|

A Távol-Keleten épülnének az orosz repülőgép-hordozók?

Az Orosz Haditengerészet Admiral Kuznyecov utáni repülőgép-hordozójával / repülőgép-hordozóival kapcsolatban csak egy valami biztos: továbbra sem élvez magas prioritást. Egyszer majd lesz, de hogy mikor és milyen formában az még képlékeny. Ettől persze hosszú évek óta menetrend szerint születnek a sokszor igencsak irreálisnak tűnő dátumokkal megspékelt nyilatkozatok.

Ezek közül a legfrissebb Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettesé. A védelmi szektorért felelős Rogozin az állami tulajdonú Россия-24 TV csatornán úgy nyilatkozott, hogy 2020-tól Oroszország megkezdheti egy 110 – 115 000 tonna vízkiszorítású repülőgép-hordozó építését, melyet jóval kisebb összegből lesznek képesek megépíteni, mint a hasonló kaliberű hordozóit az Egyesült Államok.

Elmondása szerint  egy ilyen repülőgép-hordozó az orosz katonai igényekkel összhangban kerülne megrendelésre és nem tartja kizártnak, hogy megépítése Oroszország távol-keleti régiójában a nagy kaliberű fejlesztés alatt álló Zvezda hajógyárban történne, ahol a több körös beruházások részeként jelenleg egy nagyméretű szárazdokk épül, mely tekintélyes méretű kereskedelmi és hadihajók építését teszi majd lehetővé. (Megjegyzés: a fejlesztési programjában a fosszilis energiahordozó szektorban érdekelt vállalatok és bankok nevei tűnnek fel, a kapacitás jó előre lekötöttnek tűnik az ilyen jellegű tevékenységekhez kötődő hajókra, platformokra.)

Az Orosz Haditengerészethez és esetleg exportra kerülő jövőbeni repülőgép-hordozókkal kapcsolatban 2015 óta tudni, hogy ismét nekifutnak a nukleáris meghajtású szuperhordozó méretkategóriának, mely a Hidegháború vége felé az anyagi összeomlás miatt már nem jött össze nekik (lásd: Uljanovszk). A program a Project 23000E Shtorm név alatt lett bemutatva és a repülőgép-hordozós képességét szintén fejlesztő Indiát is megkörnyékezték vele – feltételezhetően a (fejlesztési) költségek csökkentése, megosztása érdekében.

A Project 2300E Storm egy látványterve. A 90 – 100 000 tonna körüli szuperhordozó a sísánc mellett 2 elektromágneses katapulttal is rendelkezne. Meghajtása kapcsán elképzelhető hagyományos és nukleáris is. Ha meg is valósul, akkor a jelenlegi állás alapján csak valamikor a 30-as évek közepe környékén állhat hadrendbe. | Krylov State Research Centre ,

Zárásként megemlítendő, hogy az 2020-2025 közti időszakban az orosz haderő modernizálásáról szóló programban haditengerészeti vonalon nem szerepelnek szuperhordozóval kapcsolatos tervek, hanem abszolút racionálisan a maximum fregatt méretű hadihajók, illetve atom-tengeralattjárók építésének finanszírozása a prioritás. Azaz ha zöld lámpát is kap, a korábbi híreknek megfelelően 2025 előtt nem igen várható egy ilyen behemót építésének megkezdése.

