|

H145M átadó ünnepség Szolnokon

2019. december 13-án délelőtt kis ünnepség keretében, hivatalosan is átadták a Magyar Honvédségnek az eddig megérkezett négy Airbus H145M helikoptert. Az eseményre a MH 86. Szolnok Helikopterbázison került sor.

A gépek átadásán részt vett Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára, Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és Kilián Nándor dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának légierő haderőnem szemlélője, valamint az új gépeket üzemeltető állomány is. Az Airbus részéről Jens Siebrecht, a vállalat közép- és kelet-európai területekért felelős alelnöke és Axel Humpert, az Airbus H145 program vezetője vett részt az ünnepségen.

A Honvédségtől kapott tájékoztató háttéranyag szerint:

A 20 db H145M helikopter beszerzése részét képezi a “Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési program”-nak.

A beszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként 2018.06.29-én a német Airbus Helicopters vállalattal aláírt szerződés főbb elemei:

  • 20 db H145M helikopter szállítása (2019. november és 2021. júliusa között)
  • kezdeti alkatrészcsomagok
  • földi kiszolgáló elemek
  • 5 évre szóló logisztikai támogatás a magas szintű üzemképesség érdekében
  • technikai utasítások, dokumentációk
  • kiképzés, a hajózó és műszaki szakemberek típus-átképzése

A szerződés aláírását követően több (legalább negyedévente egy) előkészítő tárgyalás zajlott, amelynek során a gyár képviselői előadások, demonstrációk, technikai bemutatók szervezésével segítették az egyes rendszerek működésének megértését, ezáltal a döntések meghozatalát. A gyártó a tárgyalások és egyeztetések során végig nyíltan és konstruktívan segítették azt, hogy a szállítás időben és megfelelő minőségben történjen meg. Javaslataikkal igyekeztek a vevő érdekeit támogatni.

A helikopterek alapvetően egységes kialakításúak, de a hadműveleti követelményeknek megfelelően beszerzett felszerelések alapján 10 db könnyű szállító (LUH), 5 db kutató-mentő (SAR), 5 db tűztámogató (MP: Multi Purpose) feladatot lehet elkülöníteni.

A hadműveleti követelmények által meghatározott feladatrendszer főbb képességelemei a személyszállítás, CASEVAS/MEDEVAC, kutató-mentő, tűztámogató, felderítő (C4ISR) és határőrizeti feladatok végrehajtása, éjjel és nappal.

A HForce elnevezésű fegyverzeti képességből a H145M típushoz jelenleg elérhető legmagasabb szint került megrendelésre, amely megfelel a 21. század követelményeinek mind hatékonyság, mind pedig pontosság tekintetében.

A beszerzést követően a Magyar Honvédség hatékonyabban lesz képes végrehajtani a magyar lakosság élet- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikus infrastruktúra elemek védelmét, a nem katonai szereplőkkel történő együttműködést, a katasztrófavédelmi feladatokban történő részvételt. Magas szinten lehetővé válik az országvédelmi-, valamint a szövetségesi (NATO, EU) kötelezettségekből fakadó szerteágazó feladatok végrehajtása is.

Az első két gép (01 és 02) 2019 november 18-án érkezett meg a szolnoki bázisra.
A 03 és 04 oldalszámú gépek 2019 december 11-én követték őket.
02-es és 04-es számú gép egymás mellett. A gépek jelenlegi felszereltségében apró különbségeket lehet felfedezni.
A felújított hangárban kényelmesen elfért egymás mellett a négy új helikopter és legalább ennyinek maradt még hely a csarnokban. (Lajstromok balról jobbra: 03, 01, 02, 04)
A felújított hangár előtt statikus kiállítást állítottak össze a szolnoki bázison jelenleg használt típusokból. (Lajstromok balról jobbra: 338, 25, 102, 22, 705)

Fórum hozzászólások

  • Ez csak egy EC135, de valószínűleg a H145M-be sem fér be minden, ami a Mi-8/17-ben benne van.

