|

Levegőben az új Mi-28NM

Folynak a repülési tesztek a Mil Mi-28 “Havoc” harci helikopter legújabb variánsának, a Mi-28NM típusú forgószárnyas első példányával. A június 29-i függési próba után óta végrehajtotta első manőverező repülését is a prototípust, amit most végre videón is megcsodálhatunk.

Fórum hozzászólások

  • Elég durva negatív gyorsulás lehetett ott, gondolom minden belső szerv leszakadt, elmozdult, a gerincen meg ép csont-csigolya nem maradt... Instant halál.
  • gacsat
    :(:(
    Itt miért kellett meghalni? Minden egyben van.
    Ahogy elnézem teljesen leszakadt a farokfutó, elgörbült a jobb főfutószár vagy a rugóstagjának a csomópontja beszakadt a törzsbe, szóval először valószínűleg túl nagy varióval jól odavágódhattak a géppel, hatalmas pozitív túlterheléssel, aztán felpattanva a hátukra fordulva pár tizedmásodperccel később újra becsapódtak - hasonlóan túl magas csak éppen negatív túlterheléssel!! Egyik irányú nagy túlterhelés se a túlélés záloga, két ilyen ellentétes irányú meg pláne ...
  • Egy közeli kép

    [​IMG]

    Ez a gép (vörös 17 oldalszámú)egyébként az októberben átadott 4 Mi-28UB egyike. Mindössze 29 repült órával rendelkezett.
  • ghostface
    Ez csak poénkodás volt, vagy esetleg más indokolta az áthúzásokat?
    A közös orosz-török járőr-konvojokat biztosítják a levegőből az orosz helikopterek. Infracsapda szórás csak a videó kedvéért volt.
  • Allesmor Obranna
    Csak ezek nem Mi-28-asok :)

    Nem azok, (Mi-35M és Mi-8AMTS)de mivel akadályozva vagyok nem tudom berakni a megfelelő topikba.
  • Repül a Mi-28NE.
    Ez egy szokásos orosz vegyesfelvágott, (szerintem) a feleselgeseen szétaprózott fejlesztések egyik példája. A gép a Mi-28N, de a továbbfejleszett porkiválasztóval.
    A hajtóművek erősebbek, de a lapátok a régiek. A Mi-28NM-hez már van új lőszertároló rakasz, ami nagyobb befogadóképességű, de azt itt nem használják. Az NM-hez meg nem használják a modernebb, kisebb fojtóhatású porkiválasztót.
    Az elektronika modernebb, mint az N, de nem annyira, mint az NM.
    Valahogy az roszok soha nem egyesítik a fejlesztéseket, akkor se, ha azok egy időben jelennek meg. Az egyik ilyen,a másik olyan, az "all in one" megoldást valahogy kerülik.

    [​IMG]

