|

Amerikai ICBM-ek: bevezető

Az Egyesült Államok interkontinentális ballisztikus rakétáit (Intercontinental Ballistic Missile, ICBM) feldolgozó cikksorozatunk keretében megpróbáljuk röviden bemutatni az egyes rakétákat. A sorozat egy bevezető cikkel indít (jelen cikk), melyben a témához kapcsolódó fogalmakat, technológiákat igyekszünk röviden ismertetni. A cikksorozat további részeiben pedig az egyes rakéták (Atlas, Titan, Minuteman, Peacekeeper) bemutatása következik.

|

Borei osztályú tengeralattjárók

Többszöri halasztások után, Oroszország ismét elindította az új Borei osztályú ballisztikus rakétahordozó nukleáris tengeralattjáró (SSBN, “boomers”) építését. Az első három közül az első már el is készült (vízrebocsátás: 2007. April 15) és hadrendbe is állították (2008. February 13)

|

Sikeres orosz rakétateszt

Az orosz haditengerészet a hét elején, egész pontosan deceber 17-én, hétfön sikeres rakétaindítást hajtott végre.

A haditengerészet szóvívőjének nyilatkozata alapján az indításra a Barents-tengerről került sor a célpont pedig a kamcsatkai Kura tesztmező volt, amit a rakéta visszatérő egysége sikeresen el is ért.

|

Vízre bocsájtás elött az első Borei-osztályú SSBN

Nagy nap lesz 2007. április 15-e az orosz haditengerészet történetében: Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes hétfői bejelentése szerint ugyanis vasárnap kerül sor az első 4. generációs orosz ballisztikus rakéta hordozó, a Borei-osztály első hajójának, a Yuri Dolgoruki-nak a vízre bocsájtására. Több mint 10 éve várt pillanat ez, hiszen a hajó gerincét 1996 őszén fektették le. (Menetközben volt egy áttervezés is, nem csak anyagiakkal magyarázható ezen hosszú építés). Nukleáris meghajtású tengeralattjáró átadására 17 éve nem került sor az Oroszországban.

Persze, a hajó még nincs teljesen készen, így most még nem is hadrendbe áll, senki ne ezt olvassa ki a hírből. A hajóra még bizonyos technikai rendszerek beépítése, a fegyverzet telepítése és alapos tesztek várnak, míg várhatóan 2008-ban a tengeralattjáró flotta a kötelékében tudhajta legújabb szerzeményét.

|

Sikeres orosz rakétaindítás

Franciaországgal ellentétben Oroszország éppen nem a szintén fejlesztése vége felé járó, új SLBM rakétáját (Bulava) tesztelte, hanem egy régi konstrukció szokásos állapotfelmérő indításról volt szó. Ezek a rendszeresnek mondható kilövések azt a célt szolgálják, gogy meg lehessen állapítani milyen állapotban vannak, teljesítményük megfelelő-e, hogy még hadrendben maradjanak.

A mai nap egy szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), egész pontosan egy SS-19 Stilleto tesztelésére került sor. Helyileg a kazhasztáni Baikonur adott helyet a tesztnek. A teszt sikeres volt, ezen immárom 28 éve hadrendben álló rakéták élettartamát így 2 évvel meghoszabbítva 30 évre tolták ki. Az elmúlt évek tesztjei alapján ezen rakéták megbízhatósága továbbra is igen magas. A 6 robbanófej és a védelmi rendszerek megtévesztése végett csalik hordozására képes Stilleto-ból jelenleg 360 áll hadrendben az orosz rakétaerők állományában.

|

Sikeres orosz rakétakísérlet

Oroszország sikeres kísérletet hajtott végre legújabb interkontinentális ballisztikus rakétájával. A Bulava hatótávolsága 8 ezer kilométer, és legalább 10 nukleáris robbanófejjel lehet felszerelni. Az új fegyver hadrendbe állítását 2007-re tervezik, amennyiben a további kísérletek is sikeresek lesznek. A katonák szerint ez a fegyver alkalmas az amerikai rakétavédelmi rendszer leküzdésére.

