Bár az Izraeli Légierő elégedett az eddig átvett 9 darab F-35I Adir-ral, úgy tűnik, egy harmadik századnyi gép megrendelése helyett inkább új gyártású F-15-ösök mellett teszi le voksát a vezetőség.
Izraeli források szerint az IAF (Israeli Air Force) néhány hónapon belül dönt legújabb vadászbombázó rendeléséről. Eddig egyértelműnek tűnt, hogy már csak a Lockheed Martin 5. generációba sorolható gépében gondolkodnak, a most nyilvánosságra került hírek azonban arról számolnak be, hogy a légierő parancsnoka, Amikam Norkin inkább újabb F-15-ösök beszerzése felé hajlik. A vezérőrnagy májusban nyújtja be javaslatát, melyre a megvalósulás előtt még a vezérkarnak, valamint a védelmi minisztériumnak is rá kell bólintania.
Az IAF öregedő harcigép flottája szükségszerűvé teszi új beszerzések lebonyolítását. Ugyan az utolsó F-16A/B gépekkel repülő századot tavaly állították le, mind a mai napig alkalmazzák a 70-es években beszerzett F-15A/B-ket. Utóbbiak átestek a Baz-2000 modernizációs programon – mely során megteremtették a JDAM bombák alkalmazásának lehetőségét -, ennek ellenére a koruk és kihasználtságuk miatt nyugdíjazásuk hamarosan elkerülhetetlenné válik. A fiatalabb F-15I Raam (Mennydörgés) gépek is betöltötték már a 20. életévüket, így egyedül az F-16I Sufa-k (Vihar) mondhatók relatíve újnak.
Az ország idáig 50 példányt rendelt a saját igényeik szerint kialakított F-35I Adir típusból, ezekkel két századot töltenek fel 2024-ig. Norkin vezérőrnagy szerint nyilvánvaló hátrányai ellenére az F-15I újabb verziójának megrendelése több pozitívummal is járna. Az F-35 legnagyobb előnye a „lopakodó” kialakítás, ez azonban korlátozza a hordozható fegyverzet mennyiségét. Ha pedig a külső függesztőkre is bombákat pakolnak, akkor már az öreg vadászbombázó képességei többet nyújtanak. Az F-15-ös ugyanis képes nagyobb fegyverek hordozására, ráadásul azokat a bázistól nagyobb távolságra képes alkalmazni. Egy másik indok, hogy a légierő kombinálva használhatná a két típus előnyeit ahelyett, hogy csupán az egyikre támaszkodna teljesen.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az IAF összesen 50 példányt kapna az 5. generációs típusból, csupán eltolnák a harmadik század felállítását a következő évtized végére. Akárhogy is döntenek, a szerződés aláírására 2020 után kerülhet sor, a finanszírozást pedig a 2016-ban jóváhagyott és jövőre érvénybe lépő, 10 évre szóló amerikai haditechnikai támogatásból oldják meg.