Az online sajtóban napi hírek vagy érdekességek címén a tech rovatokban számtalanszor jelennek meg haditechnikai témájú írások, akár a hidegháborús idők érdekességeiről, vagy éppen futó haditechnikai programokról és tervekről.
A haditechnikával kapcsolatos ismeretterjesztés dicséretes dolog, azonban alapvető probléma, hogy a megjelenő írások számottevő hányada jellemzően igen pontatlan, sőt, akár teljességgel értelmezhetetlen kijelentéseket is tartalmaznak, annak köszönhetően, hogy a szerzők láthatóan nincsenek tisztában az alapvető tényekkel és összefüggésekkel, és nincsenek különösebb ismereteik a modern haditechnikáról sem.
Saját, erősen tematikus oldalunk több mint egy évtizeddel ezelőtti létrehozásakor a célkitűzések egyike volt a haditechnikai alapismeretek és érdekességek minél szélesebb körhöz történő eljuttatása, kapcsolódó mítoszok és tévedések oszlatása, a mindenkori lehetőségeinkhez mérten legpontosabb információk közzététele. Erre nézve kontraproduktívnak tartjuk más hazai online sajtóban és blogokon vagy videókban közzétett haditechnikai tartalmak pontatlanságokat tartalmazó szeletét.
Az internet minden laikus érdeklődőnek hozzáférést biztosít igen nagy mennyiségű információhoz, miközben az érdeklődő – laikus lévén – nem képes a fellelt információ hitelességét ellenőrizni. Így számtalan téves információ kering a közösségi térben, amely sajnos egy öngerjesztő folyamat. Így a hiteles lektorált információk elsikkadnak a sok csillogó-villogó féligazság között.
A következő írást a HTKA egy fórum egy tagja, fip7 készítette, téma a lent található videó.
„A világ 10 legütőképesebb harckocsija”
Ezen szócikkben, a videóban elhangzott tartalomra fogok reagálni, jobbító szándékkal. Írásom célja az, hogy megmutassa, hogy megfelelő szakmai hozzáértés vagy a lektorálás hiánya miatt, mennyi pontatlan információ és valótlan állítás kerülhet bele egy igen rövid videóba. A videó a fentebb betett linken meghallgatható, annak teljes szövege e miatt nem kerül közlésre. A cikk csak a szükséges mértékben idéz a videó szövegéből.
Mivel nem diplomamunka elkészítése a cél így ezen írás külső hivatkozásokat és forrás megjelölést nem tartalmaz. Ettől függetlenül számtalan forrásból származó tudás kerül a munkám során fölhasználásra, melyek eredetije angol, német, francia, orosz és magyar nyelven lelhető fel.
Ezen tudás magja a harckocsik gyártója által közölt információk, a független haditechnikai tenderek kiértékelő eredményei, illetve különböző ballisztikai tesztek és aktuális háborús tapasztalatok. E mellet a témában ajánlott alap irodalom a Zrínyi kiadónál nyilvánosan fellelhető doktori munkák és: „David Miller: Korszerű Harckocsik és Harcjárművek”című könyve. A szemléltetésnek betett ábrák és képek forrása az Internet. A közölt írás szabadon licencelhető, ingyenesen hozzáférhető, oktatási céllal készült.
Először kezdjük némi fogalmi alapozóval a kritika könnyebb megértése érdekében:
- MBT: main battle tank, vagyis alap harckocsi a magyar terminológia szerint
- „Közvetlen páncéltörő lövedék”: Ez egy nem létező fogalom, amely többször is elhangzik a videóban.