    [​IMG]



    [​IMG]

    [​IMG]


    Törött lábú sérültet hegyről lehozni jó a H145M. Lezuhant kisgép roncsai közül kiszedni a sérült pilótát már lehet hogy nincs meg minden eszköze.
    De ha minden igaz, ezért lesz H145M-H225M párban a SAR készültség, mert abba több minden befér, ami kellhet. Persze még azt se tudjuk, hogy a magyar H145M SAR változatának milyen a belső felszereltsége...
  • Terminator
    Ez csak egy EC135, de valószínűleg a H145M-be sem fér be minden, ami a Mi-8/17-ben benne van.
    Kérdés, hogy van-e egyáltalán annyi mindenre szükség egy SAR helikopteren, mint amennyit megpróbálnak beleszuszakolni? Ez főleg azon múlik, hogy hogyan definiálják a SAR funkcióit idehaza törvényileg.
    Gyanítom, hogy ez az új gépekkel változni is fog!
  • pöcshuszár
    Kérdés, hogy van-e egyáltalán annyi mindenre szükség egy SAR helikopteren, mint amennyit megpróbálnak beleszuszakolni? Ez főleg azon múlik, hogy hogyan definiálják a SAR funkcióit idehaza törvényileg.
    Gyanítom, hogy ez az új gépekkel változni is fog!
    Inkább legyen a gépben 1 csavarhúzó amit 2 évente 1x használunk mint ne legyen de amikor kell akkor vakaródzunk, hogy most mi legyen. A minyó előnye a képen látszik, elfér benne sok olyan dolog is ami ritkán kellhet és még marad is benne hely a sebesültnek.
  • megazez
    Inkább legyen a gépben 1 csavarhúzó amit 2 évente 1x használunk mint ne legyen de amikor kell akkor vakaródzunk, hogy most mi legyen. A minyó előnye a képen látszik, elfér benne sok olyan dolog is ami ritkán kellhet és még marad is benne hely a sebesültnek.
    Nem értetted meg mit akartam mondani.
    Pl. biztosan mindig magával kell vinnie a vízből mentős felszerelését a SAR helikopternek.
    Biztosan merev hordágyat kell magával vinnie?
    Biztosan minden orvosi felszerelésre szükség van, mint ami belekerül? Mert ugye minden ilyen lezuhanós esethez megy a rendes mentő heli is!
    Ugyebár a motoros mentőorvos is létezik, meg van ugye a rendes ROKO is. Mindkettő életet ment, csak ugye más más szerepkörben.
    Nagyon fontos, hogy nem vagyok tisztában azzal, hogy mi minden van egy jelenlegi SAR helikopteren, de hogy PR kipakolós képek alapján hasonlítgassunk össze 2 gépet alkalmasság szempontjából az szerintem vicces.
  • pöcshuszár
    Nem értetted meg mit akartam mondani.
    Pl. biztosan mindig magával kell vinnie a vízből mentős felszerelését a SAR helikopternek.
    Biztosan merev hordágyat kell magával vinnie?
    Biztosan minden orvosi felszerelésre szükség van, mint ami belekerül? Mert ugye minden ilyen lezuhanós esethez megy a rendes mentő heli is!
    Ugyebár a motoros mentőorvos is létezik, meg van ugye a rendes ROKO is. Mindkettő életet ment, csak ugye más más szerepkörben.
    Nagyon fontos, hogy nem vagyok tisztában azzal, hogy mi minden van egy jelenlegi SAR helikopteren, de hogy PR kipakolós képek alapján hasonlítgassunk össze 2 gépet alkalmasság szempontjából az szerintem vicces.
    Itt érdemes olvasgatni a témában (van a blogon több bejegyzés is erről. Sokszor voltak már linkelve):
    https://airbase.blog.hu/2014/06/23/hetkoznapok_szolnok_papa_2014_junius

    Minden ország máshogy csinálja. Ha jól emlékszem, a horvátoknál még a sima autóbalesetekhez is a hadsereg helikoptere megy, máshol meg vannak hegyi mentők, "vízimentők", civil kutató-mentő szolgálat, vagy katonai kutató-mentők dedikált típussal (pl. csehek és lengyelek) és persze harci/katonai kutató-mentők.

    Igen, valószínűleg lesz változás a magyar rendszerben is az új típusok bevezetésével.

