|

Amerikai könnyű-harckocsi körüli fejlemények

Az amerikai haderő utolsó nagyobb mennyiségben rendszeresített könnyű-harckocsija az M551 Sheridan volt. Kivonását követően nem pótolták új típussal, habár az M8 Armored Gun System nagyon ígéretesnek tűnt, mégsem rendszeresítették. A Stryker dandárok elterjedésével, ezekben a 8X8 alapon kifejlesztett Stryker MGS páncélvadászokat használják. Minden jel szerint a hadsereg döntéshozói belátták, hogy a Stryker alvázra épült páncélvadászok képességeikben messze alulmaradnak egy dedikált könnyű harckocsitól, ezért tavalyi év végén leadtak egy kisebb rendelést BAE Systems számára 12 darab prototípus leszállítására 376 millió dollár értékben. Ezekkel a könnyű harckocsikkal a jövőbeni dandárokat (IBCT Infantry Brigade Combat Team) erősítenék meg.

M8 Armoured Gun System

Az M8 harckocsi, képességei terén sok tekintetben egyedi a világon. Tervezésénél szempont volt az ejtőernyővel való célbajuttatás lehetősége is, ezért 3 szintű páncélvédelemmel látták el: Level 1, 2 és 3. Alappáncélzattal ejtőernyővel dobható, Level 2 páncélzattal elveszíti ezt a képességét, de még szállítható marad C-130 repülőgépekkel. Maximális védelmet nyújtó Level 3 páncélozással csak C-5 Galaxy és C-17 Globemaster repülőgépekkel lehet szállítani – egyszerre 5 valamint 3 darabot.

A jármű fő fegyvere egy 105 milliméteres harckocsiágyú, amit egy 21 lőszert befogadó automata töltőberendezés táplál. A jármű testébe még további 9 tartalék lőszernek van hely. Ezt kiegészíti még 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska, valamit tetőre szerelt .50-es nehézgéppuska.

A jelenlegi legyártott példányok jelentősen modernizált változatok. Elektronikájukat napjaink szintjére hozták fel és ellátták hálózat alapú hadviseléshez szükséges kommunikációs berendezésekkel is.

Fórum hozzászólások

  • Cifu
    Megint nekiállsz olyasmiket belekeverni, ami közelébe sem volt a témának. Melyik említett programban volt megbízhatósági vagy harcászati ok a "bukáshoz"?!?!

    Egyiknél sem.

    A Block III végét a hidegháború vége hozta el, az FCS MCS egy irgalmatlanul ambiciózus, emiatt elszabaduló költségekbe beleroppanó program lett, a GCV pedig egy kapkodva összehányt program, megfelelő pénzügyi és politikai támogatás nélkül.



    Leclerc, K2, Type-10, melyiknél lehetséges a fő löveg kézzel töltése? o_O



    A jelenkor harcászati helyzetei? Melyikre gondolsz? Szíriai polgárháború vagy a kelet-Ukrajnai polgárháború? Ahol nincs rendes logisztikai háttér, nincs rendes harcrend pláne nem szakszerűen felépített harci egység?