- Ezzel szemben a ma használt lövedék típusok a következők:
- APFSDS-T: Nyomjelzős, leváló köpenyes, szárnystabilizált, űrméret alatti páncéltörő nyíllövedék
- HE: Repeszromboló gránát
- HEAT-FS: Szárnystabilizált, kumulatív sugaras, páncéltörő robbanó lövedék
- HEAT-MP: Többcélú, kumulatív sugaras páncéltörő repeszromboló lövedék
- HESH: Nagy robbanóerejű, rogyókúpos repeszgránát
- A páncélzatokról is többször beszél a videó, sok esetben helytelenül. A mai modern tankok pontos páncélzati összetétele természetesen titkos, de a fellelhető információk alapján minden harckocsi páncélzata „vegyes” felépítésű. Vagyis több modern páncélzati struktúrát alkalmaznak egyszerre. Ezek pedig:
- Hagyományos nagyszilárdságú hengerelt acél (350-550 HB)
- Nagy szilárdságú öntött acél: (250-350 HB)
- Kerámiák (Korund, Szilícium karbid, Bór karbid stb…)
- Nehéz illetve kemény fémek (Wolfram ötvözetek, szegényített urán ötvözetek)
- Könnyű, de szívós anyagok és azok ötvözetei (Titán)
- Fémhabok (Alumínium és Titán hab)
- Illetve műanyagok, amiket energia elnyelésre vagy repeszfogó bélésként használnak (szén és aramid szálas anyagok, NOMEX stb…)
- RHA: Hengerelt homogén acél. Ez egy II. VH-s páncélzat típus melyet a ’60-as évekig használtak. Ma már csak annyi szerepe van, hogy a páncéltörő lövedékek átütési teljesítményét ebben az értékben adják meg, tájékoztató jelleggel.
- Emellett léteznek még aktív védelmek is:
- ERA: Robbanó reaktív páncél. Leegyszerűsítve, robbanás energiájával a beérkező kumulatív-sugár vagy nyíllövedék átütőképességét csökkenti.
- NERA: Nem robbanás alapú reaktív páncél: A fentihez hasonló, de gyöngébb erejű mechanizmus, amely többszöri felhasználást is lehetővé tesz. Legelterjedtebb formája: acéllapok speciális gumi kitöltő anyaggal.
- APS: Aktív elhárító töltetekkel dolgozó védelmi rendszer
A fenti képen egy szovjet leválóköpenyes páncéltörő nyíllövedék felépítése látható
A fenti képen egy amerikai többcélú kumulatív sugaras páncéltörő lövedék látható
Lent a hidegháborús szovjet harckocsik frontpáncélzatának felépítése látható, a kép nagyítható:
Ezek után következzen a videóban elhangzó téves információk felsorolása, és azok korrigálása:
A Tízes lista 10. helyezettje az orosz T-90M harckocsi:
„A T-90M már lézervezérlésű ATGM-et is képes használni”
Mindig is képes volt rá. ATGM-et a T-64B óta képesek a szovjet/orosz harckocsik indítani. (Több mint 40 éve)
„Nehéz vagy légvédelmi géppuskája”
Ez a torony tetején lévő 12.7 mm-s géppuska, aminek a megnevezése légvédelmi géppuska, űrméretéből adódóan pedig nehéz géppuska. Ma már elsősorban élő erő (emberek) ellen alkalmazzák, légvédelmi funkciója marginális. A géppuska nevében a „nehéz” nem a súlyára, hanem az alkalmazott lövedék kaliberére vonatkozik. Leegyszerűsítve a karabély lőszert tüzelő géppuska (pl. 5.56 NATO) az könnyű géppuska, a tartós tüzelésre képes, normál puska lőszert tüzelő géppuska az általános célú géppuska. Ezeknek a jellemző kalibere a 7.62 mm. E fölött helyezkedik el a nagy űrméretű puska lőszereket tüzelő géppuska, a nehéz géppuska, melyek általában 12.7 mm-s lőszereket alkalmaznak. 20 mm-s űrméret fölött már gépágyúról beszélünk.
„Nem veszi fel a versenyt a többi tankkal. Kevésbé jól védett”
Mire is alapozza ezt? Milyen téren van elmaradva?
Kezdjük azzal, hogy a T-90 kisebb, mint az átlagos nyugati harckocsik. Például egy méterrel rövidebb a páncél teste és harmad akkora a tornya. Ezért könnyebb, mint a nyugati harckocsik! A védendő felület/tömeg aránya kiváló a T-90-nek, a geometriája szintén.
A T-90S export verzió nagyon jól vizsgázott például Szíriában. A 900 mm RHA-t átütni képes TOW2A találata is hatástalan volt a front páncélzattal szemben.