Fórum hozzászólások

  • emel
    A Jak-38 Forger már új korában is legfeljebb mint kísérleti gép lehetett sikeres, éles helyzetben a NATO-flották gépeivel szemben reménytelen helyzetben lett volna. Légvédelmi feladatra abszolút alkalmatlan volt, nem volt benne lokátor így lokátor-vezérlésű fegyverzete sem lehetett, és lassú is volt, ráadásul túl kis hatótávolságú. Csapásmérő feladathoz megint a kis hatótávolság szabott durva korlátot, na meg a rendkívül gyenge fegyverzeti lehetőség. A szovjet légierő lapja szerint kísérleti fedélzeti üzemeltetést folytattak velük, de hivatalosan soha nem állították hadrendbe a gépet a flottánál, tehát harcászatilag nem számoltak vele.
    Nem sokat, csak kilencvenet gyártottak le belőle! Még, hogy nem állították rendszerbe? Két anyahajóra (rep'hordozóra) valót (Admiral Gorskov volt az egyik). Azért két tonna fegyverterhelés már nem mosolyogni való! Még valami: az USA miért vette meg a teljes tervdokumentációját? A radar még a hatvanas évek végén még nem játszott akkora szerepet a rep'gép rendszereiben, hogy fanyalogva szóvá tegyed.
  • akagi
    Nem sokat, csak kilencvenet gyártottak le belőle! Még, hogy nem állították rendszerbe? Két anyahajóra (rep'hordozóra) valót (Admiral Gorskov volt az egyik). Azért két tonna fegyverterhelés már nem mosolyogni való! Még valami: az USA miért vette meg a teljes tervdokumentációját? A radar még a hatvanas évek végén még nem játszott akkora szerepet a rep'gép rendszereiben, hogy fanyalogva szóvá tegyed.
    Milyen két tonna...? Papíron nem volt képes annyira, nemhogy a valóságban. Afganisztánban asszem 2 db 250 kilóssal magasabb területen alig bírt felszállni. A Yak-38-nak gyakorlatilag nem volt harcértéke abban a korban, mikor már rendszerbe lehetett volna állítani...
  • molnibalage
    Milyen két tonna...? Papíron nem volt képes annyira, nemhogy a valóságban. Afganisztánban asszem 2 db 250 kilóssal magasabb területen alig bírt felszállni. A Yak-38-nak gyakorlatilag nem volt harcértéke abban a korban, mikor már rendszerbe lehetett volna állítani...
    Ezt beszéld meg Michael Sharpe-val!
  • akagi
    Nem sokat, csak kilencvenet gyártottak le belőle! Még, hogy nem állították rendszerbe? Két anyahajóra (rep'hordozóra) valót (Admiral Gorskov volt az egyik). Azért két tonna fegyverterhelés már nem mosolyogni való! Még valami: az USA miért vette meg a teljes tervdokumentációját? A radar még a hatvanas évek végén még nem játszott akkora szerepet a rep'gép rendszereiben, hogy fanyalogva szóvá tegyed.
    A legyártott darabszám nekem nem egyértelmű, "kb. 100 db"-tól 231-ig többféle adatot is olvastam (az első az szovjet adat), én nem voltam ott (sajnos, pedig szívesen dolgoztam volna rajta már csak úgy kíváncsiságból is), így nem tudom eldönteni. Két tonna fegyverzet az tényleg nem vicc, csak épp a Jak-38 engedélyezett max terhelése 4x250 kg, ami nálam 1 (egy) tonna (Avijacija i koszmonavtyika szerint ami akkoriban a szovjet légierő lapja volt, ők már csak tudhatták, és a 80-as évek vége felé már meg is írhatták, hiszen 91-re tervezték a kivonását - a Jak-141 rendszeresítésekor). R-60 infravörös önvezérlésű LL-rakéták, ZB-500 gyújtóbomba, UPK-23-500 gépágyú-konténer, UB-16-57 és UB-32-57 rakéra-sorozatlövő blokkok, max 250kg-os bombák és a Delta-rendszerrel vezérelt H-23 rádió-távvezérlésű rakétákból állhatott a hagyományos fegyverzet. A legütősebb fegyver, amit az AiK szerint bevethetett (volna), az az RN-28 típusú atombomba, csak ahhoz, hogy ezzel megközelítsen egy USA CBG-t sokkal nagyobb hatótáv kellett volna, meg hatékony vadászkíséret, ami lokátor nélküli géppel reménytelen lett volna (ha a radar nem játszott túl nagy szerepet a 70-es években egy vadászgépben, akkor vajon miért is pazarolták már az 50-es évektől a Jak-25-ben és -28P-ben, MiG-17PF-ben, a -19PM-ben, a Szu-9/11/15-ben, és a 21PF-től az összes együléses változatban, MiG-23-ban és -25-ben, hogy a nyugati megfelelőikről ne is beszéljünk). Arról meg, hogy az USA egyetlen centet is fizetett volna a Forger terveiért, nem ártana egy linket közölni. Ne keverd a (Jak-141) R-79 hajtómű-terveinek a felvásárlásával, azt tényleg megvették, és rendesen profitáltak is belőle az F-35 hajtóművének tervezésekor.
  • emel
