|

Útra keltek a bőrnyakú Villámok

A korábbi hírekkel ellentétben nem 2018, hanem 2017 januárja lett kijelölve az F-35B első, tengerentúli településének. A terv ugyanis az, hogy a VMFA-121 „Green Knights” század 10, később további 6 gépe a Japánban lévő Iwakuni repülőterére kerül, ahonnan 2017 végén, 2018 elején fokozatosan átkerülnek a USS Wasp (LHD-1) fedélzetére. A lényeg viszont, hogy az említett tíz példány egy része január 9-én útra kelt, amiről szép felvételek születtek: az alábbi videóban látható néhány F-35B a VMFA-121 kötelékéből, a felszerelésük egy részét cipelő C-17 Globemaster III és az áttelepülést támogató KC-10 Extender is.

Fórum hozzászólások

  • A stealth koncepciót egyébknét sokan félreértéik, a lényege az, mint az alacsonyan repülésnek azzal a difivel, hogy nem kell alacsonyan repülni. A SAGG/TVM/SARH vezérléshez folyamatos vagy időszakonként adott hosszúságú folyamatos célkövetésre van szükség a rádiótechnikai rávezetés illetve a rakéta manőverező képességének a korlátai miatt. A stealth gép lényege, hogy ideális esetben teljesen vagy rövid szakaszokban képes a folyamatos célkövetést megszakítani beamingeléssel is kombinálva, ha több radar is pásztázza a gépet nagy aspektus eltéréssel.

    A B-1B pilóta is megmonda, linkeltem már többször.
  • molnibalage
    A stealth koncepciót egyébknét sokan félreértéik, a lényege az, mint az alacsonyan repülésnek azzal a difivel, hogy nem kell alacsonyan repülni. A SAGG/TVM/SARH vezérléshez folyamatos vagy időszakonként adott hosszúságú folyamatos célkövetésre van szükség a rádiótechnikai rávezetés illetve a rakéta manőverező képességének a korlátai miatt. A stealth gép lényege, hogy ideális esetben teljesen vagy rövid szakaszokban képes a folyamatos célkövetést megszakítani beamingeléssel is kombinálva, ha több radar is pásztázza a gépet nagy aspektus eltéréssel.

    A B-1B pilóta is megmonda, linkeltem már többször.
    7:20-tól 7:33-ig. A stealth pont ugyanezt csinálja. Hiába képes akár relockolni a SAM, ha közben a rakéta és gép relatív helyzete annyit változott, hogy nem képes a rakéta már ráfordulni a gépre vagy el is szállt mellette.
  • speziale
    Bocsánat, nem akarlak megbántani, de ez kicsit bullshit szagú szövegnek tűnik. Nem tudom, hogy egy f35 üzemeltetési költsége mennyivel is alacsonyabb egy f18E-nél. A beszerzési ára ellenben sokkal magasabb.
    AESA radar meg nagy sebességű datalink van az f18E-ben is. Sőt azt hiszem a silent hornet demo példányában volt beépített sniper flir rendszer. (ha jól tudom az EOTS is a sniper pod-on alapszik).
    És azt sem tudom, hogy önmagában egy f18E sárkánya miért kevésbé alkalmas a jövőbeni elektronikai újdonságok befogadására, mint az f35
    Egy kis adalék ahhoz miért is kell STEALTH platform...
    Mostanában jelent meg ez az írás. Eléggé az alapoktól fut de szerintem érdemes végigolvasni.
    http://docs.wixstatic.com/ugd/a2dd91_cd5494417b644d1fa7d7aacb9295324d.pdf
  • speziale
    Hát nem tudom, hogy EF, rafi vagy szu35-höz képest pontosan miben is hozott előrelépést manőverező képességben az F35
    A Typhoon és a Rafale nem rendelkezik TVC rásegítéssel, a Szu-35Sz igen. Ez két külön világ.
    Az F-35 maximális állásszöge 70 fok, ez pont tíz fokkal több, mint az F-22-esé (ami rendelkezik TVC rásegítéssel), hússzal, mint a Super Horneté. Ez utóbbihoz hasonló képességekkel bír a két európai vadászgép.
    Jelenleg az F-35ös flottánál 50 fokra vissza van korlátozva a gyakorlati maximális állásszög, de a gép maga képes rá, repültek is így vele.
    A gép az F-22-eshez hasonlóan igen magas, 30-40 fokos negatív állásszögű (értsd: háton) repülésre is képes.
    Itt van két videó a két leginkább különböző sárkányszerkezetű F-35 variáns nagy állásszögű tesztjeiről, ahol láthatod, hogy mennyire maradt még irányítható, illetve milyen gyorsan vált irányíthatóvá a gép a különféle kondíciójú (függőleges, fordulóbeli, félhát, vagy épp háthelyzetű) átesések során:



    F-35C, látható nagy állásszögű hátonrepülés is:



    Itt pedig referenciaképp egy réges régi felvétel az F-15A berepüléséről. Látható a különbség a kéthajtóműves gép hasonló tesztelésénél, ahol ráadásul a hajtóművek forgórészei még nem is voltak ellenforgók, illetve nem rendelkezett a gép se komplexfly by wire rendszerrel, se extra méretű kormányfelületekkel, se emelőtestként funkcionáló törzskilakítással se:



    És egy videó az F-22-es nagy állásszögű tesztrepüléséről is:

  • ozymandias
    Molni, Molni... Meg fogod rontani az életem ezzel az eposzi összegfoglalóval. Kevés az idō a tanulásra, de nem bírom megállni. Az F15-ös cikked is kinyomtattam és jegyzeteltem belōle. Ha csak elolvasom az írásod, az idōpocsékolás, de ha felfogom és megértem, az nyeremény, bár a kettō közötti idōráfordításban van egy szorzó...

    A legtöbb műszaki könyv problémája, hogy jön egy szerkesztō és társai és kivesznek egy csomó diagramot - hogy szerintük könnyebben emészthetō legyen. Pont ezzel vágja nálam el magát. Nálad ez szerencsére nincs

    (havi 4-5 műszaki könyv az átlag. Tegnap vettem 9 könyvet a Solidworks simulation-hoz..)
    Pedig egy jó diagram többet ér 1 oldal szövegnél, mert elmagyaráz sokmindent, ami szövegben érthetetlen.
  • Allesmor Obranna
    A Typhoon és a Rafale nem rendelkezik TVC rásegítéssel, a Szu-35Sz igen. Ez két külön világ.
    Az F-35 maximális állásszöge 70 fok, ez pont tíz fokkal több, mint az F-22-esé (ami rendelkezik TVC rásegítéssel), hússzal, mint a Super Horneté. Ez utóbbihoz hasonló képességekkel bír a két európai vadászgép.
    Jelenleg az F-35ös flottánál 50 fokra vissza van korlátozva a gyakorlati maximális állásszög, de a gép maga képes rá, repültek is így vele.
    A gép az F-22-eshez hasonlóan igen magas, 30-40 fokos negatív állásszögű (értsd: háton) repülésre is képes.
    Itt van két videó a két leginkább különböző sárkányszerkezetű F-35 variáns nagy állásszögű tesztjeiről, ahol láthatod, hogy mennyire maradt még irányítható, illetve milyen gyorsan vált irányíthatóvá a gép a különféle kondíciójú (függőleges, fordulóbeli, félhát, vagy épp háthelyzetű) átesések során:



    F-35C, látható nagy állásszögű hátonrepülés is:



    Itt pedig referenciaképp egy réges régi felvétel az F-15A berepüléséről. Látható a különbség a kéthajtóműves gép hasonló tesztelésénél, ahol ráadásul a hajtóművek forgórészei még nem is voltak ellenforgók, illetve nem rendelkezett a gép se komplexfly by wire rendszerrel, se extra méretű kormányfelületekkel, se emelőtestként funkcionáló törzskilakítással se:



    És egy videó az F-22-es nagy állásszögű tesztrepüléséről is:

