|

Barys – páncélozott harcjármű Kazahsztánból

Idén nyáron Kazahsztán egy meglepően érdekes páncélozott járművel rukkolt elő a KADEX nemzetközi fegyverkiállítás alkalmával. Ha már egy volt szovjet tagköztársaság saját fegyverfejlesztésbe kezd, logikus lett volna, hogy már egy meglévő szovjet fegyverrendszert vesz alapul. Ehelyett a kazahok a dél-afrikai Paramount Group-al közösen kezdtek egy új páncélozott szállító jármű fejlesztésébe.

A Kazakhstan Paramount Engineering nevet kapott közös vállalat Barys elnevezésű gyalogsági harcjárműjének alapját a dél-afrikai Mbombe 6 MRAP képezi, viszont több részletében egy jelentősen feljavított változata ennek. Elsősorban 6×6 helyett 8×8 kerékképlettel készítik, páncélvédelme STANAG 4569 Level 4. Az aknák robbanása elleni védelemnél elhagyták a V alakú padlólemezt, viszont a gyár állítása szerint egy új fejlesztésnek köszönhetően a lapos aljzattal is megfelelő védelmet tudtak elérni.

Ha a vállalat állításai igazak, akkor ezzel a megoldással majdnem olyan védelmet tudtak elérni a Paramount Group-nál Mbombe 8 jelölést kapott gyalogsági harcjármű esetében mint egy specializált MRAP járműnél úgy, hogy a magassága jóval alacsonyabb. Ezek szerint a jármű megvédi utasait egy 10 kilogramm TNT erejű robbanószerkezet hatásaitól akkor is, ha a kerekek, vagy bárhol a járműtest alatt robban.

A Paramount Group Mbombe 8

Paramount Group Mbombe 8 Paramount Group,

A jármű fegyvertornya a jelenlegi tervek szerint az orosz fejlesztésű AU-220M (Baikal) harci modul lesz. Ebben a fő tűzerőt egy 57 milliméteres gépágyú képezi majd. Az ágyú képes egyes lövés leadására, valamint sorozatlövésre 120 lőszer per perc tűzgyorsasággal. Az Mbombe 8 platform a tervek szerint a vevő igénye alapján más toronnyal is rendelhető lesz a későbbiekben.

Az üresen 19, teljes terhelés mellett 28 tonna tömegűnek megadott harcjárműnek három fős kezelőszemélyzete van: parancsnok, irányzó és járművezető, a desszanttérben pedig nyolc lövész számára alakítottak ki ülőhelyeket.

Fórum hozzászólások

  • Cifu
    Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
    Az elso megoldas nekem kicsit fura, mert igy az elorebb levo konternebol torteno inditasokkor allandoan megporkolne a jarmuvet a langcsova nem? :confused:

