|

Hamarosan érkezik a „JDAM-szkij”

Míg nyugaton a ’90-es évek vége óta szolgálatban áll, keleten mostanáig nem fejlesztettek műholdas helymeghatározó rendszer alapján célra vezetett fegyvert. Most végre sikerül?

Az amerikai JDAM jóideje szolgálatban áll

JDAM-kittel ellátott bombák ,

Az amerikai, Joint Direct Attack Munition néven ismert GPS-vezérlésű fegyver alapján „JDAM-szkij”-nek nevezett irányítókit az amerikai GPS-műholdak jelei mellett a ki-(azaz inkább újra)épülőben lévő GLONASS navigációs rendszer mesterséges égitesteinek jelei alapján is célba talál. Utóbbi hiányos volta miatt volt szükség az amerikai rendszer felhasználására is, bár a katonai kódokat nem kapták meg (és nem is fogják megkapni), így körülbelül „csak” 10 méteres pontossággal vezeti célra a szabadon eső bombát. A feltuningolt „buta” bombáról nincs információ, de valószínű, hogy a KAB-500L lézervezérlésű fegyver alapjául is szolgáló, „ősrégi” FAB-500 bombát alkalmazzák.

A KAB bombacsalád

A KAB bombacsalád

Ez a több mint 10 éves csúszás az oroszok részéről „megszokott”, a lézervezérlésű fegyverek fejlesztésében is legalább ekkora lemaradásban voltak, akkor egy Észak-Vietnamban „talált”, fel nem használt amerikai fegyver alapos tanulmányozása után hozták létre a KAB-500L bomba irányítókészletét.
Kína még rosszabb statisztikával rendelkezik ilyen téren, ott 15 éves fejlesztés után, 2008 novemberében mutatták be a nyilvánosságnak az LT-2, amely „puszta véletlenből” meglehetősen hasonló az amerikai Paveway sorozat tagjaihoz, ám alapjába véve az orosz testvérére épül.

24 hozzászólás “Hamarosan érkezik a „JDAM-szkij””

  1. Ez így nem teljesen igaz: az ami jeleket ott használják fel, ahol nincs kellő számú saját műholdjuk. Ahol van, ott a pontosság nem 10 méter, hanem jóval kevesebb és ott nincs is szükségük a civil GPS jelekre. Amúgy minden stimmel.

  2. ” Montezuma ezt írta:

    Hát nem tudom fiúk, az én civil GPS-em rendszeresen téved 100 m-t is.

    hát akkor ott a készülékben lesz a hiba,vagy esetleg az amik valahol a közelbe harcolnak,na de kivel?:D

    Egyébként azokat a kódokat amit nem kapnak meg milyen nehéz feltörni/megszerezni?

  3. Montezuma:
    Hát, nekem erdőben is 4-10 méter között szór általában, 10 felé viszonylag ritkábban kolbászolva. Legalábbis ilyeneket kommunikál az eTrex :) De kb. meg is felel ennek az értéknek térképen visszanézve a tracklog-ot.

    Szal vagy valami nem stimm a kütyüvel, vagy ha autóban van, akkor valami nagyon zavarja. Esetleg a Minusz által felvetett lehetőség :D

    Minusz:
    Persze minden törhető (csak lehet épp a világvége után 1 nappal végeznének vele), de nem hiszem, hogy túl könnyen megoldható mutatvány lenne a GPS katonai jele. Ahol meg netán meg lenne ehhez a potenciál, azok nem érdekeltek benne igazán. Szerintem. Az oroszoknak korábban volt saját, ami lassan megint 100%-os, Kína meg egyrészt lemaradásában van ilyen téren, másrészt sajátban gondolkozik, harmadrészt még mindig ott nekik az orosz.

  4. Igazából azt nem szabad elfelejteni, hogy a bombában levő vevőnek akkor is tökéletesen kell működnie, ha bomba eltöltött odafent jó pár órát a -54 fokos környezetben, előtte meg lent sütött rá a nap a betonon és lehetett akár 80 fokos a bomba felülete is. A rezgéseket is álnia kell, stb

  5. cinikus: :D

    molni: No igen ez tökéletesen igaz, de gondolom azért az oroszoknál is military-grade komponensekből építik fel hadi cuccokba szánt elektronikát :)

    —–

    A GLONASS meg már majdhogynem újraépült, szóval nem túl nagy gáz, hogy csak a civil GPS jeleket hasznosíthatja lévén nemsokára arra sem lesz szüksége sehol sem a vevőjének. Ismét lepusztulni meg úgysem fogják a GLONASS-t.

