|

Bundesheer Leopardok gyakorlaton

© Bundesheer - Flickr.com

Az évek alatt itt-ott említve volt az oldalon / fórumon, de: az Osztrák Szövetségi Hadsereg számára 1997-ben 114 db Leopard 2A4 típusú harckocsit vásároltak az elfekvő holland készletekből. Ezen mennyiségből napjainkban elvileg 56 gép van aktív állományban.

Fórum hozzászólások

  • pöcshuszár
    Az emberes torony pont akkora hátrány a harckocsinál, mint az IFV esetén. Vagy talán még nagyobb is! Mivel egy tanknak sokkal erősebb (és nehezebb) páncélzat kell. Hatványozottan nehezebb tornyot eredményez ha akkora dimenziójú tornyot kell így páncélozni, amibe minimum 2 embernek el kell férnie és túl kell élnie..
    Pedig ez is egy elég jó koncepció:
    [​IMG]
    Ami tönkremehet,az tönkre is megy.És nincs ott ember,aki beavatkozhatna.Egy lövészszállitón ez nem akkora gond.Legfeljebb IFVböl visszaminősül APCnek.De egy tank müködésképtelen fegyverrendszerrel csak levélnehezék
  • Ezt már egyszer beraktam a Puma vitánál. Jól szemlélteti a távirányított torony előnyeit, amit már régen is tudtak, de a technika csak most lett olyan megbízható, hogy meg is valósítsák a gyakorlatban.

