|

Simicskó: A technológia gyorsan változik, modernizációra van szükség

Pénteken megérkezett Csehországból az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisra az a két Zlin Z−242L típusú repülőgép, amelyek a jelenleg rendszerben lévő Jak−52-es kiképzőgépeket váltják majd. A gépek érkezése alkalmából rendezett ünnepségen a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott, dönteni kellett arról, érdemes-e felújítani az ’50-es, ’60-as évek technikai eszközeit. „A technológia gyorsan változik. (…) Modernizációra van szükség. Fejleszteni kell a Magyar Honvédséget és annak minden képességét, amelyre szükségünk lesz a jövőben is. Új és modern eszközökre van szükségünk” – mondta dr. Simicskó István.

A most átvett repülőket a közeljövőben további két Zlin Z−143LSi típusú kiképzőgép követi. Pavel Hajla, a Zlin Aircraft cég repülésirányítója és oktatója a honvedelem.hu kérdésére válaszolva ismertette a két típus főbb jellemzőit. Mint fogalmazott: alapvetően mind a 143-as, mind a 242-es kiképzőgépnek számít. A leglátványosabb különbség az, hogy a 143-as típus négyüléses és ezáltal valamivel erősebb hajtóművel rendelkezik. Emellett a 242-es alkalmas éjszakai, műszeres repülések gyakorlására is. Azt is hozzátette, hogy a pilóták általában azért szeretik ezeket a gépeket, mert felhasználásuk skálája igen széles: a kiképző- és gyakorlórepüléseken túl akár akrobatikus manőverek végrehajtására is alkalmasak.

A 242-esek a csehországi Zlin Aircraft vállalat otrokovicei gyárából érkeztek Szolnokra. Nemzetközi törvények miatt a gépeket a cég cseh pilótái repülték át hazai állomáshelyükre, magyar pilóták kíséretében. Egyikük, Tóth Máté százados a leszállást követően azt jelentette dr. Simicskó Istvánnak, hogy a gépek probléma nélkül megérkeztek Magyarországra.

A gépek leszállását megelőzően dr. Simicskó István és Donald R. Baker ezredes, az Amerikai Egyesült Államok véderőattaséja átadták a bázis legújabb kiképzéstechnikai eszközét, az úgynevezett JTAC-, azaz előretolt repülésirányító szimulátort. „Fontos és nagy dolog az életünkben az, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy nagyon komoly ajándékot adott Szolnoknak, az itt szolgálatot teljesítő katonáinknak. Ez az ajándék, ami másfél milliárd forint értékű, egy szimulátor. Egyedülálló képesség ez, (…) büszkék vagyunk rá, és azt hiszem, hogy a magyar katonáink eredményességét, biztonságát szolgálja a különböző műveletekben, hogy minél hatékonyabban helytállhassanak és nagyobb pontossággal végezzék el a rájuk bízott feladatot” – mondta az átadás alkalmából a honvédelmi miniszter.

Nem véletlen, hogy mind a repülőgépek érkezése, mind a szimulátor átadása március 24-én történt meg, hiszen ezen a napon ünnepelték Szolnokon az ejtőernyősök napját. E különleges fegyvernem nagy és büszke múltra tekint vissza a magyar hadtörténelemben. Az egykori és mai ejtőernyősök dr. Simicskó István honvédelmi miniszterrel, dr. Benkő Tibor vezérezredessel, Honvéd Vezérkar főnökkel, valamint dr. Orosz Zoltán altábornaggyal, Honvéd Vezérkar főnökhelyettessel közösen emlékeztek meg a magyar katonai ejtőernyőzés hősi halottjairól. „Fontos, hogy kifejezzük a tiszteletünket a magyar katonák iránt, akik szolgálták a hazát és példát mutattak. Meg kell emlékezzünk azokról az ejtőernyős hősökről, akik életüket adták szolgálatteljesítés közben a hazánkért. Arról a 62 kiváló emberről, akik az ejtőernyőzés elmúlt 99 éve során életüket áldozták Magyarországért” – mondta dr. Simicskó István.

