HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Véleménycikk: A nagyság átka

KF51 Panther

Az alábbi írást Pogány nicknevű Olvasónk küldte be, melyben a közelmúltban bemutatott két európai harckocsi került górcső alá az eddig nyilvánosságra került információk tükrében.

Személyes véleményt fejtenék ki ebben az írásban az EUROSATORY 2022 kiállításon bemutatott harckocsik kapcsán. Az elmúlt idők filozófiájának meghaladása és technológiai, technikai fejlesztései, a világban végbement változások és a világban végbement folyamatok tükre jelent meg ezekben a járművekben. A hangos és meglehetősen egyoldalúnak tetsző médiavisszhang mellett azonban nem tudok csak a fórumon való vitában elmenni.

A hagyományos, kiforrott koncepciók fejlettebb változatainak bemutatása mellett egyértelműen tarolt az újítások tömkelegének együttes halmaként szereplő KF51 Panther a Rheinmetalltól és mellette hasonló technikai együttesként egy jóval magasabb szinten összerakott képet mutató EMBT techdemó is meghúzódik, ám csendben. A KNDS saját weboldala is meglepően szűkszavúan nyilatkozik róla, így végső soron nem akkora csoda a csend, de az újdonságokat szemlélők szemében alighanem a hagyományos NATO űrméret megtartása, ami mellékesebbé teszi ezt a járművet.

Elöljáróban hozzátenném, hogy a kevés elérhető információra és a saját gondolataimra támaszkodok, nem tudok új technikai csodát mondani.

KF51 Panther

Rheinmetall – Panther KF51 main battle tank (rheinmetall-defence.com)

Forrás: Rheinmetall ,

Az előnyei

Ez egy Leopard 2. Legelső verziója egy fejlesztési folyamatnak, ami mellé olyan marketing került, ami igyekszik finomhangoltan a pozitívumok legjobbját hangoztatni. A jármű 59 tonna tömeggel van reklámozva, ugyanakkor egyes információk szerint a bemutatott járműkonfiguráció 65 tonna. Ez annyiban előny, hogy feltételez olyan mértékű páncélvédelmet, ami a jelenkor elsővonalas harckocsijainak a szintje. Tehát ilyen formában nem védtelen a jármű a kinetikai energiával működő lövedékek ellen. A körben beérkező formázott töltetek elleni védelmét az AMAP-ADS (Strikeshield) aktív védelmi rendszer ellentevékenysége adja, a gyártó szerint KE lövedékek ellen is hatásosan. A jelenkorban (is) a harckocsikra legnagyobb veszélyt jelentő felülről támadó lőszerek ellen is védett a Top Attack Protection System (TAPS) által. Az szenzoros működésű ROSY többcélú ködgránátvető szintén hozzájárul a védettség növeléséhez.

A harckocsi egyértelműen világrengető újítása a Rheinmetall 130 mm-es ágyújának bevezetése a járművön. Ezzel a legnagyobb tűzerőt képviselve, bármely jelenleg hadrendben álló harckocsi ellen óriási fölényben van. Elszeparált automata töltő csatlakozik ehhez, 20 db harckész lőszerrel, valamint a testben 10 db további lőszert szállít.

Másodlagos fegyverzetként a koaxiális géppuska 12,7 mm-re hízva szintén a tűzerőt növeli, míg a torony hátsó szekcióján egy NATTER távirányított fegyverállomáson (RCWS) található 7,62 mm-es géppuskával.

A tűzvezető rendszere a lövész számára megtartotta az EMES 15 optikai rendszereit, bár részleteket nem találtam erről például a hőkamera gyártmányát tekintve.

A panoráma periszkóp a Lynx harcjárműről is ismert SEOSS.

Az egyes személyzeti állások mindegyike képes a jármű összes funkciójának a kezelését átvenni. Alapszinten 3 fő legénységre tervezett, de egy negyedik fő rendszerüzemeltető, illetve egyéb személyzeti tag is helyet kaphat a törzsben.

Rendelkezik felderítő drónokkal, amivel az észlelési képességét jócskán ki tudja terjeszteni.

