Dán vállalatok képviselői nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a többi partnerországhoz képest viszonylag kis részben vehetnek részt a JSF (Joint Strike Fighter) programban és az F-35 gyártásában.
Jan Jørgensen, az Aerotech vállalat vezérigazgatójának állítása szerint a JSF programhoz történő 1997-es csatlakozás óta csupán 138 millió dollárnyi megrendelést kaptak a dán ipari résztvevők összesen. Elmondásuk szerint ebben is nagy szerepe volt a saját érdekérvényesítő-képességüknek és nem feltétlenül a kormányzat segítségével szerezték meg a megbízásokat, melyek elenyészőek a többi partnerország hasonló adata mellett, ráadásul még mindig kevesebb, mint amennyit Dánia a JSF programba invesztált (210 millió dollár).

Az F-35A első prototípusa, az AA-1 repülés közben | Forrás: DefenseIndustryDaily ,
Forrás">Az ellenzék természetesen kapva kapott az alkalmon és felkarolta a védelmi ipari vállalatokat, felerősítvén a hangokat. Nikolaj Villumsen, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja elmondta, hogy a kormány 3 évvel ezelőtt még 4.5 milliárd dolláros bevételről beszélt, de ahogy a mellékelt ábra mutatja, ebből nem sok valósult meg.
A dánoknak nyilván Norvégia a mérce, melynek erős érdekérvényesítést követően elérte, hogy a norvég Kongsberg által fejlesztett JSM (Joint Strike Missile) rakétát integrálják az F-35-ös fegyverzetébe, így a jövőben F-35-öst üzemeltető államoktól várhatóan 4 milliárd dolláros megrendelés érkezik majd a fegyverre. És akkor még nem említettük az F-35-ös gyártásában segédkező cégeket, melyek szintén szépet kaszálnak.
A dán mérgelődés a konkurens típusoknak és gyártóiknak kedvezhet, a Saab AB évek óta protestál a Gripen NG program termékének némiképp módosított, „Gripen DK” jelzésű változatával, a Boeing is reménykedik a Super Hornet eladásában, de az EADS is megkezdte a puhatolózást a Typhoon esetleges értékesítésével kapcsolatban.