  6. Üdv Molni!

    Örülök, hogy újra „hallok” Rólad, remélem, nem sértődtél meg – mellesleg hiányozna, ha nem tudnénk néha vitatkozni Veled. :) (Csak légy tekintettel érzékeny lelkivilágunkra.)

    Üdv a Többieknek is!

    A GPS problémám megoldódni látszik, mivel most már semmekkorát sem téved a kütyüm – ugyanis kipurcant.

    Jók ezek az amerikai meg orosz műholdas rendszerek, de a kérdésem annyi, hogy fontos célpontok védelme érdekében mennyire megoldható (vagy megoldhatatlan) a környék GPS zavarása?
    Csak azért kérdezem, mert szerintem megfelelő szintű zavaró rendszereket kifejleszteni és alkalmazni megint csak piti költség ahhoz képest, amit egy műholdrendszer kiépítése és üzemeltetése jelent.
    Nem lennék meglepődve, ha egy-két éven belül avulttá tennék a GPS vezérlésű bombákat ilyen szerkentyűkkel.

    Üdv: M

  7. Örülök, hogy újra “hallok” Rólad, remélem, nem sértődtél meg – mellesleg hiányozna, ha nem tudnénk néha vitatkozni Veled. :)

    Miért sértődtem volna meg?

    Csak azért kérdezem, mert szerintem megfelelő szintű zavaró rendszereket kifejleszteni és alkalmazni megint csak piti költség ahhoz képest, amit egy műholdrendszer kiépítése és üzemeltetése jelent.
    Nem lennék meglepődve, ha egy-két éven belül avulttá tennék a GPS vezérlésű bombákat ilyen szerkentyűkkel.

    A GPS rendszerek zavarvédelme szerinten a szupertitkos kategóriába tartozik és ehhez amúgy sem értek. A tálibok állítólag valahonnan kaptak ajándékba kütyüket, de nem ment a dolog, GPS vezérlésű bombával semmisítették meg a zavarókat.

    A GPS fegyverek megjelenése ellenére a TV, optikai, infra és lézer vezérlés sem tűnt el és szerintem nem is fog, mert ezek függetlenek attól, hogy éppen haver vagy az GPS rendszer üzemeltetőjével vagy sem…

  8. Igen, hallottam már én is, nem csak orosz kivitelben ilyen szerkentyűkről. Ami általában be szokott jönni a fejlett technológiával szemben, az többnyire valami ósdi és olcsó megoldás.
    Ezek a fegyverek pedig addig működnek, amíg a műholdakkal minden rendben.
    Nem elsősorban a műholdak fizikai megsemmisítésére gondolok, hanem vannak ennél fejlettebb trükkök is.

    Amit Molni ír (tv, lézer, stb.) nyilván megmarad, bár ezek is erősen ki vannak téve az időjárásnak illetve a légkör adott helyen lévő szennyezettségének. (Talán az infra nem annyira.)

    Mondjuk ebből a szempontból a legbiztosabb, ha a célkoordináták előre programozottak, így nincs mit zavarni – igaz, ez csak a fix célpontok ellen működik.

  9. Igen, hallottam már én is, nem csak orosz kivitelben ilyen szerkentyűkről. Ami általában be szokott jönni a fejlett technológiával szemben, az többnyire valami ósdi és olcsó megoldás.

    Ezzel nem értek egyet. Még régebbi rendszerek zavarása sem könnyű egyes esetekben. Még a cirka 30 éves Kub rendszer semlegesítése is úgy ment 1999-ben, hogy ismerték már és kellett ECM + vontatott csali. Tehát fordított a helyzet. Egy komplex és dirket zavarvédettre tervezett valamit, de nem fogsz filléres eszközökkel zavarni. Gondolom a szovjetek és jenkik is olyan buták, hogy dollármilliárdokat költenek egy rendszerre, amit egy „zsebrádióval” lehet zavarni? Erősen kétlem.