A másik nagy újítása a HERO keringő lőszerek vagy SPIKE páncéltörő rakéta indítására alkalmas konténer integrálhatósága a toronyban elhelyezve (hozzátenném, hogy Észak-Korea ezzel még ha egyszerűbben kivitelezve is, de mindenkit megelőzött). Ezzel akár 60+ km hatásos távolságra is képes csapást mérni.

A C2 és C4I rendszereit egy nyílt architektúrájú struktúra fogja össze, amelybe bármilyen egyéb újítás integrálható.

Megtartotta a Leopard 2 sikeres hajtóművét és erőátviteli rendszerét, valamint a futómű elemeit is.

A Rheinmetall bővülő kapacitásai állnak mögötte a logisztika és karbantartás kérdéseiben.

Mindemellett kimondottan jól mutat a KF41 Lynx gyalogsági harcjármű mellett.

Forrás: Rheinmetall ,

A hátrányai

Ez egy Leopard 2. Nem tett hozzá jelentősen még a némileg megváltoztatott legénységi elrendezés sem, hogy ne egy Leopard 2 legyen. Egy kiváló harckocsi (hiszen most rendszeresítjük az eddig legpotensebb verzióját) aminek viszont az összes velejáró hátrányát megtartotta.

Nagy. Ez a KF41 mellett még előnyösen is mutat, ugyanakkor pusztán a mérete miatt egy háborúban bőven lenne dolga mind az aktív, mind a passzív védelmének. Fejlődött a pontosság, a lőszerek, így a találati arány is, aminek az elkerülésében a hatalmas sziluett nem segít.

A legénység toronyban helyet foglaló tagjai ugyanúgy magasan, sebezhetőbben helyezkednek el.

Jó eséllyel megtartotta a törzsben hordozott lőszerelhelyezésnek azt veszélyét, amit a török Leopard 2A4 harckocsiknál láthattunk, ez könnyen egy sikeres találattal a benne felhalmozott technika miatt vélhetően horrorisztikusan drága harckocsi végét jelentheti.

A keringő lőszereket vagy páncéltörő rakétákat tartalmazó konténer a főfegyver lőszereinek a rovására kerülhet a járműbe. Ez konkrétan a harckész lőszer 50%-át jelentő kiesés, ami a hatékonyság ellenére is kimondottan alacsony mennyiséget annyira lecsökkenti 4 darab egyéb eszköz bevetésének a lehetőségéért, ami már a jármű lényegi harckészségét kérdőjelezheti meg. 10 darab harckész és 10 darab szállított lőszerrel megfeleződik a lőszerkészletre alapozott harcban tölthető ideje a járműnek a Leopard 2 120 mm-es 40-42 darabos lőszerkészletéhez képest.

Ezt a 20 darabos lőszermennyiséget kell ez esetben a várható bevetés szerint felosztani páncéltörő és egyéb, többcélú lőszerek között. Ebből 10 darabot lehet harckészen elosztani a célok között.

Ha jól sejtem a tartalék lőszer elhelyezésénének mikéntjét, az magában hordja azt a további dilemmát, hogy a drónvezérlő rendszeroperátor elhelyezése ott tud megvalósulni, ahol ez a lőszer van. Így négyfős legénység és drónt vagy páncéltörő rakétát tartalmazó konténer esetén a 130 mm-e lőszermennyiség összesen 10 darabra csökken. Ez egészen egyszerűen irreális. Harcképtelenné tenné nemcsak a harckocsit a hatalmas tűzerő ellenére, hanem a rá építő haderő teljes műveleti képességét.

A minimális lőszermennyiség a konténer elhagyásával ugyan megnő, de még úgy is csak a felét-háromnegyedét közelíti a Leopard 2 (és a többi 120 mm-es) készletének és ezzel párhuzamosan a harctéri üzemidejének. A kevesebb lőszertől nem lesz kevesebb a leküzdendő cél, sem más a jármű bevetésének mintázata. Ugyanaz a dolga, mint a harckocsiknak eddig is. Az a haderő, ami tehát ennek a járműnek ezen változatára építi a harckocsierejét, kénytelen szembenézni némely dilemmákkal is.