Mobilitás szempontjából is elegendő a T-90M-nek az 1130LE, ugyanis 48 tonnát mozgat. Ellenben egy M1-s 1500 LE-vel 65 tonnát mozgat. Az M1 esetén ez 23LE/tonna, míg a T-90M esetén ez 23.5 LE/tonna teljesítmény/tömeg arányt jelent.
Leclerc XLR:
„Páncélzatát acél, kerámia és kevlár kompozit adja”
Részben. Az eredeti Leclerc üreges többrétegű acélpáncélzattal bírt, ezt folyamatosan fejlesztették. A Leclerc XXI szériától megjelent a Leopárd 2A4-en is használt wolfram-titán ötvözet a páncélzatban. Később ehhez jött az AZUR páncélkészlet, amely egy NERA kiegészítő páncélzat. Majd megjelent a CLARA robbanó reaktív (ERA) páncélzat.
A fenti képen a Leclerc harckocsi toronypáncélzatának a metszete látható
„Mozgás közben minden tankot leköröz találati arányával”
A Leclerc tűzvezetése valóban jó, de a fentebb idézett információra semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre. Független teszteken (mint például az 1998-as görög harckocsi-tender és teszt) nem volt ezzel kapcsolatosan megerősítés.
„2020-ban 200 db ilyen harckocsi leszállítása kezdődik meg a francia hadsereg több, mint 400 db Leclerje mellé”
Ezzel az állítással az a baj, hogy a Leclerc gyártását 2008 beszüntették. Ebben az esetben a meglévő harckocsik modernizációjáról van szó.
Type-99 (VT4)
A probléma már itt kezdődik, ugyanis a Type-99 meg a VT-4 nem ugyan az a harckocsi… A videóban elhangzik egy olyan állítás, hogy hasonló a páncélzata, mint a Leclernek, de ez ismeret hiányában nem megítélhető.
Type-10
„ A type-10 elsősorban nem más tankok ellen készült, a type-10 elsősorban gyalogságot támogató harckocsi”
Apró hiba, hogy erről az információról csak a japánok nem tudnak. A harckocsi lövegét kifejezetten a modern páncéltörő lövedékek felhasználása szerint fejlesztették ki, e mellet az automatatöltő is a nagy tűzgyorsaság miatt került be a harckocsiba. Egy modern harckocsi sosem egyoldalú fegyver.
„Könnyebb és vékonyabb páncélzata nem a legmegfelelőbb más tankok ellen”
Micsoda? Itt ugyan azt a hibát követi el a videót készítő úriember, hogy a harcjármű tömegéből von le téves következtetéseket. A Type-10 azért könnyű, mert akkora, mint egy T-90 ami szintén hasonló súlyban van. Itt is a védendő felület/tömeg arány a kulcs. Az előd modellhez képest a súlycsökkentést a kisebb mérettel, könnyebb hajtáslánccal és a modernebb anyagok használatával (kerámia) érték el. A harcjármű páncélzatának védelmi képessége pedig nem csökkent, hanem nőtt az elődmodellhez képest!
T-14 Armata
Itt leszögezném, hogy ez egy olyan harckocsi, ami generációs ugrást jelent a harckocsik között. Míg az előző tankokat 3. generációsnak tekintik, addig a T-14 már 4. generációs harckocsi. Mivel még a fejlesztése nem fejeződött be, és csak kis mennyiségben elő széria gyártása történt meg, hadrendbe még nem állt, ezért nem kellet volna betenni a listába.
Viszont ha bekerült, akkor torony magasan az első helyen kellene szerepelnie, feltételezve, hogy a listában sorrendiség áll fent, nem pedig taxatív felsorolás. Ugyanis a személyzet a páncéltest elejében foglal helyet, ami miatt a harckocsi védendő felülete nagyon kicsi! Ennek következtében azonos tömeg mellet is kétszer akkora passzív védelmet kap a harcjármű személyzete, mint más jelenleg használt harckocsik esetén. Továbbá olyan hálózat alapú fejlesztéseket tartalmaz a harcjármű (360 fokos radar felderítés APS-el kombinálva, hálózatba kötve, önálló drónos felderítés képessége, más robotizált tankok (UGV-k) vezérlése stb…) amiknek a jelentősége egyelőre még nem belátható. E miatt a videóban elhangzottak részletes cáfolatát mellőzném.
