A Panama-csatorna 1914-es átadása óta épült néhány hadihajó, mely méretei miatt ún. post-Panamax kategóriás, azaz ilyen-olyan méretbeli kiterjedése miatt nem tud áthajózni az Amerikai szuperkontinenst kettévágó csatornán. Jellemzően az Egyesült Államok haditengerészetében, illetve repülőgép-hordozói között kell kutakodni, ha ilyen hadihajókat akarnánk összegyűjteni. Összességében azért elmondható, hogy a világ hadihajóinak jelentős része vidáman át tud élni az Atlanti- és a Csendes-óceánt közti rövidítéssel. Legyen szó tengeralattjáróról, vagy épp csatahajóról.

Talán nem annyira meglepő, hogy az első haditengerészeti állományban lévő hajó, mely átkelt a csatornán talán, az amerikai volt, konkrétabban a USS Jupiter szénszállító. Ebből a hajóból hozták később létre a U.S. Navy első repülőgép-hordozóját, a USS Langley-t (CV 1).  A Jupiter 1914 őszi átkelését követően 1915 februárjában néhány amerikai tengeralattjáró hajózott át a csatornán, majd a az első csatahajók 1915 nyarán jelentek meg a USS Missouri (BB 11), USS Ohio (BB 12) és a USS Wisconsin (BB 9) formájában – a 3 dreadnought 9 óra alatt tudta le a 2 óceán közti utat. Az átkelési díj a 3 hajónak összesen 45 000 USD volt a Naval History and Heritage Command kapcsolódó cikke szerint.

Nem véletlenül a csatahajót tettük a végére: ugyan manapság, az Iowa osztályú behemótok többedszeri, de már végleges nyugdíjazása óta ilyen behemótok már nem szelik a világóceán habjait egykoron azonban bőven közlekedtek a Panama-csatornán keresztül. Az Iowa osztály tervezésekor pont ez volt a kevés megkötések egyike: a hajóknak át kell tudniuk kelniük a csatornán. Szó se róla a Panamax kritériumokat annyira sikerült szinte teljesen kicentizni – és itt a kicentizés szó szerint értendő, hiszen az eredeti zsilipek és az Iowa osztályú csathajók találkozása esetében mindössze 15-15 cm volt a zsilip falai és a hajótest között. Hibázni nem igen lehetett. Az eredeti zsilipeken áthaladó hajók között legjobb tudomásunk szerint máig a 4 Iowa tartja a rekordot a legszélesebb hajó kategóriában.

A szuperhordozókat leszámítva azért a U.S. Navy hajói átférnek az eredeti zsilipeken. Mondjuk a derékben az Iowa osztályhoz elég hasonló méretekkel bíró San Antonio osztályú dokkhajók esetében szintén rezeg a léc, de akad cirka 50-50 cm mozgástér.

Az eredeti Panamax kritériumokat adó zsilip méretek és magának a csatornának a mélysége mellé 1962-től csatlakozott az Egyesült Államok által épített Bridge of the Americas, mely a később megépített Centennial és Atlantic hidakkal szemben jóval alacsonyabban ível át a vízfelszín felett és ezzel limitáló tényező lett, része a Panamax kritériumoknak. Ezen híd miatt állt elő az a helyzet, hogy a meglévők mellé 2016-ban átadott új, nagyobb méretű zsilipekkel létrejött New Panamax / Neopanamax kategóriából kiszorultak olyan hajók, amik az új zsilipek igénybevételével át tudnának kelni a csatornán, azonban túl magasak ahhoz, hogy átférjenek a vízfelszín felett ~61 méterrel átívelő híd alatt.