Az ünnepség részeként harminc ejtőernyős ugrott ki egy An−26-os szállítógépből és egy Mi−8-as szállítóhelikopterből.

Fotók: Dévényi Veronika

Forrás: Snoj Péter, honvedelem.hu

Fórum hozzászólások

  • emel
    Itt a "messziről"-ben kételkedek egy kicsit. Egy hk. saját önvédelmi eszközei szerintem csak pár km hatótávolságúak (többre nincs is szükség, mint amilyen távolságról lőhetnek rá!), így ennél messzebbről szerintem elég nehezen detektálhatóak. Mint ahogy egy 8-10km-es kis hatótávú rádióadót se lehet 50-100km-ről lehallgatni vagy bemérni.
    Sajnos az a "pár km" a Trophy radarja esetén inkább olyan 500 km.
    Lsd.: korábbi linkek
  • rudi
    Sajnos ez egy gyakran előkerülő tévedés...
    Az ADS rendszernek is van egy korai előrejelző radarja és csak az elhárító töltet pontos aktiválásáért felelős rendszer elektro-optikai.
    Részletek itt


    Részletek ITT
    Már nem először likeled, de soha nem derült ki egyik anyagból sem, hogy mi a búbánat feltételezésekkel jöttek ki az értékek. A légtérfelderítő radarokhoz mérhető távokat hoznak ki egy APS radarja ellen?

    Fogalmazzunk úgy, hogy amíg ezt antenna egyenlettel legalább basic szinten nem vezeti le nekem valaki, hogy ez lehetséges addig én ezt nem hiszem el.
    • Tehát, akkor milyen nyalábbal dolgozik az APS?
    • Milyen frekin?
    • Mekkora a teljesítménye, ha mondjuk 2 km tájáig kell egy mekkora RCS-ű célt érzékelnie?
    • Na, akkor ez alapján a EW rendszer oldalát lehet számolni, hogy mekkora antennával mi van.
    Az 500 km különösen vicces, mert ahhoz 12 km magasan kell lenni úgy, hogy a célpont 100 méteren van és tükörsima a domborzat.

    SEAD feladatra használt EW rendszerek nagy légvédelmi radarokat nem lőnek be ilyen pontosan töredék távról, de majd valaki az ahhoz képest semmilyen erősségű APS-t for 500 km-ről érzkelni valaki...? Bocs, de azért mindent ne higgyünk már el matek nélkül.

    @Hpasp input esetén pikk pakk végigszámolná.

