|

BRÉKING: Karbonsemleges Honvédség 2030-ra – Jön a Kinizsi 2030

Belső forrásokra hivatkozva jelentjük be, hogy a Honvédelmi Minisztérium a Védelmi Fejlesztési Titkársággal közösen új programot indít a Magyar Honvédség karbonsemlegességének és egyéb fejlesztéseinek megvalósítására.

A Kinizsi 2030-ra keresztelt program részletei még nem ismertek, a kezünkbe került előterjesztés szerint legkorábban 2021 második felében, 2022 első negyedévében történhet meg a hivatalos bejelentés. A program keretében 60000 milliárd forintot szánnak a kitűzött célok elérésére, melyek közül egyelőre az alábbiak ismertek:

  • a Magyar Honvédség általános karbonsemlegességének elérése 2030-ra
  • irányított energiájú fegyvercsalád fejlesztése és exportképes gyártókapacitás létrehozása 2028-ra
  • az irányított energiájú kézifegyverek arányának 50% fölé növelése az aktív állománynál 2030-ra
  • MH 99. Űrhadviselési Ezred felállítása

Akkor most nem csak színben lesz zöld a Honvédség?

Igen is meg nem is. A karbonsemlegesség egy összetett kérdés és nem a mi haderőnk lenne az első, amely ilyen irányba próbál elmozdulni, már csak azért is, mert igen jó PR-értéke van manapság. Lelki szemeink előtt plug-in hibrid harckocsik és újrahasznosított kartonból készült lövedékek jelenhetnek meg, de a megoldás egyik fele ennél sokkal egyszerűbb, a másik fele pedig műszakilag fifikásabb. A világban már kiterjedt módon működik a karbon-kredit kereskedelem, lassan önálló pénznemmé is válik, amivel többnyire az autóipar szereplői próbálják elkerülni a szénné büntetést, ha éppen saját járműveik nem alkalmasak a kvóta teljesítésére. Legjobb példa erre a Tesla, amely bevételének igen jelentős részét a CO-kreditek értékesítéséből szerzi, mivel a napelemmel és egyéb megújuló energiaforrással fenntartott gyártásukkal erre lehetőségük van. Bár ezek rendkívül helyigényes megoldások, de mit ad isten, a Honvédségnek kihasználatlan területből éppen rengeteg van. A magyar haderő karbonsemlegességének egyik alappillére pont ezen területek újrahasznosításából fog adódni, napelem- és szélerőmű parkok felépítésével a Honvédség karbon-kredit termelésbe foghat, amivel átlagban csökkentheti saját ökológiai lábnyomát.  A zöld út másik alappillére a meglévő technológiák haditechnikába implementálása. Az egyelőre olyan költséges és széles körben nem elterjed technológiák, mint pl. a hidrogénhajtás egy olyan szűk területen, mint a haditechnika, sokkal könnyebben megvalósíthatóak, mivel teljesen más szempontok számítanak. Éppen ezért napirenden van a Gripenek, a majdan érkező KC-390-en és az Airbus H225M helikopterek hidrogén üzemre való átépíte, az egyeztetések erről várhatóan 2023-ban kezdődnek a beszállítókkal. Szárazföldi vonalon a BTR-80-asok egyelőre nem ismert, 8×8-as váltótípusa kapcsán kerül említésre pár információ, nevezetesen az alkohol üzemanyag használata, illetve megújuló energiákon alapuló termelő egységek integrálása a páncélzatba és fegyverzetbe. Kézenfekvő itt a napelemre, illetve a tüzeléstől felmelegedett ágyúcső hőjét, valamint a visszarúgás kinetikus energiáját hasznosító berendezésekre gondolni , amelyek egy puffertárolóba vezetik a zöld energiákat, hogy azt a hajtási rendszer később hasznosíthassa. Nem mellesleg széljegyzetként szerepel a lövedékek lőportöltetének környezetbarát anyagokkal történő kiváltása, mint lehetőség. És honnan fog jönni az ehhez szükséges irdatlan mennyiségű energia? Hát természetesen a Honvédség napelem és szélerőmű farmjairól. Az alkoholüzem kapcsán legjobb tudomásunk szerint a hazai hungarikum egyik ékkövét, a pálinkafőzést nem fogja ez negatívan befolyásolni és várhatóan nem leszünk tanúi az első törköly-üzemű páncélozott jármű megalkotásának.