    Hozzáteszem, hogy ennek a nagy AoA-nak hacászati jelentősége gyak. semmi. Azon esetekben van, amikor irányításvesztés van és vissza kell hozni a gépet. A hulló falavél helyzetből könnyebben kihozható az F-35. ha valamiért belekerült abban, mert ekkora AoA limitnél azért ehhez igen erőlködni kell. Az üzemszerű AoA limit az F-15/16 gépeknél állandósult állapotban 26 fok táján van, de az is csak clean vagy AA konfigban és szinte nulla oldalszéllel.
  • molnibalage
    Pedig egy jó diagram többet ér 1 oldal szövegnél, mert elmagyaráz sokmindent, ami szövegben érthetetlen.
    Ezért nem bírom, amikor ezeket kiszedik. Pont a lényeg veszik el
  • molnibalage
    Hozzáteszem, hogy ennek a nagy AoA-nak hacászati jelentősége gyak. semmi. Azon esetekben van, amikor irányításvesztés van és vissza kell hozni a gépet. A hulló falavél helyzetből könnyebben kihozható az F-35. ha valamiért belekerült abban, mert ekkora AoA limitnél azért ehhez igen erőlködni kell. Az üzemszerű AoA limit az F-15/16 gépeknél állandósult állapotban 26 fok táján van, de az is csak clean vagy AA konfigban és szinte nulla oldalszéllel.
    Az allandosult nagy allasszog kepessegnek joval kisebb a gyakorlati, vagy ha ugy tetszik harcaszati jelentoege, mint a dinamikusnak. A manoverezo legiharcban a fordulok szukithetosegenel adhat elonyt a magasabb konstans ertek, de itt a lehetseges oldalszel hatasa szerintem irrelevans. Sokkal tobbet nyom a latba a fuggesztmeny aszimmetria, illetve a dinamikusan elerheto allasszog, illetve kormanyozhatosag. A manoverezo legiharcban ugyanis az intenziv iranyvaltasok es az ezek kontrollalhatosaga donti el, hogy ki kerul kedvezobb helyzetbe. F-15-ossel nem egyszer meg tudtak csinalni az F-16-os elleneben a torzsfeklappal dinamikus belassitast fuggoleges manovernel uldozott helyzetbol, aminel a 16-osnak vagy tul kellett szaladnia es nagyobb iven visszafordulnia, vagy ido elott kell kiboritani, mert a manual pitch override nelkul keptelen lekovetni a dolgot. Az F-15-os ezzel szemben atmeneti 40 fokig a belassulast kovetoen meg a 16-os utan tud fordulni es iranyithato marad. Ugyanez a trukk az F/A-18-as ellen mar nem jatszhato meg. Sot, igazabol semelyik masik 4. 4,5. vag 5. generacios elleneben se. A manoverezo legiharcok egyik leggyakoribb eleme a huzott fordulot es a loopingot osszekoto es a dugohuzot leginkabb kiserto szukitett harcfordulo, ahol mind a ket fel igyekszik pedallal is bonyolitani a fordulot. Az ugynevezett J-Turn ennek a minden hataron tul szukitett variacioja, mig a Pedal-Turn ugyanez egy szukitett looping tetejerol inditva es lapos dugohuzoban kiforgatva. A lenyeg, hogy az orrot minden aron a celon tartsuk. Ez utobbiak tekinteteben az F-35 messze tobbet tud, mint a Typhoon, vagy a Rafale.
  • Allesmor Obranna
    Az allandosult nagy allasszog kepessegnek joval kisebb a gyakorlati, vagy ha ugy tetszik harcaszati jelentoege, mint a dinamikusnak. A manoverezo legiharcban a fordulok szukithetosegenel adhat elonyt a magasabb konstans ertek, de itt a lehetseges oldalszel hatasa szerintem irrelevans. Sokkal tobbet nyom a latba a fuggesztmeny aszimmetria, illetve a dinamikusan elerheto allasszog, illetve kormanyozhatosag. A manoverezo legiharcban ugyanis az intenziv iranyvaltasok es az ezek kontrollalhatosaga donti el, hogy ki kerul kedvezobb helyzetbe. F-15-ossel nem egyszer meg tudtak csinalni az F-16-os elleneben a torzsfeklappal dinamikus belassitast fuggoleges manovernel uldozott helyzetbol, aminel a 16-osnak vagy tul kellett szaladnia es nagyobb iven visszafordulnia, vagy ido elott kell kiboritani, mert a manual pitch override nelkul keptelen lekovetni a dolgot. Az F-15-os ezzel szemben atmeneti 40 fokig a belassulast kovetoen meg a 16-os utan tud fordulni es iranyithato marad. Ugyanez a trukk az F/A-18-as ellen mar nem jatszhato meg. Sot, igazabol semelyik masik 4. 4,5. vag 5. generacios elleneben se. A manoverezo legiharcok egyik leggyakoribb eleme a huzott fordulot es a loopingot osszekoto es a dugohuzot leginkabb kiserto szukitett harcfordulo, ahol mind a ket fel igyekszik pedallal is bonyolitani a fordulot. Az ugynevezett J-Turn ennek a minden hataron tul szukitett variacioja, mig a Pedal-Turn ugyanez egy szukitett looping tetejerol inditva es lapos dugohuzoban kiforgatva. A lenyeg, hogy az orrot minden aron a celon tartsuk. Ez utobbiak tekinteteben az F-35 messze tobbet tud, mint a Typhoon, vagy a Rafale.
    Ennek csak 1 v 1 légiharcban van jelentősége 1 mérföldnél kisebb távolságnál úgy, hogy 100%-ban tudnod kell, hogy kb. 20-30 mérföldes körzetben nincs senki, aki beavatkozna. Minden más esetben egy külső beavatkozó sikerse VID után all aspect rakétva fogja és cafatokra robbantja a szinte álló célpontot.