    [​IMG]
  • Negan
    Ami tönkremehet,az tönkre is megy.És nincs ott ember,aki beavatkozhatna.Egy lövészszállitón ez nem akkora gond.Legfeljebb IFVböl visszaminősül APCnek.De egy tank müködésképtelen fegyverrendszerrel csak levélnehezék
    Világos, csak felmerül a kérdés, hogy mégis, mit tudna megjavítani a személyzet abból, ami a toronyban amúgy elromolhat, harci körülmények között?
    És most nem a találattal megsérült techikára gondolok, hanem mondjuk, ha műszaki hibából működésképtelenné válik a löveg, vagy a töltő, vagy bármilyen, tornyon elhelyezkedő berendezés.
    Ott van a két-három fazon és mégis mit tud vele kezdeni? Annak a járműnek ki kell állnia a harcból, mert a tornyon belülről semmi olyan berendezés nincs, amit bentről meg lehetne javítani.
    Ha viszont kívülről szerelhető, akkor meg felesleges nekik ott utazva a lehető legnagyobb veszélynek kitenni magukat.
  • Allesmor Obranna
    Szerintem már vagy negyven éve száműzni kellett volna a személyzetet a toronyból. Semmi keresnivalójuk ott, a torony egyetlen szerepe a löveg és a lőszerjavadalmazás tárolása, nomeg a szenzorok, optikák elhelyezése. Csak mostanra sikerült elfogadható technológiával biztosítani, hogy a toronyra szerelt elektrooptikai eszközök nyújtotta információ a páncéltestbe lezavart személyzet minden tagjának releváns és kellően használható lehessen.
    De mindezen túl már semmi más épkézláb indok nincs amellett, hogy egy kis helyre bezsúfolt, amúgy is automata töltővel ellátott nagyteljesítményű löveggel és annak lőszerkészletével egy térben emberek tartózkodjanak, ráadásul a jármű legsebezhetőbb magaspontján.
    Ezt akkor érted meg ha belenézel egy tükörreflexes fényképezőgépbe és egy digitális kijelzős fényképezőgépbe. Talán csak napjainkban kezdik elérni a digitális kijelzők azt a szintet, amit az emberi szem lát. A tükörreflexes fényképezőgép a személyzettel ellátott torony, míg a digitális a személyzet nélküli.
  • Allesmor Obranna
    Világos, csak felmerül a kérdés, hogy mégis, mit tudna megjavítani a személyzet abból, ami a toronyban amúgy elromolhat, harci körülmények között?
    És most nem a találattal megsérült techikára gondolok, hanem mondjuk, ha műszaki hibából működésképtelenné válik a löveg, vagy a töltő, vagy bármilyen, tornyon elhelyezkedő berendezés.
    Ott van a két-három fazon és mégis mit tud vele kezdeni? Annak a járműnek ki kell állnia a harcból, mert a tornyon belülről semmi olyan berendezés nincs, amit bentről meg lehetne javítani.
    Ha viszont kívülről szerelhető, akkor meg felesleges nekik ott utazva a lehető legnagyobb veszélynek kitenni magukat.
    Nem kell mindjárt nagy dologra gondolni.A tank jellemzően nem csak jó uton közlekedik.Egy kirázódott lőszer,egy megszorult csukló,amit ha van ott ember,egy rugással helyre tesz.Kismilió lehetőség lehet.M1en,és a legtöbb mai gépen,még mindig van pl monokuláris optikai célzó.Mert azt nem zavarja,ha kimegy a biztositék,vagy mert ott van,ha egy AHEAD gránát szétcseszi a szuper elektrooptikát.Oké,hogy a sérült járgány kiválik a harcbol.De jó esélyel harcolni kell a javitókig vezető uton is.Mondjuk ez ellen beszivárgott harcfelderitő alegységével,vagy csak az elöbb szétvert zl egy még harcképes szakaszával.És a távirányitott tornyú hk-nak ilyenkor még egy nyamvadt gp-je sincs,amit az irányzó/pk manuálisan kezelhetne....