    Arról meg, hogy az USA egyetlen centet is fizetett volna a Forger terveiért, nem ártana egy linket közölni. Ne keverd a (Jak-141) R-79 hajtómű-terveinek a felvásárlásával, azt tényleg megvették, és rendesen profitáltak is belőle az F-35 hajtóművének tervezésekor.
    Ezt ebben a topikban senki nem is állította, a jenkik meg kb. azért nézték meg Jak-141, mert fillérekért megvehették. Az F-35 emelőhajtóműve egészen más. Erről is volt már szó.
  • emel
    A legyártott darabszám nekem nem egyértelmű, "kb. 100 db"-tól 231-ig többféle adatot is olvastam (az első az szovjet adat), én nem voltam ott (sajnos, pedig szívesen dolgoztam volna rajta már csak úgy kíváncsiságból is), így nem tudom eldönteni. Két tonna fegyverzet az tényleg nem vicc, csak épp a Jak-38 engedélyezett max terhelése 4x250 kg, ami nálam 1 (egy) tonna (Avijacija i koszmonavtyika szerint ami akkoriban a szovjet légierő lapja volt, ők már csak tudhatták, és a 80-as évek vége felé már meg is írhatták, hiszen 91-re tervezték a kivonását - a Jak-141 rendszeresítésekor). R-60 infravörös önvezérlésű LL-rakéták, ZB-500 gyújtóbomba, UPK-23-500 gépágyú-konténer, UB-16-57 és UB-32-57 rakéra-sorozatlövő blokkok, max 250kg-os bombák és a Delta-rendszerrel vezérelt H-23 rádió-távvezérlésű rakétákból állhatott a hagyományos fegyverzet. A legütősebb fegyver, amit az AiK szerint bevethetett (volna), az az RN-28 típusú atombomba, csak ahhoz, hogy ezzel megközelítsen egy USA CBG-t sokkal nagyobb hatótáv kellett volna, meg hatékony vadászkíséret, ami lokátor nélküli géppel reménytelen lett volna (ha a radar nem játszott túl nagy szerepet a 70-es években egy vadászgépben, akkor vajon miért is pazarolták már az 50-es évektől a Jak-25-ben és -28P-ben, MiG-17PF-ben, a -19PM-ben, a Szu-9/11/15-ben, és a 21PF-től az összes együléses változatban, MiG-23-ban és -25-ben, hogy a nyugati megfelelőikről ne is beszéljünk). Arról meg, hogy az USA egyetlen centet is fizetett volna a Forger terveiért, nem ártana egy linket közölni. Ne keverd a (Jak-141) R-79 hajtómű-terveinek a felvásárlásával, azt tényleg megvették, és rendesen profitáltak is belőle az F-35 hajtóművének tervezésekor.
    Az utolsó mondatoddal teljesen egyetértek! Igazad van mert spongyán fogalmaztam.
    Balázs reagálására válaszoltam, de a modi törölte, mert szerinte személyeskedtem. Most neked is leírom, hogy három írott almanachban is utána néztem. mind a három azt írja, hogy rövid nekifutással két azaz kettő tonna! Függőleges felszállásnál lehetséges az egy tonna, de erre utalást csak az afganisztáni bevetések kapcsán találtam ködösített megjegyzést. Ha, érdekel: Michael Sharpe: Sugárhajtású Harci Repülőgépek és a Katonai Repülőgépek Enciklopédiájában fellelhető az összes állításom. A harmadik állításnak meg nem találtam meg a forrását, mert a Mester kft. nem adta meg.
  • emel nem is az emelőhajtóműre értette, hanem a Jak-141-es R-79-esének fúvócső elfordító mechanizmusára.
    A Three Swivel Bearing Nozzle amúgy eredetileg az USA-ban került megálmodásra, de tudtommal, akkor, ott nem épült belőle egy se. A Lockheed tervezett egy hajófedélzeti gépet, ahol ezzel a megoldással akarták az utánégetőkamrát elfordítani, miközben külön emelőhajtóművekkel kompenzáltak volna a kereszttengely körül, hozzáadva a függőleges teljesítményhez.
    Ismerős? Nos, ebben az időben a brit Kestrel/Harrier dizájnon kívül jóformán mindenki ebben látta a megoldás kulcsát, ironikus, hogy a briteken kívül nem is sikerült jóformán senkinek se épkézláb megoldással előállni.
    Ennek oka, hogy bár a külön emelőhajtóművek fajlagosan magas tolóerejű, de szerkezetükben egyszerű megoldások (10-15:1 körüli tolóerő/tömeg arány mellett egyszerű szerkezeti elemek, mint például üvegszál kompozit kompresszor lapátok), a segédberendezéseik holt tömege az üzemükön kívül magas, a vezérlésük bonyolult, hibafaktor növekszik.
    A szovjetek a Jak-141-essel lényegében a gyakorlatba ültették át azt, amit kb egy évtizeddel korábban az USA-ban csak koncepcionáltak, de megtartva az emelőhajtóműves dizájnt, mivel nekik ebben volt tapasztalatuk.
    Az USA-t elsősorban a gyakorlati megvalósítás érdekelte, mivel kíváncsiak voltak arra, hogy egy olyan valaki, aki üzemeltette is (még ha csak kísérleti jelleggel) a 3SBN technológiát, milyen tapasztalatokkal, gyártástechnológiával, dokumentációkkal rendelkezik.
    Az F135PW-600 tehát tekinthető a szovjet Tumanszkij (Szojuz) R-79-es továbbálmodásának, reinkarnációjának, távoli rokonának...