    Az valóban igaz, hogy a dinamikus AoA szemponjából fontosabb a max limit, állandósult állapotban magas AoA nem jellemző a fenti 1 v 1 esetet leszámítva.
  • molnibalage
    az F-15E-n? Linkeljem?
    Hát ezzel tényleg haza lehet vágni akármiylen légvédelmet

    Az f-35 gépek elvisznek 4 db gép 32 db SDB II és szó szerint nulláz mindent.


    [​IMG]
  • Roni
    Hát ezzel tényleg haza lehet vágni akármiylen légvédelmet

    Az f-35 gépek elvisznek 4 db gép 32 db SDB II és szó szerint nulláz mindent.


    [​IMG]
    Ha csak nagy rakétákban gondolkodsz, akkor igen. Okkal van Pantsir védelme is az Sz-300/400-nak. Persze ennek csak 3rd party felhasználónál van komoly jelentősége, mert az orsz Sz-300/400-at úgysem challengelei meg senki orosz földön és azok a harcászati gépek hatósugáran kívül vannak egy két kivételtől eltekitve. Az SDB-k ellen a AAA költséghatékony, csak nagyon kis célpontok....
  • A pantsir-SM 24db rakétás platformja új rakétákkal és több célcsatornával akár erre is lehet válasz.

    [​IMG]
  • molnibalage
    7:20-tól 7:33-ig. A stealth pont ugyanezt csinálja. Hiába képes akár relockolni a SAM, ha közben a rakéta és gép relatív helyzete annyit változott, hogy nem képes a rakéta már ráfordulni a gépre vagy el is szállt mellette.
    Azért kérdem, mert nem tudom:

    A SAM nem egy számított találkozási pontra irányít?
    Ha - jobbik esetben időlegesen - elveszíti a célt, akkor nem tud a "gyanítható" fizikai paraméterek ismeretében egy várható felbukkanási mezőt számolni?
  • molnibalage
    Ez így önmagában nem igaz, mert helyet kell nekik csinálni.