    A legújabb Mi-35P is ilyen, behúzható a futómű, hogy gyorsabb legyen, de az ezeréves aluminium lapátozás avn, mert az olcsóbb. Minek? Már rég a könyebb, merevebb és nagyobb felületű kompozit lapátokat és a direktebb manőverezést biztosító X faroklégcsavart gyártják mindenhez, abból van már a több. Ha tényleges upgrade-et akarnak, akkor adják a jó öreg Mi-24-es sárkányt a behúzható futóművével és a Mi-35M újabb hajtóművével, kompozit lapátjaival, meg mindennel, amivel javul a repülési teljesítmény és a biztonság is.
  • aquarell
    Az NM-nél meredek, hogy a gépàgyúra vannak pitotcsövek (?) szerelve. Ez egy végleges megoldás?
    Nem.Csak a tesztekhez van.
  • Épp tegnap olvastam a vpkname oldalon és végre választ kaptam arra hogy a meglévő mi-28N mi lesz a sorsa.
    Mivel úgy volt eleinte hogy a mi-28NM gépek telejsen új gyártásúak lesznek , na de mi lett volna a már meglévő 100+ N verzióval?
    A válasz az, hogy a N gépeket hozzák fel NM szintre és ezzel az olcsóbb és hasznos megoldást választották
  • Ami Roninak a HMD meg a TGP, az nekem a karbonszálas kompozit lapát, modern aerodinamikával. Tud ilyet az amerikai, az olasz, a francia-német és az angol is.
    Az oroszok lemaradtak az üvegszálnál. Miért? Na miért? Mert olcsóbb!
    Jelenleg a Ka-52-esnek és a 62-esnek van talán a legmodernebb aerodinamikájú lapátja, ami kb a negyven évvel ezelőtti (repül az idő, 1980 is már negyven éve volt) nyugati színvonalat képviseli, mind aerodinamikában, mind szerkezet tekintetében. AH-64A és korai UH-60-asok színvonala.
    A Mil Mi-38-asa és Mi-171A2-ese is ez a színvonal, míg a Mi-28N és Mi-35M az ez előtti.
    Pedig kisebb lapáttömeg és lényegesen nagyobb egyenszilárdság érhető el a karbonszállal, mint az üvegszállal vagy a kevlar-al.
    És akkor ez még csak a sima, húzott karbonszál.
    A karbon nanocső még ennél is jóval nagyobb egyenszilárdságot és így anyag és tömegmegtakarítást jelent.
    És a Boeing, de a Bell is ezekkel kezdett kísérletezni.
  • Allesmor Obranna
    Ami Roninak a HMD meg a TGP, az nekem a karbonszálas kompozit lapát, modern aerodinamikával. Tud ilyet az amerikai, az olasz, a francia-német és az angol is.
    Az oroszok lemaradtak az üvegszálnál. Miért? Na miért? Mert olcsóbb!
    Jelenleg a Ka-52-esnek és a 62-esnek van talán a legmodernebb aerodinamikájú lapátja, ami kb a negyven évvel ezelőtti (repül az idő, 1980 is már negyven éve volt) nyugati színvonalat képviseli, mind aerodinamikában, mind szerkezet tekintetében. AH-64A és korai UH-60-asok színvonala.
    A Mil Mi-38-asa és Mi-171A2-ese is ez a színvonal, míg a Mi-28N és Mi-35M az ez előtti.
    Pedig kisebb lapáttömeg és lényegesen nagyobb egyenszilárdság érhető el a karbonszállal, mint az üvegszállal vagy a kevlar-al.
    És akkor ez még csak a sima, húzott karbonszál.
    A karbon nanocső még ennél is jóval nagyobb egyenszilárdságot és így anyag és tömegmegtakarítást jelent.
    És a Boeing, de a Bell is ezekkel kezdett kísérletezni.
    Volt itt egy videó arról,hogy hogyan készül a Kamovok lapatja és valami gép tekert körbe körbe valamilyen anyagot a lapáton.Kicsot olyan volt nekem mintha egy fonodában lennék.Az is üvegszál volt?
  • Allesmor Obranna
    Ami Roninak a HMD meg a TGP, az nekem a karbonszálas kompozit lapát, modern aerodinamikával. Tud ilyet az amerikai, az olasz, a francia-német és az angol is.
    Az oroszok lemaradtak az üvegszálnál. Miért? Na miért? Mert olcsóbb!
    Jelenleg a Ka-52-esnek és a 62-esnek van talán a legmodernebb aerodinamikájú lapátja, ami kb a negyven évvel ezelőtti (repül az idő, 1980 is már negyven éve volt) nyugati színvonalat képviseli, mind aerodinamikában, mind szerkezet tekintetében. AH-64A és korai UH-60-asok színvonala.
    A Mil Mi-38-asa és Mi-171A2-ese is ez a színvonal, míg a Mi-28N és Mi-35M az ez előtti.
    Pedig kisebb lapáttömeg és lényegesen nagyobb egyenszilárdság érhető el a karbonszállal, mint az üvegszállal vagy a kevlar-al.
    És akkor ez még csak a sima, húzott karbonszál.
    A karbon nanocső még ennél is jóval nagyobb egyenszilárdságot és így anyag és tömegmegtakarítást jelent.
    És a Boeing, de a Bell is ezekkel kezdett kísérletezni.
    Mivel az oroszok elég gyakorlatiasak és mellette még csórók is, kérdés, hogy a szénszál anyagú rotorlapátokra való átállás és az ebből adódó súlycsökkenés és nagyobb egyenszilárdság milyen előnyöket hozhatna az olcsón gyártható jelenlegi alapanyagú lapátokkal szemben? Úgy értem, hogy vegyünk egy Ka-52-est a régi 40 éves technológiával készült rotorlapátokkal és képzeletben hasonlítsuk össze egy modern szénszálból készült lapátokkal szerelt Ka-52-vel. Miben javulhatna az új lapátos Kamov a régivel szemben?
    Most látom, hogy ez a Mi-28 topik. Akkor legyen Mi-28-as régi és új lapátokkal.:)
  • Ugyanaz a technológia, ugyanaz a téma. A MI-28-asoknak, 35-ösöknek, 38-asnak, de még a Kamov 52-esnek és 62-esnek is kerámiaszálas vagy üvegszálas lapátjai vannak.
    Ezekkel már sokkal komolyabban lehet repülni, mint a régi alumínium szekciós kialakításokkal és még könnyebbek is.
    De a szíriai tapasztalatok szerint a homok megeszi őket. A karbonszálas lapátoknál nem tudok ilyen problémáról. Ami nem jelenti azt, hogy nincs, de én nem tudok róla és az oroszok is csak annyit mondtak, hogy a jelenlegi üveg/kerámiaszálas kompozit lapátozást bizony fel kéne váltani valami mással.
    Van orosz karbonszálas lapát? Van. Mennyi? Nagyon kevés, mert még gyerekcipőben jár náluk a technológia.
    A nagysebességű tesztplatform Mi-24K gép például már karbonszálas lapátokat tesztelt. Tehet nem csak anagysebességű lapátaerodinamika teszt platformja volt az a gép pár éve, hanem a leendő anyagtechnológiáé is. Az, hogy a kísérletnek vége lett, illetve nem látom, hogy jönne már bárhonnan az oroszoknál az ilyen kialakítású lapátozás, azt motatja, hogy valahol az alulfinanszírozottság eredményeként elakadt a dolog.

Ugrás a fórum topichoz