    Azonban az F-35B-nél az emelőhajtómű új értelmet nyert. Nem külön kisméretű gázturbinával, hanem egy komoly, körültekintő tervezést igénylő, de működésében egyszerű tengelykapcsolós megoldással kihajtott kontrarotáló Lift Fan-nal oldották meg a dolgot. Tehát ez is holt tömeg, ha nincs használatban, de a járulékos rendszerei és a vezérlése még így is jóval egyszerűbb, mint az egy-két-négy-nyolc(!) - Mirage IIIV - emelőhajtóművé.
    A kontrarotáló megoldásra a preceszió elkerülése miatt volt szükség, ezért ellenforgó a Harrier Pegasus és az F-35-ösök F135- ös hajtóműve. (No meg azért, mert az F119-esből lett kifejlesztve)
  • Roni
    https://sputniknews.com/military/201704271053079123-shtorm-supercarrier-development/

    Nem hogy szükség nincs rá de nem is menne nekik + azt el is kell látni repcsikel is az újabb évtizedet vesz igénybe:confused:
    A poject 22350 fregattok építését kéne felgyorsítani
    Kiderül a cikkből, hogy átgondolták a Kuznyecov besorolását:
    "Indeed, the Russian Navy officially categorizes the Admiral Kuznetsov as a heavy aircraft-carrying cruiser, not an aircraft carrier."

    Illetve kiemelték, hogy egy intenzív harci beavatkozáshoz nem elég 20-30 repülőgép.
  • bolneroll
    Kiderül a cikkből, hogy átgondolták a Kuznyecov besorolását:
    "Indeed, the Russian Navy officially categorizes the Admiral Kuznetsov as a heavy aircraft-carrying cruiser, not an aircraft carrier."