    Ezen felül az F-35-nél olyan szintű integráció van a hardverek között, hogy erős kétségeim vannak, hogy a megfeleő számítástechnikai kapacitás megvan-e hozzá. A korszerűnek mondott vadászgépek fedélzeti számítógépei civil szemmel nézve nevetséges kapacitásúak, de a célnak megfelelnek. Viszont volt már arra példa, hogy azért kellett lecserélni dolgokat, mert annyra régiek, hogy a gyártása megszűnt hozzá az elemeknek.

    Az is számításba kell venni, hogy az F-35 érkezésével az összes haderőnem korábban számolt, ezért eleve fel sem merült a meglevő gépek korszerűsítése hosszútávra, erre kényszerből kerül lényegében sor. Ezért lett Golden Eagle program, meg LEGION pod F-15-höz, hogy az F-22-vel képesek legyenek operálni. A hosszú évek óta zajló, "akkor mennyi F-16 kapjon AESA radart és élettartam hosszabítást" is ennek eredménye. Volt, amkior 300 feletti gépről beszéltek, aztán nulláról. Én már elvesztettem a fonalat, hogy most mennyi a terv... Tajvan is emiatt bukta majdnem a F-16 korszerűsítést.
    az f18E vagy az F15E/SA megkapott egy csomó új "kütyüt". AESA radar, sisakdisplay, vontatott csali meg még az f16-on is volt. Az f16a és f16c block 52-ben lévő számítási kapacitás között több ezerszeres a szorzó. Ha egy aesa radart, annak a nagyobb hűtésigényével, meg az ahhoz tartozó számítástechnikai kapacitással be tudtak rakni ezeknek a gépeknek az orrába, nem hiszem, hogy ebből gond lett volna. Megjegyzem a boueing álta bemutatott silent horent koncepcióban még egy eots szerű rendszer is benne volt.

    De igazából a kérdésem lényege a következő lett volna.
    van egy csomó új generációs kütyü, amit az f35-től függetlenül is fejlesztettek. Az egyetlen rendszer ami f35 specifikus az a DAS. ezekből egy csomót integráltak az f18e-re vagy f15-sökre (aesa radar, sisakdisplay). Nyilván ennek a sok rendszernek az összehangolása, a szenzorfúzió megteremése is rengeteg fejlesztési kapacitás lett volna. De még így is sokkal olcsóbb lehetett volna a meglévő platformok upgrade-elése, mint egy teljesen új platfrom kifejlesztése. Az s300/s400-as rendszerek jelentette fenyegetést pedig egyszerűbben lehetett volna kezelni, mondjuk az egyébként is meglévő JASSM átalakításával, hogy ARM célra is betehető legyen.

    És igen, egy jassm jóval drágább, mint egy sdb. De megspóroltad volna egy teljesen új platfrom kifejlesztésének a költségét. Abból annyi jassm-et vehettél volna, amennyit csak akarsz. És 350-400 km-ról aztán téged rohadtul nem fenyegetett volna semmilyen légvédelmi rendszer.

    A rud által linkelt tanulmányban pl. azt írják, hogy nagy hatótávolságú felderítő radarok kb. 90 km-ről észlelnek egy 0,01m2-es rcs-ű gépet. Azért nagy eséllyel fogadnék rá, hogy van az f35-nek olyan aspektusa amiből ennél nagyobb az RCS-e. ráadásul azóta gondolom a radartechnika is fejlődött valamicskét.

    molnibalage
    Ezt a 300 km-es hülyeséget gyorsan feljtsed már el... Soha nem volt ekkora hatótávolságú ARM és felesleges az ekkora indítási távolság a horizont miatt. Az AGM-88 is 10 k magasból indíta 100 km-es távolságon gyak. már ballisztikus és kormányozhatatlan no meg szubszonikus. A Bulgáriában landolt HARM kicsivel 100 km felett vitorlázott. Azért ilyen meglepően sokat, mert az hasonló méretű AIM-7-tel összevetve itt nem kell a véfázisban M1.5 vagy nagyobb sebesség, mert a cél nem mozog. Ha éppen még kormányozható a rakéta az pont elég.
    Molni, imádom a kioktató stílusod. Pedig ha nem néznéd a másikat tök hülyének, és megpróbálnád értelmezni a kérdést, akkor sokkal jobb volna. Az egészet azzal indítottam, hogy egy meglévő stand-off platformból (pl. jassm) csinálhattak volna arm verziót.
    Egyébként annyi megjegyzést azért hozzátennék, hogy azért ám az SDB 2-sem egy olyan filléres eszköz, figyelembe véve az irányító rendszerét. Unit cost-ra 130ezer dollár feletti összeget írnak.


