|

A brazil repülő benzinkút

A KC-390-es többfeladatú szállítógépnek készült, a képesség-palettán pedig fontos helyen szerepel a légiutántöltés képessége. Ezt az alábbi videóban is demonstrálja a dél-amerikai típus.

Fórum hozzászólások

  • formosa1
    Szükségrepteres képességekre - fentebb már leírtam.
    Konkretizálva: A sugárhajtású gépeknek nagyobb a fel- és leszállási sebessége, ami hátrány 1 rossz minőségű rövid kifutópálya esetén - a felporszívózott "kavicsokról" már nem is beszélve. Tudod, a tervezők nem hülyék, igy nem véletlen, hogy a taktikai szállítógépek zöme turboprop hajtóművet használ.
    /Gondolom a KC-390 tervezői hallottak az Atlas problémáiról, tehát nem akartak elszállni a határidőkkel és a költségekkel, mert az Embraer már az ezredfordulón fehagyott a turboprop gépek gyártásával./
    Szerintem nem olyan nagy a turboproposok fölénye, ha egyáltalán valóban van nekik, a "taktikai" szállító gépek közt. Sőt az újabbak szinte mind sugárhajtásúak, kivéve az Atlast.
    A C-17-nek eleve iszonyú kis kifutóra van szüksége fel és leszálláskor is. Az IL-76-nak sokkal hosszabb táv kell, de mégis képes akár füves pályáról is felszállni. Szerintem a KC-390 tudja ezt, ha szükséges.
    Ahogy láthattad fentebb, egy BAe-146 is képes poros, földes kifutón landolni, vagy felszállni, pedig annak a hajtóművei a legalacsonyabban vannak a felsőszárnyú gépek közt. A brazil gép hajtóműve jóval feljebb van. Tehát ez sem probléma.
  • ghostface
    Szerintem nem olyan nagy a turboproposok fölénye, ha egyáltalán valóban van nekik, a "taktikai" szállító gépek közt. Sőt az újabbak szinte mind sugárhajtásúak, kivéve az Atlast.
    A C-17-nek eleve iszonyú kis kifutóra van szüksége fel és leszálláskor is. Az IL-76-nak sokkal hosszabb táv kell, de mégis képes akár füves pályáról is felszállni. Szerintem a KC-390 tudja ezt, ha szükséges.
    Ahogy láthattad fentebb, egy BAe-146 is képes poros, földes kifutón landolni, vagy felszállni, pedig annak a hajtóművei a legalacsonyabban vannak a felsőszárnyú gépek közt. A brazil gép hajtóműve jóval feljebb van. Tehát ez sem probléma.
    Újabbak?!? - Hát a C-17 már nem új, az Iljusin meg pláne nem az. Ráadásul ezek stratégiai gépek, melyek rendelkeznek taktikai képességekkel is. De mindig lesz olyan szükségreptér, ahová a sebességük vagy a súlyuk miatt nem tudnak majd leszállni. - Akkor oda hogy küldesz utánpótlást?!? /Helivel elég hosszadalmas lenne...!/
    Az Atlas új és taktikai gép, melynek van stratégiai képessége is. A C-2 szintén új, de inkább stratégiai.

    Az Avro meg civil gép, így ne keverd ide, mert valószínűleg soha nem kell háborúban bizonyítania.
    A brazil gép hiába hasonlít rá, mert attól még nem fogja tudni azt, amit valószínűleg az Avro sem tudna háborús körülmények között...!
  • formosa1
    Az Avro meg civil gép, így ne keverd ide, mert valószínűleg soha nem kell háborúban bizonyítania.
    És még is képes rosszabb tulajdonságai ellenére is, földes, poros kifutót használni. Csak ezért kevertem ide.

    formosa1
    Újabbak?!? - Hát a C-17 már nem új, az Iljusin meg pláne nem az. Ráadásul ezek stratégiai gépek, melyek rendelkeznek taktikai képességekkel is. De mindig lesz olyan szükségreptér, ahová a sebességük vagy a súlyuk miatt nem tudnak majd leszállni. - Akkor oda hogy küldesz utánpótlást?!?
    Például desszantolással. Egy KC-390-ről ledobott nagyobb mennyiségű utánpótlás hasznosabb lehet, mint a kevesebb, amit gy C-27J leszállással tud letenni. Ahova meg az Atlas letud szállni, oda a KC-390 is leszáll.