    Ezek alapján baromira érdekelne, hogy az EF Ty. radaros MAWS-jét szerinted, akkor 500 vagy 1000 km távolságról mérik majd be, aminek AAM vagy SHORAD-ot kell kiszúrni legalább 10-15 km-ről meg Sz-300 rendszer rakétát van 30-50-ről...? De tényleg...
  • rudi
    Továbbá ajánlott fenntartásokkal kezelni az ADS rendsxert mert a hírek szerint maguk a Németek is inkább a Trophyt rendszeresítik...
    https://defense-update.com/20190124_germany-to-field-trophy-aps-with-leopard-ii-tanks.html
    Igazán pontos okot nem írnak csupán annyit lehet tudni,hogy azért a Trophyt rendszeresítik mert az ADS még nem áll készen arra,hogy 2022-n rárakják Leókra.Pedig szerintem számos előnye van a Trophy-l szemben,egyes források szerint még fejleszteni kell a rendszert a felülről érkező fenyegetésekkel szemben de ez csak feltételezés,mindenesetre szerintem ez egy igazán a jövőbe mutató megoldás.
  • rudi
    Sajnos az a "pár km" a Trophy radarja esetén inkább olyan 500 km.
    Lsd.: korábbi linkek
    Hát az szar ügy - lenne - ha elhinném, de én inkább hitetlen vagyok amíg meg nem mutatják élőben hogy tényleg igaz. Az én gépész-agyammal nehezen hihető, hogy egy pár km hatótávú radart/rádióadót (amit én magam ugye csak adott pár km-es kis körzetben tudok használni!), azt valaki más nagyságrendekkel nagyobb távolságról észlelje!! A nagyobb távolságot elhiszem (hiszen vannak erre kihegyezett sokkal érzékenyebb vevők mint az eredeti vevőegység), de ekkora különbség szerintem csak a reklámokban mutat jól (de ott nagyon oké, pirossal kiemelve, szép színesen hogy a civil hasraessen!), a valóságban meg csak jó lenne!! Persze nem tartok tőle hogy meghívót kapok ilyen bemutatóra, így marad mindenki a maga hitében - bizonyíték nélkül. :D;) Tudod én már elég vén csataló vagyok, olvastam épp elég "ismeretterjesztő" irodalmat nemcsak magyarul hanem angol szaklapban is, ami szerint pl. a MiG-21 oldalkormánya szervó-munkahengerrel működik. Nekem meg "hivatalból" tudnom kellett (lásd szak- és tipusvizsgák sora), hogy a 21-en pont az oldalkormány-rendszerben nem volt semmiféle szervó, olyan erővel működött amekkorát a pilóta taposni tudott. Szóval ezért (is) ... :)
  • blogen
    Igen, ha nem lesz aktív védelmi rendszer a Leopardokon, meg az IFV-en és az összes 8x8-ason meg az önjáró lövegeken, akkor fölösleges lesz leszállítani is őket, mert csak drága vashulladék!
    Azért azt megkérdezném, hogy mennyi a hatótávolsága egy román Spike-nak? 2-4 km kb. És a magyar felderítés nem látja, hol is vannak beásva ezek a csapatok? Ezeket simán ki lehet lőni tüzérséggel (pzh), vagy aknavetőkkel, meg a légierő stb, és a maradék úgy fog futni, hogy esze ágába sem jut, hogy visszalőjön.
  • emel
    Hát az szar ügy - lenne - ha elhinném, de én inkább hitetlen vagyok amíg meg nem mutatják élőben hogy tényleg igaz. Az én gépész-agyammal nehezen hihető, hogy egy pár km hatótávú radart/rádióadót (amit én magam ugye csak adott pár km-es kis körzetben tudok használni!), azt valaki más nagyságrendekkel nagyobb távolságról észlelje!! A nagyobb távolságot elhiszem (hiszen vannak erre kihegyezett sokkal érzékenyebb vevők mint az eredeti vevőegység), de ekkora különbség szerintem csak a reklámokban mutat jól (de ott nagyon oké, pirossal kiemelve, szép színesen hogy a civil hasraessen!), a valóságban meg csak jó lenne!! Persze nem tartok tőle hogy meghívót kapok ilyen bemutatóra, így marad mindenki a maga hitében - bizonyíték nélkül. :D;) Tudod én már elég vén csataló vagyok, olvastam épp elég "ismeretterjesztő" irodalmat nemcsak magyarul hanem angol szaklapban is, ami szerint pl. a MiG-21 oldalkormánya szervó-munkahengerrel működik. Nekem meg "hivatalból" tudnom kellett (lásd szak- és tipusvizsgák sora), hogy a 21-en pont az oldalkormány-rendszerben nem volt semmiféle szervó, olyan erővel működött amekkorát a pilóta taposni tudott. Szóval ezért (is) ... :)
    Az elv hasonló lehet a gyertyalánghoz.
    Gyertyaláng mellet max 1-2 méterre tudsz olvasni, cserébe viszont akár százméterről is észreveszed magát a lángot.
  • exsorkatona
    Azért azt megkérdezném, hogy mennyi a hatótávolsága egy román Spike-nak? 2-4 km kb. És a magyar felderítés nem látja, hol is vannak beásva ezek a csapatok? Ezeket simán ki lehet lőni tüzérséggel (pzh), vagy aknavetőkkel, meg a légierő stb, és a maradék úgy fog futni, hogy esze ágába sem jut, hogy visszalőjön.
    A Spike ER hatótávolsága 4-8 km és ha minden igaz az oláhok már integrálták a Piranhakra és Puma helikopterekre.
  • emel
    Az én gépész-agyammal nehezen hihető, hogy egy pár km hatótávú radart/rádióadót (amit én magam ugye csak adott pár km-es kis körzetben tudok használni!), azt valaki más nagyságrendekkel nagyobb távolságról észlelje!! A nagyobb távolságot elhiszem (hiszen vannak erre kihegyezett sokkal érzékenyebb vevők mint az eredeti vevőegység), de ekkora különbség szerintem csak a reklámokban mutat jól (de ott nagyon oké, pirossal kiemelve, szép színesen hogy a civil hasraessen!), a valóságban meg csak jó lenne!!
    A GPS műholdak 20 ezer km magasan keringenek és adóteljesítményük mindössze 45 Watt.
    Az nem furcsa hogy egy tenyérnyi mobiltelefon simán veszi ezeket a jeleket?
  • Wilson
    A Spike ER hatótávolsága 4-8 km és ha minden igaz az oláhok már integrálták a Piranhakra és Puma helikopterekre.
    Ez hasonlo ahhoz mint amikor azon ment a vita hogy az ATACMS-t majd eppen milyen tobbmillios raketaval fogjuk leszedni. Semilyennel. Pajzs helyett veszunk mi is kardot.
  • Anti
    Ez hasonlo ahhoz mint amikor azon ment a vita hogy az ATACMS-t majd eppen milyen tobbmillios raketaval fogjuk leszedni. Semilyennel. Pajzs helyett veszunk mi is kardot.
    Igen de szerintem pl a román spike-k ellen komplex rendszerben kell gondolkodni ez nem úgy működik,hogyha a romulánok vesznek valamit és akkor mi is veszünk valamit és azzal majd jól lekuzdjuk őket.
  • Tegyük fel, hogy már integrálták a Piranhakra. Mennyi is van ebből a románoknak? 20-30 db jelenleg. Talán lesz egyszer 227 db, de én erre nem fogadnék. És mi áll vele szemben. Leopard 2A7+, meg PZH, meg Puma stb.