A jármű egyértelműen drága lesz, tehát kérdéses, hogy mennyit vásárol belőle az adott alkalmazó. Mivel a lőszermennyiségéből fakadóan kevesebb ideig lehet harckész, eleve többet kellene egy több lőszert tartalmazó harckocsi mennyiségéhez képest beszereznie az alkalmazó ország haderejének. Ez egy kellemetlen helyzet, hiszen egy rövidebb bevethetőségű járműből eleve a többi járműhöz képest másfél-kétszeres mennyiségű minimálisnál kevesebbet beszerezni megkérdőjelezi a beszerzés értelmét.

Ha mégis ez történik, akkor az üzemeltetőnek kell mellé egyéb, akár az eddig alkalmazott 120 mm-es ágyúval bíró járművekből is további meglévő, vagy új flottát felállítani, amik tehát továbbra is az érdemi részt vennék ki a hadműveletekből, míg ez a kritikus pontokon a II. világháború Tigriséhez hasonló szerepet betöltve kerülne bevetésre.

Ez viszont felveti a kétféle géppark ellátási láncainak a bonyolódását, még ha a haderő többi eleme is a Leopard 2-re épül és az egyes elemek között átfedés van.

Ez abban az esetben működik nagyobb arányban, ha a kisebb űrmérettel bíró flotta a Rheinmetall által modernizált flotta, mert új Leopard 2 a KMW gyártásában készül.

Ezen okok miatt lényegében a KF51 Panther jelen formájában igen sok kérdés merül fel, hiszen a sorozatgyártásában ellenérdekelt féllel kellene a birtokosával megegyezni, mindezt úgy, hogy maga a jármű annak a termékével rivalizálva került bemutatásra.

 

 

EMBT

KNDS: the European MBT powerhouse presents its know-how at Eurosatory | KNDS

Forrás: esut.de ,

A kiállítás másik szereplője a KMW és a NEXTER által alkotott KNDS konzorcium és a közös termékükként bemutatott Enhanced MBT (EMBT).

Az első verziója a francia Leclerc harckocsi tornyának és a német Leopard 2 alvázának a párosításából jött létre. A most bemutatott variáns ennek a több évnyi munkával kivitelezett továbbfejlesztése. A híradások jóval csendesebbek a KF51-hez képest, pedig bőven van miről beszélni ezen jármű esetében.

 

Az előnyei

Ez majdnem egy Leopard 2. Az alváza módosítva megtartotta annak fő jellemzőit, de jócskán tartalmaz változtatásokat is. A legszembetűnőbb egyből a jármű hátsó részének lapossága a Leopard 2 megemelt hátsó szekciójához képest. Ez egy alacsonyan elhelyezett ágyú számára is lehetővé teszi a körkörös harcképességet.

A hajtóművet az Euro Powerpack-ként ismert MTU MB 883-ra cserélték, valamint új hajtásláncot is kapott, ezzel a motortérből több köbméternyi helyet felszabadítva az alvázban, bár a kevés híradás miatt csak sejteni lehet, hogy mik kerültek erre a helyre. Az APU feltételezhetően itt található a megszokott Leopard 2-es elrendezéstől eltérően.

Továbbra is a fejlett Leopard 2-re jellemző, a Rheinmetall által birtokolt IBD Deisenroth által gyártott AMAP kiegészítő páncélzat burkolja a frontrészt, valamint a kötényezése is annak megfelelő. A kormányzása digitális adatátvitelen keresztül történik, előkészítve a távírányított, sofőr nélküli koncepciót. A jármű egyéb rendszerei összehangoltan és a legújabb technológiákkal segítik a személyzet munkáját. Mesterséges intelligencia alkalmazására és kiaknázására képes, valamint nyílt architektúrával képes lesz bármely egyéb rendszer befogadására.

A harckocsira első ránézésre is a legjellemzőbb a minden téren kivitelezett méretcsökkentett helytakarékosság. A tornya rendkívül kisméretű célt nyújt bármely irányból. Ez egy jelentősen módosított torony az AMX 56 Leclerc harckocsitól kölcsönözve, így a kialakított védelme nem elhanyagolható.