Jönnek a magyar energia fegyverek

Egyelőre az unalmas “irányított és koncentrált, nem szilárd lőszeres energia projektálásra alkalmas fegyvercsalád” néven fut a projekt, bár pár fantázianév széljegyzetként felmerült már, mint például Puli-X, Pumi-X. Nemzeti ebeinkhez hasonlóan harapós fegyvercsalád egyik sarokköve a szilárd lőszer teljes elhagyása lenne és egy pusztán elektromos “tárakkal” rendelkező rendszer megalkotása és exportképessé tétele. Az ötlet nem egyedi, a sci-fi történeteken kívül az emberiség mára több hasonló fegyverrel is rendelkezik, érdemes az akusztikus, rádiófrekvenciás és lézerfegyver kategóriákra gondolni. A hazai kritériumok egyelőre nem tisztázottak, így egyelőre nem bocsátkoznánk jósolgatásba a várható paraméterekről.

Nyakunkon a magyar űrhadviselés

MASAT-1, SMOG-P, ATL-1, SMOG-1 – aki kicsit jártas a témában vagy követte az elmúlt időszak vonatkozó híreit, az tudja, hogy mit takarnak ezek a rövidítések. Ezek bizony műholdak és bármilyen meglepő, de magyar gárda fejlesztette és építette őket. Tehát a know-how már adott idehaza, ami a hazai stratégák figyelmét is felkeltette. Nem a Magyar Honvédség az első, amely az űrbe törekszik, már a hideháborúnak is az egyik “kellemetlen” témája volt ez és az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerül újra, elég csak az amerikai Space Force-ra gondolni, de hasonló egységek működnek az oroszoknál, kínaiaknál, indiaiknál, sőt, még Franciaországban is. Nem kizárt az űrbe telepített magyar csapásmérő képesség kiépítése, de egyelőre kisebb és könnyebb falat a hazai katonai rendszerek üzemeltetéséhez szükséges saját műholdhálózat kiépítése. És a majdan megalakuló MH 99. Ezrednek ennek a részletes kidolgozása lesz a feladata.

Miért most?

Tehetjük fel jogosan a kérdést és a válaszok sokkal kézzel fekvőbbek, mint gondolnánk.

Mert most van rá lehetőség: egyrészről magyar hadiipar jelenleg továbbra se létezik, bár a Zrínyi 2026 új, remélhetőleg felfelé ívelő pályára fogja állítani ezt a szegmenst. Másrészről az elmúlt pár év komolyabb beszerzéseit (Airbus A319, Leopard-2, PzH-2000, Puma, stb.) leszámítva a magyar katonák és tartalékosok 90%-a még mindig a 80-as évek szintjét képviselő felszereléssel operál. Ez a két tény azt is jelenti, hogy most van lehetőség tiszta lappal kezdeni és nem végigjárni az elmúlt 40 év fejlesztéseit, hanem beleugorni az élvonalbeli technikába.

Mert választás lesz 2022-ben: és egy jó időpontban bejelentett, újabb haderőfejlesztési program pozitív fogadtatásra találhat a nemzetibb választópolgárok között, amivel a jelenlegi kormánypárt a hazai jobbos és szélsőjobbos pártoktól szerezhet meg kemény százalékokat. Emellett nem utolsó szempont, hogy a karbonsemlegesség kiemelt téma és rendszeresen szerepel a hazai ellenzék témái között, így onnan is lehetne valamennyi választót lefaragni.

Mert adott a háttér: a műholdak kapcsán már említve lett a hazai háttér, ezen kívül már működik Szegeden az ELO-ALPS kutatóintézet is, mely éppen a fényimpulzusok és egyéb energiatartalmú sugárzások kutatásához – mint például egy irányított energiájú fegyver –  biztosít kiváló helyszínt.

Mert NATO-tagok vagyunk: és ezzel kötelezettségek is járnak, nevezetesen annak a bizonyos GDP-nek az a bizonyos 2%-a, amit nem ajánlás, hanem minimum. Az Egyesült Államok, mint az atlanti szövetség legnagyobb “befizetője” még a Trump-kormányzattal az élén igen keményen nekiment a többi NATO tagnak, hogy ez a szövetség csak úgy tud az új kihívásokhoz adaptálódni, ha mindenki a szabályok szerint “játszik a közös homokozóban”, azaz a megfelelő mértékben növeli a védelmi kiadásait. És hogy milyen kihívásokra számíthatunk: Kína és Oroszország természetesen, és nagyvalószínűséggel a Biden-kabinet is hamarosan el fog jutni arra a megállapításra, hogy a NATO-nak össze kell szednie magát, hogy ellensúlyozni tudja egyes ázsiai országok szinte végtelen hadi potenciálját.

KAPCSOLÓDÓ TOPIK

 

Forrás