|

A Távol-Keleten épülnének az orosz repülőgép-hordozók?

Az Orosz Haditengerészet Admiral Kuznyecov utáni repülőgép-hordozójával / repülőgép-hordozóival kapcsolatban csak egy valami biztos: továbbra sem élvez magas prioritást. Egyszer majd lesz, de hogy mikor és milyen formában az még képlékeny. Ettől persze hosszú évek óta menetrend szerint születnek a sokszor igencsak irreálisnak tűnő dátumokkal megspékelt nyilatkozatok.

Ezek közül a legfrissebb Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettesé. A védelmi szektorért felelős Rogozin az állami tulajdonú Россия-24 TV csatornán úgy nyilatkozott, hogy 2020-tól Oroszország megkezdheti egy 110 – 115 000 tonna vízkiszorítású repülőgép-hordozó építését, melyet jóval kisebb összegből lesznek képesek megépíteni, mint a hasonló kaliberű hordozóit az Egyesült Államok.

Elmondása szerint  egy ilyen repülőgép-hordozó az orosz katonai igényekkel összhangban kerülne megrendelésre és nem tartja kizártnak, hogy megépítése Oroszország távol-keleti régiójában a nagy kaliberű fejlesztés alatt álló Zvezda hajógyárban történne, ahol a több körös beruházások részeként jelenleg egy nagyméretű szárazdokk épül, mely tekintélyes méretű kereskedelmi és hadihajók építését teszi majd lehetővé. (Megjegyzés: a fejlesztési programjában a fosszilis energiahordozó szektorban érdekelt vállalatok és bankok nevei tűnnek fel, a kapacitás jó előre lekötöttnek tűnik az ilyen jellegű tevékenységekhez kötődő hajókra, platformokra.)

Az Orosz Haditengerészethez és esetleg exportra kerülő jövőbeni repülőgép-hordozókkal kapcsolatban 2015 óta tudni, hogy ismét nekifutnak a nukleáris meghajtású szuperhordozó méretkategóriának, mely a Hidegháború vége felé az anyagi összeomlás miatt már nem jött össze nekik (lásd: Uljanovszk). A program a Project 23000E Shtorm név alatt lett bemutatva és a repülőgép-hordozós képességét szintén fejlesztő Indiát is megkörnyékezték vele – feltételezhetően a (fejlesztési) költségek csökkentése, megosztása érdekében.

A Project 2300E Storm egy látványterve. A 90 – 100 000 tonna körüli szuperhordozó a sísánc mellett 2 elektromágneses katapulttal is rendelkezne. Meghajtása kapcsán elképzelhető hagyományos és nukleáris is. Ha meg is valósul, akkor a jelenlegi állás alapján csak valamikor a 30-as évek közepe környékén állhat hadrendbe. | Krylov State Research Centre ,

Zárásként megemlítendő, hogy az 2020-2025 közti időszakban az orosz haderő modernizálásáról szóló programban haditengerészeti vonalon nem szerepelnek szuperhordozóval kapcsolatos tervek, hanem abszolút racionálisan a maximum fregatt méretű hadihajók, illetve atom-tengeralattjárók építésének finanszírozása a prioritás. Azaz ha zöld lámpát is kap, a korábbi híreknek megfelelően 2025 előtt nem igen várható egy ilyen behemót építésének megkezdése.

Fórum hozzászólások

  • Az elképzelés, hogy a méreteket 40-45 000 tonnában maximalizálnák, szerintem jó ötlet volt, viszont ezek a koncepció rajzok... Elég értelmetlennek tűnik mindkettő, ráadásul a jelek szerint nem gondolkodnak katapultban, ami óriási hiba.
  • Szerintem egyelore nem is erdemes vele foglalkozni. Csak egy orosz otleteles utkereses kozzul. Meg model sincs rola pedig sok fontos de meg nem valosult projekt legalabb ezt a szakaszt elerte.
  • boki
    A 40-45 ezer tonnás hordozó a járható út jelen helyzetben szerintem.

