Dél-Korea a közelmúltban döntött úgy, hogy használt Apache-ok vásárlása és modernizálása helyett inkább saját típust fejleszt. Lássuk hát, milyen opciókat vázoltak fel a saját gyártású harci helikopter létrehozásához!
Az első három lehetőség szerint az új típus kisebb nagyobb mértékben rokonságban állna a legújabb saját fejlesztésű forgószárnyassal, a Surionnal. A jelenleg csak KAH (Korean Attack Helicopter) néven emlegetett típus az egyik jövőkép szerint a Surion továbbfejlesztésével készülne, a gép oldalán egy-egy félszárnyat szerelnének fel, lehetővé téve a fegyverzetfelfüggesztést. Az új gép ezen esetben 87%-os azonosságot mutatna a donortípussal. Az előrejelzés szerint ez a fejlesztés 4 évbe telne és 160 millió dollárba fájna az adófizetőknek, továbbá a gép darabára 16.8 millió zöldhasú környékén alakulna. Kétségtelenül ideális esetben ez a megoldás lenne a leggyorsabb és a legkevesebb kockázattal járó.
Fotó: KAI ,
A második lehetőség egy kissé továbbmegy. Ahogy azt az oroszok is tették a Mi-8-assal a Mi-24 kifejlesztésekor, úgy a második lehetőség szerint az új típus a Surion sárkányán alapulna, azonban új fejlesztésű, tandem pilótafülkét kapna. Itt már csak 73% körül alakulna a hasonlóság, a várhatóan 5 évig tartó fejlesztés költsége már az 560 millió, a darabár pedig a 18.5 millió dollárt is elérheti.
A harmadik lehetőség már teljesen elveti a Surion külsejét, tehát új sárkányszerkezet és új pilótafülke kifejlesztése válik szükségessé, de amit lehet próbálnak hasznosítani a donorgépből. Az új dizájn ellenére a részegységek 63%-a még így is a szállítóhelikopter rokonból kerülne át. Ezen verzió létrehozása 801 millió, az egyes példányok pedig 19.9 millió dollárt kóstálnának, a fejlesztés pedig 6 évbe telne.
A negyedik és egyben utolsó felvázolt lehetőség pedig egy a Suriontól teljesen független helikoptert képzel el, ezesetben egy külföldi, már létező harci forgószárnyasra alapulna a fejlesztés, aminek költségét és határidejét még megjósolni se lehet. A külföldi segítség pedig nagy valószínűséggel a Eurocopter vállalat lenne, az európai cég segített ugyanis a Surion fejlesztésében is.
Az első két lehetőség a Surion mérete miatt csak rosszabb teljesítményadatokat eredményezne, ami egy harci helikopter esetében nem éppen előny. Ezen csak egy új, erősebb hajtómű kifejlesztése és integrációja segítene, ami csak tovább növelné a költségeket és kockázatot. A harmadik eset tűnik a legideálisabbnak, mert az egyszer már az amerikaiaknak bejött az AH-1 fejlesztésekor, amikor az UH-1-re alapozva, de új törzzsel és pilótafülkével készítettek maguknak harci helikoptert.
A harci helikopter fejlesztését mihamarabb meg kell kezdeni, hogy tartani tudják a 2018-as szolgálatba állítási határidőt. A 274 darabban rendszeresített új típus az addigra jócskán kiöregedő 70 darab Bell AH-1S és 257 darab Hughes MD-500 helikoptert váltja majd le.