A négyfősre méretezett személyzet két tagja az alváz frontrésze mögött, kettő pedig a toronyban foglal helyet, ám sok mai harckocsitól, a fenti KF51-től is eltérően rendkívül alacsonyan, szinte teljesen a törzsben, sokkal védettebb pozícióban. A torony magasabb részeiben személyzet nincs jelen, így a járművet ott érő találatok csak a jármű adott rendszereit tudják károsítani, behatoló találatot nem tudnak jelenteni.

A harckocsi tömege 61,5 tonna. Ez a jelentősen csökkentett sziluett ellenére rendkívül erős passzív páncélzatot feltételez. Emellett a toronyban négy integrált radarral, valamint az ellentöltetekkel az izraeli Trophy aktív védelmi rendszer óvja a személyzetet a formázott töltetekkel szemben körkörösen. A védelmi rendszer további részét a GALIX ködgránátvetők. Ezek a KF51-en található ROSY rendszer működési elvét megteremtő, de nagyobb űrméretű eszközök. Nemcsak a védelemben tudnak szerepet játszani, hanem a nagyobb űrméretük lehetővé teszi akár az ellenséges gyalogság támadását is repeszgránátokkal.

 

GALIX Soft Kill APS:

Lacroix Defense – Land Solutions – Soft-Kill Self Protection (lacroix-defense.com)

 

A működésük lehet szintén automatikus, vagy a személyzet által irányított. Ehhez teljes körű lézeres besugárzásjelző rendszer tartozik, amely a harckocsi több funkciójához csatlakozik.

A jármű elsődleges fegyverként a NEXTER L52 csőhosszúságú 120 mm-es ágyúját tartotta meg. Ehhez a gyártó kinetikus elven működő lőszerként a SHARD APFSDS lőszert fejlesztette, valamint szintén 120 mm űrméretben (is) látóvonalon kívülről működő (NLOS) lőszert fejleszt hozzá. Automata töltőrendszerrel bír, ennek tárkapacitása 22 darab.

A torony bal oldali periszkópja felett egy kisebb automata fegyverállomáson 7,62 kaliberű géppuska adja a másodlagos fegyverzetet, az újítása azonban a másik oldalon hátrébb elhelyezett további fegyverállomás.

Ezen egy 30×113 mm-es gépágyú található, ami a beérkezett információkat mind a lézeres besugárzásjelző rendszertől, mind integrált hangfelderítő rendszertől kaphatja. A fegyver 150 db ABM programozható kőszert hordoz harckészen, ez nem elhanyagolható mennyiségű aktív védelmi lehetőséget jelent a levegőből érkező támadóeszközök, UAV-k ellen, valamint a gyalogság elleni harcban is sokkal magasabb képességet biztosít a személyzetnek bármely egyéb harckocsihoz képest.

Forrás: Waldemar Geiger, twitter.com ,

A harckocsi rendelkezik kisméretű felderítő drónokkal. Ezeket a gépágyúval együtt elsősorban a legénység rendszerüzemeltető tagja kezeli, ezzel is tehermentesítve a parancsnokot.

A gyártó konzorcium szerint kész a 140 mm-es ASCALON fegyverrel szerelt torony beépítésére is.

Összességében a véleményem szerint egy jelentős előnyöket biztosító, minden szempontból optimalizált és modern harckocsi, ami mind a hagyományos harckocsiszerepben kiváló, mind a jelenkorunkban jellemző városi harcokban előnyben van bármely egyéb ilyen kategóriájú járművel szemben. Bármely rendszeresítő egy NATO-standardokon alapuló kiváló harckocsit tudna hadrendbe állítani általa, ami a szenzoros képeségével évtizedekig kiváló és hatékony eszköz lehet.

A hátrányai

A csak a KF51-hez képest lényegi hátrányként jelentkező első dolog a 120 mm űrméret megtartása. Ugyanakkor ezzel a jelenkor csúcsának a szintjén tud mozogni és még hosszú ideig potens eszköz lesz, amiképpen egy Leopard 2A7 is, így a rengeteg jövőbe mutató fejlesztése mellett is fegyverzet tekintetében a jelen harckocsijainak a riválisa lehet a KF51 űrméretváltó kényszere miatt.