Belouszov vezérezredes szerint az orosz rakétaerők az idén hét Topol-M (SS–27) rakétát állíthatnak szolgálatba, egy részük silókba kerül, a többi viszont mobil lesz. A jelenleg egy atomfejes Topol-M rakétákat a jövőben akár tíz robbanófejjel szerelhetik fel, amelyek kijátszhatják a védelmi rendszereket. Ez évben két atom-tengeralattjárót is felszereltek a Topol-M tengeri telepítésű változatával, a Bulava (SSN–23) rakétával. Az egyik a Jurij Dolgorukij, az új Borey-osztály első darabja, a másik a Dmitrij Donszkoj, amelyről a Bulavát először kipróbálták.

Honvédelem Online

[center] [/center]

|

Orosz ICBM haderő: minden rendben

Szeptember, október az interkontinentális rakétatesztek időszaka volt Oroszországban. A haditengerészet legújabb, R-30 "Bulava" rakétájának szeptember 27-i sikeres tesztje mellett további 5 kilövésre is sor került. A 2 és fél hét folyamán lezaklott 6 indításból a maradék ötben öregecske rakéták kaptak szerepet. Ennek ellenére az eredmények jó nagy pofonként is felfoghatóak a gyakran becsmérlő, arrogáns amerikai elemzők számára. Ugyanis a kivénhedt rakéták is tökéletesen működtek. A hajtóművek beindultak, a rakéta oda ment ahova irányították. Ez erős ellentétben áll azzal, ahogy az amcsik jártak kétszer is az utóbbi 3 anti-ballisztikus rakétáikkal: hiszen mit ér a csúcstechnológiás irányítórendszer, ha be sem indul a hajtómű… Ezen elfogó rakétákból év végéig amúgy 16 kerül telepítésre… A dologhoz hozzátartozik, hogy legjobb tudomásom szerint a Minuteman-III tesztek sikeresek.

Ezzel szemben az orosz rakáták alkotóelemeinek – még a legöregebbek többségének sem – úgy tűnik nincs különösebb problémája. Persze ez nem azt jelenti, hogy az orosz stratégiai rakéta és úr arzenál egyetlen alkotójával sincs probléma. Például az új űr "ejtőernyő" demonstrátor október 7-i tesztje során az Okhotsk tengerbe veszett. És ez már a 4. kudarcba fulladt tesztje volt ezen eszköznek. A Kryosat és Kosmos-1 űrjárművek indítása is kudarcba fulladt. Ennek ellenére összességében az orosz ICBM haderő teljes mértékben hadrafoghatónak tűnik és még fejlesztés alatt is áll [Pl. az új R-30 Bulava]

Persze ha az oroszok egyszer összeraknak valamit, ami még ráadásul jól is működik, akkor az jó eséllyel a tervezett üzemidőn túl is működőképes marad… Igen jó példa erre Baikonur, ahonnét az űrhajósok mind a mai napig arról az indítórol emelkednek a magasba, a Nemzetözi Űrállomás felé, ahonnét anno 1961-ben Gagarin indult. Nem ilyen hosszú időre tervezték persze – tulajdonképpen pár év elteltével elavult volt a többi indítójukhoz képest – ám működött, akkor meg minek piszkálni… Ez igaz a mostanában tesztelt öreg rakétáikra is. Öregek. És? Működtek, nem? :)

|

Új csodafegyvere van Oroszországnak

Sikeres kísérletet hajtott végre az orosz haditengerészeti flotta kedden egy új fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétával – közölte a flotta szóvivője.

Mint Igor Digalo elmondta, a Bulava rakétát a Dmitrij Donszkoj atommeghajtású tengeralattjáró fedélzetéről lőtték fel a Fehér-tengerről, a tengerfelszín alól, és a rakéta robbanófeje pontosan eltalálta a távol-keleti Kamcsatkán kijelölt célpontot.