    Annak kellene utánanézni, hogy a németek hogy és mire használják a most átvett H145 SAR gépeiket. Mert lehet hogy azt másoljuk. Illetve mire használták korábban az UH-1-eseket.
  • Terminator
    Itt érdemes olvasgatni a témában (van a blogon több bejegyzés is erről. Sokszor voltak már linkelve):
    https://airbase.blog.hu/2014/06/23/hetkoznapok_szolnok_papa_2014_junius

    Minden ország máshogy csinálja. Ha jól emlékszem, a horvátoknál még a sima autóbalesetekhez is a hadsereg helikoptere megy, máshol meg vannak hegyi mentők, "vízimentők", civil kutató-mentő szolgálat, vagy katonai kutató-mentők dedikált típussal (pl. csehek és lengyelek) és persze harci/katonai kutató-mentők.

    Igen, valószínűleg lesz változás a magyar rendszerben is az új típusok bevezetésével.

    Annak kellene utánanézni, hogy a németek hogy és mire használják a most átvett H145 SAR gépeiket. Mert lehet hogy azt másoljuk. Illetve mire használták korábban az UH-1-eseket.
    Lehetséges, úgyhogy visszavonom a kritikámat.
  • tindalos
    Lehetséges, úgyhogy visszavonom a kritikámat.
    Szerintem te jobban látod, hogy mi a helyzet valójában. Mi csak PR-marketing cikkek alapján látjuk ezt a világot is...
  • pöcshuszár
    Nem értetted meg mit akartam mondani.
    Pl. biztosan mindig magával kell vinnie a vízből mentős felszerelését a SAR helikopternek.
    Biztosan merev hordágyat kell magával vinnie?
    Biztosan minden orvosi felszerelésre szükség van, mint ami belekerül? Mert ugye minden ilyen lezuhanós esethez megy a rendes mentő heli is!
    Ugyebár a motoros mentőorvos is létezik, meg van ugye a rendes ROKO is. Mindkettő életet ment, csak ugye más más szerepkörben.
    Nagyon fontos, hogy nem vagyok tisztában azzal, hogy mi minden van egy jelenlegi SAR helikopteren, de hogy PR kipakolós képek alapján hasonlítgassunk össze 2 gépet alkalmasság szempontjából az szerintem vicces.
    Az olaszoknál volt néhány éve egy nagyobb típusról kisebbre váltás SAR feladatkörben, HH3 Pelican-ról (~Seaking) váltottak HH139-re (~AW139). Ott is panaszkodtak, hogy nem fér el minden, ami a régi gépben elfért. Volt erről egy írás is, de most nem akarja megtalálni a kereső. Kíváncsi lennék rá, hogy azóta mi a helyzet velük.
  • Én elsősorban abban látom a legnagyobb problémát a kisebb gépekben, hogy a 3-4fős személyzet nagyon kevés egy tömeges káresemény helyszínén Triage( sérültek osztályozása) ellátására és a sérültek ellátására a Mi-17 en 6 fő volt a személyzet ebből 4-5 fő tudott volna beavatkozni. A H-145 3-4 fős személyzet lesz ahol 2-3 fő lesz az ellátó. És persze a kisebb gépben kevesebb felszerelés és sokkal kevesebb üzemanyag fér amivel csökken a kutatásra fordítható idő is ( a Mi-17 póttankozható ).
  • Luthero
    Én elsősorban abban látom a legnagyobb problémát a kisebb gépekben, hogy a 3-4fős személyzet nagyon kevés egy tömeges káresemény helyszínén Triage( sérültek osztályozása) ellátására és a sérültek ellátására a Mi-17 en 6 fő volt a személyzet ebből 4-5 fő tudott volna beavatkozni. A H-145 3-4 fős személyzet lesz ahol 2-3 fő lesz az ellátó. És persze a kisebb gépben kevesebb felszerelés és sokkal kevesebb üzemanyag fér amivel csökken a kutatásra fordítható idő is ( a Mi-17 póttankozható ).
    :eek:o_O
    Több dolog is van. Hol is kezdjem?
    - a kutató-mentő szolgálat nem arra van most sem mint amire te elképzeled.
    Minden riasztás esetén riasztják a mentőszolgálat helikoptereit is. Sőt legtöbbször ők hamarabb kiérnek, mint a katonai gépek. Mivel sokkal kisebb terület tartozik 1-1 mentőhelikopter alá, mint az alá a 2 kutató-mentő gép alá. Ugye van egy Tatán, meg egy Szolnokon.
    Alapvetően hasonló a feladatuk, mint a barlangi mentőknek, csak más területen.
    A kutató-mentők elsősorban a technikai mentést végzik olyankor, amikor a sima mentőorvosok nem férnek a sérülthöz.
    Ha nagyobb katasztrófa történik nehezen megközelíthető részen, akkor sem fognak a kutató-mentők egyedül dolgozni, hanem akkor nem a sérülteket hozzák ki, hanem az orvosi személyzetet juttatják be.
