb volt a kategóriában és még most is kellemesen elől van a középmezőnyben, főleg, hogy ezek korszerűsített darabok. Ez a biztonságosabb, olcsóbb megoldás. Ráadásul a Ladákat valszeg sokkal később kapnák meg.