Merkava MK IV
Alapvetően jó információk hangzanak el, de aztán elhangzik egy ponton a következő:
„A 2006-os Libanoni háború során a harckocsik többszörös páncéltörő rakéta találat után is épek maradtak”
Ez egy érdekes mondat, mivel a harckocsik általában épek maradnak az ilyen találatok során. Ha a sugár nem ér lőszert vagy üzemanyagot, akkor a harckocsi elég jó állapotban megmarad. Konkrétan a Libanoni háborúban kiderült az, hogy a Merkava harckocsik passzív páncélvédelme elégtelen a modern, orosz eredetű ATGM-ek ellen.(ATGM: Irányított páncéltörő (HEAT) rakéta). Ennek következtében elrendelték a harckocsik korszerűsítését, aminek a legfontosabb eleme a Trophy nevű APS rendszer beépítése volt. Így a videó ezen állítását nyugodtan tekinthetjük alaptalannak.
„A Merkava jól állja felülről érkező rakéták és más tankok lövéseit is”
Itt a mondat első fele egyszerűen nem igaz. Semmilyen tank nem bírja ki a fentről érkező nagy erejű HEAT támadást. Az ERA páncéllal szereltek képesek lehetnek ellenállni az átütő tányérral szerelt rakétáknak, mint amilyen például a TOW2B, de a modern tandem HEAT fejes rakétáknak azok sem állnak ellen egy fentről érkező támadás esetén. A Merkavák tetején viszont nincs semmiféle ERA páncélzat! A más tankok lövéseit állítás pedig csak feltételezés, hiszen az izraeli tankok körülbelül 30 éve nem vettek részt komolyabb tankcsatában.
A legfölső képen a Merkava IV harckocsi torony páncélzata látható, alul a páncélteknőé.
M1A2
„Nincs a világon még egy tank, amely annyit bizonyított volna éles háborús helyzetekben, mint az Abrams”
Már a felvezetés is erősen megkérdőjelezhető. A listán felsorolt harckocsik között talán nincs, de például a T-34-től T-90-ig tartó sorozat minden tagja volt több háborúban. Konkrétan a T-55 végig harcolta a világ majd minden háborúját, és a mai napig résztvevője a korunk csatatereinek. A T-54/55 típus több mint 50 komolyabb háborúban vett részt, nagytestvére a T-72 pedig több mint 20-ban! Ehhez képest az M1 Abrams a maga hat háborújával még nagyon tejfölösszájú.
„Az M1 kompozit kerámia páncélzattal van felszerelve”
Részben/talán. Az M1IP és M1A1HA típusoktól kezdve a fő páncélzat sajátossága, hogy szegényített urán ötvözetből készül. A harckocsi páncélzatának egyéb részei pedig nagyon erősen támaszkodnak a NERA technológiára. Később ERA páncélzattal is felszerelték a típust. Lentebb kép formában is megtekinthető az M1 páncélzata:
Challenger 2
„Ugyan az a kerámia kompozit páncélzat borítja, mint az Abramseket”
A fentebb lévő írásomból kiderült már, hogy ez így nem igaz. A videóban többször említett Chobham páncélzatra sok mindent mondtak már. Amit valójában tudunk róla, hogy NERA páncélzat, néhány helyen kiegészítve kerámiával. De utóbbira képes bizonyítékot még nem láttam. A lenti képen az angol eredetű NERA páncélzat látható:
A kép nagyítható.
„A Challenger is képes ATGM kilövésére”
Ezt soha semmilyen forrás nem állította szerintem. Eleve problematikus, hogy egy huzagolt csövű ágyúról beszélünk, ellenben az orosz vagy az izraeli tankok sima csövű ágyújával, amely valóban képes erre. Kíváncsi lennék, hogy a videó készítője tud-e erre rakéta típust mondani.
„A mai napig egy megsemmisült darabról tudunk, amit egy másik Challenger tank lőtt ki”
Meg olyanról, aminek a teknőjét szemből átütötte egy RPG-29. Ami sokat elárul a harckocsi valódi védelmi képességeiről, ami finoman szólva is elégtelennek tűnik. Lent látható a modern harckocsik páncélteknőjének frontpáncélzat elrendezése. Jól látható, hogy a Challenger harckocsik páncél elrendezése szemből érkező találatok esetén nem véd kellően nagy felületet.