    - A Minyón a 6 fős személyzetből 3 fő csak a helikopter miatt van ott. Nekik semmilyen orvosi képzettségük nincs, pláne nem tudnak triázst intézni.
    A fennmaradt 3-ból 2 technikai mentő, csak 1 fő eü személyzet van a gépen.
    - hogy mennyi a kutatási idő, az relatív.
    A német SAR gépeken olyan berendezések vannak, amelyek drasztikusan lerövidíthetik a kutatást. Rádiós iránymérők, mobiltelefon helymeghatározó, EO torony, és a gépek mindegyike éjjellátó kompatibilis. Ha jól tudom jelenleg ez utóbbi a magyar minyók közül csak az egyikről elmondható. EO torony meg nincs rajta.
  • pöcshuszár
    :eek:o_O
    Több dolog is van. Hol is kezdjem?
    - a kutató-mentő szolgálat nem arra van most sem mint amire te elképzeled.
    Minden riasztás esetén riasztják a mentőszolgálat helikoptereit is. Sőt legtöbbször ők hamarabb kiérnek, mint a katonai gépek. Mivel sokkal kisebb terület tartozik 1-1 mentőhelikopter alá, mint az alá a 2 kutató-mentő gép alá. Ugye van egy Tatán, meg egy Szolnokon.
    Alapvetően hasonló a feladatuk, mint a barlangi mentőknek, csak más területen.
    A kutató-mentők elsősorban a technikai mentést végzik olyankor, amikor a sima mentőorvosok nem férnek a sérülthöz.
    Ha nagyobb katasztrófa történik nehezen megközelíthető részen, akkor sem fognak a kutató-mentők egyedül dolgozni, hanem akkor nem a sérülteket hozzák ki, hanem az orvosi személyzetet juttatják be.
    - A Minyón a 6 fős személyzetből 3 fő csak a helikopter miatt van ott. Nekik semmilyen orvosi képzettségük nincs, pláne nem tudnak triázst intézni.
    A fennmaradt 3-ból 2 technikai mentő, csak 1 fő eü személyzet van a gépen.
    - hogy mennyi a kutatási idő, az relatív.
    A német SAR gépeken olyan berendezések vannak, amelyek drasztikusan lerövidíthetik a kutatást. Rádiós iránymérők, mobiltelefon helymeghatározó, EO torony, és a gépek mindegyike éjjellátó kompatibilis. Ha jól tudom jelenleg ez utóbbi a magyar minyók közül csak az egyikről elmondható. EO torony meg nincs rajta.
    Pápa, nem Tata.
  • pöcshuszár
    :eek:o_O
    Több dolog is van. Hol is kezdjem?
    - a kutató-mentő szolgálat nem arra van most sem mint amire te elképzeled.
    Minden riasztás esetén riasztják a mentőszolgálat helikoptereit is. Sőt legtöbbször ők hamarabb kiérnek, mint a katonai gépek. Mivel sokkal kisebb terület tartozik 1-1 mentőhelikopter alá, mint az alá a 2 kutató-mentő gép alá. Ugye van egy Tatán, meg egy Szolnokon.
    Alapvetően hasonló a feladatuk, mint a barlangi mentőknek, csak más területen.
    A kutató-mentők elsősorban a technikai mentést végzik olyankor, amikor a sima mentőorvosok nem férnek a sérülthöz.
    Ha nagyobb katasztrófa történik nehezen megközelíthető részen, akkor sem fognak a kutató-mentők egyedül dolgozni, hanem akkor nem a sérülteket hozzák ki, hanem az orvosi személyzetet juttatják be.
    - A Minyón a 6 fős személyzetből 3 fő csak a helikopter miatt van ott. Nekik semmilyen orvosi képzettségük nincs, pláne nem tudnak triázst intézni.
    A fennmaradt 3-ból 2 technikai mentő, csak 1 fő eü személyzet van a gépen.
    - hogy mennyi a kutatási idő, az relatív.
    A német SAR gépeken olyan berendezések vannak, amelyek drasztikusan lerövidíthetik a kutatást. Rádiós iránymérők, mobiltelefon helymeghatározó, EO torony, és a gépek mindegyike éjjellátó kompatibilis. Ha jól tudom jelenleg ez utóbbi a magyar minyók közül csak az egyikről elmondható. EO torony meg nincs rajta.