Vélhetően szintén a nagyon drága kategóriába sorolhatjuk a rengeteg beépített technológiai újítás miatt.

A kiállítási prospektus csak a tárban elhelyezett 22 darab 120 mm-es lőszert említi. Itt bár azt gondolom, hogy képlékeny, mennyit vihet még a megrendelő igényétől függően, de az említés hiánya azt a képzetet okozza, hogy nem visz több lőszert és ez még így demo formában is olyan jelentős negatívum lenne, ami elfogadhatatlanná tenné a járművet.

Bár csak feltételezni tudom a légvédelmi fegyver működését és talán túl optimista vagyok vele szemben, meglehet, hogy csak nagyobb UAV ellen bevethető érdemben, így, ha a felülről támadó páncéltörő fegyverek esetleg kívül esnek a védelmi képességén, akkor a felülről érkező eszközök elleni védelme lyukas és ezért kevésbé vállalható, mint a KF51 TAPS megoldása, a sok egyéb pozitívum ellenére is.

Összegzés

A két, részben hasonló, sok ponton eltérő újdonságokat tartalmazó harckocsi közül az EMBT kiviteli iránya messze előremutatóbb a legtöbb tekintetben, mint a KF51 Leopard 2 modernizáció, ugyanakkor az arra szerelt ágyú mellett minden más ellenére sem lehet elmenni. Sajnos attól tartok, hogy nem a sürgető igény miatti űrméretváltással állunk szemben a Rheinmetall részéről, hanem az űrméretváltással megteremtett igény kikényszerítésével. Hiszen egy azonos pillanatban azonos rendezvényen megjelent, a legmodernebbek közé tartozó és élvonalas fegyverről kellett az EMBT esetében emiatt az egy lépés miatt máris szinte elavultként írnom. Ez tehát a címben szereplő nagyság átka. Ugyanakkor hiába a nagy űrméret, ha az magas áron korlátozott bevethetőséggel párosul.

A jelen korban, főleg az Ukrajnában folyó konfliktus miatt pusztán a megjelent 130 mm-es fegyver és az orosz Armata elméleti összefüggései ahhoz vezethetnek, hogy a látható pánikvásárlásra hajlamos államok a jelen formában berendelnek a KF51 kissé módosított verziójából, ezzel lényegében a kiforrott állapot előtt konzerválva a folyamatot.

Másrészt a fegyver bevezetése miatt a KNDS lépéskényszerbe került a 140 mm-es fegyver körüli fejlesztései felgyorsítása tekintetében, hogy a Rheinmetall versenytárs hiányában ne betonozhassa be a fegyverét az új NATO standardként. Valahol előnyös, hogy várhatjuk az MGCS program kényszerű felgyorsítását, ugyanakkor a startpisztoly elsütésével a Rheinmetall kockázatot is vállalt és a KNDS nyakába is akasztott némi súlyt. Innentől mindkét versenyzőnek a másik jó opcióit is igyekeznie kell beépíteni a következő körös járművébe és a KNDS láthatóan messze előbbre jár, hiszen neki van saját járművük ehhez, ugyanakkor az űrméretváltással a Rheinmetall most éppen mindent vinni látszik.

A felhasználóknak pedig ez az egész extra kockázatokat és terheket fog jelenteni, rendkívül drága technikák között kell választaniuk, nem csak pénztárca szerint, hanem a kockázatát is vállalva a voksuknak. 120 mm maradjon, mert ahhoz teljes a kiépített standardokra épülő lánc, vagy a hirtelen feltűnt 130 mm-es brutális tűzerőt válasszák, most, vagy várjanak a 140 mm-re, ami a KF51 keringő lőszerét NLOS lőszerrel kiváltja? Nehéz kérdések lesznek a haderőtervezőknek és a felborult fegyverzeti egyensúly mellett, amire a várható ellenfelek is reagálni is fognak, az ellátási láncok átszervezését is magával vonó válaszok születhetnek.

 

Szerző: Pogány, 2022

Exit mobile version