    Heveny kétségeim vannak, hogy a harckocsitervezők ilyen harci helyzetekre tervezik a jövő harcjárműveit. Ahogy a potenciális megrendelő katonai vezetők sem ilyen helyzetekre kondicionált harcjárműveket akarnak a saját katonáiknak...
    Igaz,egyik sem jutott el még műkő prototipusig sem.Ezekböl a merész újitó hk-bol csak az M60A2 és a svédek S hk-ja jutott el sorozatgyártásig,de azok sem lettek sikertörténetek.
    Leclercröl olvstam tipusismertetőt,abban irták a kézzel tltés lehetőségét.Az orosz tipusokhoz hasonlóan jóval kisebb tűzgyorsasággal.Megvallom,a távol keletiekben nem vagyok olyan biztos.
    Jelenleg,és a közeli jövőben nem várható Kurszk 2.0.De még a goláni harckocsitemető ujrajátszása sem.A rendszerbe álló hk-at pont hogy a hibrid háború körülményeihez módositják.Ami nem jelenti azt,hogy ne kellene 100%ban alkalmasnak lenniük a hagyományos összfegyvernemi gépesitett harcra.Nagyon is alkalmasnak kell lenniük,csak még pluszban alkalmasnak kell lenniük a 4.generációs,illetve a 3. és 4.generációs hadviselési módszerek hibridjére is.
    Magánvélemény.Szerintem az FCS bukását az elszabadult költségek mellet még az is okozta,hogy túlságosan elszakadt a klasszikus,Kurszk 2.0 jellegű hadviseléstöl.A nagyléptékű légi-gépesitett hadviselés megvalósitásának vágya túl erős volt.
  • Celebra
    Igaz,egyik sem jutott el még műkő prototipusig sem.Ezekböl a merész újitó hk-bol csak az M60A2 és a svédek S hk-ja jutott el sorozatgyártásig,de azok sem lettek sikertörténetek.
    Leclercröl olvstam tipusismertetőt,abban irták a kézzel tltés lehetőségét.Az orosz tipusokhoz hasonlóan jóval kisebb tűzgyorsasággal.Megvallom,a távol keletiekben nem vagyok olyan biztos.
    Jelenleg,és a közeli jövőben nem várható Kurszk 2.0.De még a goláni harckocsitemető ujrajátszása sem.A rendszerbe álló hk-at pont hogy a hibrid háború körülményeihez módositják.Ami nem jelenti azt,hogy ne kellene 100%ban alkalmasnak lenniük a hagyományos összfegyvernemi gépesitett harcra.Nagyon is alkalmasnak kell lenniük,csak még pluszban alkalmasnak kell lenniük a 4.generációs,illetve a 3. és 4.generációs hadviselési módszerek hibridjére is.
    Magánvélemény.Szerintem az FCS bukását az elszabadult költségek mellet még az is okozta,hogy túlságosan elszakadt a klasszikus,Kurszk 2.0 jellegű hadviseléstöl.A nagyléptékű légi-gépesitett hadviselés megvalósitásának vágya túl erős volt.
    Az erős túlzás,hogy az orosz tankokat lehet kézzel tölteni.Inkább csak be lehet(szó szerint)szevedni kézzel is a töltényűrbe a lőszert.A kettő nem ugyan az!
  • dudi
    Nem tudom miért lájkoltad ez nem képességet jelent hanem öngyilkosságot a modern harcmezőn...
    Mert valóban nem egy teljes értékű lehetőség,hanem vészhelyzeti kinlódás.Csakhogy ez a kinlódás is több mint a semmi.Jol képzett legénységgel 2lövés/perc a norma.Harchelyzetben szerintem jó lesz az 1nek is percenként.És Groznijban a fáma szerint több hk személyzet is rákényszerült erre a kinlódásra
  • Celebra
    Mert valóban nem egy teljes értékű lehetőség,hanem vészhelyzeti kinlódás.Csakhogy ez a kinlódás is több mint a semmi.Jol képzett legénységgel 2lövés/perc a norma.Harchelyzetben szerintem jó lesz az 1nek is percenként.És Groznijban a fáma szerint több hk személyzet is rákényszerült erre a kinlódásra
    Grozníjban volt olyan ank amiben ketten voltak 3 helyett nem is kevés....
    Ezen kívül Grozníj több mint 20 éve volt azóta még inkább csökkent ennek a jelentősége!