    Szerintem van pár dolog amit rosszul tudsz. Pápán és Szolnokon van kutató mentőszolgálat. A mostani felállásba Mi -17 fedélzetén 1 felcser 2 eje-s van és a 3 fős gép személyzet ( azért a fed.technikust is belehet vonni az ellátásban és persze a két eje-st is). Ha egy tömeges helyszínen sajnos csak a triage van idő és lehetőség nem nagyon fognak komolyabb ellátást csinálni, csak tömeges elszállítás ha van rá kapacitás.Sajnos most a gépek fedélzeté nincs mentő tiszt de valószínűleg nem sokára lesznek. Az jó dolog ha Civil mentő helikoptereket is belehet már rendesen vetni, de szerintem sötétedés után nem, vagy rossz látási viszonyok között nem nagyon fognak feladatott kapni (pedig nagyon ügyesek a pilótáik). Egy balesetnél a kutatást a honvédségi gép fog végezni szerintem, amihez ismeretlen terepen sok üzemanyag kell. Gondolj bele ha a bükkben ( földön nehezen megközelíthető helyen) éjszaka lezuhan egy utasszállító 180 utassal, oda riasztást kap a Szolnoki kut.mentő és a miskolci polgári mentés esetleg a debreceni is. Csak a csörlővel felszerelt honvédségi gép tudja a helyszínt megközelíteni (kötélen)1 felcser +2 eje-s és mondjuk van 20 fő T1 ( sajnos őket nem lehet megmenteni) 40 fő T2 -es (őket meglehet menteni), 20 fő T3 (el vannak , nem annyira sürgős) -as 100 fő T0 halott . Ebben a helyzetben a 3 fő aki megtudja közelíteni a helyszínt sajnos a polgáriak nem. Szerintem ilyen helyzetek kezelésére egy közepes szállítóhelikopter kell nagy üza. készlettel és legalább 1fő mentő tiszt 1 fő felcser és 2 fő eje-s= 4 fő.
  • Bocsánat, hogy bele vau-vauzom, a kutatómentő részhez nem igazán értek, de a mentésben és a műszaki mentésben is van tapasztalatom (hála az éveknek a sárga és piros autókon). A dolgok jogi hátterét nem ismerem, de ha a fedélzeten lévőknek nincs legalább szakápoló végzettsége és orvos által adott kompetencia, akkor ők jogilag nem igazán csinálhatnak beavatkozást a betegen / sérültön, no meg minden rosszindulat nélkül... ha ők nem dolgoznak a sürgősségi ellátásban, akkor bizony kevesek, mert az mt. vagy mo. nem igazán fogja delegálni minden pillanatban, ha 3 fővel vannak, akkor is a még menthető legsúlyosabb sérültet fogják kezdeni ellátni, súlyos sérült ellátása pedig LEGALÁBB 2 fő, megfelelő mentéstechnikai eszközökkel. Ha hárman 3 felé rohannak, az baj és szerintem most sincs annyi felszerelés. Felszerelés: Kiraktak 1 PR képet, hogy lássák mennyi minden van, a gép felét az üzemanyagtartály teszi ki, ami jelentős súlytöbblet is (nyilván + hatótávot ad), a Mi-17 egy hatalmas gép nem lehet olyan könnyen röpködni meg leszállni vele. Az eü felszerelés: Mivel ALS szintű felszerelés bőven elfér majd a kis gépben, ahogy a műszaki mentőfelszerelés és a búvár, alpin cuccok is. és ez mellett 1 hordágy is befér, 1 ilyen csapat pedig 1 embert tud ellátni. De ők nem a kórházba szállításra vannak... keresésre és ha a társszervek nem férnek hozzá, vagy túl lassan, akkor ők kimentik és átadják. A Légimentők nem repülnek éjszaka és nem is fognak max szekunder transzportokat tudnának, de az meg hatalmas nagy pénzkidobás és felesleges is. A példa pedig rossz: Ha 1 légi esemény történik , akkor nem a kutató mentő fog beereszkedni az égő, robbanásveszélyes területre "hero"nak vagy ha igen, akkor azzal jelentősen veszélyezteti a mentést. 0. lépés a biztonságos helyszín , azt pedig a OKF fogja kimondani, hogy mikor LÉPHET BE bárki a kárhelyre. Egy ilyen eseménynél pedig elhiheted, hogy minden eü. végzettségű személyi mozgósítva lesz a környékről. Lesz elég felszerelés és ember is. ráadásul engem erősen érdekelne, hogy a menthető .,. a T1-et pedig menteni kell, ha nem akkor nem T1, hanem T0 kell legyen a besorolása.. másik kérdés, hogy melyik kórháznak lenne ekkora kapacitása?!...
  • pela3
    A dolgok jogi hátterét nem ismerem, de ha a fedélzeten lévőknek nincs legalább szakápoló végzettsége és orvos által adott kompetencia, akkor ők jogilag nem igazán csinálhatnak beavatkozást a betegen
    Csatlakozva ehhez...
    A polgári kutató - mentő szolgálat elsôdleges feladata az eltünt polgári légijármű felkutatása. Ha a levegőben lévô légijármű kapcsolata megszakad a Bud. Infoval, akkor azok eltendelik az eltünt gèp felkutatását.
    Ez a látszat ellenére nem egyszerű dolog...néhány évvel ezelôtt egy Román repülős barátunkat egy évig nem sikerült megtalálni Erdélyben, de Mo.on is volt hogy egy napig nem találták az eltünt repülőt.

