A következő évektől fokozatosan a duplájára növelné a védelmi büdzsét a kormány. Ennek ellenére nem ért véget a honvédségi megszorítás. A minisztérium célja, hogy tartani tudják az idei költségvetési kereteket.
Novembertől nagyarányú szervezetátalakítást hajtott végre a honvédség, 1200 beosztás megszűnt, a korábbi radikális átalakításokkal ellentétben nem a végrehajtó állományt nyirbálták meg – jelentette ki az m1 Ma reggel című műsorában Hende Csaba honvédelmi miniszter. Hozzátette: az elmúlt húsz évben nagyon aránytalan helyzet alakult ki, mert az irányító szervezetek létszáma már elérte a 26 százalékot, ennyien irányítottak 74 százaléknyi csapatot. Ezen változtatott a tárca most, az átalakításoknak köszönhetően nyolc százalékra csökkent a vezetők létszámaránya.
Arra is kísérletet tesz a tárca, hogy az ipari erőforrásokra támaszkodva újrainduljon a hazai hadiipar. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a hadsereg a felszerelések minél nagyobb részét hazai gyártóktól tudja beszerezni, támogatva a költségvetést – mondta a miniszter. Hozzátette: ez javítaná az ország fizetési mérlegét is, mert az eddig külföldön elköltött pénz itthon marad, és a technológiai színvonal emelkedését is garantálná, mert a hadiipar orrhosszal a civil ipar előtt jár.
A négy nagy hadiipari vállalat bázisára klaszterelven szeretnék felépíteni a hazai hátteret, lehetőséget adva a kisvállalkozásoknak, hogy beszállítók lehessenek.
Hende Csaba megfogalmazása szerint a takarékosság a szűkös költségvetés miatt nehéz, de minden tételen lehet faragni, a külföldi utazásoktól kezdve a reprezentációs költségekig a legapróbb kiadásokat is felül kell vizsgálni és mindent a minimumra kell szorítani, a feleslegessé vált ingatlanokat pedig el kell adni.
Megduplázná a katonai büdzsét a kormány
A magyar honvédelmi kiadások messze a NATO által elvárt, két százalékos GDP-arányos szint alatt vannak. Az Orbán-kormány a honvédelmi kiadások fokozatos növeléséről határozott – írja a Napi Gazdaság.
A Magyar Honvédség 1999-es NATO csatlakozáskor a honvédelmi kiadások a GDP 1,7 százalékára rúgtak, így megközelítette a védelmi szövetség által elvárt két százalékos kiadási összeget. 2005-től azonban a védelmi kiadások a költségvetési trükkök ellenére is fokozatosan csökkentek, míg már elérték a történelmi mélypontját. A 2012-es költségvetés azzal számol, hogy a GDP 0,7 százalékát fordíthatja a hadseregre. A 2000-es évek első felében még törekedtek a kormányok arra, hogy fenntartsák a látszatot, így a védelmi kiadások részeként tüntették fel például a katonák szolgálati nyugdíjához szükséges plusz járulékkiadásokat, de volt, hogy a végösszegbe a titkosszolgálati kiadások egy részét is beszámolták, hogy nagyobb legyen a szám.
Forrás: Híradó és Napi Gazdaság
