|

15 ezer szövetséges katona vonult fel a tálibok ellen

Szombat óta a 2001 októbere óta tartó afganisztáni háború legnagyobb hadművelete zajlik a dél-afganisztáni Hilmend tartományban. A NATO bejelentése szerint az Együtt fedőnevű gigászi tálibellenes offenzívában összesen 15 ezer afgán és külföldi – főleg amerikai – katona vesz részt.

A Mustarak („Együtt”) kódnevű művelet színtere a vallási fanatikus tálibok egyik fellegvára, egyszersmind az ópiumtermelés egyik központja, a Hilmend tartománybeli Mardzsa város és környéke. A cél megtisztítani a területet a kormányellenes lázadóktól – közölték az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erők (ISAF). A hadműveletben afgán és amerikai katonák mellett britek, kanadaiak, dánok és észtek vesznek részt.

A Kabultól 160 kilométerre délnyugatra fekvő településről több ezer civil elmenekült még a támadás megindulása előtt az amerikai hadsereg figyelmeztetés nyomán. A városban nagyjából 400, de akár ezer tálib fegyveres is lehet – közölték katonai forrásból. Hírek szerint Mardzsában és környékén eddig a Talibán volt az úr. Az amerikai tengerészgyalogosokból álló támadóék – amelyet helikopterekről dobtak le Mardzsában szombat hajnalban a sötétség leple alatt – néhány órával az offenzíva megindítása után tűzharcba bocsátkozott a tálibokkal.

A CNN amerikai hírtelevízió jelentése szerint az amerikaiak helikopterek és páncélozott harcjárművek támogatásával nyomulnak előre. Az amerikai haderő tart attól, hogy a tálibok aláaknázták a területet. Közvetlenül az offenzíva megindítása előtt az amerikaiak pilóta nélküli repülőgépekkel, AH-64-es Apache ás AH-1-es Cobra harci helikopterekkel támadták a tálibokat. A Hilmend tartományban végrehajtott korábbi hadműveleteknél a tálibok nagyon ritkán bocsátkoztak nyílt ütközetbe a támadókkal, ehelyett gerillataktikát alkalmaztak; az út mentén elhelyezett robbanószerkezetekkel és lesből végrehajtott rajtaütésekkel próbáltak zavart kelteni.

Megfigyelők és nyugati titkosszolgálatok illetékesei szerint – miután Mardzsa csak egy a tálibok dél-afganisztáni erődítményei közül – a mostani offenzíva a lázadókkal szembeni új amerikai stratégia első tesztje lehet. A NATO szeretne a harcok befejeződése után gyors ütemben segélyt eljuttatni a városba és környékére, és helyreállítani a közszolgáltatásokat, mert ez döntő fontosságú abból a szempontból, hogy megakadályozzák a tálibok visszaszivárgását.

Az elmúlt két évben számottevően megerősödött, és szinte egész Afganisztánra kiterjedt a tálib ellenállás. Tavaly esett el messze a legtöbb külföldi katona – 520 – a közép-ázsiai országban 2001 őszén megindított háborúban. Idén eddig 66 embert veszített az Afganisztánban állomásozó külföldi haderő.

Forrás: honvedelem.hu

24 hozzászólás “15 ezer szövetséges katona vonult fel a tálibok ellen”

  1. És miért kellett erre majd 9 évet várni? 15’000 ezer ember? Lehet, hogy most nagy lépték, de talán, ha egyből mondjuk kétszer ennyi ment volna és fellappozák az történelem könyveket az angol COIN hadviselés sikerénél lehet, hogy már ott sem lennének…

  2. @Khan: ez sajnos resze a haborunak. Beszelgettem katonakkal akik ott voltak. Az amcsik is sok katonat veszitettek. Mondjuk a cikk amit ez a kameras irt, kicsit olyan mintha az amcsik csak civilekre lottek volna, es hogy ott mindenki olyan aldott jo ember volt. Nem lett volna gond, ha a lazadok nem olnek civil amerikai szemelyeket. A helyzett addig eszkalalodott, hogy ugy nezett ki a lazadok atveszik a varos felett az iranyitast. Ezt nem engedhettek meg. Az eredmeny ismert. Sajnalatos a rengeteg civil aldozat.

  3. > mondjuk kétszer ennyi ment volna és fellappozák az történelem könyveket az angol COIN hadviselés sikerénél lehet, hogy már ott sem lennének…

    Az angolok mikor foglalták el Afganisztánt? Olyan viszont már volt, hogy 10 ezer katonájuk bement a hegyek közé és csak egy (1) jött ki onnan élve, hírmondónak!

  4. Mondjuk változnak az idők, kb. 25 éve még 5000 embert lőttek szét a jenkik Libanonban csatahajó-ágyúból és újsághír se lett belőle – pedig akkor esküdött fel UBL a dzsihádra. Most már legalább nem lehet szőnyegbombázgatni fél városokat szemmértékre és hasonlók!

  5. 1990-ben az elso obol haboruban meg rendesen szonyeg bombaztak az iraki hadsereg egysegeit a britek es amcsik, sot csatahajo agyuval is lottek csak ugy rengett bele a talaj. Ennek is mar 20 eve. Azota messze nincs annyi bevetheto bombazo sem, csatahajo az meg vegkepp nincs bevetheto allapotban.