    Illetve kiemelték, hogy egy intenzív harci beavatkozáshoz nem elég 20-30 repülőgép.
    Mindig is" Nehéz repülőgéphordozó cirkáló" volt a neve. TAKR (Тяжёлый авианесущий крейсер)
  • nyugger
    Ha megkezdődik a szükséges hazai gyártású gázturbina sorozatgyártása, akkor a Gorskovok problémái jórészt megoldódnak
    Az nagyon jó lenne mert abból a hajóbol 6 db egy vicc. Bár úajbb infó szerint 8 db lesz belőle ami már jobban hangzik Súlya megegyezik a type 45-sel
  • bolneroll
    Kiderül a cikkből, hogy átgondolták a Kuznyecov besorolását:
    "Indeed, the Russian Navy officially categorizes the Admiral Kuznetsov as a heavy aircraft-carrying cruiser, not an aircraft carrier."

    Illetve kiemelték, hogy egy intenzív harci beavatkozáshoz nem elég 20-30 repülőgép.
    Ez addig igaz, amíg van rajta (tök feleslegesen) ASM. Azután, hogy mitől lenne cirkáló, az hományos...
  • molnibalage
    Ez addig igaz, amíg van rajta (tök feleslegesen) ASM. Azután, hogy mitől lenne cirkáló, az hományos...
    Nekem úgy rémlik, hogy mikor a Boszporusz nemzetközi kereskedelmi és hadihajó-forgalmát szabályozó Montreaux-i Egyezményt megkötötték (30-as évek?), akkor született a repülőgéphordozók forgalmának korlátozása, ezért hívják hivatalosan cirkálónak az összes szovjet/orosz hordozót. További furcsaság, hogy korlátozták ugyan a nagy kaliberű fegyverekkel ellátott hajók forgalmát is így csatahajók nem haladhattak át, de akkor atomfegyver még nem létezett, és mivel ma már egy atomtöltet is simán belefér kisebb kaliberméretbe, így azzal át lehet hajózni.
  • emel
    Nekem úgy rémlik, hogy mikor a Boszporusz nemzetközi kereskedelmi és hadihajó-forgalmát szabályozó Montreaux-i Egyezményt megkötötték (30-as évek?), akkor született a repülőgéphordozók forgalmának korlátozása, ezért hívják hivatalosan cirkálónak az összes szovjet/orosz hordozót. További furcsaság, hogy korlátozták ugyan a nagy kaliberű fegyverekkel ellátott hajók forgalmát is így csatahajók nem haladhattak át, de akkor atomfegyver még nem létezett, és mivel ma már egy atomtöltet is simán belefér kisebb kaliberméretbe, így azzal át lehet hajózni.
    Tudom, hogy emiatt van és a ASM-es kuzinál ezt be lehet hazudni. Na de egy ágyú és ASM nélküli csak repülőeszközt szállító hajó, hogy mitől lenne cirkáló... Ahhoz ehhez igen vastag arcből kell...
  • molnibalage
    Tudom, hogy emiatt van és a ASM-es kuzinál ezt be lehet hazudni. Na de egy ágyú és ASM nélküli csak repülőeszközt szállító hajó, hogy mitől lenne cirkáló... Ahhoz ehhez igen vastag arcből kell...
    Légvédelmi cirkáló?
    Amúgy elég lenne két VLS cellát meghagyni és máris lehetne cirkáló(és még hely is szabadulna fel.
  • emel
    Nekem úgy rémlik, hogy mikor a Boszporusz nemzetközi kereskedelmi és hadihajó-forgalmát szabályozó Montreaux-i Egyezményt megkötötték (30-as évek?), akkor született a repülőgéphordozók forgalmának korlátozása, ezért hívják hivatalosan cirkálónak az összes szovjet/orosz hordozót. További furcsaság, hogy korlátozták ugyan a nagy kaliberű fegyverekkel ellátott hajók forgalmát is így csatahajók nem haladhattak át, de akkor atomfegyver még nem létezett, és mivel ma már egy atomtöltet is simán belefér kisebb kaliberméretbe, így azzal át lehet hajózni.
    2x AEGIS 59 tomahawkkal szabályos?