    Ha a kutatás sikeres volt akkor jöhet a mentés, de ez semmiképp nem egy tòmegkatasztrófa szintű helyzet kezelését jelenti, hanem legfeljebb elsősegély szintû ellátást.

    A polgári kutató mentő szolgálttal párhuzamosan léteznek hasonló katonai szolgálatok is mint pl. CASEVAC (dustoff), CSAR amik sérült katonák illetve gépszemélyzetek mentésére specializálódtak akár az ellenséges vonalak mögül is.
    Ezekre v.színű más szabályok vonatkoznak és teljesen mások az elvárások is velük szemben
    Az.hogy nálunk mindkét fajta szolgálatot a katonák látják el nem biztos hogy szerencsés és sajnos eredményezhet a mostanihoz hasonló eseteket...
  • Luthero
    Szerintem van pár dolog amit rosszul tudsz. Pápán és Szolnokon van kutató mentőszolgálat.
    Ezen asszem már túl vagyunk. Tatát azért kevertem ide, mert közvetlenül előtte olvastam a tatai laktanya felújításról.
    Luthero
    Az jó dolog ha Civil mentő helikoptereket is belehet már rendesen vetni, de szerintem sötétedés után nem, vagy rossz látási viszonyok között nem nagyon fognak feladatott kapni (pedig nagyon ügyesek a pilótáik).
    A civil mentőhelik tavaly lettek éjszakai repülésre is alkalmas típusokra cserélve. De még egyszer mondom, hogy tudtommal a Minyók sem alkalmasak korlátlanul éjszakai mentésre.
    Biztos vagyok benne, hogy komolyabb katasztrófa esetén ha ki is rendelnek kutató mentőt, akkor is ő csak segédkezni megy a civil mentősöknek, tűzoltóknak.
    Ha pedig tényleg kutatni kell, és kell a keresési zónában a repülési idő, akkor egyszerűen egy szükség leszállót létesítenek, mint a Bakonyi éleslövészeteken a Mi-24-esekkel, és onnan üzemelve repülik le a küldetéseket. Ilyenkor persze megy utánuk minimális földi személyzet, és üzemanyaggal a terepjáró tartálykocsi.
  • A tűzoltók egyértelműen földi úton fogják megközelíteni , mivel arra a területre nem fog tudni leszállni a gép, max a közelben, ha eltudja őket vinni. A tűzoltónak a tüzet el kell oltani és az egyéb veszélyforrásokat meg kell szüntetni, ez a 0. lépés. A tűzoltó (vagy spec. mentőszolgálat) fogja kivágni az ösvényt, ők viszik a sérülteket a sebesült gyűjtőhelyre, minden műszaki dolgot ők fognak megcsinálni, az eü. végzettséggel rendelkező tűzoltókat delegálni lehet az elsősegélynyújtó helyekre, ahogy a rendőröket is. OMSZ, Vörös kereszt, Málta .. egyéb alternatív mentőszolgálatok és betegszállítók egyaránt bevonhatóak a mentésbe (itt a betegszállítóknál a szállítási kapacitás az , mert ők ellátni... hát..).

