|

Barys – páncélozott harcjármű Kazahsztánból

Idén nyáron Kazahsztán egy meglepően érdekes páncélozott járművel rukkolt elő a KADEX nemzetközi fegyverkiállítás alkalmával. Ha már egy volt szovjet tagköztársaság saját fegyverfejlesztésbe kezd, logikus lett volna, hogy már egy meglévő szovjet fegyverrendszert vesz alapul. Ehelyett a kazahok a dél-afrikai Paramount Group-al közösen kezdtek egy új páncélozott szállító jármű fejlesztésébe.

A Kazakhstan Paramount Engineering nevet kapott közös vállalat Barys elnevezésű gyalogsági harcjárműjének alapját a dél-afrikai Mbombe 6 MRAP képezi, viszont több részletében egy jelentősen feljavított változata ennek. Elsősorban 6×6 helyett 8×8 kerékképlettel készítik, páncélvédelme STANAG 4569 Level 4. Az aknák robbanása elleni védelemnél elhagyták a V alakú padlólemezt, viszont a gyár állítása szerint egy új fejlesztésnek köszönhetően a lapos aljzattal is megfelelő védelmet tudtak elérni.

Ha a vállalat állításai igazak, akkor ezzel a megoldással majdnem olyan védelmet tudtak elérni a Paramount Group-nál Mbombe 8 jelölést kapott gyalogsági harcjármű esetében mint egy specializált MRAP járműnél úgy, hogy a magassága jóval alacsonyabb. Ezek szerint a jármű megvédi utasait egy 10 kilogramm TNT erejű robbanószerkezet hatásaitól akkor is, ha a kerekek, vagy bárhol a járműtest alatt robban.

A Paramount Group Mbombe 8

Paramount Group Mbombe 8 Paramount Group,

A jármű fegyvertornya a jelenlegi tervek szerint az orosz fejlesztésű AU-220M (Baikal) harci modul lesz. Ebben a fő tűzerőt egy 57 milliméteres gépágyú képezi majd. Az ágyú képes egyes lövés leadására, valamint sorozatlövésre 120 lőszer per perc tűzgyorsasággal. Az Mbombe 8 platform a tervek szerint a vevő igénye alapján más toronnyal is rendelhető lesz a későbbiekben.

Az üresen 19, teljes terhelés mellett 28 tonna tömegűnek megadott harcjárműnek három fős kezelőszemélyzete van: parancsnok, irányzó és járművezető, a desszanttérben pedig nyolc lövész számára alakítottak ki ülőhelyeket.

Fórum hozzászólások

  • pöcshuszár
    Én alapvetően nem értem a nem személyzetes torony elgondolását 2019-ben.
    Manapság, ha egy járművet olyan találat ér, ami átmegy a távirányított torony páncélzatán/automata elhárító rendszeren, akkor az átment volna az emberes torony védelmén is. Az emberes toronyban ebben az esetben 1 de inkább 2 fő lenne "kipipálva" a legénységből. A távirányított toronynál meg max harcképtelené válik a torony. Ettől még elhúzhat fedezékbe - javításra. A moduláris rendszerek miatt pedig percekben, órákban mérhető a javítás.
    Ha elektronikai probléma van a toronnyal, akkor tök mindegy, hogy emberes-e a torony, vagy távirányított. Így is úgy is erősen korlátozott a használhatósága.
    Már, ha csak a modern töltő mechanizmusokra gondolok (CTAS), vagy az ATGM célzórendszerére, áram vagy vezérlés nélkül - szerintem - nem működnek.
    Azt tudom, hogy a német MK-30-asnak van saját akkuja, amivel egy központi áramszünet esetén is harcképes marad, de szerintem ennél nagyobb ágyuknál már ez probléma lehet.
    Szóval ezért érthetetlen nekem pl. a cseh IFV tender is (mondjuk van megfelelő magyarázatom a dologra, de.... :rolleyes:)
    Találat esetén mit csinálsz a szétszóródó repeszekkel il töltet maradványokkal? Nem beszélve egy komultatív sugárról il vákumról.
  • tonyo
    Találat esetén mit csinálsz a szétszóródó repeszekkel il töltet maradványokkal? Nem beszélve egy komultatív sugárról il vákumról.
    Melyikkel, amelyik a tornyot találja el? :rolleyes:
    Azzal semmit mivel a távirányított torony nem egy légtér a küzdőtérrel. Ha viszont emberes torony van a járművön, akkor ezek jó részét megkaphatja a teljes küzdőtér, és csak a mákfaktor a mi dönt. Mondjuk azonos súly mellett a távirányított torony tesz nagyobb járműtest páncélzatot, ami javítja a túlélőképességet.
  • Celebra
    Kivéve,ha ki tudsz fejleszteni egy megfelelő védettséget biztositó könnyebb fajsúlyú kompozit műanyag páncélt.
    Nem létezik ilyen. Mindenki hülyére próbálta, aztán feladta. Pár éve oda-meg-vissza voltak szén nanocsöves technológiától, hogy majd az... Ahogy most kinéz, az sem váltja meg a világot. Úgy tűnik a fém és a kerámia marad megoldás passzív kinetikai védelem terén...

    Celebra
    De akkor is ragaszkodnék a torony alatti,jobban mondva a torony alsó,a testben lévő részében elhelyezett személyzethez.
    Ezzel két rohadt nagy probléma van, az egyik az, hogy aki csak ezt erőltette (Projekt 470, Projekt 490A, stb.), anno azért kényszerült erre, mert más módon nem tudták az optikát megoldani. Akkoriban nem volt egyszerűen modern digitális technika erre. Ma valahogy senki nem is tervez ilyesmit. Vagy a toronyban van a személyzet, vagy előtte, vagy mögötte, ha alatta, akkor meg a torony teljesen független tényező. Mindenki hülye lenne, amerikaiak, európaiak, oroszok, japánok, kínaiak? Erősen kétlem.