    Az a harckocsi aminek meghibásodik a digitális figyelő vagy célleküzdő képessége vagy valamilyen okból drasztikusan(ugye a 10 lövés/perc elméletiről visszaesett 1 lövés/perc elméletire amit gyakorlatilag a harcképtelen kategória)csökken a tűzgyorsasága annak nincs helye az első vonalban mert csak célpont amit ki fognak lőni.
    El kell ilyen esetben hagyni az első vonalat javításra nem pedig ottmaradni szerencsétlenkedve meghalni.
  • dudi
    Grozníjban volt olyan ank amiben ketten voltak 3 helyett nem is kevés....
    Ezen kívül Grozníj több mint 20 éve volt azóta még inkább csökkent ennek a jelentősége!
    Az a harckocsi aminek meghibásodik a digitális figyelő vagy célleküzdő képessége vagy valamilyen okból drasztikusan(ugye a 10 lövés/perc elméletiről visszaesett 1 lövés/perc elméletire amit gyakorlatilag a harcképtelen kategória)csökken a tűzgyorsasága annak nincs helye az első vonalban mert csak célpont amit ki fognak lőni.
    El kell ilyen esetben hagyni az első vonalat javításra nem pedig ottmaradni szerencsétlenkedve meghalni.
    Lehetőség szerint igen.Ennek ellenére az amerikaiakkal is előfordult Irakban,hogy a sérűlt harcjármű ha tudott,tovább haladt a harccsoporttal-vagy ha nem,felrobbantották.Mert nem voltak harcvonalak.Egy sérűlt,harcképtelen járműnek a visszavonulás öngyilkosság lett volna egymagában.
  • Celebra
    Lehetőség szerint igen.Ennek ellenére az amerikaiakkal is előfordult Irakban,hogy a sérűlt harcjármű ha tudott,tovább haladt a harccsoporttal-vagy ha nem,felrobbantották.Mert nem voltak harcvonalak.Egy sérűlt,harcképtelen járműnek a visszavonulás öngyilkosság lett volna egymagában.
    Nem kell egyedül menni.
  • Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
  • Cifu
    Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
    Az ilyen NLOS rendszereknél ki választja ki / jelöli meg a célt a lengyeleknél? A pct egység maga egy UAV-al? Vagy a lövész egységeknek is lesz követlen hozzáférése? Nem látok a képeken erzékelő tornyot, lehet ezeket LOS-ban is alkalmazni, ha - mondjuk erős zavarás miatt - a hálózat nem működik?
  • Cifu
    Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
    Fúú, ez érdekes. Ha jól megnézed ez nem 2, hanem 3 megoldás. Mert a 2 BMP koncepció között különbség van.
    A fentebbi képen a telepített kilövő a jármű tetejére, állványra van rakva. A másik esetében viszont a deszanttér egy felfelé kiforgatható "dobozzá" van alakítva, ami gondolom csak közvetlenül az indítás előtt nyílik ki a jármű síkjából.
    Ez egy brutál komoly megközelítés, mivel így csökken a jármű radarkeresztmetszete, és amennyiben úgy van megoldva, a jármű kezelői úgy tudnak hozzáférni a rendszerhez, hogy ki sem kell szállni a járműből. Ez így jelenthet tömítési problémákat, magyarán nehezebb lehet úszóképessé tenni a járművet, ugyanakkor sokkal nagyobb védelmet ad a legénységnek. Az álcázása is sokkal egyszerűbben megoldható.
  • endre
    Az ilyen NLOS rendszereknél ki választja ki / jelöli meg a célt a lengyeleknél?
    Nekem is ez volt az első kérdésem amikor ezt a tankvadászt megláttam.
    A Brimstone ugyanis egy lézer / mmW SAR irányítású fegyver.
    A hatótávolsága helikopterről vagy repülőről indítva több tucat km. Feltételezem földről indítva is bőven 10 km fölött van.
    Én ezen a járművön semmi olyan ezközt sem látok amivel saját maga vezethetné célba a rakétát (EO / IR torony esetleg radar)
    Nem látok rajta hálózatos hadvoseléshez szükséges datalink antenna árbócot sem.
    Nem értem hogy tervezik alkalmazni?o_O
  • Cifu
    Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
    Az elso megoldas nekem kicsit fura, mert igy az elorebb levo konternebol torteno inditasokkor allandoan megporkolne a jarmuvet a langcsova nem? :confused:

    Az #1 BMP nekem azert erdekes, mert igy tobb raketat tud magaval vinni (osszesen-de nem csoretoltve, ha a desszant teret ugy alakitanak ki) a jarmu es nem kell melle meg egy "loszerhordozo".
    A #2 BMP-nel viszont tobb van egyszerre "csoretoltve" ha jol szamolom(?). Ha ugyanannyi, en lehet, hogy a #1 mellett tennem le a voksom - univerzalisan alakithato desszantter mellett.
  • rudi
    Nekem is ez volt az első kérdésem amikor ezt a tankvadászt megláttam.
    A Brimstone ugyanis egy lézer / mmW SAR irányítású fegyver.
    A hatótávolsága helikopterről vagy repülőről indítva több tucat km. Feltételezem földről indítva is bőven 10 km fölött van.
    Én ezen a járművön semmi olyan ezközt sem látok amivel saját maga vezethetné célba a rakétát (EO / IR torony esetleg radar)
    Nem látok rajta hálózatos hadvoseléshez szükséges datalink antenna árbócot sem.
    Nem értem hogy tervezik alkalmazni?o_O
    Ezek még csak le sincsenek gyártva. Ezek csak digitális makettek. Semmiből nem telik egy teleszkópos érzékelő tornyot feltenni a járműre, ha direkt irányzásra lenne szükség, de elvileg tüzérségi felderítők, vagy JTAC katonák is megjelölhetik a célt a számukra. De ami még valószínűbb, általános vagy a tüzérség felderítő UAV-k megoldják a felderítést, és a célravezetést is, de akár a felderítő helikopterek is megoldhatják ezt.
    Ezek segítségével meg lehet növelni 1-1 harci heli képességeit. Ugyebár nem is biztos, hogy magával kell vinnie (vagy nem olyan sokat) a Brimstone-okat, elég neki gépágyú meg NIR is, de ha szükség van rá, akkor bármikor "hívhat" földi páncéltörő támogatást.
    Ezek gyakorlatilag weapon carrierek, amiket nem veszélyeztet a lezuhanás veszélye.
    A mostani megállapodás még csak annyiról szól, hogy az MBDA a rakéta know-how-ját átadja a PGZ-nek azért, hogy megfelelő járművet gyártson alá.
    A PGZ a felelős ezen járművek mobilitásáért, páncélzatáért, elektronikájáért, és a C4ISR rendszerbe illesztéséért. Ráadásul a MESKO SA fogja gyártani a rakétákat. Az MBDA meg max. licencedíjat kap, esetleg alkatrészt beszállít, meg pénzért supportot nyújthat a csomaghoz.
  • endre
    Az ilyen NLOS rendszereknél ki választja ki / jelöli meg a célt a lengyeleknél? A pct egység maga egy UAV-al? Vagy a lövész egységeknek is lesz követlen hozzáférése? Nem látok a képeken erzékelő tornyot, lehet ezeket LOS-ban is alkalmazni, ha - mondjuk erős zavarás miatt - a hálózat nem működik?
    Külső cél megjelölésésel dolgoznának, UAV vagy gyalogos/járművek felderítő. Elvben lehet LOS is használni.
  • pöcshuszár
    Semmiből nem telik egy teleszkópos érzékelő tornyot feltenni a járműre, ha direkt irányzásra lenne szükség, de elvileg tüzérségi felderítők, vagy JTAC katonák is megjelölhetik a célt a számukra. De ami még valószínűbb, általános vagy a tüzérség felderítő UAV-k megoldják a felderítést, és a célravezetést is, de akár a felderítő helikopterek is megoldhatják ezt.
    Még egyszer…
    A Brimstone egy kettős, lézer / mmW SAR, irányítású fegyver. Ez azért van így hogy esőben, hóban, füstben is célra lehessen vezetni.
    A célravezetés történhet lézerrel vagy egy igen-igen fejlett radarral amely képes a rakétának MCG-t iadni miközben megvilágítja a célt a rakétának.
    Az el tudom képzelni hogy raknak egy EO / IR tornyot a BTR-re, vagy kívülről jelölik meg lézerrel a célt, de azt nem hogy még egy radart is pakolnak a járműre vagy egy felderítő katona cipel magával egy meglehetősen méretes radart (ld.: Longbow az Apache tetején…).
    Az lehet hogy valami szofisztikált, radarral felszerelt UAV-t vagy helikoptert rendszeresítenek hozzá, de akkor miért nem az az eszköz hordozza a rakétákat is?