    molnibalage
    Az Sz-400-ról jó lenne már lejönni, mint csodafegyverről. Az Sz-300PMU3 volt, marketing okokból lett Sz-400
    Nem állítottam, hogy csodafegyver. csak annyit, hogy az f35 számára a "kortárs" fenyegetést az s400-hoz haosnló képességű rendszerek jelentik
  • misinator
    Azért kérdem, mert nem tudom:

    A SAM nem egy számított találkozási pontra irányít?
    Generálisan ez nem igaz a világ összes SAM-jére. Jó vaskos rész majd szól errő a készülő műben, hogy a vezérlési módszer és a rakéta pálya az milyen és hogyan. Erre most baromira hosszú lenne válaszolni, a legrövidebb válasz az, hogy nagyjából.

    Ha - jobbik esetben időlegesen - elveszíti a célt, akkor nem tud a "gyanítható" fizikai paraméterek ismeretében egy várható felbukkanási mezőt számolni?
    De. A probléma abból fakad, hogy ha a célgép irányt vált 60 fokkal és 10 másodperce eltűnik a manőver közben, akkor totálisan máshol lesz és a rakéta addig is halad. Az Sz-300 meg 50 km táján mén M5.5 táján süvít... A rakéta hatalmas HMZ-je hátrány is lehet, mert borzalmasan gyorsan elrobog a cél mellett és a rakéta manőverparaméter korlátos. A cél még süllyedhet is. A rendszer teljes HMZ-je és egyetlen rakéta indítás utáni HMZ-je borzalmasan eltérnek
    Egy már úton levő rakéta HMZ-je.
    [​IMG]
    Ez meg az Sz-400 korábbi rakétával is.
    [​IMG]

    Ha csak ilyen rövid időre eltűnik a cél és manőverezik is, akkor a rakéta egyszerűen után képtelen lehet lekövetni a célt, mert tül közel és túl nagy oldalszögű lehet.
    [​IMG]
  • speziale
    De igazából a kérdésem lényege a következő lett volna.
    van egy csomó új generációs kütyü, amit az f35-től függetlenül is fejlesztettek. Az egyetlen rendszer ami f35 specifikus az a DAS. ezekből egy csomót integráltak az f18e-re vagy f15-sökre (aesa radar, sisakdisplay). Nyilván ennek a sok rendszernek az összehangolása, a szenzorfúzió megteremése is rengeteg fejlesztési kapacitás lett volna. De még így is sokkal olcsóbb lehetett volna a meglévő platformok upgrade-elése, mint egy teljesen új platfrom kifejlesztése.
    Az USAF szemlélet más és egész egyszerűen ezt nem érted meg. Az USAF-ban egy gépbe évente átlagosan majdnem 300 órát is beletekernek. Tehát egyszerűen pénkidobást 30-40 misinyi hardvert beltenni egy olyan gépbe, aminek 10-15 éve sincs hátra. Ha teljesen újra kell építeni a gépet strukturálisan, akkor még több az egész és nem csak újra kell építeni, tervezni és gyártani is kell. Az F-35A meg 0 órásan jön. Hoppá... Ezért nem "olcsóbb" az, hogy elköltesz 30-40 misit egy gépre, aminek a maradványértéke nincs ennyi a használt piacon sem.

    A másik az, hogy a jenki személet az, hogy "mindenből a legjobb" és ezen csak a költségek oltárán szorítanak meg. És a képességek összessége + magasabb élettartam egyszerűen értelmetlenné teszi azt, hogy akár csak a 4+ gen. gépek töredékére ezeket rátegyék. A DAS-t az F-35-ba tervezték be, nem számoltak azzal, hogy máshova is kéne, mert a terv az volt, hogy levált az F-15E kivételével mindent F-16-ot az USAF-nál. A Hornetek meghalnak, a Super Hornetek mellé és végül helyett jön az F-35C meg az X-47B -nél sem az volt a terv, hogy "akkor legyen stealth (!) tanker"...