Ez volt az első lőgyakorlat a Bulava új nemzedékével – tette hozzá. (Egyébként 1-2 adat: A szilárd hajtóanyaggal működő Bulava rakéták hatótávolsága 8 ezer kilométer, fejlesztésük pedig a hároméves tesztprogram közepén tart.)

Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter nemrégiben közölte, hogy a jövőben a Bulava válik az orosz nukleáris arzenál kulcselemévé.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az állampolgárokkal kedden élő televíziós műsorban folytatott beszélgetése során elmondta, hogy az orosz hadsereg ballisztikus rakéták, köztük nagy pontosságú rakéták beszerzésébe kezd.

Oroszország olyan új hadászati rendszereket állít hadrendbe, amelyekkel jelenleg a világ egyetlen országa sem rendelkezik, és az orosz hadseregnél előbb aligha fog: a hiperszónikus rakéták irány- és magasságváltoztatásra is képesek lesznek, ily módon pedig gyakorlatilag sebezhetetlenek a világ többi országának rakétaelhárító rendszereivel szemben – tette hozzá.

[Források:ITAR-TASZSZ/AP/hirado.hu]

|

Lángvágók áldozatává vált az utolsó orosz atomvonat is

Nos, igazából azt nemtom, hogy milyen módon szerelték le őket (de a lángvágó olyan jól hangzott :D), de az tény, hogy immár múlt idő a hidegháború egyik legfélelmetesebb fegyverplatformja. A hivatalos magyarázat az volt, hogy lejárt a garantált élettartam. Ugyanakkor az 1980-as évek végétől hadrendben álló BZHRK rendszer felülmúlta a modernebb Topol illetve Bulava rakétarendszereket.

A rendszer igencsak nyugtalanította a Pentagont, lévén lehetetlen volt megkülönböztetni ezen speciális vonatokat az akkori Szovjetunió vasútvonalain közlekedő többi BZHRK mozdonnyal vontatott szerelvénytől. Éppen ezért kényszerültek arra, hogy egy 18 kémműholdból álló hálózatot hozzanak létre a Szovjetúnió felett.

A bevett kialakítás szerint egy-egy BZHRK mozdony 4 vagont vontatott: egy parancsnoki kocsit és 3 nyitható tetejű indítóvagont, melyböl fel tudott emelkedni az indítőcső. [kép] A rendszeresített rakéta az impresszív tulajdonságokkal rendelkező ukrán RT-23 (NATÓ kód: SS-24 Scalpel) volt. Ez egy 3 fázisú, szilárd hajtóanyagú, cirka 10000km hatótávolságú ICBM (volt) 10 robbanófejjel (300-550KT/fej, nem hivatalos orosz becslések szerint 500m-es pontosság). Volt, lévén a START-2 értelmében 2003-ig le kellett szerelni az összeset. [Ukrajna ezzel végzett is a határidőig, a ruszkik nemtom, hogy csak az utolsó vonatot szedték szét most, vagy még rakétájuk is volt-e hozzá]

Egy feltöltött szerelvény cirka 2 hónapot tudott távol lenni logisztikai bázisától, akár 1500km távolságban. Egy-egy hadosztály 5 ilyen szerelvényből állt össze. A kilövés előre kialakított indítóhelyekről és a pálya tetszőleges pontjáról is megvalósítható volt. Feltöltés alatt direkt erre kialakított alagutakban állomásoztatták a szerelvényeket. Ennek kettős szerepe volt: egyrészt eltűntették őket a műholdak szemei elől, másrészt egy atomcsapás ellen is nyújtott némi védelmet.

Washington amint a politikai helyzet az 1990-es években lehetővé tette egyből megpróbált megszabadulni ezen vonatoktól. Először azt igyekezett kiharcolni, hogy a vonatok helyben állomásozzanak [így elég volt 3-4 műhold a megfigyelésükre], majd később [nyilván anyagi támogatás ellenében] arra próbálta rábeszélni az orosz vezetőket, hogy szereljék le a teljes rendszert. [Hozzá tartozik, hogy anyagi okok miatt 1994-től a legtöbb szerelvény tartalék állományba került.]