    Szóval elméletileg jó a távirányitott torony.Gyakorlatilag már nem is olyan biztos
  • A modern harckocsitervezésnél is számot kell vetni azzal, hogy a jövőben milyen körülmények között bocsátkozik harcba egy ilyen eszköz.
    Értsd, ha a fenti problémák bármelyike fennáll, akkor lehet, célszerűbb a "szégyen a futás, de hasznos" elvet vallani és a nagy értékű fegyverrendszer a harcból kiválik.
    Ezáltal kissé drága lesz szerepelteteni, ha az első kisebb géppuska, vagy optikai irányzék meghibásodásra ki kell állni, de ugyanakkor azt is mérlegelni kell a tervezőknek, hogy csak ezek miatt érdemes-e jelentősen reszkírozni a gép sziluettjét/kontúrját, növelni a tömegét, emelni a súlypontját, kockáztatni a nagy értékű kezelőszemélyzet életét.
    Vagy nincs-e mód növelni ezen eszközök sérülésállóságát?
    Ha nincs mód, akkor azt is meg kell nézni, hogy a jelenlegi hagyományos eszközök vajon mennyivel ellenállóbbak? Egy toronyra szerelt géppuska ugyanúgy áldozatává válik egy közelben becsapódó bombának, vagy közvetlen tüzérségi repeszgránát találatnak, akkor is, ha vannak a toronyban, vagy ha nincsenek.
  • Mackensen
    Ezt akkor érted meg ha belenézel egy tükörreflexes fényképezőgépbe és egy digitális kijelzős fényképezőgépbe. Talán csak napjainkban kezdik elérni a digitális kijelzők azt a szintet, amit az emberi szem lát. A tükörreflexes fényképezőgép a személyzettel ellátott torony, míg a digitális a személyzet nélküli.
    Nem egészen.A modern személyzetes torony inkább az a gép,amin megvan a digitális kijelző.a tükőrreflexes,és a sima mechanikus nút is.
    Allesmor Obranna
    A modern harckocsitervezésnél is számot kell vetni azzal, hogy a jövőben milyen körülmények között bocsátkozik harcba egy ilyen eszköz.
    Értsd, ha a fenti problémák bármelyike fennáll, akkor lehet, célszerűbb a "szégyen a futás, de hasznos" elvet vallani és a nagy értékű fegyverrendszer a harcból kiválik.
    Ezáltal kissé drága lesz szerepelteteni, ha az első kisebb géppuska, vagy optikai irányzék meghibásodásra ki kell állni, de ugyanakkor azt is mérlegelni kell a tervezőknek, hogy csak ezek miatt érdemes-e jelentősen reszkírozni a gép sziluettjét/kontúrját, növelni a tömegét, emelni a súlypontját, kockáztatni a nagy értékű kezelőszemélyzet életét.
    Vagy nincs-e mód növelni ezen eszközök sérülésállóságát?
    Ha nincs mód, akkor azt is meg kell nézni, hogy a jelenlegi hagyományos eszközök vajon mennyivel ellenállóbbak? Egy toronyra szerelt géppuska ugyanúgy áldozatává válik egy közelben becsapódó bombának, vagy közvetlen tüzérségi repeszgránát találatnak, akkor is, ha vannak a toronyban, vagy ha nincsenek.
    Tapasztalatom szerint a leggyakoribb hibák meglehetősen triviálisak.De ha nem fér hozzá a személyzet,egy triviális hiba is a hk vesztét okozza.
    De lehet,hogy egyszerűen konzervativ vagyok
  • Én értem az álláspontodat, csakhogy a tervezők régi álma, hogy senki se tartózkodjon a toronyban, mert az egy szükséges rossz megoldás.
    És ezért képesek akár feláldozni a harckocsi "primitive de lux" jellegét, azaz a tényt, hogy mint egy igazán jó fegyver, a legszemetebb körülmények közt is harcban tartható, de legalábbis van még egy tartalék esély a harcra, ha már minden veszve van.
    Ennek a szemléletnek valóban ellentéte a lemondás a belülről történő szerelhetőségről, igazíthatóságról.
    Kicsit a Kalasnyikov kontra szétszedhetetlen gépkarabély esete a dolog.