    Ha már a lezuhant repülőgép a példa:
    - Kutatás,
    - Ha megvan, akkor riasztás cím pontosítással,
    - Tűzoltók biztosítják a helyszínt, felmérik a terepet, közben OMSZ: a kárhelyparancsnok kijelöli a sebesült gyűjtőhelyet.. stb. , a mentésirányítás leriasztja a közeli egységeket , tömeges baleseti egységeket, értesíti a kórházakat,
    - A tűzoltók kihozzák / kísérik akit tudnak. A triageban megkezdődik az ellátás (akit van értelme) és abban a sorrendben fogják a fogadó kórházakba szállítani a sérülteket, ahogy azok kérik. Pl van olyan, hogy egyszerre "csak" 5 sérültet tud fogadni a kórház és ezért jelzik, hogy egyenlőre 5-t tudnak fogadni, aztán kb 2 óra múlva jöhet 7 könnyebb.

    Ez egy eléggé bonyolult helyzet , de hatalmas erőket lehet rámozdítani, a hétköznapi ellátástól pedig TELJESEN eltér.

    Pl.: OMSZ protokol alapján a tömeges helyszínre érkező első mentőegység vezetője (ápoló/mentőtiszt/mentőorvos) ellátást NEM VÉGEZHET, a helyszínt kell felmérnie, visszajelzést adnia és folyamatosan dokumentálnia kell.
    -
  • pöcshuszár
    A civil mentőhelik tavaly lettek éjszakai repülésre is alkalmas típusokra cserélve.
    Ez fontos lépés ahhoz, ha éjszaka is akarunk mentő-készültséget adni, DE sajnos csak az egyszerűbb és kisebb lépés. A tényleges éjszakai készültséghez drasztikusan meg kellene növelni a pilóta-állományt, hiszen aki pl. 07-19-ig (?) szolgálatban van és repül, azt éjszakára le kellene váltani egy vakrepülő-kiképzettségű pilótával, és persze kell mellé váltásban üzemeltető műszaki állomány is! Egy ilyen pilóta kiképzése meg "kissé" tovább tart mint megvenni az erre alkalmas helikoptert, és ha manapság valamiben hiány van nálunk, az a BÁRMIRE is profi módon kiképzett és gyakorlott pilóta és műszaki személyzet.
  • emel
    Ez fontos lépés ahhoz, ha éjszaka is akarunk mentő-készültséget adni, DE sajnos csak az egyszerűbb és kisebb lépés. A tényleges éjszakai készültséghez drasztikusan meg kellene növelni a pilóta-állományt, hiszen aki pl. 07-19-ig (?) szolgálatban van és repül, azt éjszakára le kellene váltani egy vakrepülő-kiképzettségű pilótával, és persze kell mellé váltásban üzemeltető műszaki állomány is! Egy ilyen pilóta kiképzése meg "kissé" tovább tart mint megvenni az erre alkalmas helikoptert, és ha manapság valamiben hiány van nálunk, az a BÁRMIRE is profi módon kiképzett és gyakorlott pilóta és műszaki személyzet.
    Nekem az ütötte meg a szemem az indexes cikkben, hogy a mentős szerint nem képeznek csörlőre a mentőszolgálatnál, pedig ugye az "új" gépeken van csörlő.
  • Gaudi
    Nekem az ütötte meg a szemem az indexes cikkben, hogy a mentős szerint nem képeznek csörlőre a mentőszolgálatnál, pedig ugye az "új" gépeken van csörlő.
    A riasztási protokol nem ezt várja a mentőhelikoptertől, hanem a gyors betegszállítást. Ha valaki szakadékba esik (ami jelen határok mellett kisebb bravúr), ott először a tűzoltók meg katasztrófavédelem hozza szállítható helyzetbe. Ott meg ugye pont nem a pár perces beszállás a hosszadalmas.