A tank fegyverzete e mellet nem NATO kompatibilis, és elégtelen teljesítményű is, a modern harckocsikkal szemben. A Challenger ágyújából kilőhető leghatékonyabb páncéltörő lövedék az L28A1, amely képes áthatolni 630 mm RHA egyenértéken. Ez messze elmarad például a Leopárd 2A6/7 által használt DM53/63 800 mm RHA-s értékétől. Annyira sikertelen a konstrukció, hogy a Brit döntéshozókban felmerült az, hogy mindet eladják Ománnak.
Leopárd 2A7+
Egész jól indul a videó beszámolója aztán:
„A harckocsi automata gépágyút kapott”
Nem kapott. Távvezérelt géppuska állványt kapott. A leopárd harckocsikhoz sosem használtak 20 mm-s vagy a fölötti másodlagos fegyverzetet. A képen a Leopárd 2-es felépítése:
K2
„A Legkiemelkedőbb része a 9800 méteres hatótávolságú célpont követő rendszere”
Erre nappali körülmények között az utóbbi 50 év majdnem minden harckocsi típusa képes. Nem véletlenül dolgozik a legtöbb típuson 8-10 km-s hatótávolságig a lézertávmérő. A való életben, sivatagban vagy síkságon 4 km-en belül van a tipikus harci érintkezési távolság. Európai terep viszonyok között pedig ez a távolság 2 km alatt szokott lenni.
Ezért marginális az ennél messzebbre történő tűzvezetés. Továbbá a videó szerzője által a legtöbb típusnál felsorolt 3-4 km-s érzékelési távolságok nem nappali, hanem éjszakai irányzék adatok! Eddig lát el egy modern hőkamera. Ezen hatótávolság adatok nagyban függenek a célpont infravörös kisugárzási jellemzőitől. Minél kisebb a környezet hőjétől való eltérés, annál kisebb távolságból látja meg a célpontot a hőkamera.
A következő oldalon lévő képen az éjszakai tűzvezető rendszerek teljesítményének összehasonlítása látható. A vörös az aktív a kék a passzív infravörös érzékelés hatótávolságát mutatja típusonként. Az aktív rendszer külső megvilágítási segítséget igényel, amellyel nagyobb látótávolság érhető el, viszont a rendszert használó harckocsit is láthatóvá teszi az ellenség számára. Hasonlóan ahhoz, mint amikor valaki sötétben zseblámpával világít. Ezzel szemben a passzív rendszerek nem igényelnek külső megvilágítást, így a rendszer használója képes rejtve maradni.
A kép közepén lévő barna vonal az európai hadszíntérre 96%-ban jellemző 1500 méteres lőtávolságot mutatja. Jól látszik az is, hogy a modern harckocsik, mint amilyen a Leopárd 2A5/6/7 vagy a T-90A/AM/M messze túlteljesítik az európai harctérre jellemző átlagos érzékelési hatótávolság elvárásokat. A koreai félsziget domborzati viszonyai az Európaihoz hasonlóak e tekintetben.
„Képes járműveket és helikoptereket kilőni úgy, hogy nincs szükség emberi beavatkozásra a vezérlésben”
A tűzparancs és a célkijelölés minden esetben a tank személyzetének a feladata. A tűzvezető rendszer képes lehet a célpont automatkikus követésére és a célballisztikai adatok kiszámolására. Ezen képesség nem csak a K2-s harckocsi sajátja, a listán szereplő harckocsik mind képesek erre.
„Az érkező lövedékeket eltérítő rendszer”
Ilyen rendszer nincs. APS (Active Protection System = aktív védelmi rendszer) rendszerek vannak, amik nem eltérítik, hanem szétlövik a beérkező lövedékeket. Jelenleg ezek hatástalanok a nyíllövedékekkel szemben.
Még úgy is hosszú lett az írásom, hogy csak felszínesen mentem bele az adott témába. Remélem ezek után nyilvánvalóvá vált az, hogy a megfelelő lektorálás szükséges az ehhez hasonló komplex témák közzé tétele előtt. Remélem a HTKA közössége segítségére lehet minden hasonló témával foglalkozó szerzőnek.