    formosa1
    Újabbak?!? - Hát a C-17 már nem új, az Iljusin meg pláne nem az.
    Nyilván nem az IL-76-ra gondoltam, mikor az újabb gépeket említettem. Mondjuk nem is értem, hogy ezt honnan vetted. :D
    A C-17-et viszont , ha nem is tekinthetjük újnak, de mindenképp modernnek, talán a legmodernebbnek lehet mondani. Számomra a régiek a C-141, a C-130, az AN-12, AN-22 és társaik.
  • ghostface
    És még is képes rosszabb tulajdonságai ellenére is, földes, poros kifutót használni.
    Utánanéztem, és alapból nem képes. Arra csak a "gravel kit"-tel szerelt változat képes, ám olyat csak 1 ausztrál bányavállalat rendelt.
    ghostface
    Ahova meg az Atlas letud szállni, oda a KC-390 is leszáll.
    Biztos vagy Te ebben? Alá tudod támasztani valamivel? /Tekintettel arra hogy a KC-390-ről elég keveset tudunk./ - Mert ha nem, kérlek használd az szvsz rövidítést.

    Tehát a csehek jobban jártak volna a Spartannal, mert kisebb, olcsóbb /az üzemeltetése is/, és valószínűlrg olyan helyen is képes leszállni, amiről a brazil gép nem is álmodhat
  • formosa1
    Utánanéztem, és alapból nem képes. Arra csak a "gravel kit"-tel szerelt változat képes, ám olyat csak 1 ausztrál bányavállalat rendelt.
    Oké. És mit takar ez a "gravel kit"? Esetleg egy erősített futóművet? Attól még az Avro hajtóművei sokkal alacsonyabban vannak, mint a KC-390 hajtóművei. Mégis alkalmas poros körülmények közt üzemelni.

    formosa1
    Biztos vagy Te ebben? Alá tudod támasztani valamivel? /Tekintettel arra hogy a KC-390-ről elég keveset tudunk./ - Mert ha nem, kérlek használd az szvsz rövidítést.
    Csak logikázok.
    Az A400 nehezebb, nagyobb, mint a KC-390. Tehát az érveid alapján ahol az Atlas leszáll, ott jó eséllyel az Embraer is képes leszállni. ;)

    formosa1
    Tehát a csehek jobban jártak volna a Spartannal, mert kisebb, olcsóbb /az üzemeltetése is/, és valószínűlrg olyan helyen is képes leszállni, amiről a brazil gép nem is álmodhat
    Szerintem meg simán mérlegeltek, s úgy ítélték meg, hogy a nagyobb teherbírás, a nagyobb tehertér gyakrabban és jobban kihasználható képesség, mint az, hogy netán a gép letud-e szállni extrém rövid kifutókra. Valószínűleg gyakrabban lesz kihasználva a nagyobb kapacitása a KC-390-nek, mint amennyit kihasználták volna, ha egyáltalán kihasználták volna valamikor is, a Spartan vélelmezett extra le-fel szálló képességét.
  • formosa1
    Biztos vagy Te ebben? Alá tudod támasztani valamivel? /Tekintettel arra hogy a KC-390-ről elég keveset tudunk./ - Mert ha nem, kérlek használd az szvsz rövidítést.
    Most nincs kedvem utána lapozni hogy ki dobta be ezt a marhaságot hogy a KC-390 csak beton pályán tud (fog tudni) leszállni, de pls. nyissatok már ki egy pár oldalt amit a Google feldob a KC-390-ről.
    én javaslom pl ezt:
    http://www.embraerds.com/media_center/Brochuras/Brochura_KC-390_EN.pdf
    Mindenhol leírják hogy a gépet arra tervezték hogy képes legyen megfelelő teherbírású burkolatlan futópályákról - sőt jégről - is üzemelni.
    Most komolyan...ezt a gépet katonai specifikációk alapján tervezték (de úgy hogy civil certificate-et is kapjon) ahol alapkövetelménynek számít a nem beton pályáról való üzemelés.
    Azért nincsennek még látványos képek meg videók erről mert a gép erősen teszt fázisban van. Ha jól tudom eddig két prototípus épült és azokkal eddig úgy 1000 óra repült idő gyűlt össze.
    Jó hír hogy a harmadig földi fárasztásos tesztekre szolgáló példány jól vizsgázott - strukturális problémák nem jelentkeztek.
    https://www.flightglobal.com/news/articles/paris-kc-390-testing-proceeds-apace-438647/
    A burkolatlan pályáról való üzemelési tesztek ez után következnek.