    Az #1 BMP nekem azert erdekes, mert igy tobb raketat tud magaval vinni (osszesen-de nem csoretoltve, ha a desszant teret ugy alakitanak ki) a jarmu es nem kell melle meg egy "loszerhordozo".
    A #2 BMP-nel viszont tobb van egyszerre "csoretoltve" ha jol szamolom(?). Ha ugyanannyi, en lehet, hogy a #1 mellett tennem le a voksom - univerzalisan alakithato desszantter mellett.
  • rudi
    Nekem is ez volt az első kérdésem amikor ezt a tankvadászt megláttam.
    A Brimstone ugyanis egy lézer / mmW SAR irányítású fegyver.
    A hatótávolsága helikopterről vagy repülőről indítva több tucat km. Feltételezem földről indítva is bőven 10 km fölött van.
    Én ezen a járművön semmi olyan ezközt sem látok amivel saját maga vezethetné célba a rakétát (EO / IR torony esetleg radar)
    Nem látok rajta hálózatos hadvoseléshez szükséges datalink antenna árbócot sem.
    Nem értem hogy tervezik alkalmazni?o_O
    Ezek még csak le sincsenek gyártva. Ezek csak digitális makettek. Semmiből nem telik egy teleszkópos érzékelő tornyot feltenni a járműre, ha direkt irányzásra lenne szükség, de elvileg tüzérségi felderítők, vagy JTAC katonák is megjelölhetik a célt a számukra. De ami még valószínűbb, általános vagy a tüzérség felderítő UAV-k megoldják a felderítést, és a célravezetést is, de akár a felderítő helikopterek is megoldhatják ezt.
    Ezek segítségével meg lehet növelni 1-1 harci heli képességeit. Ugyebár nem is biztos, hogy magával kell vinnie (vagy nem olyan sokat) a Brimstone-okat, elég neki gépágyú meg NIR is, de ha szükség van rá, akkor bármikor "hívhat" földi páncéltörő támogatást.
    Ezek gyakorlatilag weapon carrierek, amiket nem veszélyeztet a lezuhanás veszélye.
    A mostani megállapodás még csak annyiról szól, hogy az MBDA a rakéta know-how-ját átadja a PGZ-nek azért, hogy megfelelő járművet gyártson alá.
    A PGZ a felelős ezen járművek mobilitásáért, páncélzatáért, elektronikájáért, és a C4ISR rendszerbe illesztéséért. Ráadásul a MESKO SA fogja gyártani a rakétákat. Az MBDA meg max. licencedíjat kap, esetleg alkatrészt beszállít, meg pénzért supportot nyújthat a csomaghoz.
  • endre
    Az ilyen NLOS rendszereknél ki választja ki / jelöli meg a célt a lengyeleknél? A pct egység maga egy UAV-al? Vagy a lövész egységeknek is lesz követlen hozzáférése? Nem látok a képeken erzékelő tornyot, lehet ezeket LOS-ban is alkalmazni, ha - mondjuk erős zavarás miatt - a hálózat nem működik?
    Külső cél megjelölésésel dolgoznának, UAV vagy gyalogos/járművek felderítő. Elvben lehet LOS is használni.
  • pöcshuszár
    Semmiből nem telik egy teleszkópos érzékelő tornyot feltenni a járműre, ha direkt irányzásra lenne szükség, de elvileg tüzérségi felderítők, vagy JTAC katonák is megjelölhetik a célt a számukra. De ami még valószínűbb, általános vagy a tüzérség felderítő UAV-k megoldják a felderítést, és a célravezetést is, de akár a felderítő helikopterek is megoldhatják ezt.
    Még egyszer…
    A Brimstone egy kettős, lézer / mmW SAR, irányítású fegyver. Ez azért van így hogy esőben, hóban, füstben is célra lehessen vezetni.
    A célravezetés történhet lézerrel vagy egy igen-igen fejlett radarral amely képes a rakétának MCG-t iadni miközben megvilágítja a célt a rakétának.
    Az el tudom képzelni hogy raknak egy EO / IR tornyot a BTR-re, vagy kívülről jelölik meg lézerrel a célt, de azt nem hogy még egy radart is pakolnak a járműre vagy egy felderítő katona cipel magával egy meglehetősen méretes radart (ld.: Longbow az Apache tetején…).
    Az lehet hogy valami szofisztikált, radarral felszerelt UAV-t vagy helikoptert rendszeresítenek hozzá, de akkor miért nem az az eszköz hordozza a rakétákat is?

    Vagy akkor miért nem a jóval olcsóbb Hellfiret rakják rá? Annak van tisztán lézeres változata...
  • rudi
    Még egyszer…
    A Brimstone egy kettős, lézer / mmW SAR, irányítású fegyver. Ez azért van így hogy esőben, hóban, füstben is célra lehessen vezetni.
    A célravezetés történhet lézerrel vagy egy igen-igen fejlett radarral amely képes a rakétának MCG-t iadni miközben megvilágítja a célt a rakétának.
    Az el tudom képzelni hogy raknak egy EO / IR tornyot a BTR-re, vagy kívülről jelölik meg lézerrel a célt, de azt nem hogy még egy radart is pakolnak a járműre vagy egy felderítő katona cipel magával egy meglehetősen méretes radart (ld.: Longbow az Apache tetején…).
    Az lehet hogy valami szofisztikált, radarral felszerelt UAV-t vagy helikoptert rendszeresítenek hozzá, de akkor miért nem az az eszköz hordozza a rakétákat is?