  • molnibalage
    Tudom, hogy emiatt van és a ASM-es kuzinál ezt be lehet hazudni. Na de egy ágyú és ASM nélküli csak repülőeszközt szállító hajó, hogy mitől lenne cirkáló... Ahhoz ehhez igen vastag arcből kell...
    Kicsit OFF, de az Invicible osztály is "full deck cruiser" volt az angol alsóházban. :)
  • bolneroll
    2x AEGIS 59 tomahawkkal szabályos?
    Nem tudom fejből az egyezmény szövegét :D, de mivel akkor még a Tomahawk-nak megfelelő kaliberű 520mm-es hajóágyúk sem léteztek, így szerintem ez a méret mindenképpen túl van az akkoriban megengedhetőnek tartott kaliberen. Persze lehet csűrni-csavarni hogy ez nem ágyú, így erre nem vonatkozik a tiltás, mint ahogy az akkoriban nem létező atomfegyverekre sem?!! Az én értelmezésem szerint bármilyen fegyver, ami a célban nagyobbat szól mint az akkoriban engedélyezett max kaliber, az működési elvétől függetlenül csak az egyezmény keretei között vihető át a Boszporuszon (vannak bizonyos kivételek pl. a Fekete-tenger parti államaira). Saját értelmezésemmel csak az a probléma, hogy se jogász nem vagyok, se jól fizetett "megmagyarázó" alkalmazottja egyik félnek sem! :(
  • molnibalage
    Tudom, hogy emiatt van és a ASM-es kuzinál ezt be lehet hazudni. Na de egy ágyú és ASM nélküli csak repülőeszközt szállító hajó, hogy mitől lenne cirkáló... Ahhoz ehhez igen vastag arcből kell...
    Klasszikus kivitelű repülőgéphordozó tudtommal még sose ment át a Boszporuszon. Viszont egy atomtöltetű fegyverekkel felszerelt amerikai romboló vagy cirkáló behajózásához is elég vastag arcbőr kell, tekintve a Tomahawk kaliberét, vagy ettől függetlenül az atomtöltet többszörös hatását bármilyen korábbi hajóágyúhoz képest.
  • emel
    Nem tudom fejből az egyezmény szövegét :D, de mivel akkor még a Tomahawk-nak megfelelő kaliberű 520mm-es hajóágyúk sem léteztek, így szerintem ez a méret mindenképpen túl van az akkoriban megengedhetőnek tartott kaliberen. Persze lehet csűrni-csavarni hogy ez nem ágyú, így erre nem vonatkozik a tiltás, mint ahogy az akkoriban nem létező atomfegyverekre sem?!! Az én értelmezésem szerint bármilyen fegyver, ami a célban nagyobbat szól mint az akkoriban engedélyezett max kaliber, az működési elvétől függetlenül csak az egyezmény keretei között vihető át a Boszporuszon (vannak bizonyos kivételek pl. a Fekete-tenger parti államaira). Saját értelmezésemmel csak az a probléma, hogy se jogász nem vagyok, se jól fizetett "megmagyarázó" alkalmazottja egyik félnek sem! :(
    Csatahajók nem mehetnek át a Boszporuszon márpedig a cirkáló nem csatahajó pláne nem hordozó.
  • dudi
    Csatahajók nem mehetnek át a Boszporuszon márpedig a cirkáló nem csatahajó pláne nem hordozó.
    Mintha én is ezt írtam volna a 160-as hsz.-ben. :D
    Egyébként pont azért volt minden eddigi szovjet/orosz hordozón felszíni hajók elleni rakétafegyverzet is, hogy valamennyire "jogosan" hívhassák cirkálónak - a fedélzeti harcigépek ellenére is. Ehhez ráadásul az ángliusok is besegítettek nekik a saját Parlamentjük előtti sumákolással az Invincible osztályról (azt is "teljes fedélzetű cirkáló"-nak titulálták, mert hivatalosan hordozóra nem kaptak volna pénzt - aztán mikor a falklandi balhé kitört, örültek mint majom a farkának hogy mégis van hordozójuk).

Ugrás a fórum topichoz