    A Csehek pedig azért vásárolnak mert az AERO Vodochody beszállítóként jelen van a programban és a vásárlás egyfajta ellentételezés.
    Szerintem jól fognak járni vele...
  • rudi
    a gépet arra tervezték hogy képes legyen megfelelő teherbírású burkolatlan futópályákról - sőt jégről - is üzemelni.
    Persze hogy képes. - De a turbopropok kisebb sebességük és védettebb hajtóművük miatt sokkal rövidebb és rosszabb minőségű pályán is boldogulnak.

    Taktikai szállítógépekről beszélünk melyek közvetlenül a frontvonal közelébe szállítanak. Oda, ahol aknák, bombatölcsérek és más akadályok között - megfelelő munkagépek hiányában - kell 1 szükségrepteret kialakítani. Melyen ha 1 Jet nem tud leszállni, keres 1 a frontvonaltól távolabbi, jobb minőségű szükségrepteret. - Folytassam...?!?

    Deszant?!? - Ugyan már! Az 1 egyirányú dolog, mellyel a technikát problémás odavinni, de a sebesülteket nem lehet elszállítani....

    Ennyi! - Ilyen egyszerű. Ha nem így lenne, senki sem gyártana turboprop szállítógépet! - 4 hajtóműveset pláne nem. Olyat civilben már nem is gyártanak, mert nem éri meg. Bezzeg a katonai gépeknél. Vagy az amfíbiáknál. - Ott is fontos az alacsony sebesség és hogy a hajtómű pl. felszálláskor levegőt is szívjon, ne csak vizet!

    Köszi a cseh infót! - Ezzel biztos, hogy a KC-390 összes megrendelője nem katonai, hanem üzleti és politikai szempontok alapján döntött!
    És ha nem lesz háború vagy katasztrófahelyzet, még jól is járhatnak vele...

    Ghostface-nek holnap - pontosabban ma - alvás után válaszolok...
  • formosa1
    Persze hogy képes. - De a turbopropok kisebb sebességük és védettebb hajtóművük miatt sokkal rövidebb és rosszabb minőségű pályán is boldogulnak.

    Taktikai szállítógépekről beszélünk melyek közvetlenül a frontvonal közelébe szállítanak. Oda, ahol aknák, bombatölcsérek és más akadályok között - megfelelő munkagépek hiányában - kell 1 szükségrepteret kialakítani. Melyen ha 1 Jet nem tud leszállni, keres 1 a frontvonaltól távolabbi, jobb minőségű szükségrepteret. - Folytassam...?!?

    Deszant?!? - Ugyan már! Az 1 egyirányú dolog, mellyel a technikát problémás odavinni, de a sebesülteket nem lehet elszállítani....

    Ennyi! - Ilyen egyszerű. Ha nem így lenne, senki sem gyártana turboprop szállítógépet! - 4 hajtóműveset pláne nem. Olyat civilben már nem is gyártanak, mert nem éri meg. Bezzeg a katonai gépeknél. Vagy az amfíbiáknál. - Ott is fontos az alacsony sebesség és hogy a hajtómű pl. felszálláskor levegőt is szívjon, ne csak vizet!

    Köszi a cseh infót! - Ezzel biztos, hogy a KC-390 összes megrendelője nem katonai, hanem üzleti és politikai szempontok alapján döntött!
    És ha nem lesz háború vagy katasztrófahelyzet, még jól is járhatnak vele...

