Atommagokkal operáló fegyverekkel kapcsolatos hírünk, melyben együttesen szerepel majd a taktikai és a stratégiai arzenál. A hír címe az előbbihez kapcsolódik.
Nem szolgál új információval, hogy a tavaly áprilisban aláírt és nem is olyan túl régen orosz részről is ratifikált Új START szerződés mellett Washington pedzegeti a harcászati atomfegyverek mennyiségének hasonló szabályozását. Ami nem véletlen, hiszen Obama utópisztikus álmára kicsit rásegített a Szenátus azáltal, hogy a legújabb START egyezmény ratifikálásra mellé kiadta ukázba Washingtonnak a kétoldali tárgyalások megkezdésére a témában.
Moszkva ugyanakkor köszi szépen, de egyelőre túl korainak tartja a taktikai atomfegyverek leszereléséről történő tárgyalások megkezdését, egyelőre tovább élvezné az általuk biztosított biztonságérzetet.
„Még csak a közelében sem tartunk annak, hogy ebben a témában tárgyalásokat folytassunk a lehetőségekről, már csak azért sem, mert még nem tudjuk, hogy az új egyezmény (az Új START) hogyan lesz implementálva.” – nyilatkozta korábban Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak. „Míg nem látjuk, hogy miként teljesülnek a vállalások, az egyezmény szellemisége mennyire kerül követésre a felek részéről, addig ez a kérdés számunkra korai.” – állt nyilatkozatának folytatásában.
Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy kerek-perec elutasítják a dolgot, ám a tárgyalásoknak pusztán a megkezdéséhez is komoly feltételeket dobnak be.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a napokban egy, a nukleáris leszerelésnek szentelt konferencián mondhatni elismételte az orosz álláspontot, miszerint a további leszerelési tárgyalások kapcsán egy sor tényezőt figyelembe kell venni, mint az űrbéli fegyverkezést, a globális rakétavédelmi rendszer egyoldalú telepítését, a hagyományos haderők terén meglévő eltéréseket, illetve a többi atomhatalom arzenálját.
Ez eddig semmi új, ahogy a szintén „lerágott csont” kategóriát erősítő feltétel, az amerikai harcászati atomfegyvereknek Európából történő kivonása sem. Utóbbi kapcsán azonban bedobtak egy eddig elvileg – legalábbis publikusan – nem felvetett megkötést, mely szerint a kivonáson felül a kiszolgáló infrastruktúrát is teljesen fel kellene számolni, biztosítva a gyors visszatelepítés kivitelezhetetlenségét:
„A probléma megoldásához vezető első lépésnek a taktikai atomfegyvereknek az azokat birtokló állam területére történő visszaszállítása és a telepítést biztosító infrastruktúra felszámolása kell hogy jelentse, kizárva ezzel a külföldi telepítés lehetőségét.” – közölte Lavrov.
Ezen korábban nem hangoztatott nézet vélhetően az Európában telepített B61-es bombák jelentette probléma egyik javasolt megoldására lehet a válasz. Egy javaslat szerint ugyanis az Egyesült Államok visszavonná ezen termonukleáris harcászati tölteteit, azonban megtartaná a gyors újbóli áttelepítés lehetőségét.
Az atomfegyverek harcászati alkalmazását mindkét oldalon vizsgálták. A fotón a nevadai tesztmezőn megtartott Desert Camp I-ben résztvevő amerikai katonák láthatóak az 1951-es Operation Buster-Jangle tesztsorozat Dog nevezetű robbantása során ,
Míg a harcászati atomfegyverek kapcsán repkednek a kérdőjelek, az cseppet sem bizonytalan, hogy a megújítás alatt álló orosz hadászati atomarzenál egy újabb fejezetéhez érkezett: az SS-27 Topol-M MIRV-esített változatának, az RS-24 Jarsznak véget ért a teszt korszaka, a tavaly megkezdett telepítésű ICBM immáron valóban teljes értékű tagja a Stratégiai Rakétaerőknek.
Az első ezred 2010 decemberében kapta meg a második garnitúrát jelentő 3 rakétát, azaz jelenleg 6 mobil indítóállás hordoz RS-24-eset Tejkovo körzetében, azonban ezen szám a jövőben változni fog, hiszen mint tudjuk az 1 visszatérő egységes SS-27 a továbbiakban csak silóba kerül, (RS-12M2) míg az SS-25 Topol-ok leváltása a továbbiakban már nem az RS-12M1-el, hanem az RS-24-el folytatódik.
Google Earth-ből kinyert műholdfelvételek a Tejkovo körüli 4 bázis egyikéről, melyet elsőként kezdtek átalakítani az új „lakók” fogadására. A sárga kiemelések a ledózerolt, vagy az újonnan létesített létesítményeket jelölik ,
