Egy katonai típus berepülése, tesztelése során számos igénybevételnek vetik alá a típust, figyelvén, hogy teljesíti-e az előzetes elvárásokat. Egy hajófedélzeti típus fokozott igénybevételnek van kitéve a különleges üzemből adódóan, így itt még inkább fontos az előzetes nyüstölés eredménye.
Az F-35 Lightning II generációs ugrást jelent, így több éves tesztelésen esik át, a színes megrendelő-paletta ezt meg is kívánja. Hajófedélzeti üzemelésre optimalizált változata, az F-35C (mely a US Navy első „lopakodó” vadászbombázója lesz) CG-1 jelű prototípusa, azaz a C változat első, földi tesztelésre szánt előszéria-példánya a közelmúltban érdekes próbán esett át: egyszerűen leejtették.
httpv://www.youtube.com/watch?v=h6BsCvDgbsc
A Vought Aircraft dallasi telephelyén a hajófedélzeten történő landolásokat, azaz „irányított becsapódásokat” szimulálandó, 95 inch (~2,4 méter) magasságból a gravitációra bízott tesztpéldány 6 m/s-s sebességgel fogott talajt. Bár a „talajt fog” kifejezés nem teljesen helyénvaló, ugyanis a „Drop test” során elpattant a gép. A Boeing Super Hornetétől ugyanezt a jelenséget 6 méter magasról történő becsapódás során láthatjuk:
httpv://www.youtube.com/watch?v=prLkerS_ofA
és itt a lényeges rész közelről, lelassítva:
httpv://www.youtube.com/watch?v=HUYcuS6-9RY
Hogy az F-35 tervezése során néztek-e be valamit, avagy valami más okozza a jelenséget, majd kiderül, ám nem túl biztató látni, hogy a tengerész Villám a Lódarázshoz képest már fele-/harmad akkora magasságból elpattan.
Ami viszont biztos, hogy most folyik a teszthelyre telepített közel 500 szenzor felvételeinek elemzése, melyek 2400 adatot rögzítettek másodpercenként.
A tesztelés remélhetőleg nem áll meg, a program szerint még 52 földi próba vár a CG-1 jelzésű példányra.
A típushoz kapcsolódó hír, hogy a STOVL (Short Take-Off and Vertical Landing – rövid fel- és függőleges leszállás) képességekkel megáldott F-35B 3 prototípusa az első negyedév során 33 tesztrepülést teljesített, túlteljesítvén az előzetesen elvárt 29 felszállást.