    Az s300/s400-as rendszerek jelentette fenyegetést pedig egyszerűbben lehetett volna kezelni, mondjuk az egyébként is meglévő JASSM átalakításával, hogy ARM célra is betehető legyen.
    Az ARM-ok célpontjai időérzékenyek is lehetnek, ergo 300 km-ről 20 perc érkezési idő mellett vannak itt problémák... A BGM-109 SEAD változatnál is kettőt lehet találni, hogy miért igényelték a visszatérést a loiter time mellett. Mert drága. Csak úgy lett volna effektív, hogy horizont alatt a célterület szélén vár. A visszatérés meg sanszosan nehéz és elbuktatta az egészet. Meg az ára is, ha belevágtak volna.

    És igen, egy jassm jóval drágább, mint egy sdb. De megspóroltad volna egy teljesen új platfrom kifejlesztésének a költségét. Abból annyi jassm-et vehettél volna, amennyit csak akarsz. És 350-400 km-ról aztán téged rohadtul nem fenyegetett volna semmilyen légvédelmi rendszer.
    Lásd fent. Túl lassú és a "annyit amennyit akarsz" rész meg téves, mert egy fegyver semmit sem ér platfrom nélkül. Egy F-16 legfeljebb kettőt vihet. Kevés platfrom + összesen 2 db JASSM/platfrom = kevés tűzerő darabra... Ezért vonzóbb alternatíva a sok SDB harcászati vonalom....

    A JASSM értelem az AGM-86 leváltása lenne, hogy a low level CM felderítése preventíven legyen nehéz. Mert a nagyon távoli jövő az oroszoknál is az, hogy az A-50 + Vityzzal horizont mögé lőnek majd. Akkor meg jó, ha a célpont RCS-e pici.

    A rud által linkelt tanulmányban pl. azt írják, hogy nagy hatótávolságú felderítő radarok kb. 90 km-ről észlelnek egy 0,01m2-es rcs-ű gépet. Azért nagy eséllyel fogadnék rá, hogy van az f35-nek olyan aspektusa amiből ennél nagyobb az RCS-e. ráadásul azóta gondolom a radartechnika is fejlődött valamicskét.
    Az idealizált matematikai modell festék nélkül is +/- fokos aspektussal -30 dBSm alatti értéket hoz ki. Az F-22-nél -40 dBsm is van.

    Molni, imádom a kioktató stílusod.
    Nem kiokatásnak szántam, de n+1 faktort nem vettél figyelembe. Lásd fent.

    Az egészet azzal indítottam, hogy egy meglévő stand-off platformból (pl. jassm) csinálhattak volna arm verziót.
    De. Csak kevés. Lásd fent az okokat. Egy 6-12 célcsatornás rendszert te nem kápráztatsz el gépenként két JASSM-mal. Főleg úgy, hogy az F-16-hoz nézd már meg a méretét. Hát izé... A JASSM inkábbb a strat gépek terepe és nagy kegyesen megkaphatta pár USA barát ország.

    Egyébként annyi megjegyzést azért hozzátennék, hogy azért ám az SDB 2-sem egy olyan filléres eszköz, figyelembe véve az irányító rendszerét. Unit cost-ra 130ezer dollár feletti összeget írnak.
    Egy long range SAM rakéta ára több millió dollár...

    The SM-6 took 9 years to develop and has been in limited production since 2011, with plans to obtain 1,200 missiles at a cost of $4.3 million each. SM-6 will replace many of the SM-2 missiles currently carried by American and Australian warship
    Ezt emlékeim szerint nem sikerült tartani és valami 6 misinél járnak ma/rakéta. Ehhez képest filléres egy SDB. Ok, ez aktív radaros. Anno a Patriot GEM korszerűsítés volt rakétánként dollármisis tétel... A long range SAM-ek irgalmatlan drágák az SDB-hez képest.