    Viszont úgy vannak vele, hogy a harckocsi eleve kétféleképp válhat harcképtelenné.
    Az egyik, ha a motor, vagy úgy az egész hajtáslánc meghibásodik. Igaz, ekkor még lőni tud, de mozogni már nem, ami jelentősen csökkenti nemcsak a harcértéket, de a túlélési esélyeket is.
    Az ilyen meghibásodáshoz ki kell szállni. Motort, lánctalpat szerelni csak a járművön kívül lehet.

    A másik harcképtelen helyzet a fegyverzet vagy a szenzorok meghibásodása.
    Ekkor még mozgásképes lehet a jármű, tehát el tudja hagyni a harcteret, de a korábbi építési elv szerint van egy kevés esély a javításra a géptesten belülről is.

    Namost, a tervezők úgy vannak vele, hogy ha a mozgásképesség problémája már eleve a jármű ideiglenes, vagy végleges elhagyását jelenti, akkor ha a személyzet nélküli toronnyal a személyzet túlélőképességét és az oda szerelt fegyverzet tűzerejét lehet a jármű tömegének akár a csökkentésével is fokozni, érdemes belevágni. Még egy esetleges, a járművön belülről szinte javíthatatlan meghibásodás kockázata esetén is. Ilyenkor ugyanis még mindig el tudja hagyni a gép a harcteret és a javítás megejthető.
    Értelemszerűen ennyivel viszont érdemes túltervezni a harcban résztvevő egységek számát.
  • molnibalage
    Na, akkor még szimulátor. A kamerás módszer volt a Leopardhoz is.
    Ugyanilyen - csak ott egy reptér környezetében - mozgó mini-kamerás megoldással működött a MiG-21 szimulátora is, amivel a leszállást lehetett gyakorolni.
  • Allesmor Obranna
    Én értem az álláspontodat, csakhogy a tervezők régi álma, hogy senki se tartózkodjon a toronyban, mert az egy szükséges rossz megoldás.
    És ezért képesek akár feláldozni a harckocsi "primitive de lux" jellegét, azaz a tényt, hogy mint egy igazán jó fegyver, a legszemetebb körülmények közt is harcban tartható, de legalábbis van még egy tartalék esély a harcra, ha már minden veszve van.
    Ennek a szemléletnek valóban ellentéte a lemondás a belülről történő szerelhetőségről, igazíthatóságról.
    Kicsit a Kalasnyikov kontra szétszedhetetlen gépkarabély esete a dolog.