    Vagy akkor miért nem a jóval olcsóbb Hellfiret rakják rá? Annak van tisztán lézeres változata...
    A célmegjelöléshez nem szükségszerű neki radar. A saját radarját a végfázisban használja, a nagy pontosságú találathoz:
  • pöcshuszár
    A saját radarját a végfázisban használja,
    Végfázisban...ami nem több mint 1-2 km. Odáig valahogy el kell juttatni.
    Amikor vizuálisan nem látszik a cél (felhőn keresztül, füst, köd) akkor a célokat az indító repülőgép / helikopter fedélzeti radarjával jelölik ki. A Brimstone hatótávolsága akár 40 km is lehet, úgyhogy elég sokat kell repülnie ahhoz mire bekapcsolhatja a végfázis radarját.
    Ha pedig látszik a cél (vagyis nincs távolabb 10-12 km-nél) akkor lézerrel jelölik meg azt, és a radar itt is csak végfázisban kapcsol be.

    Visszatérve a földi indításhoz:
    Az Angolok már kacérkodtak a földi indítású Brimstonnal. Ez lett volna a LANCER-TRACER radarral és 40 mm-es gépágyúval
    így nézett volna ki…
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]

    Az Angolok villámgyorsan elvetették az ötletet.
  • rudi
    Végfázisban...ami nem több mint 1-2 km. Odáig valahogy el kell juttatni.
    Amikor vizuálisan nem látszik a cél (felhőn keresztül, füst, köd) akkor a célokat az indító repülőgép / helikopter fedélzeti radarjával jelölik ki. A Brimstone hatótávolsága akár 40 km is lehet, úgyhogy elég sokat kell repülnie ahhoz mire bekapcsolhatja a végfázis radarját.
    Ha pedig látszik a cél (vagyis nincs távolabb 10-12 km-nél) akkor lézerrel jelölik meg azt, és a radar itt is csak végfázisban kapcsol be.

    Visszatérve a földi indításhoz:
    Az Angolok már kacérkodtak a földi indítású Brimstonnal. Ez lett volna a LANCER-TRACER radarral és 40 mm-es gépágyúval
    így nézett volna ki…
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]

    Az Angolok villámgyorsan elvetették az ötletet.
    A képekből nekem úgy tűnik, hogy ez nem mostanában volt.
    Azóta meg fejlődött annyit az UAV-k felhasználása, hogy úgy néz ki, hogy a lengyelek látnak benne fejlesztési potenciált.
    Különben én mintha olyat is olvastam volna, hogy hagyományos inerciális vezérlés is van benne, tehát koordinátára kilövöd a célt, majd a célpont közelében kap egy megvilágítást a gyalogság részéről.
    Közben megtaláltam:
    Brimstone’s seeker incorporates a terrain avoidance capability, allowing it to cruise at a fixed height above ground.
    A digital autopilot provides mid-course guidance and uses a high-accuracy digital inertial measurement system for high-precision navigation to locate targets at long range and in off-boresight operations.
    The highly advanced guidance system on the launcher’s fire control unit and missile uses the target coordinates, course, speed, distance to target, missile trajectory data and data from other sensors to direct the controls and produce the optimum flight path to the target.
    Forrás
  • pöcshuszár
    van benne, tehát koordinátára kilövöd a célt, majd a célpont közelében kap egy megvilágítást a gyalogság részéről.
    OK de akkor mire fogják használni a radart?
    Ezt egy sima Hellfire-el is meg tidnák csinálni...
  • rudi
    OK de akkor mire fogják használni a radart?
    Ezt egy sima Hellfire-el is meg tidnák csinálni...
    Ahogy én kivettem a leírásokból, párhuzamosan használja a rakéta az összes rendszerét. És az elektronika a különböző minták alapján rakja össze a cél adatait. Magyarul sokkal nehezebb becsapni a rakétát pl. egy füstgránáttal (ami már minden páncélozott célon manapság nagyjából alap)
    Hogy miért nem Hellfire? Hellfire nem olyan sokoldalú, mint a Brimstone, és én nem tudok 8km-nél nagyobb hatótávolságú Hellfireről. A Brimstone meg onnan indul. Ráadásul ahogy árakat találtam, a Brimstone nem annyival drágább, mint amennyivel többet tud.
    Ezen a linken van egy elég részletes kivesézése a Brimstone-nak. Érdekesek a különböző verziók belőle.
    Pl. szerintem amikor (2003-2004?) dobták a Lancer programot, akkor még csak a Brimstone 1 radarvezérelt verziója létezett, azt tesztelték. És szerintem pont ez a kudarc ösztönözte a SAL fejlesztéseket. (Ez csak kombináció részemről!)
    Hja és már - a link szerint - folynak a Brimstone 3 fejlesztései. Lehet, hogy már azok kerülnének a PGZ járművére.
    A 20-40km-es hatótávolság már az a kategória, amikor egy ilyen járgányt érdemes a hagyományos tüzérséggel egy lapon említeni, csak annál sokkal hatékonyabb, különösen mozgó és páncélos célok ellen.
    Ez meg már külön sci-fi:
    In addition to the semi-autonomous ability to decide its own targets, the Brimstone has the capacity to determine where on a target to best impact causing the most damage or resulting in elimination of the target. The missile's advanced sensor package includes its extremely high frequency millimetric wave radar, which allows the weapon to image the target and hence choose a target location. With as many as twenty-four missiles in the air, the missile's targeting system also required an algorithm to ensure that missiles hit their targets in a staggered order, rather than all simultaneously.
    Brimstone can be fired in a number of attack profiles; direct or indirect against single targets, a column of targets or against an array of targets. The latter utilises a salvo attack capability for multiple kills per engagement. Once launched, the platform is free to manoeuvre away from the target area or engage another target array.
  • Cifu
    Külső cél megjelölésésel dolgoznának, UAV vagy gyalogos/járművek felderítő. Elvben lehet LOS is használni.
    A külső célmegjelölés oké, de tudsz esetleg valamit a konkrét elképzelésről? Terveznek a lövész rajokba esetleg IT-szakit, mint a USMC? Az UAV-ok a pct egység szervezetében lennének, vagy feljebb? Esetleg dedikáltan a felderítőknél?