  • Gaudi
    Nekem az ütötte meg a szemem az indexes cikkben, hogy a mentős szerint nem képeznek csörlőre a mentőszolgálatnál, pedig ugye az "új" gépeken van csörlő.
    2 külön szakma. Olyan lehetséges, hogy van pár olyan orvos, aki hajlandó megtanulni az alpintechnikákat, mint ahogy sikerült beindítani pár motorral a motoros mentő szolgálatot is, de ellenkező esetben kicsit meredekebb a dolog. Mármint, hogy egy képzett ejtőernyős, vagy alpinista elmenjen minimum 8 évre orvosi egyetemre. :rolleyes:
    Ez kb. olyan, hogy miért nincs tűzoltó a mentőautón, vagy fordítva.
    Hogy csörlőzni tudjanak az ország egész területén ahhoz - ahogy @emel is írta a másik felvetésnél - szükséges, hogy mind a jelenleg 7 bázison (amit lehet hogy tovább növelnek, átalakítanak) legyen megfelelő mennyiségű és kiképzettségű személyzet. Nem adnak szerintem elég pénzt ahhoz az mentő orvosoknak, mentő ápolóknak, hogy még akrobatázzanak is a kötélvégen! :cool:
    Arra ott vannak a katonai mentő-ejtőernyősök. Továbbá elhanyagolható azon esetek száma ahol csörlőzni kellene, ahhoz képest, hogy mennyi normál riasztása van a légimentőknek rendesen. Ezért nem fog a Légimentő Nonprofit Kft. (és neki az állam) még további drága kiképzéseket kifizetni, csak hogy csörlőzhessenek.
    Szerintem tök rendben van az, hogy a kutató-mentők katonák, a rendes légimentők meg civilek. Ez az erőforrások logikus felhasználása.
  • pöcshuszár
    2 külön szakma. Olyan lehetséges, hogy van pár olyan orvos, aki hajlandó megtanulni az alpintechnikákat, mint ahogy sikerült beindítani pár motorral a motoros mentő szolgálatot is, de ellenkező esetben kicsit meredekebb a dolog. Mármint, hogy egy képzett ejtőernyős, vagy alpinista elmenjen minimum 8 évre orvosi egyetemre. :rolleyes:
    Ez kb. olyan, hogy miért nincs tűzoltó a mentőautón, vagy fordítva.
    Hogy csörlőzni tudjanak az ország egész területén ahhoz - ahogy @emel is írta a másik felvetésnél - szükséges, hogy mind a jelenleg 7 bázison (amit lehet hogy tovább növelnek, átalakítanak) legyen megfelelő mennyiségű és kiképzettségű személyzet. Nem adnak szerintem elég pénzt ahhoz az mentő orvosoknak, mentő ápolóknak, hogy még akrobatázzanak is a kötélvégen! :cool:
    Arra ott vannak a katonai mentő-ejtőernyősök. Továbbá elhanyagolható azon esetek száma ahol csörlőzni kellene, ahhoz képest, hogy mennyi normál riasztása van a légimentőknek rendesen. Ezért nem fog a Légimentő Nonprofit Kft. (és neki az állam) még további drága kiképzéseket kifizetni, csak hogy csörlőzhessenek.
    Szerintem tök rendben van az, hogy a kutató-mentők katonák, a rendes légimentők meg civilek. Ez az erőforrások logikus felhasználása.
    És akkor még nem említettük, h -bár ezt nem tudom, hogy alá tartozik e- nem e esetleg "teheremelő" képzettség is kellene :) Orvos-targoncás-alpinista.

Ugrás a fórum topichoz