    Max tisztességes helikopter hordozónak (és még drónoknak) de repcsiknek kevés
  • Roni
    Max tisztességes helikopter hordozónak (és még drónoknak) de repcsiknek kevés
    Repcsis hordozó is lehet, ha nuki meghajtású és nem kerül bele ASM és komoly légvédelem sem - a kíséret nem viccből van - akkor 40-45 ezer tonnából olyan 10-12 helis és 22-26 db MiG-29K méretű gép cipőkanállal, de kisakkozható.

    Azt a felfogást kell elengedni, hogy ASM legyen a repülőgép hordozón meg azt, hogy a légvédelme a pontvédelmen túl menjen.

    A jenki CVN-eneken a Sea Sparrow pontvédelmi rendszernem minősül, csak átlag feletti HMZ-vel, de kb. 15 km a platfon. Ennél több nem kell egy hordozóra.
  • fip7
    Én meg még mindig nem értem, hogy mi a sz@rnak nekik rephordozó egyáltalán....:eek:
    Ja, semmi ertelme. ha erot akarnak mutatni, kb. odakuldenek egy tengereszgyalogost egy csonakban; ha baja lesz, mehetnek a raketak.
  • molnibalage
    akkor 40-45 ezer tonnából olyan 10-12 helis és 22-26 db MiG-29K méretű gép cipőkanállal, de kisakkozható.

    Az LHD boxer 40 ezer tonnás de azon szép mennyiségű helikopter van.

    Én azt mondom hogy ha el is készülne a távoli jövőben egy iylen hordozó akkorára lehet ott lesznek majd az 500 km/h sebességű helikopterek amiknek nagyon jól jön majd egy ilyen méretű hajó és mint csapatszállító mind harci heli is mehet rá bőven.
    Pakfa egy 40 ezer tonnás izére? Na ne vicceljünk
    A mig-29k addigra el lenne felejtve az f-35 miatt.
  • rudi
    Érdemes elolvasni ezt az egész friss USA Kongresszusnak készült RAND jelentést hogy mennyire számít a hordozóknál a méret!
    https://www.rand.org/content/dam/rand/pubs/research_reports/RR2000/RR2006/RAND_RR2006.pdf

    Lelövöm a poént.
    A hordozóknál a méret igen is számít. A nagyobb jobb és a magasabb egyszeri beruházási klts.ek ellenére a teljes élettartamra vetítve olcsóbb.
    Nem összekeverve az almát a körtével.
    Azért valami oka csak van, hogy pl megcsinálták az ESB osztályt. Mégpedig az, hogy nem kell mindenhova óriási hordozó. Még csak normális helikopterhordozó sem. És röhejesen kis pénzből kijön. Igaz az ESB kis jóindulattal nevezhető helikopterhordozónak is. -
  • krokomach
    nem kell mindenhova óriási hordozó
    Mindenhova nem kell, de az USA elvárása egy csapásmérő repülőgéphordozóval szemben (ld.: RAND tanulmány):
    - 30 napos harci bevetés (ez nem a teljes bevetés időtartama kihajózástól, kikötésig!!) teljes tempóval, ebből legalább 15 nap üzem bármiféle külső feltöltés nélkül (ehhez megfelelő mennyiségű rep. üza, fegyverzet, élelmiszer, stb...),
    - 60-80 repülő eszköz a fedélzeten (44 csapásmérő, 5 EA, 5 AEW, 10-20 helikopter, 2 teherszállító) (ehhez megfelelő méretű hangártér)
    - 30 napon keresztül tartani tudja a napi 160-220 bevetést (30 nap alatt összesen 4200-5600) tudjanak a csapásmérő gépek teljesíteni (átlag 75 perces bevetésekkel számolva) (ehhez megfelelő mennyiségű pótalkatrész, szerviz és előkészítő terület, karbantartó és üzemeltető létszám)
    - legalább 30 csomós sebesség (ehhez megfelelően erős meghajtás)
    - erős passzív védelem és rendszer duplikáció (ehhez két reaktor, erős páncélzat, megfelelő úszóképesség tartalék esetleges elárasztások esetén is)