    Viszont úgy vannak vele, hogy a harckocsi eleve kétféleképp válhat harcképtelenné.
    Az egyik, ha a motor, vagy úgy az egész hajtáslánc meghibásodik. Igaz, ekkor még lőni tud, de mozogni már nem, ami jelentősen csökkenti nemcsak a harcértéket, de a túlélési esélyeket is.
    Az ilyen meghibásodáshoz ki kell szállni. Motort, lánctalpat szerelni csak a járművön kívül lehet.

    A másik harcképtelen helyzet a fegyverzet vagy a szenzorok meghibásodása.
    Ekkor még mozgásképes lehet a jármű, tehát el tudja hagyni a harcteret, de a korábbi építési elv szerint van egy kevés esély a javításra a géptesten belülről is.

    Namost, a tervezők úgy vannak vele, hogy ha a mozgásképesség problémája már eleve a jármű ideiglenes, vagy végleges elhagyását jelenti, akkor ha a személyzet nélküli toronnyal a személyzet túlélőképességét és az oda szerelt fegyverzet tűzerejét lehet a jármű tömegének akár a csökkentésével is fokozni, érdemes belevágni. Még egy esetleges, a járművön belülről szinte javíthatatlan meghibásodás kockázata esetén is. Ilyenkor ugyanis még mindig el tudja hagyni a gép a harcteret és a javítás megejthető.
    Értelemszerűen ennyivel viszont érdemes túltervezni a harcban résztvevő egységek számát.
    Én meg úgy gondolom,hogy a hk alapvetően egy páncélozott önjáró egyesitett lövegállás és gp-fészek.Ha elveszitti mozgóképességét,az erődelem jellegét még megtarthatja.Vagyis támpontnként üzemelhet tovább,mig végleg meg nem semmisitik,vagy a harchelyzet változása ezt feleslegssé nem teszi.Azonkivűl a tank a harctéren tevékenykedik,ami manapság már nem osztható szilárdan fel hazai és ellenséges térfélre.A mai harcviszonyok között a sérűlt,de mozgóképes jármű jobban jár,ha továbbra is a harccsoportal marad,és a még műkörőképes fegyvereivel támogatja azt.Egy lényegében harcképtelen jármű egymagában való visszavonulásával csak könnyú célt ad az ellen beszivárgott vagy visszamaradt csapatrészeinek.
    A hk fő fegyvere(manapság) ugyan az ágyú,de a másodlagos fegyverzet ugyanolyan fontos.Sőt.Patton a géppuskát tartotta a tank legfontosabb fegyverének.
    Az autómata töltőt a Leo2 és az M1 esetén is az ára miatt vetették el,a megbizhatósági agályok mellett.
    Magam részéről inkább választok egy modernizált AK-t,vagy annak mintájára készült modern pl Sig Sauer karabélyt,mint egy a lőtéren szuper,de a harctéren esetleges fegyvert.A harctéri megbizhatóság a kivánságlistám élén be van betonozva részemről
    A magam részéről a jövőben is a löveg és a párhuzamositott gp személyzetes toronyban legyen.A pk fegyvere,amit én ngp+agv kombónak gondolnák,viszont távirányitott fegyverállásként képzelném el-de konok konzervativizmussal meghagyve a kézzel való külső kezelhetőségét.
  • emel
    Ugyanilyen - csak ott egy reptér környezetében - mozgó mini-kamerás megoldással működött a MiG-21 szimulátora is, amivel a leszállást lehetett gyakorolni.
    MiG-23-asé volt az.
  • Negan
    Én meg úgy gondolom,hogy a hk alapvetően egy páncélozott önjáró egyesitett lövegállás és gp-fészek.Ha elveszitti mozgóképességét,az erődelem jellegét még megtarthatja.Vagyis támpontnként üzemelhet tovább,mig végleg meg nem semmisitik,vagy a harchelyzet változása ezt feleslegssé nem teszi.Azonkivűl a tank a harctéren tevékenykedik,ami manapság már nem osztható szilárdan fel hazai és ellenséges térfélre.A mai harcviszonyok között a sérűlt,de mozgóképes jármű jobban jár,ha továbbra is a harccsoportal marad,és a még műkörőképes fegyvereivel támogatja azt.Egy lényegében harcképtelen jármű egymagában való visszavonulásával csak könnyú célt ad az ellen beszivárgott vagy visszamaradt csapatrészeinek.
    A hk fő fegyvere(manapság) ugyan az ágyú,de a másodlagos fegyverzet ugyanolyan fontos.Sőt.Patton a géppuskát tartotta a tank legfontosabb fegyverének.
    Az autómata töltőt a Leo2 és az M1 esetén is az ára miatt vetették el,a megbizhatósági agályok mellett.
    Magam részéről inkább választok egy modernizált AK-t,vagy annak mintájára készült modern pl Sig Sauer karabélyt,mint egy a lőtéren szuper,de a harctéren esetleges fegyvert.A harctéri megbizhatóság a kivánságlistám élén be van betonozva részemről
    A magam részéről a jövőben is a löveg és a párhuzamositott gp személyzetes toronyban legyen.A pk fegyvere,amit én ngp+agv kombónak gondolnák,viszont távirányitott fegyverállásként képzelném el-de konok konzervativizmussal meghagyve a kézzel való külső kezelhetőségét.
    Az a harckocsi ami nem mozog nem bunker hanem roncs...
  • dudi
    Az a harckocsi ami nem mozog nem bunker hanem roncs...
    Papiron.A hadszintéren ennek ellenére nem ritka,hogy a mozgásképtelen hk tovább harcol.Sőt,tartós támpont részévé váltak,vagy egyenesen akörül alakul ki egy tábori erőditett támpont.
  • Negan
    Papiron.A hadszintéren ennek ellenére nem ritka,hogy a mozgásképtelen hk tovább harcol.Sőt,tartós támpont részévé váltak,vagy egyenesen akörül alakul ki egy tábori erőditett támpont.
    Nem harcol tovább mert azonnal kilövik vagy az előremozgó "társai" újrapozicionálják magukat és nem lesz kilövése.Ha meg hátra mozgás közben történt akkor meg azonnal elhegyja a személyzet a harckocsit.
  • Negan
    Papiron.A hadszintéren ennek ellenére nem ritka,hogy a mozgásképtelen hk tovább harcol.Sőt,tartós támpont részévé váltak,vagy egyenesen akörül alakul ki egy tábori erőditett támpont.
    Erős kétségeim vannak. Mivel a hk csak szemből jól páncélozott, ha mozgásképtelen, akkor a mozgó hadviselés korában, ha éppen nem támadás közben kell hátrahagyni akkor pikk-pakk annyi neki.