    És a levegőben a remek román légierő. Hát nem tudom, én nem fogadnék rájuk az biztos.
  • exsorkatona
    Tegyük fel, hogy már integrálták a Piranhakra. Mennyi is van ebből a románoknak? 20-30 db jelenleg. Talán lesz egyszer 227 db, de én erre nem fogadnék. És mi áll vele szemben. Leopard 2A7+, meg PZH, meg Puma stb.

    És a levegőben a remek román légierő. Hát nem tudom, én nem fogadnék rájuk az biztos.
    Igen, van kb. 20-30 db Piranha. Ugyanakkor a mi oldalunkon jelen időben fogalmazol meg néhány dolgot. Azaz az igazán fontos költői kérdés: mennyi "Leopard 2A7+, meg PZH, meg Puma stb." van nekünk most pontosan?

    Az a része világos, hogy most a románok sincsenek top -on. Ugyanakkor vegyük észre, hogy jelenleg nekünk sincs a "letolt gatyán" kívül az égvilágon semmi ...
  • Wilson
    A Spike ER hatótávolsága 4-8 km és ha minden igaz az oláhok már integrálták a Piranhakra és Puma helikopterekre.
    dkes
    Igen, van kb. 20-30 db Piranha. Ugyanakkor a mi oldalunkon jelen időben fogalmazol meg néhány dolgot. Azaz az igazán fontos költői kérdés: mennyi "Leopard 2A7+, meg PZH, meg Puma stb." van nekünk most pontosan?

    Az a része világos, hogy most a románok sincsenek top -on. Ugyanakkor vegyük észre, hogy jelenleg nekünk sincs a "letolt gatyán" kívül az égvilágon semmi ...
    A most-ban igazad van. De NATO tag mindkét ország, szóval "jelenleg" nincs veszélye a konfliktusnak.

    Szerintem a magyar katonai fejlesztések – már amit tudunk belőle – az jó irány. Nem tudjuk mit hoz a jövő, de legalább valamilyen pozitív, jövőbe mutató dolgok körvonalazódnak.