  6. @Tacsk0

    Az angolok mikor foglalták el Afganisztánt? Olyan viszont már volt, hogy 10 ezer katonájuk bement a hegyek közé és csak egy (1) jött ki onnan élve, hírmondónak!

    1. Ki beszélt Afganisztánról?

    2. Hány száz éves történelmi példával akarsz még jönni? Mert az említett csúfos eset nem tegnap volt finoman szólva.

    http://katpol.blog.hu/2007/09/18/gerillahaboruk1

    Olvasd végig a sorozatot.

    http://katpol.blog.hu/2009/09/10/knn_a_gyozelem_kulcsa

    Ez mai, még én sem olvastam.

    http://katpol.blog.hu/2010/02/16/a_coin_anatomiaja_1_resz

  7. @arnie977

    1990-ben az elso obol haboruban meg rendesen szonyeg bombaztak az iraki hadsereg egysegeit a britek es amcsik, sot csatahajo agyuval is lottek csak ugy rengett bele a talaj. Ennek is mar 20 eve.

    Ez hogyan jön a gerilla háborúhoz, meg COIN-hoz? Akkor pontosan olyan küzedelem volt, amire a koalíciós erők fel voltak készítve. Civilektől távoli nyílt háború. Naná, hogy szétrúgták az irakiak seggét.

    A „rendesen szőnyegbombázták”, az nem sok bevetést takart, mert a kevés B-52 gépnek volt jobb dolga is volt ennél. Városokat meg nem szőnyegbomáztak, mert értelme az 0 lett volna.

    Azota messze nincs annyi bevetheto bombazo sem, csatahajo az meg vegkepp nincs bevetheto allapotban.

    Az lehet, hogy kevsebb vadászbombázó van számszerűleg, csak anno ami ellen küldtek 4db F-16A/C-t 4×6 Mk-82-vel az ellen ma elég 1 db gép. Ja kérem, a precíziós csapásmérés hatékonysága. Ne a gépek darabszámát nézd, az általuk képviselt csapásmérő erőt. Ma egy F-15E század eredményesebben pusztínaná az ipari célpontokat, mint egy több száz gépes B-17 kötelék 60 éve.

    A csatahajók effektív lőtávolsága 20 mérföld körül van. Jószerivel csak propaganda értéke volt és a partaszállásra való felkészülés illúzióját adta az ágyúzás. A valódi hadműveletekben nem voltak használható semmire, lévén az jóval beljebb volt a szárazföldön…

  8. Mondjuk változnak az idők, kb. 25 éve még 5000 embert lőttek szét a jenkik Libanonban csatahajó-ágyúból és újsághír se lett belőle – pedig akkor esküdött fel UBL a dzsihádra. Most már legalább nem lehet szőnyegbombázgatni fél városokat szemmértékre és hasonlók!

    Erről esetleg valami bizonyíték? Az eset előzménye esetleg ismert előtted?

    1983
    http://www.cdi.org/terrorism/chronology-pr.cfm

    Jó lenne a fröcsögést abbahagyni szerintem és a tényekre koncentrálni.

    Nekem kezd kicsit elegem lenni, hogy HT oldalból lassan átmegy gumiszobába az egész felület egyesek miatt…

  9. @ Molni: En nem beszeltem COIN hadviselesrol, csak TacskO kommentjere reagaltam.
    Egyaltalan nem propagandaerteke volt az agyuzasnak.35 kilometeren belul minden eroditett allast `ki iktatott`. 2 evig volt munkatarsam egy amcsi srac aki ott volt, mint katona. A parton beasott irakiak ellen nagyon is bevalt a Wisconsin es a Missouri agyu tuze. Par nap mulva ki is tettek az irakiak a feher zaszlokat.[es huztak kifele Kuwaitbol…] Es aztan honnan is inditottak a nem keves Tomahawk cruise raketakat ?
    Nem veletlenul irtam, hogy rengett a fold. Az 1250kg-os toltetek becsapodasa es a szonyeg bombazas eredmenye volt ez. Meg az amerikai gyalogsag is elkepedt, hogy milyen a talajon allva megtapasztalni a tuzersegi es legi csapasok fold remegteto erejet.

  10. A fehér zászlós sztori tényleg igaz. Állítolag olyan is volt, hogy a UAV berregő hangját hallva jöttek elő és lengették a fehér zászlót.

    Ettől függetlenül a hadművelet sikerében egy apró porszem sem volt, vagy max. az.

    Az 1250 kg-os lövedék tömegéből a robbanótöltet kb. 200 kg emlékeim szerint. A jenkiknél szokott lenni, mindenféke tűzerő demonstrációs hacaráré. Objektív harci helyzetet sutba vágva, hajigálnak mindent. Ott is elég rendesen remeghet a talaj, mikor sorozatban 100-as nagyságrendű Mk-82 vagy 500-1000 fontos BSU bobákat hajigálnak le B-1B és B-52H gépek.

    Ilyesmi rendezvényekről van szó.

    http://www.youtube.com/watch?v=01pDOaD5aFg

    http://www.youtube.com/watch?v=gg3ByThOXR8

    Itt kb. egyetlen bombában van annyi kakó, mint egy 406-os lövedékben.

    http://www.youtube.com/watch?v=4beBkVRot10

    Itt csak A-10 gépek parádéznak. :)