    Ezért van az, hogy egy ponton túl te tökmindegy mennyire páncélozod, mert a lánctalpat azt nem tudod. A kulcs az, hogy akkor füsttel vagy más egységek biztosítása mellett azonnal oda kell rongyolnia a hk mentőnek és azonnal kiráncigálni valahogy az első holttérbe, ahol nem tudnak rá lőni. Onnan aztán meg lehet próbálni valahogy még hátrébb küldeni.
  • Negan
    Papiron.A hadszintéren ennek ellenére nem ritka,hogy a mozgásképtelen hk tovább harcol.Sőt,tartós támpont részévé váltak,vagy egyenesen akörül alakul ki egy tábori erőditett támpont.
    nem nem csak papíron
  • dudi
    Nem harcol tovább mert azonnal kilövik vagy az előremozgó "társai" újrapozicionálják magukat és nem lesz kilövése.Ha meg hátra mozgás közben történt akkor meg azonnal elhegyja a személyzet a harckocsit.
    molnibalage
    Erős kétségeim vannak. Mivel a hk csak szemből jól páncélozott, ha mozgásképtelen, akkor a mozgó hadviselés korában, ha éppen nem támadás közben kell hátrahagyni akkor pikk-pakk annyi neki.

    Ezért van az, hogy egy ponton túl te tökmindegy mennyire páncélozod, mert a lánctalpat azt nem tudod. A kulcs az, hogy akkor füsttel vagy más egységek biztosítása mellett azonnal oda kell rongyolnia a hk mentőnek és azonnal kiráncigálni valahogy az első holttérbe, ahol nem tudnak rá lőni. Onnan aztán meg lehet próbálni valahogy még hátrébb küldeni.
    Ha "klasszikus" mozgóharc van,ez igaz.De nem mindig.82ben Libanonbol olvastam az utolsó ilyen esetröl.Zsidó M48 Gazelle+HOT kombó motortértalálata után folytatni tudta a feladatát.Biztositó,területellenörző figyelőpozició tartása volt a feladata.Késöbb tartos tábori erődités támpont épült köré.Csak akkor már ástak neki egy fedezéket,és kapott egy agregátort,hogy ne keljen a kézi tekerővel tekerni a löveget/tornyot.Ha jol emlékszem,olyan sérüléseket kapott a hátulja,hogy nem volt érdemes javitani az öreg tankot.73ban a Golán fensikrol is olvastam példát,hogy járóképtelen,de harcképes tankok folytatták a harcot.II. vh-bol is vannak példák.Vagy éppen ilyen tankokat védelmi (tábori)erőditésekbe illesztettek,vontattak.
    Azonkivül a klasszikus tankönyvekben a tömeg(gépesitett)hadseregek viszonyaira vonatkoztatnak.De jelenleg a hadszinterekhez képest kis létszámú haderők vannak.Nagyon könnyen előfordulhat,hogy nincs kéznél hk-mentő.
    Dehogy egy konkrét sérült hk-val mi történik,azt az adott konkrét harchelyzet dönti el.Az első számú törekvés,hogy kimentsék és kijavitsák-ha van rá lehetőség.Ha nincs,és a harc dinamikája nem teszi lehetővé a helyben hasznositást,általában felrobbantják.
  • Negan
    Ha "klasszikus" mozgóharc van,ez igaz.De nem mindig.82ben Libanonbol olvastam az utolsó ilyen esetröl.Zsidó M48 Gazelle+HOT kombó motortértalálata után folytatni tudta a feladatát.Biztositó,területellenörző figyelőpozició tartása volt a feladata.Késöbb tartos tábori erődités támpont épült köré.Csak akkor már ástak neki egy fedezéket,és kapott egy agregátort,hogy ne keljen a kézi tekerővel tekerni a löveget/tornyot.Ha jol emlékszem,olyan sérüléseket kapott a hátulja,hogy nem volt érdemes javitani az öreg tankot.73ban a Golán fensikrol is olvastam példát,hogy járóképtelen,de harcképes tankok folytatták a harcot.II. vh-bol is vannak példák.Vagy éppen ilyen tankokat védelmi (tábori)erőditésekbe illesztettek,vontattak.
    Azonkivül a klasszikus tankönyvekben a tömeg(gépesitett)hadseregek viszonyaira vonatkoztatnak.De jelenleg a hadszinterekhez képest kis létszámú haderők vannak.Nagyon könnyen előfordulhat,hogy nincs kéznél hk-mentő.
    Dehogy egy konkrét sérült hk-val mi történik,azt az adott konkrét harchelyzet dönti el.Az első számú törekvés,hogy kimentsék és kijavitsák-ha van rá lehetőség.Ha nincs,és a harc dinamikája nem teszi lehetővé a helyben hasznositást,általában felrobbantják.
    Kiragadhatunk spec. szituációkat de nem célszerű mert csak elviszi rossz irnyba a gondolkozást.Nem az 1%-ból kell kiindulni és nem is szabad semmilyen formában figyelembe venni a 99%-al szemben.
