A dreadnought korszak beköszönte előtt szűk egy évtizeddel tervezett és 1897-ben hadrendbe állított BB-4 lett az Egyesült Államok első olyan csatahajója, melynek tervezésekor szempont volt, hogy a partoktól távolabb, kint a nyílt tengeren is megállja a helyét a U.S. Navy elvárásainak megfelelő szinten. De mondhatjuk úgy is, hogy a 3 Indiana osztályú hajót követően az első Iowa az USA 4. olyan csatahajója lett, mely összemérhető volt az akkori európai hajókkal.
Hadrendbe állítása után nem sokkal az 1898-as spanyol–amerikai háborúban át is esett a tűzkeresztségen, ahol részt vett parti erődítmények támadásában, tengeri blokádban, illetve spanyol cirkálók leküzdésében.
1919-ben átnevezték Coast Battleship No. 4, hogy az Iowa név felszabaduljon azon South Dakota osztályú csatahajók egyikének, melyeket végül a Washingtoni haditengerészeti szerződés értelmében nem fejeztek be. Az el nem készült BB 53 helyett így kapta az Iowa osztály első hajója, a BB 61 a középnyugati állam nevét. A soron következő USS Iowa a Virginia osztályú vadász atom-tengerállatjáró az SSN 797 lesz, amit a Block IV-es Virginiák egyik példányaként 2014-ben rendeltek meg.
A BB 4 pályafutásának utolsó szakasza 1920-ban vette kezdetét, mikor is hajóágyúitól megfosztották és rádiós távirányító rendszert telepítettek fedélzetére annak érdekében, hogy távirányítású célplatform lehessen éles lövészethez.
Elsüllyedéssel végződő ütlegelésre végül 1923-ban került sor a Panamai-öbölben.