    Vagy akkor miért nem a jóval olcsóbb Hellfiret rakják rá? Annak van tisztán lézeres változata...
  • rudi
    Még egyszer…
    A Brimstone egy kettős, lézer / mmW SAR, irányítású fegyver. Ez azért van így hogy esőben, hóban, füstben is célra lehessen vezetni.
    A célravezetés történhet lézerrel vagy egy igen-igen fejlett radarral amely képes a rakétának MCG-t iadni miközben megvilágítja a célt a rakétának.
    Az el tudom képzelni hogy raknak egy EO / IR tornyot a BTR-re, vagy kívülről jelölik meg lézerrel a célt, de azt nem hogy még egy radart is pakolnak a járműre vagy egy felderítő katona cipel magával egy meglehetősen méretes radart (ld.: Longbow az Apache tetején…).
    Az lehet hogy valami szofisztikált, radarral felszerelt UAV-t vagy helikoptert rendszeresítenek hozzá, de akkor miért nem az az eszköz hordozza a rakétákat is?

    Vagy akkor miért nem a jóval olcsóbb Hellfiret rakják rá? Annak van tisztán lézeres változata...
    A célmegjelöléshez nem szükségszerű neki radar. A saját radarját a végfázisban használja, a nagy pontosságú találathoz:
  • pöcshuszár
    A saját radarját a végfázisban használja,
    Végfázisban...ami nem több mint 1-2 km. Odáig valahogy el kell juttatni.
    Amikor vizuálisan nem látszik a cél (felhőn keresztül, füst, köd) akkor a célokat az indító repülőgép / helikopter fedélzeti radarjával jelölik ki. A Brimstone hatótávolsága akár 40 km is lehet, úgyhogy elég sokat kell repülnie ahhoz mire bekapcsolhatja a végfázis radarját.
    Ha pedig látszik a cél (vagyis nincs távolabb 10-12 km-nél) akkor lézerrel jelölik meg azt, és a radar itt is csak végfázisban kapcsol be.

    Visszatérve a földi indításhoz:
    Az Angolok már kacérkodtak a földi indítású Brimstonnal. Ez lett volna a LANCER-TRACER radarral és 40 mm-es gépágyúval
    így nézett volna ki…
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]

    Az Angolok villámgyorsan elvetették az ötletet.
  • rudi
    Végfázisban...ami nem több mint 1-2 km. Odáig valahogy el kell juttatni.
    Amikor vizuálisan nem látszik a cél (felhőn keresztül, füst, köd) akkor a célokat az indító repülőgép / helikopter fedélzeti radarjával jelölik ki. A Brimstone hatótávolsága akár 40 km is lehet, úgyhogy elég sokat kell repülnie ahhoz mire bekapcsolhatja a végfázis radarját.
    Ha pedig látszik a cél (vagyis nincs távolabb 10-12 km-nél) akkor lézerrel jelölik meg azt, és a radar itt is csak végfázisban kapcsol be.

    Visszatérve a földi indításhoz:
    Az Angolok már kacérkodtak a földi indítású Brimstonnal. Ez lett volna a LANCER-TRACER radarral és 40 mm-es gépágyúval
    így nézett volna ki…
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]