  • Negan
    Ha "klasszikus" mozgóharc van,ez igaz.De nem mindig.82ben Libanonbol olvastam az utolsó ilyen esetröl.Zsidó M48 Gazelle+HOT kombó motortértalálata után folytatni tudta a feladatát.Biztositó,területellenörző figyelőpozició tartása volt a feladata.Késöbb tartos tábori erődités támpont épült köré.Csak akkor már ástak neki egy fedezéket,és kapott egy agregátort,hogy ne keljen a kézi tekerővel tekerni a löveget/tornyot.Ha jol emlékszem,olyan sérüléseket kapott a hátulja,hogy nem volt érdemes javitani az öreg tankot.73ban a Golán fensikrol is olvastam példát,hogy járóképtelen,de harcképes tankok folytatták a harcot.II. vh-bol is vannak példák.Vagy éppen ilyen tankokat védelmi (tábori)erőditésekbe illesztettek,vontattak.
    Azonkivül a klasszikus tankönyvekben a tömeg(gépesitett)hadseregek viszonyaira vonatkoztatnak.De jelenleg a hadszinterekhez képest kis létszámú haderők vannak.Nagyon könnyen előfordulhat,hogy nincs kéznél hk-mentő.
    Dehogy egy konkrét sérült hk-val mi történik,azt az adott konkrét harchelyzet dönti el.Az első számú törekvés,hogy kimentsék és kijavitsák-ha van rá lehetőség.Ha nincs,és a harc dinamikája nem teszi lehetővé a helyben hasznositást,általában felrobbantják.
    És ezt egy ember nélküli toronnyal miért nem tudod megtenni?
    Ugyebár a jármű fegyverrendszerei akkor is működnek, ha a jármű hajtóműve működésképtelenné válik. Ugyebár van tartalék áramforrás.
    Minden rendszer minimum 2x-es biztosításban van.
    Azt kéred számon egy modern harcjárművön, mintha egy modern fly-by-wire rendszerű gépen, kérnéd számon, hogy miért nincs vészhelyzeti rudazat a kormányművekhez.
    Ha a repülésben működik a 2-3x-os redundancia, akkor egy harcjárműnél miért ne működhetne?
    A PUMA-ban pl. - tudtommal - az összes érzékelő képe kirakható bármelyik harcállásba. A különböző harcállások át tudnak egyes funkciókat venni a másiktól.
    Ha jól emlékszem a Leoba is beletették ezt a lehetőséget.
    A löveg töltőrendszere pedig egy olyan konstrukció, amit nagyjából atombiztosra meg lehet tervezni. Addig fogják tökéletesíteni, amíg minimálissá válik az elakadási esetek száma.
  • dudi
    Kiragadhatunk spec. szituációkat de nem célszerű mert csak elviszi rossz irnyba a gondolkozást.Nem az 1%-ból kell kiindulni és nem is szabad semmilyen formában figyelembe venni a 99%-al szemben.
    Csakhogy a háboruk televannak ezekkel a fránya 1% specko esetekkel.És még a tankönyvek is kiemelik,hogy kerüljük a sematikus gondolkodást.
    pöcshuszár
    És ezt egy ember nélküli toronnyal miért nem tudod megtenni?
    Ugyebár a jármű fegyverrendszerei akkor is működnek, ha a jármű hajtóműve működésképtelenné válik. Ugyebár van tartalék áramforrás.
    Minden rendszer minimum 2x-es biztosításban van.
    Azt kéred számon egy modern harcjárművön, mintha egy modern fly-by-wire rendszerű gépen, kérnéd számon, hogy miért nincs vészhelyzeti rudazat a kormányművekhez.
    Ha a repülésben működik a 2-3x-os redundancia, akkor egy harcjárműnél miért ne működhetne?
    A PUMA-ban pl. - tudtommal - az összes érzékelő képe kirakható bármelyik harcállásba. A különböző harcállások át tudnak egyes funkciókat venni a másiktól.
    Ha jól emlékszem a Leoba is beletették ezt a lehetőséget.
    A löveg töltőrendszere pedig egy olyan konstrukció, amit nagyjából atombiztosra meg lehet tervezni. Addig fogják tökéletesíteni, amíg minimálissá válik az elakadási esetek száma.
    Egy repülőgépet kicsit többen,és üzemidőre vetitve jócskán jobban és többet barkácsolják,mint egy tankot.És nincs ellenemre egy jó töltögép,de azért lehessen kézzel is tölteni.Ráadásul egy repülőgép viszonylag ritkán fog belerepülni egy összpontositott zárótűzbe
  • Negan
    Csakhogy a háboruk televannak ezekkel a fránya 1% specko esetekkel.És még a tankönyvek is kiemelik,hogy kerüljük a sematikus gondolkodást.