    Ghostface-nek holnap - pontosabban ma - alvás után válaszolok...
    Azért némileg árnyaljuk a dolgokat. Ne keverd a meghajtás módját a sebességkategóriával, a turboprop nem elsősorban a sebességét határozza meg egy repülőgépnek, hanem a gazdaságosságát. Hiába turboprop a Tu-95, attól még a világ leggyorsabb légcsavaros hajtású gépe, és az A-400 Atlas turboprop is alig 10%-al marad el a sugárhajtású C-390-től sebességben, tehát nem igazán a sebességben különböznek egymástól. A kulcs a szárny-kialakításban rejlik, szóval azonos meghajtással a kisebb légellenállású nyilazott szárnyú gép gyorsabb az egyenes szárnyú gépnél. Ráadásul a turboprop hajtómű semmivel se védettebb egy ventilátoros hajtóműnél, hiszen a nagy átmérőjű, sok lapátos légcsavar ugyanolyan sérülékeny a földről felverődő kövektől, madár-ütközéstől mint a ventilátoros hajtómű. Nemcsak a sugárhajtómű sugárfordítója tudja felverni a port és köveket a földes reptereken, hanem a talajfogás után reverz-üzemmódra állított turboprop-légcsavarok is. A leszállósebességet is inkább a szárny kialakítása, annak mechanizációja határozza meg, nem a gép hajtásmódja. Tehát ha a futómű és a sárkány kibírja, akkor bármelyik teherszállítógép képes üzemelni döngölt, földes pályás tábori repterekről (lásd C-17!), így ez egyszerűen igényből/követelményből következő tervezési kérdés.
  • Kicsit úgy érzem, hogy érveidben akkora lyukak vannak, mint a hold kráterei...

    formosa1
    Persze hogy képes. - De a turbopropok kisebb sebességük és védettebb hajtóművük miatt sokkal rövidebb és rosszabb minőségű pályán is boldogulnak.
    Mitől védettebb? A turbina maga magasabban van, de a légcsavarlapátok vége alacsonyabban és annak is elég komoly szívóhatása van...

    Taktikai szállítógépekről beszélünk melyek közvetlenül a frontvonal közelébe szállítanak. Oda, ahol aknák, bombatölcsérek és más akadályok között - megfelelő munkagépek hiányában - kell 1 szükségrepteret kialakítani. Melyen ha 1 Jet nem tud leszállni, keres 1 a frontvonaltól távolabbi, jobb minőségű szükségrepteret. - Folytassam...?!?
    • Ez jól hangzik, csak annyira elméleti, hogy szinte soha nem szállnak le ilyen reptérre C-17-tel, vagy semmivel sem, mert veszélyes a gépre nézve.
    • BTW fent írták, hogy munkagépek nélkül nem tudsz olyan talajt létrehozni, amire le tud szállni bármilyen szállítógép. Simítani és tömöríteni kell a talajt.
    • Ezen felül láttuk, hogy a C-17 és más turbojet gép simán üzemel onnan, anonnan a turboprop is... Nem elélet, gyakorlat.

    Deszant?!? - Ugyan már! Az 1 egyirányú dolog, mellyel a technikát problémás odavinni, de a sebesülteket nem lehet elszállítani....
    A közvetlen harci zónából jellemzően helivel evakuálnak, és a hátrébb levő kórházakból megy szállítógép. Lépcsőzetesség és reakcióidő. Az első egy órában történő kritikus ellátás nem az szállítógépektől függ... Azok már a stabilizált pácienseket viszik el, akiknek komolyabb ellátás kell, nem időérzékeny az a fajta MEDEVAC.

    Ennyi! - Ilyen egyszerű. Ha nem így lenne, senki sem gyártana turboprop szállítógépet! - 4 hajtóműveset pláne nem.
    Álljon már meg a nászmenet. Kerverni tetszik a szezont a fazonal. A turboprop gépek részben múlt örökségei, mert a C-130-at senki nem tervezi át nyilzott szárnyúra és turbojetre, mert értelmetlen.

    A turobprop fajlagos fogyasztása kedvezőbb, mint a turbojeté, csak ennek ára van. Kisebb sebesség. Viszont, ha nem kell 10-15 ezer km-re repkedni, akkor összességébn ez a balanszolás megfelel. Nem azért van turboprop, mert csak azzal megy a kiépítetlen, csak előkészített talajon leszállás... A távolság és a költségoptimalizáció miatt.

    Olyat civilben már nem is gyártanak, mert nem éri meg. Bezzeg a katonai gépeknél. Vagy az amfíbiáknál. - Ott is fontos az alacsony sebesség és hogy a hajtómű pl. felszálláskor levegőt is szívjon, ne csak vizet!
    Mit? Turopropot...? Te melyik világban élsz...? A point to point repülés modell terjedésével és a hub modell bukásával a regionális repülésben ezekből ezerszámra repülnek és vannak gyártásban levő típusok is. Még új gépeket is terveznek.
    http://aviationweek.com/awin/five-manufacturers-proposing-90-seat-turboprops

    A civil repülésben minden a legkisebb fajlagos költségről szól utaskm-re fajlagosítva és nem a repülési időre. Hiába lassabbak ezek a gépek, fajlagos költségben jobbak és kis távolságon ezért ezek jók, ráadásul a bolygóműves kialakítással ezeknél még lehet szorítani le a költségeket, ahogy a jeteknél is. A turboprop minden csak nem halott a civileknél.