    Az Angolok villámgyorsan elvetették az ötletet.
    A képekből nekem úgy tűnik, hogy ez nem mostanában volt.
    Azóta meg fejlődött annyit az UAV-k felhasználása, hogy úgy néz ki, hogy a lengyelek látnak benne fejlesztési potenciált.
    Különben én mintha olyat is olvastam volna, hogy hagyományos inerciális vezérlés is van benne, tehát koordinátára kilövöd a célt, majd a célpont közelében kap egy megvilágítást a gyalogság részéről.
    Közben megtaláltam:
    Brimstone’s seeker incorporates a terrain avoidance capability, allowing it to cruise at a fixed height above ground.
    A digital autopilot provides mid-course guidance and uses a high-accuracy digital inertial measurement system for high-precision navigation to locate targets at long range and in off-boresight operations.
    The highly advanced guidance system on the launcher’s fire control unit and missile uses the target coordinates, course, speed, distance to target, missile trajectory data and data from other sensors to direct the controls and produce the optimum flight path to the target.
    Forrás
  • pöcshuszár
    van benne, tehát koordinátára kilövöd a célt, majd a célpont közelében kap egy megvilágítást a gyalogság részéről.
    OK de akkor mire fogják használni a radart?
    Ezt egy sima Hellfire-el is meg tidnák csinálni...
  • rudi
    OK de akkor mire fogják használni a radart?
    Ezt egy sima Hellfire-el is meg tidnák csinálni...
    Ahogy én kivettem a leírásokból, párhuzamosan használja a rakéta az összes rendszerét. És az elektronika a különböző minták alapján rakja össze a cél adatait. Magyarul sokkal nehezebb becsapni a rakétát pl. egy füstgránáttal (ami már minden páncélozott célon manapság nagyjából alap)
    Hogy miért nem Hellfire? Hellfire nem olyan sokoldalú, mint a Brimstone, és én nem tudok 8km-nél nagyobb hatótávolságú Hellfireről. A Brimstone meg onnan indul. Ráadásul ahogy árakat találtam, a Brimstone nem annyival drágább, mint amennyivel többet tud.
    Ezen a linken van egy elég részletes kivesézése a Brimstone-nak. Érdekesek a különböző verziók belőle.
    Pl. szerintem amikor (2003-2004?) dobták a Lancer programot, akkor még csak a Brimstone 1 radarvezérelt verziója létezett, azt tesztelték. És szerintem pont ez a kudarc ösztönözte a SAL fejlesztéseket. (Ez csak kombináció részemről!)
    Hja és már - a link szerint - folynak a Brimstone 3 fejlesztései. Lehet, hogy már azok kerülnének a PGZ járművére.
    A 20-40km-es hatótávolság már az a kategória, amikor egy ilyen járgányt érdemes a hagyományos tüzérséggel egy lapon említeni, csak annál sokkal hatékonyabb, különösen mozgó és páncélos célok ellen.
    Ez meg már külön sci-fi:
    In addition to the semi-autonomous ability to decide its own targets, the Brimstone has the capacity to determine where on a target to best impact causing the most damage or resulting in elimination of the target. The missile's advanced sensor package includes its extremely high frequency millimetric wave radar, which allows the weapon to image the target and hence choose a target location. With as many as twenty-four missiles in the air, the missile's targeting system also required an algorithm to ensure that missiles hit their targets in a staggered order, rather than all simultaneously.
    Brimstone can be fired in a number of attack profiles; direct or indirect against single targets, a column of targets or against an array of targets. The latter utilises a salvo attack capability for multiple kills per engagement. Once launched, the platform is free to manoeuvre away from the target area or engage another target array.
  • Cifu
    Külső cél megjelölésésel dolgoznának, UAV vagy gyalogos/járművek felderítő. Elvben lehet LOS is használni.
    A külső célmegjelölés oké, de tudsz esetleg valamit a konkrét elképzelésről? Terveznek a lövész rajokba esetleg IT-szakit, mint a USMC? Az UAV-ok a pct egység szervezetében lennének, vagy feljebb? Esetleg dedikáltan a felderítőknél?

    A LOS-képességet meg nem tudom... Nem sok idő egy EO tornyot felrakni egy CGI képre, nem hiszem, hogy azért hiányzik, mert a grafikusnak túlórát kellett volna fizetniük.

    Nem kötözködni akarok, csak azért kérdezem, mert az ő példájuk iránymutató lehet az MH számára is.

Ugrás a fórum topichoz