    Mondjuk ebből a szempontból a legbiztosabb, ha a célkoordináták előre programozottak, így nincs mit zavarni – igaz, ez csak a fix célpontok ellen működik

    Ez szerintem kevés, mert az oldás pillanatában tudtommalismerni kell a gép helyzetét. Hiába tudja a bomba, hogy hova kell menni, ha nem tudja, hogy honnan indul. Ha a bombának nincs GPS jel, akkor az indító gépnek sincs. Hiába méri be radarral a cél és számít saját pozícióból GPS koordinátát, a tehetetlenségi navigációt is korrigálni kell GPS adattal. Ha a keződpont nem stimmel, akkor a végpont sem fog.

  10. Ha nincs jel, akkor Andrea vagy Moha bá’ bemondja, hogy „A GPS VÉTEL MEGSZŰNT!”. Ha esetleg kiiktatja valaki a zavarót, és a bomba még úton van, akkor pedig felcsendül az „ÚJRATERVEZÉS” jelszó, majd pedig „A CÉLPONT UTÁN 1300 MÉTERREL FORDULJON VISSZA!” :)

    „cinikus ezt írta:

    Azt bármikor elhiszem, hogy az orosz vevő kétszer akkora, mint maga a bomba, valamint azt is, hogy ezerszer pontatlanabb, de azt, hogy ne bírná a gyűrődést, na, azt nem. :D ”

    Akkor keress rá valahol, mennyit lehet reptetni például egy orosz légiharc-rakétát, meg mennyit egy amerikait. Ég és föld.

  11. Sziasztok, ha lehet menjünk vissza egy kicsit a kályhához. Azaz nézzük meg, hogyan is müködik/működhet a GPS és mitől civil illetve katonai.
    A civil eléggé ismert, kezdjük ezzel.
    Nos a GPS eszközök nem kommunikálnak műholdakkal aktívan, tehát passzív vevőként dolgoznak. A műholdak geostacionárius pályán ismert pozícióban keringenek a föld „körül” . Egészen pontosan olyan sebességgel keringenek, mint a föld saját forgási sebessége. Maga a GPS helyzetmeghatározás a régi jól bevált rádió háromszögelési módszerek alapján működik, ami azt jelenti, hogy egy feltételezett háromszög csúcsain belül elhelyezett pont, a háromszögek csúcsától való távolsága (rádiójelek vétele) alapján meghatározható. Nyilván ha nem 3 hanem mondjuk 18 ponttól való távolsággal számolunk sokkal pontosabb lesz a helyzet meghatározása. No eddig analóg módon is megoldható lenne a kérdés, de mint tudjuk a GPS az digitális rendszer. Most nem írnám le az egész rendszert, akit érdekel annak itt egy link :http://en.wikipedia.org/wiki/GPS_signals
    Minden benne van.

    A Zavarása pedig rém egyszerű is lehet. Adott az elnyomásos módszer, az ismert frekvencián le kell fedni a védett területet jelentős adóteljesítménnyel. Lehet trükközni is hamis adatok kisugárzásával, ekkor azt lehet elérni, hogy mindenki biztos a rendszer működésében, csak épp a bombák nem oda potyognak ahova kéne.. ez eléggé kifinomult módszer de az illetékesek biztosan kifejlesztették már. Azonban ahogy mondtátok, ezek továbbra sem érnek semmit, ha ott a lézeres célzás, és a hagyományos ccip/ccrp kombó :)

  12. Akkor keress rá valahol, mennyit lehet reptetni például egy orosz légiharc-rakétát, meg mennyit egy amerikait. Ég és föld.

    Az R-27 és R-73 esetén 20 óra reptetés után javítás vagy kuka. Ez volt a ’80-as években. Az AIM-7 és AIM-9M ekkor kb. 200-300 száz órát bírt. Az AMRAAM-ok között volt már olyan, ami 800 órát volt a gépen és nem kellett vele semmit csinálni.

    Az indiaiak is most tapasztalják az orosz fegyverek élettartamát. A R-73 és Kh-31 rakéták nem reptetés, csak X év tárolás után gyakorlatilag használhatatlanok, javítani kell őket, a földi teszteken sem mennek át. Fura módon az izraeli Popeye is így járt.