    Nem állítottam, hogy csodafegyver. csak annyit, hogy az f35 számára a "kortárs" fenyegetést az s400-hoz haosnló képességű rendszerek jelentik
    Minden számára. Az 4++ gépek ezek teljesen HMZ-jén belül minden aspektussal oltári veszélyben vannak. Az F-35-ösök meg 100 km felett szinte azt csinálnak, amit akarnak és 60-70 km táján lesz aspektusfüggő a stealth elvesztése. Ez olyan orbitális differencia, hogy szavak alig vannak rá még úgy is, ha nem lenne DAS és vontattot csali az F-35-ön. Csak éppen ezek vannak.
  • speziale
    ..És igen, egy jassm jóval drágább, mint egy sdb. De megspóroltad volna egy teljesen új platfrom kifejlesztésének a költségét. Abból annyi jassm-et vehettél volna, amennyit csak akarsz. És 350-400 km-ról aztán téged rohadtul nem fenyegetett volna semmilyen légvédelmi rendszer...[/QUOTE]
    A STEALTH képesség "drágasága" abszolút viszonylagos.
    Íme egy beszédes ábra. U.annak a bevetésnek a költségei 4 generációs gépekkel (F16, F15, SEAD gépek) és B2 STEALTH bombázókkal...
    [​IMG]
    2 gép vs. 75 gép! A bevetett technika bekerülési klts. 2.2 milliárd vs. 7.5 milliárd! A STEALTH technológia akkora "force multiplier" hogy amellett a 4 gen gépek kifejezetten drágának tűnnek.
    Kb. ez a magyarázat arra is hogy az USA miért a B21-est fejleszti. Ha a linkelt cikkben írják hogy ennek e gépnek már egy generációval fejlettebb STEALTH képességet szánnak (a cikkben ezt "broadband" vagy "multi band" STEALTH-nek hívják. Azért szélessávú mert a STEALTH tulajdonság az elektromágneses spektrum sokkal szélesebb részére fog kiterjedni - beleértve az infravörös tartományt is).
  • Azért az ábra picit régi, mert még F-4G a Weasel, de érthető a dolog.

    Az összehasonlítás azért is fals egy kicsit, mert strat. gépet vet össze harcászatival, bár számtalanszor használtak már harcászati célra strat gépet.

    A B-2 ráadásul akár USA-ból felszállva is csapást mér 2 db tankerrel. A fenti vadászokat meg át kell telepíteni vagy Navy esetén CVN kell a segge alá, a CVN-nek meg kísérőhajó.

    Amiben kevesebb a B-2-es az a redundancia. Ha lelőnek egy B-2-őt, akkor -50% csapásérés. Ha lelőnek 5 gépet a fentioből, akkor is marad platform.
    A 2 db B-2 két irányból érkezhet, ezért nem képes olyan szinten túlterhelni SDB-vel. A sok harcászati gép meg jön 3 irányból és akkor min. 3 db Sz-300/400 kell, mert 105 fokos tűzív limit van.

    Harcászati célok esetén a stealth gépek is kapnak SOJ védelmet.

    Ezen felül a stealth gépek árában töredék az a költség, ami miatt stealth. Ha kiszednéd a DAS-t, az EOTS-ot, az AESA radart az F-35A-ból és AN/APG-68-ca lenne akkor kb. annyiba kerülne amennyirért Block 50+ gépeket exportálnak. Az AN/APG-68 néhány milliós cucc ma, egy AESA radar meg pár éve is 10+ misi volt. A DAS teljes rárakodó költsége is valami 8-10 misi tája. Az EOTS lényegében egy LITENING II pod integrálva és stealth-esíve.

    (Érdekes módon az F-16-nál és a többi 4++ gépnél soha nem számítják be azt, hogy akkor képesek SEAD és PGM egyidejű használatra, ha rányomnak kb. 10 misi értékű podot...)

Ugrás a fórum topichoz