    Vagy a 4 hajtóművesre értetted? Ember, 4 hajtóműves airiner meg azért nem építenek már gyak. sehol, mert a nagyobb airlinereknél olyan biztonságokat a hajtóművek, hogy 2 hajtóműves gépek 5-6 órát ETOPS ratinget kapnak. A 3 órás ratinget a '80-as évek legvégén vezették be. Turborpopnál a távolságok és méret miatt sem indokolt. Ha Dreamliner és A350 méretben is két hajtümű van, akkor miért kéne 4 db egy sokkal kisebb gépre?
  • formosa1
    Taktikai szállítógépekről beszélünk melyek közvetlenül a frontvonal közelébe szállítanak. Oda, ahol aknák, bombatölcsérek és más akadályok között - megfelelő munkagépek hiányában - kell 1 szükségrepteret kialakítani
    Közvetlen a frontvonalba nem igen szoktak szállítani. Szerintem Te valami Khe-Sanh típusú műveletre gondolsz...
    - a HUAF-nak - szerintem - nem Khe-Sanh típusú műveletekre kellene felkészülnie. Közvetlen a frontvonal közelébe talán inkább szállítsanak a helik! (Khe-Sanh-nál is csak azért kellettek a Herkik mert 5 000 embert kellett a levegőből ellátni!!)
    Mire kellhet nekünk szállítógép?
    Békeidőben: Szerintem elsősorban 1-200 fős missziós egységek ellátására (ideértve az esetleg kitelepülő Gripenek / lérakosok ellátását), sebesültek szállítása (pl. egyiptomi / olasz busz balesetek)
    Háborúban: a külföldről beszerzett hadianyag minél gyorsabb hazaszállítása, esetleg valami különleges műveletben deszant dobás
    Az biztos hogy pl. dunántúli raktárakból nem teherszállító gépekkel kéne árut szállítani pl. a keleti határra.

    A fenti feladatok szerintem nem igénylik a burkolatlan pályáról való üzemelés képességét.
    Ha netán meg szét lőnék az összes magyar betonpályát (nem valószínű - több mint egy tucat van!!) talán akkor jöhetnének szóba a már most is rendelkezésre álló füves tartalék repterek (Tapolca, Börgönd, Orosháza, stb...)
    Azt viszont fontos tudni hogy ha burkolatlan pályáról üzemelsz akkor a gép tutira sérülni fog, függetlenül attól hogy turboprop vagy turbofan. Ennek a légcsavarja, annak fan lapátjai.... A törzsét meg mindkettőnek összeverik a felpattanó kövek és a futó is meg fogja sínyleni.
  • Ha a MH Légierő igényeit nézzük, azt se felejtsük el hogy sugárhajtású tankerből könnyebb a Gripent megtankolni mint a maga mögött nagyobb turbulenciát okozó és lassúbb légcsavarosból (mert arról ugye ne is ábrándozzunk, hogy ha LGT-szállítót vennénk akkor az a gyorsabb de horror-drága A-400 lenne, max a lassúbb Spartanról vagy a CASA C-295-ről lehetne szó!). A rendszeres gyakorlás és a tankolási jogosítás fenntartása egyszerűbb és olcsóbb lehet a szállítási feladatok miatt úgyis szükséges saját géppel mint minden alkalomra kölcsön-tankerekkel.
  • Emelnek: A szárny kialakításával egyetértünk, de a jetek szinte csak nyilazottat használnak - így talán nem véletlenül írtam a fel és leszálló sebességek különbségéről...
    emel
    Ráadásul a turboprop hajtómű semmivel se védettebb egy ventilátoros hajtóműnél
    A turboprop hajtóművét épp a propeller "védi", ami kevésbé sérülékeny, mint a jet ventillátorlapátjai. Ráadásul a propellert könnyű cserélni, elentétben a jet teljes hajtóművével. Persze 1 rossz szükségreptéren idővel mindkét hajtóműtípus és a futómű is komolyan sérülhet, de nem mindegy, hogy mikor.