    A LOS-képességet meg nem tudom... Nem sok idő egy EO tornyot felrakni egy CGI képre, nem hiszem, hogy azért hiányzik, mert a grafikusnak túlórát kellett volna fizetniük.

    Nem kötözködni akarok, csak azért kérdezem, mert az ő példájuk iránymutató lehet az MH számára is.
  • fapp_supervisor
    Néhány újabb kép az Eitanról.
    Gondolom nemsokára hadrendbe áll .Az orosz boomerang meg még mindig sehol
  • rudi
    Rheinmetall Digital Wiesel erősen hálózat központú felderítő jármű
    A kunszt itt alapvetően nem biztos, hogy csak a hálózatos harci képességeket jelenti, hanem - ami a videóból nem biztos, hogy teljesen nyilvánvaló - az hogy ez az új Wiesel alkalmas távirányított üzemmódra IS! (hibrid) Azaz a meredekebb felderítéseket meg lehet oldani távirányítva is vele.
    Jó dolog a Milrem Themis, de azért egy Wieselnek egy léptékkel komolyabb mozgékonysággal rendelkezik.
    A Defence24 hozott le erről egy cikket.
    Azt gondolom, hogy ez már egy elég kiforrott megoldás, mert a Rheinmetall már elég régóta fejleszti ezt a hibrid rendszert.
    Ez az SMOVER rendszer továbbfejlesztése lehet. Az pedig már 2006-os cikkekben is megjelent.
  • pöcshuszár
    Wiesel alkalmas távirányított üzemmódra IS! (hibrid)
    A "hibrid" szerintem azt jelenti hogy visszahozzák dízel-elektromos meghajtást
    ld: videó lenti linken 29:48-tól
    https://forum.htka.hu/threads/egyéb-járművek.1184/page-21#post-597153
    Az előny egy felderítő jármű esetében nyilvánvaló...ha kell a gumi lánctalpain elektromos meghajtással kvázi hangtalanul tud közlekedni.

    Az opcionálisan távirányított üzemmód logikus és hasznos továbbfejlesztés lenne. Szerintem lesz is.
  • rudi
    A "hibrid" szerintem azt jelenti hogy visszahozzák dízel-elektromos meghajtást
    ld: videó lenti linken 29:48-tól
    https://forum.htka.hu/threads/egyéb-járművek.1184/page-21#post-597153
    Az előny egy felderítő jármű esetében nyilvánvaló...ha kell a gumi lánctalpain elektromos meghajtással kvázi hangtalanul tud közlekedni.

    Az opcionálisan távirányított üzemmód logikus és hasznos továbbfejlesztés lenne. Szerintem lesz is.
    Én a hibrid kifejezést arra írtam, hogy párhuzamosan tudja mindkét üzemmódot. (személyzetes/távirányított) Tehát nem vagy-vagy.
    A meghajtás hibriddé tételéről én nem hallottam, de szerintem ahhoz a a Wieselben kevés a hely...

Ugrás a fórum topichoz