    Ha valaki beéri kevesebbel akkor lehet kisebb a méret. A fenti követelmények teljesítéséhez bizony a nagy hajó kell...
  • rudi
    Mindenhova nem kell, de az USA elvárása egy csapásmérő repülőgéphordozóval szemben (ld.: RAND tanulmány):
    - 30 napos harci bevetés (ez nem a teljes bevetés időtartama kihajózástól, kikötésig!!) teljes tempóval, ebből legalább 15 nap üzem bármiféle külső feltöltés nélkül (ehhez megfelelő mennyiségű rep. üza, fegyverzet, élelmiszer, stb...),
    - 60-80 repülő eszköz a fedélzeten (44 csapásmérő, 5 EA, 5 AEW, 10-20 helikopter, 2 teherszállító) (ehhez megfelelő méretű hangártér)
    - 30 napon keresztül tartani tudja a napi 160-220 bevetést (30 nap alatt összesen 4200-5600) tudjanak a csapásmérő gépek teljesíteni (átlag 75 perces bevetésekkel számolva) (ehhez megfelelő mennyiségű pótalkatrész, szerviz és előkészítő terület, karbantartó és üzemeltető létszám)
    - legalább 30 csomós sebesség (ehhez megfelelően erős meghajtás)
    - erős passzív védelem és rendszer duplikáció (ehhez két reaktor, erős páncélzat, megfelelő úszóképesség tartalék esetleges elárasztások esetén is)

    Ha valaki beéri kevesebbel akkor lehet kisebb a méret. A fenti követelmények teljesítéséhez bizony a nagy hajó kell...

    Nagyságrendileg mennyi kerozin lehet egy hordozóba,ha 30 napig,napi napi 200x töltenek fel egy század gépet?
    Millió literek?
  • Az elvárás hogy 15 napig bírja feltöltés nélkül teljes üzemmenet mellett (vagyis a 30 napos harci bevetés alatt egyszer kelljen feltölteni)
    Ha egy F-18-as üza kapacitását 6700 kg-nak veszem akkor ez - ha jól számolok - úgy cca. 29 000 tonna (36 millió liter) kerozint jelent. Ez 36 000 km3 ami úgy egy 200 x 5 x 36 m-es medence.
  • rudi
    Az elvárás hogy 15 napig bírja feltöltés nélkül teljes üzemmenet mellett (vagyis a 30 napos harci bevetés alatt egyszer kelljen feltölteni)
    Ha egy F-18-as üza kapacitását 6700 kg-nak veszem akkor ez - ha jól számolok - úgy cca. 29 000 tonna (36 millió liter) kerozint jelent. Ez 36 000 km3 ami úgy egy 200 x 5 x 36 m-es medence.
    Km3?
  • Nyilván köbmétert (m3) akart írni, de mondjuk nem akarok én fogadatlan prókátor lenni.

    Viszont akkor meg a másik matek nem jön ki, mert egy 200x5x36 m es medence az szerintem csak 36 ezer liter, és nem 36 millió.
  • molnibalage
    Elírta. A lényeg az, hogy nincs olyan hordozó a földön, ami néhány napos intenzív üzemnél több kerót tudna tárolni.
    Így van, sehogy sem jön ki olyan méretű tartály, ami 15 napra elegendő üa-t tudna adni valóban intenzív használathoz, és el is fér a hordozón reálisan.
  • zsolti
    Nyilván köbmétert (m3) akart írni, de mondjuk nem akarok én fogadatlan prókátor lenni.

    Viszont akkor meg a másik matek nem jön ki, mert egy 200x5x36 m es medence az szerintem csak 36 ezer liter, és nem 36 millió.
    Itt viszont te számoltad el...
    1m3 = 1000 liter.
    200*5*36= 36000 m3 = 36*10^3 m3 = 36*(10^3)*(10^3) = 36 millió liter

    http://www.military-today.com/navy/nimitz_class.htm
    This increases the internal space available to allow some 2 570 tons of aviation weapons and 10.6 million litres (2.8 million US gal) of aircraft fuel to be carried. These totals are sufficient for 16 days of continuous flight operations before stocks have to be replenished.