    Végül az itthoni feladatokhoz nincs szükség légi tankolásra, viszont a közös /NATO/ akciókhoz egy közös NATO tankerflottára lenne szükség. /Külön tankerek a vadászoknak, és külön tankerek a lassabb szállítógépek és helik számára./
  • formosa1
    Emelnek: A szárny kialakításával egyetértünk, de a jetek szinte csak nyilazottat használnak - így talán nem véletlenül írtam a fel és leszálló sebességek különbségéről...

    A turboprop hajtóművét épp a propeller "védi", ami kevésbé sérülékeny, mint a jet ventillátorlapátjai. Ráadásul a propellert könnyű cserélni, elentétben a jet teljes hajtóművével. Persze 1 rossz szükségreptéren idővel mindkét hajtóműtípus és a futómű is komolyan sérülhet, de nem mindegy, hogy mikor.

    Végül az itthoni feladatokhoz nincs szükség légi tankolásra, viszont a közös /NATO/ akciókhoz egy közös NATO tankerflottára lenne szükség. /Külön tankerek a vadászoknak, és külön tankerek a lassabb szállítógépek és helik számára./
    Az anyagi kár kisebb, de a katona nem számolja a dollárt... Nem az ő dolga. Joe Smith pilótát nem érdekli, hogy azért reked a semmi közepén, mert a légcsavartoll miatt nem röpképes a gép vagy mert a kompresszort cseszte szét a kavics... Egyik sincs a semmi közepén, ha szükség van rá...

    Totális félreértésben élsz, valami turboprop fétised van az airstrip üzem táján, mikor egész egyszerűen ezek nem össszefüggő tényezők.
  • molnibalage
    valami turboprop fétised van
    Épp ellenkezőleg. Én inkább azt érzékelem, hogy egyeseknek "jetfétise" van /természetesn nem rád gondoltam/. De sokak hozzászólásából az jön le, hogy a turboprop elavult sz@r, ki kell vágni a fenébe. Szerintem ma még mindkettőnek megvan a létjogosultsága. Az elektromos hajtás megjelenésével persze lehet, hogy e-prop lesz belőle. - Igaz, azzal hosszadalmas lenne óceánt átrepülni...
    A hosszabb válaszodra majd a hétvégén reagálok...
  • formosa1
    Én inkább azt érzékelem, hogy egyeseknek "jetfétise" van
    Szerintem valamit félreértesz.
    A turboprop majdnem annyira "jet" mint a turbofan.
    Annyi a különbség hogy a turbopropnál a propeller átmérője általában nagyobb, ezért a fordulatszáma pedig kisebb, mint a fan lapátok átmérője és fordulatszáma.
    A turbofannál is a tolóerő 80%-át a fan lapátok szolgáltatják.
    Mindenesetre mind a két megoldásnál a tengelyt egy gázturbina forgatja.
  • formosa1
    Épp ellenkezőleg. Én inkább azt érzékelem, hogy egyeseknek "jetfétise" van /természetesn nem rád gondoltam/. De sokak hozzászólásából az jön le, hogy a turboprop elavult sz@r, ki kell vágni a fenébe.
    Errő szó nincs. Csak stratégiai szállítógépre rátenni orbitális ostobaság volt.

    Az elektromos hajtás megjelenésével persze lehet, hogy e-prop lesz belőle. - Igaz, azzal hosszadalmas
    A láthatáron nincs olyan akksi, amivel elektromos teherszállítógép építhető lenne. Kétszemélyes kisgép 1-2 órai repülési időbvel talán menne. Embertelen költséggel.
  • Jó dolog a légcsavar, de a jelenleg elérhető, illetve az eszmecsere tárgyát képező gépek közül egyiken sincs olyan, ami a turbofan hajtóművekkel minden tekintetben konkurálna egy ilyen harcászati szállítórepülőgépen. Úgy is, hogy a harcászati szállítórepülőgépeken tényleg ez a jellemző. Csakhogy a KC-390-es tényleg egészen jó arányokkal rendelkezik. Egy koax propfan volna vele hasonló teljesítményű és talán még gazdaságosabb is, csakhogy jóval drágább kifejleszteni és bonyolultabb konstrukció.

