Az utóbbi hét év közel-keleti konfliktusaiban, amelyek az „arab tavasz” néven elhíresült eseménysorozattal kezdődtek, komoly szerep jutott Franciaország haderejének is. Párizs több fronton is beszállt a közös hadműveletekbe, felhasználva tengeri és légi csapásmérő erejét is – sokszor összhaderőnemi együttműködés keretében. A hírekben több ízben szerepeltek közös felvételeken a hadsereg és a haditengerészet helikopterei, amelyek utóbbi Mistral-osztályú hadihajóiról indultak bevetésekre. A jelek szerint viszont ez a folyamat erősen lestrapálta az állományt – lássuk, mennyire!

Egy parlamenti képviselői kérdésre válaszolva, a szárazföldi erők (amelyhez a franciák 59 darab, átlagosan 5,5 éves szolgálati idejű Tiger harci helikoptere is tartozik) parancsnoksága közleményben tudatta, hogy helikoptereik összesített rendelkezésre állási szintje mintegy 50%-os. A statisztika a Tiger-flotta esetében még rosszabb: a harci forgószárnyasoknak mintegy negyede volt bevethető az előző költségvetési év adatai alapján, miközben 98,2 millió USD-nek megfelelő összeget költöttek a karbantartásukra. A 2016-os, 25,6%-os bevethetőségi ráta viszont növekedést mutatott az azt megelőző, 21,4%-os arányhoz képest.

A kérdést feltevő képviselő, François Cornut-Gentille szerint a helikopterek karbantartására sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani politikai szinten is, mivel Franciaország expedíciós képességeinek egyik alapköveit a forgószárnyasok adják. A képviselő már korábban is jelezte aggályait Jean-Yves Le Drian védelmi miniszternek, aki tavaly novemberben ígéretet tett arra, hogy 50% fölé tornázzák az összesített bevethetőségi arányt, és az egyes típusokra vetített rendelkezésre álláson is javítanak. A mostani kérdés tulajdonképpen ennek szondázására irányult.

A Tiger mellett a teher- és személyszállító típusokra vonatkoztatott adatok is nyilvánosságra kerültek. A haditengerészet 15, átlagosan 3,4 éves NH90 NFH helikopterének esetében 32-ről 38,4%-ra sikerült feltornázni a bevethetőséget, a szárazföldi erők 17, átlagosan 3 éves NH90 TTH-ja viszont 41,4%-ot produkált a korábbi 47,6% helyett. A 26,3 éves átlagéletkorral büszkélkedő Cougar-flottánál a gyalázatos 9,9%-ról 12,2%-ra sikerül növelni a rendelkezésre állást, viszont még így is elkeserítő a szám.

Le Drian védelmi miniszter, korábbi ígéretét megerősítendő, elindított egy vészhelyzeti intézkedést, aminek keretében 2019-re minden típus esetében 38%-ra növelik a bevethetőségi arányt, ezzel biztosítva a teljes állományra vetített, 50%-nál magasabb szintet. Ennek érdekében racionalizálni kívánják a karbantartási rendszert, ami most igen szerteágazó: több állami (katonai) és polgári szervezet, illetve cég is közreműködik a helikopterek javításában és üzemeltetésében, ami sokszor okoz fennakadásokat, késéseket.

Ezt tetézi, hogy a forgószárnyasok három haderőnemnél, típusonként több változatban állnak szolgálatban, ami szintén sűrűn okoz logisztikai problémákat a beszámolók szerint. Hosszú távon erre megoldást jelenthet az a terv, amit idén márciusban harangozott be a védelmi miniszter. Eszerint a következő évtizedben az Airbus Helicopters H160 lehet több típus közös utódja Franciaországban. Az akkori bejelentés esetében is elhangzott, hogy elsődleges céljuk az üzemeltetési költséges csökkentése, a karbantartási rendszer optimalizálása.

A legtöbb francia forgószárnyas gyártásáért, valamint a flotta egy részérnek karbantartásáért is felelős Airbus Helicopters az ügy kapcsán hamar kiadott egy közleményt, amelyben kifejezték, hogy a francia haderő helikoptereit kiemelt fontosságúként kezelik, bevethetőségük magas szinten tartása elsődleges számukra. Ennek megfelelően – így a közlemény – mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kormány segítségére legyenek a kialakult helyzet megoldásában, a kitűzött célok elérésében.