    Nekünk nem csak az országunk megvédésére kell felkészülni, hanem mondjuk Erdély önállósodását erőszakosan akadályozó román katonai akcióra is. És a tegnapi szövetséges, holnap akár az ellenséged is lehet. Ezt pedig már sokszor tapasztaltuk a románoknál.
  • rudi
    A GPS műholdak 20 ezer km magasan keringenek és adóteljesítményük mindössze 45 Watt.
    Az nem furcsa hogy egy tenyérnyi mobiltelefon simán veszi ezeket a jeleket?
    Őszinte legyek, ezen még nem gondolkoztam, mivel az én telóm nem vesz semmiféle műhold-jelet?! Persze azt se tudom, hogy a műhold sugárzó teljesítménye szórtan megy-e a világűrbe mindenfelé, vagy irányítottan csak a Föld felé. Másik kérdés számomra: a telefon (vagy bármi más "célszerszám" ebből a jelből ki tudja-e mutatni az adó/műhold irányát, pozícióját? Mert ugye a vett jel csak akkor ér valamit, ha fel is tudom használni. A rádió-iránytű vagy bemérő-kocsi is csak a behangolt adó irányát jelzi, de nem tudni a távolságát, az adópontot csak több vételi ponttal, háromszögeléssel lehet megállapítani. Rádiótechnikához nem nagyon értek, mivel nem ezt tanultam és műveltem...
  • emel
    Őszinte legyek, ezen még nem gondolkoztam, mivel az én telóm nem vesz semmiféle műhold-jelet?! Persze azt se tudom, hogy a műhold sugárzó teljesítménye szórtan megy-e a világűrbe mindenfelé, vagy irányítottan csak a Föld felé. Másik kérdés számomra: a telefon (vagy bármi más "célszerszám" ebből a jelből ki tudja-e mutatni az adó/műhold irányát, pozícióját? Mert ugye a vett jel csak akkor ér valamit, ha fel is tudom használni. A rádió-iránytű vagy bemérő-kocsi is csak a behangolt adó irányát jelzi, de nem tudni a távolságát, az adópontot csak több vételi ponttal, háromszögeléssel lehet megállapítani. Rádiótechnikához nem nagyon értek, mivel nem ezt tanultam és műveltem...
    Meg ugye amennyire tudom, vannak ugye dedikált műholdas telefonok, de amit minden nap használunk az földi antennától kapja-adja az infót, s az onnan erősítve megy tovább a műholdra.. de javítsatok ki a tévedek...
  • kaktusz
    Meg ugye amennyire tudom, vannak ugye dedikált műholdas telefonok, de amit minden nap használunk az földi antennától kapja-adja az infót, s az onnan erősítve megy tovább a műholdra.. de javítsatok ki a tévedek...
    Szerintem a helymeghatározáshoz használt műhold jeléröl van szó azt pedig minden kicsit is okos telefon használja.
  • kaktusz
    Meg ugye amennyire tudom, vannak ugye dedikált műholdas telefonok, de amit minden nap használunk az földi antennától kapja-adja az infót, s az onnan erősítve megy tovább a műholdra.. de javítsatok ki a tévedek...
    A GPS az műholdról jön, régebbi készülékek mutatták is hogy hány műholdról vesz az adatot, pontos geodéziai méréshez hat hiszem 5 darab kell, a készülékek a műholdról adott időjelből számolják ki a pontos helyet.
  • Wilson
    Szerintem a helymeghatározáshoz használt műhold jeléröl van szó azt pedig minden kicsit is okos telefon használja.
    Nem tudom, hogy az is nem-e úgy van megoldva, hogy 3 antennától "pingelik" a telefont s az alapján történik e a helymeghatározása... de lehet úgy van. Mondjuk az szép teljesítmény akkor, még csak nem is a műhold részéről hanem a telefon oldalról nézve...
  • kaktusz
    Nem tudom, hogy az is nem-e úgy van megoldva, hogy 3 antennától "pingelik" a telefont s az alapján történik e a helymeghatározása... de lehet úgy van. Mondjuk az szép teljesítmény akkor, még csak nem is a műhold részéről hanem a telefon oldalról nézve...
    Nem pingelnek az okos telefonokban van gps antenna a gps műholdakról kapják a jelet mondjuk ha bevan kapcsolva akkor elég gyorsan meríti az aksit.
  • kaktusz
    .
    A sivatagban gond nélkül tudod használni a telefonod gps vevőjét csak kapnia kell a jelet a műholdról.
  • rudi
    A GPS műholdak 20 ezer km magasan keringenek és adóteljesítményük mindössze 45 Watt.
    Az nem furcsa hogy egy tenyérnyi mobiltelefon simán veszi ezeket a jeleket?
    https://www.nxp.com/docs/en/brochure/75016740.pdf
    "Referring to GPS, the received signal strength is very weak. The satellites have an orbit altitude of 20200 km (90 degrees elevation) from earth. It’s transmit power is 44.8 Watt at 1575.43 MHz and the antenna gain is 12 dBi. Assume that the PND device has an antenna gain of 4 dBi. Then the received signal power is -120 dBm using the free space loss model. Including additional losses (atmospherically, antenna) the received power is -125 dBm. While the noise power in the system bandwidth (2.046 MHz) is -110 dBm! But due to the modulation scheme, which is direct spread-spectrum there is a processing gain of 43 dB. In fact signals can be recovered theoretically till -110-43=-153 dBm. In order to improve quality of services the received power strength requirement will be several dB above the theoretical level. For instance, during acquisition the received power required is -135 dBm and for tracking -147 dBm."
  • Wilson
    Nem pingelnek az okos telefonokban van gps antenna a gps műholdakról kapják a jelet mondjuk ha be van kapcsolva akkor elég gyorsan meríti az aksit.