    Minden esetre inkább várjuk meg, míg a KC-390-essel is gyülnek össze tapasztalatok, hogy valóban megérte-e sugárhajtóművesíteni ezt a méretkategóriát, vagy sem. Nekem tetszik.
  • rudi
    Mindenesetre mind a két megoldásnál a tengelyt egy gázturbina forgatja.
    Tudom, és nem is értettem félre semmit. Nekem nincs bajom a turbopropokkal.

    Molninak: Ma még nincs olyan akksi, de 20 évvel ezelőtt Te sem álmodtál lítium-ion akkuról. Ki tudja, hogy mi lesz 20 év múlva...?!?

    Allesmor Obranna-nak: Ránézésre nekem is tetszik, de ez nem jelent semmit. Az viszont nem tetszik, hogy eddig csak "érdekmegrendelők" vannak. Innentől persze már én is kíváncsi vagyok a "valós képességekre"!
  • ghostface
    Oké. És mit takar ez a "gravel kit"? Esetleg egy erősített futóművet? QUOTE]
    Igen, és hajtóművédelmet is. Bár annak már nem sikerült utánanéznem, hogy különböző típusokon ez mennyire hatásos.

    De hála rudinak, azt legalább tudjuk, hogy a csehek miért vettek KC-390-est. Gondolom a szlovákok, a románok, a bolgárok, a görögök és a litvánok szintén mérlegeltek, így Spartant vettek. - /Az EU-ból még az olaszok is, de ők biztos nem mérlegeltek!/
  • A berepülés részeként végrehajtott átesési teszt kicsit izgalmasra sikerült...
    A jeges szárnnyal végrehajtott H-AOA (high angel of attack) tesztnél a tehertérben szállított a kísérlet eredményeit rögzíteni hivatott berendezés elszabadult, hátracsúszott a tehertérben. A gép tömegközéppontja (CG) emiatt hirtelen úgy elmászott hogy a gép dugóba esett és pörögve zuhanni kezdett...:eek:
    A dugóból 300 m-en (!!! o_O) sikerült kivezetni a gépet!
    https://theaviationist.com/2017/11/...almost-crashed-during-stall-tests-last-month/
    A transponder jeleit rögzítő csíkon a szakadás azért van mert a gép olyan alacsonyra került hogy a jelek nem jutottak el a földi állomáshoz.
    [​IMG]
  • rudi
    A berepülés részeként végrehajtott átesési teszt kicsit izgalmasra sikerült...
    A jeges szárnnyal végrehajtott H-AOA (high angel of attack) tesztnél a tehertérben szállított a kísérlet eredményeit rögzíteni hivatott berendezés elszabadult, hátracsúszott a tehertérben. A gép tömegközéppontja (CG) emiatt hirtelen úgy elmászott hogy a gép dugóba esett és pörögve zuhanni kezdett...:eek:
    A dugóból 300 m-en (!!! o_O) sikerült kivezetni a gépet!
    https://theaviationist.com/2017/11/...almost-crashed-during-stall-tests-last-month/
    A transponder jeleit rögzítő csíkon a szakadás azért van mert a gép olyan alacsonyra került hogy a jelek nem jutottak el a földi állomáshoz.
    [​IMG]
    Ennek nem sok híja volt akkor... o_O
    Minden esetre a támadás angyala kópé elgépelés azért :)
  • vilmoci
    Ennek nem sok híja volt akkor... o_O
    Minden esetre a támadás angyala kópé elgépelés azért :)
    Ja, tényleg! :)
    Angel = Angle
    Bocs!
  • rudi
    A berepülés részeként végrehajtott átesési teszt kicsit izgalmasra sikerült...
    A jeges szárnnyal végrehajtott H-AOA (high angel of attack) tesztnél a tehertérben szállított a kísérlet eredményeit rögzíteni hivatott berendezés elszabadult, hátracsúszott a tehertérben. A gép tömegközéppontja (CG) emiatt hirtelen úgy elmászott hogy a gép dugóba esett és pörögve zuhanni kezdett...:eek:
    A dugóból 300 m-en (!!! o_O) sikerült kivezetni a gépet!
    https://theaviationist.com/2017/11/...almost-crashed-during-stall-tests-last-month/
    A transponder jeleit rögzítő csíkon a szakadás azért van mert a gép olyan alacsonyra került hogy a jelek nem jutottak el a földi állomáshoz.
    [​IMG]
    A gép felbőszült személyzete:mad::hadonaszos: elől most nem győzik rejtegetni az adatrögzítőket rögzítőket...

Ugrás a fórum topichoz