    Ez kb kijön. A hajó hh-s pályafutása idején, F-14, F-18, A-6 és A-7 gépek voltak a mérvadóak. Ezek átlagos belső kapacitása 6-9 ezer liter, póttankkal 1-3 ezerrel több, de nem feltétlen használják el mindig az összes kerót, mert biztonsági tartalék és egybek is vannak.

    Átlagosan 9 ezer liter/bevetéssel nézve (az E-2 nagyobb, de kevés bevetést repül), ebből kijön 1170 bevetés, ami napi átlagban 73 bevetés. Persze vannak helik is, de egy 48-60 gépes CV-től ez kb. elvárható.

    Szerintem a fegyverek sanszsoan hamarabb fogyhattak el akkor PGM hiányábn. Vietnám alatt 24-30 bombás A-6 bevetések voltak, ez 6,5 tonna bomba/gép. A 2570 tonna fegyvertárolás (térfogat is van, ezért elkent arány...) az bevetésenként kb. 2,25 tonna fegyver. Ez az AA/AG arányát is sejteti, meg azért a balanszolt konfig nem ez, hanem 2-4 db Mk-84 (kisebb légellenállás) vagy 12 db Mk-82, ami "csak" 2,7 tonna, de sokkal közelebb van az átlaghoz. A bombák felfelé, az AAM lefelé tolja az átlagot. Ezen felü nem feltétlen lőnek el mindig minden AAM-et, setb.
  • Hmm,10.6 millió liter,meddig elpöfögne vele a primerám :rolleyes::D ,főleg,ha dízel olaj lenne,bár a fóliások annó használták a szovjet repcsi kerót dízelmotorba,némi 2T motorolajjal felütve.Gondolom a mai közös csöves motorok hamar eldobnák a kanalat tőle.
    10.6 millió liter bakker,azt feltölteni,lefejetni sem kis mutatvány,anyahajót töltenek fel a tengeren,tankerről,vagy csak küldetés előtt telenyomják,majd vissza a kikötőbe pár újabb kanna szörpért?
  • papajoe
    Hmm,10.6 millió liter,meddig elpöfögne vele a primerám :rolleyes::D ,főleg,ha dízel olaj lenne,bár a fóliások annó használták a szovjet repcsi kerót dízelmotorba,némi 2T motorolajjal felütve.Gondolom a mai közös csöves motorok hamar eldobnák a kanalat tőle.
    10.6 millió liter bakker,azt feltölteni,lefejetni sem kis mutatvány,anyahajót töltenek fel a tengeren,tankerről,vagy csak küldetés előtt telenyomják,majd vissza a kikötőbe pár újabb kanna szörpért?
    Nem nagy truváj, 10 ezer m3-es tartály a kőolaj iparban a tücsökpöcsnyi kapacitás.

    • A DUFI-ban a stratégiai kőolajtartályok 80 ezer m3-esesek, az Adria vezeték tartályparkja 4x30 ezer m3. Ok, ez kőolaj...
    • A bázistelepeken levő terméktartályok is 1, 2, 5 és 10 ezer m3-esek. A DUFI termék tároló tatályai 10-20 ezer m3-esek, de asszem van 30 és 40 ezeres is startégiai kapactáson.
    • A legszutyokabb DN150/DN200 távvezeték kapacitása 250 km-en is 100 m3/h, de egyébknét 200-300-400 m3/h.
    Szóval nem egy nagy valami ezt feltölteni vagy lefejteni, tisztességes szivattyúval legfeljebb 1 nap. Tengeren azért csinálják rendszeresen, mert a tömlők kapacitása korlátos, bár több tömlőn keresztül tolják.

Ugrás a fórum topichoz