    Egy repülőgépet kicsit többen,és üzemidőre vetitve jócskán jobban és többet barkácsolják,mint egy tankot.És nincs ellenemre egy jó töltögép,de azért lehessen kézzel is tölteni.Ráadásul egy repülőgép viszonylag ritkán fog belerepülni egy összpontositott zárótűzbe
    Ha tele lennének akkor nem 1% lenne...
    Azert gondolod,hogy tele van velük a háború mert erről írnak hisz ez a ritka mint a fehér holló nem pedig a 99%!
  • Negan
    Én meg úgy gondolom,hogy a hk alapvetően egy páncélozott önjáró egyesitett lövegállás és gp-fészek.Ha elveszitti mozgóképességét,az erődelem jellegét még megtarthatja.Vagyis támpontnként üzemelhet tovább,mig végleg meg nem semmisitik,vagy a harchelyzet változása ezt feleslegssé nem teszi.Azonkivűl a tank a harctéren tevékenykedik,ami manapság már nem osztható szilárdan fel hazai és ellenséges térfélre.A mai harcviszonyok között a sérűlt,de mozgóképes jármű jobban jár,ha továbbra is a harccsoportal marad,és a még műkörőképes fegyvereivel támogatja azt.Egy lényegében harcképtelen jármű egymagában való visszavonulásával csak könnyú célt ad az ellen beszivárgott vagy visszamaradt csapatrészeinek.
    A hk fő fegyvere(manapság) ugyan az ágyú,de a másodlagos fegyverzet ugyanolyan fontos.Sőt.Patton a géppuskát tartotta a tank legfontosabb fegyverének.
    Az autómata töltőt a Leo2 és az M1 esetén is az ára miatt vetették el,a megbizhatósági agályok mellett.
    Magam részéről inkább választok egy modernizált AK-t,vagy annak mintájára készült modern pl Sig Sauer karabélyt,mint egy a lőtéren szuper,de a harctéren esetleges fegyvert.A harctéri megbizhatóság a kivánságlistám élén be van betonozva részemről
    A magam részéről a jövőben is a löveg és a párhuzamositott gp személyzetes toronyban legyen.A pk fegyvere,amit én ngp+agv kombónak gondolnák,viszont távirányitott fegyverállásként képzelném el-de konok konzervativizmussal meghagyve a kézzel való külső kezelhetőségét.
    4-10 millió dolláros,eurós lövegállás,géppuskafészek. Kicsit drágának tűnik.

Ugrás a fórum topichoz