    A GPS műholdak többsége ún. geostacionárius pályán(Wiki) van ami a Földtől kb. 36e km távolságra van. Ezek gyakorlatilag a Föld ugyanazon1 pontja felett vannak "életük" egész során, mert a Föld körüli keringési idejük 1 nap, nevezik (geo-)szinkron pályának is ezt a műhold pályát.

    (A Földre) Irányított GHz-es frekvenciájú rádióhullámon, keskeny nyalábbal (pár fokos) "dolgoznak", vagyis az említett 45Watt teljesítmény sokkal hatékonyabb mint ha nem irányított (gömb-sugárzó/minden irányba azonos erősséggel) módban terítene. Ebben az esetben a 45W helyett 1-2 nagyságrenddel nagyobb(akár 500-1.500+ Watt) teljesítmény kellene ugyanarra a feladatra/eredményre.
    A példa jó, és ehhez hasonló a műholdas-TV/rádió műsorszórás is, ezek a műholdak szintén geostacionárius-pályán vannak.
  • LMzek 2.0
    A GPS műholdak többsége ún. geostacionárius pályán(Wiki) van ami a Földtől kb. 36e km távolságra van. Ezek gyakorlatilag a Föld ugyanazon1 pontja felett vannak "életük" egész során, mert a Föld körüli keringési idejük 1 nap, nevezik (geo-)szinkron pályának is ezt a műhold pályát.

    (A Földre) Irányított GHz-es frekvenciájú rádióhullámon, keskeny nyalábbal (pár fokos) "dolgoznak", vagyis az említett 45Watt teljesítmény sokkal hatékonyabb mint ha nem irányított (gömb-sugárzó/minden irányba azonos erősséggel) módban terítene. Ebben az esetben a 45W helyett 1-2 nagyságrenddel nagyobb(akár 500-1.500+ Watt) teljesítmény kellene ugyanarra a feladatra/eredményre.
    A példa jó, és ehhez hasonló a műholdas-TV/rádió műsorszórás is, ezek a műholdak szintén geostacionárius-pályán vannak.
    Nincsenek geostacionárius pályán, hogy is lennének.
    http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/vegiandras/felhasznalas/helymeghatarozas.html
    https://en.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System#/media/File:GPS24goldenSML.gif
    Vicces hogy egy pillanatra képes voltam elgondolkodni ezen. Azt viszont nem értem, minek irtok le fejből marhaságokat, mikor van Wiki...

Ugrás a fórum topichoz