    Másodszor pedig a torony alatti mozgó küzdőtérben lehet a legoptimálisabban elhelyezni a lőszert függőlegesen. Ha ott a személyzet van, ez kiesett. Lásd T-14 Armata esete...
  • Cifu
    Nem létezik ilyen. Mindenki hülyére próbálta, aztán feladta. Pár éve oda-meg-vissza voltak szén nanocsöves technológiától, hogy majd az... Ahogy most kinéz, az sem váltja meg a világot. Úgy tűnik a fém és a kerámia marad megoldás passzív kinetikai védelem terén...



    Ezzel két rohadt nagy probléma van, az egyik az, hogy aki csak ezt erőltette (Projekt 470, Projekt 490A, stb.), anno azért kényszerült erre, mert más módon nem tudták az optikát megoldani. Akkoriban nem volt egyszerűen modern digitális technika erre. Ma valahogy senki nem is tervez ilyesmit. Vagy a toronyban van a személyzet, vagy előtte, vagy mögötte, ha alatta, akkor meg a torony teljesen független tényező. Mindenki hülye lenne, amerikaiak, európaiak, oroszok, japánok, kínaiak? Erősen kétlem.

    Másodszor pedig a torony alatti mozgó küzdőtérben lehet a legoptimálisabban elhelyezni a lőszert függőlegesen. Ha ott a személyzet van, ez kiesett. Lásd T-14 Armata esete...
    Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.
  • Celebra
    Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.
    Tekintve,hogy a lőszertároló nem a teknő aljára van erősítve hanem a torony tetejére a meghibásodást annyi javítani,hogy leemeled a tornyot a tárral és azonnal annyi helyed van amennyit akarsz...
    Bármennyire hihetetlen nem hülyék tervezték azt a harckocsit.
  • dudi
    Tekintve,hogy a lőszertároló nem a teknő aljára van erősítve hanem a torony tetejére a meghibásodást annyi javítani,hogy leemeled a tornyot a tárral és azonnal annyi helyed van amennyit akarsz...
    Bármennyire hihetetlen nem hülyék tervezték azt a harckocsit.
    Harchelyzetben?
    Továbbra is az a gondom ezzel a robotizált toronnyal,hogy egészen triviális hibáksérülések is megfosztják a hk-t a fő fegyverétöl.A harctéren.Kiegészitő fegyverzethez hasznosnak tartom a távirányitott tornyot.A kinai Type15 ngp+agv kombóját szivesen látnám ráaplikálva a leendő Leoinkra.Persze a NATO szabványos változatát.De még ott se ártana egy vészhelyzeti kézi üzemmód.
    Lehet,mivel még én a kompjuterek elött szocializálódtam,egyszerűen csak bizalmatlan vagyok.De szerintem a hk esetében jó az,ha a katona bele tudja rugdosni a lőszert az ágyúba,ha leég a töltőgép villanymotorja.És van egy vészhelyzeti célzótávcsöve,ha a srapnel repeszei leborotválták az összes EO tornyát.Mert a javitó körletig is el kell jutni valahogy.És használhatatlan fegyverrendszerrel a hk csak egy önjáró célpont.
  • Celebra
    Harchelyzetben?
    Továbbra is az a gondom ezzel a robotizált toronnyal,hogy egészen triviális hibáksérülések is megfosztják a hk-t a fő fegyverétöl.A harctéren.Kiegészitő fegyverzethez hasznosnak tartom a távirányitott tornyot.A kinai Type15 ngp+agv kombóját szivesen látnám ráaplikálva a leendő Leoinkra.Persze a NATO szabványos változatát.De még ott se ártana egy vészhelyzeti kézi üzemmód.
    Lehet,mivel még én a kompjuterek elött szocializálódtam,egyszerűen csak bizalmatlan vagyok.De szerintem a hk esetében jó az,ha a katona bele tudja rugdosni a lőszert az ágyúba,ha leég a töltőgép villanymotorja.És van egy vészhelyzeti célzótávcsöve,ha a srapnel repeszei leborotválták az összes EO tornyát.Mert a javitó körletig is el kell jutni valahogy.És használhatatlan fegyverrendszerrel a hk csak egy önjáró célpont.
    Milyen harchelyzetben?Senki nem javít harcközben semmit.Elvontatják vagy elmegy lábon és megjavítják hátul.
  • Felejtsük már el ezt a berugdosom meg kalapaccsal verem dolgot.Nem ezt a kort éljük és a harcjárművek sem erre készülnek.
  • dudi
    Felejtsük már el ezt a berugdosom meg kalapaccsal verem dolgot.Nem ezt a kort éljük és a harcjárművek sem erre készülnek.
    Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.
    dudi
    Milyen harchelyzetben?Senki nem javít harcközben semmit.Elvontatják vagy elmegy lábon és megjavítják hátul.
    Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?
  • Celebra
    Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.
    A nyugati harckocsik toronyfejlesztése kényszerű döntés, nincs nagyon választási lehetőségük. Már évtizedek óta szeretnék a személyzetet száműzni a toronyból, az amerikai Block III még ugye külső elhelyezésű löveget álmodott meg az 1980-as évek végén, majd jött az FCS (azon belül a Mounted Combat System) és a GCV projektek, ahol alapértelmezett volt a személyzet nélküli torony...

    Block III:

    [​IMG]
    FCS MCS:

    [​IMG]


    Celebra
    A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.
    A sérülések és hibák a régi harckocsik esetén sem voltak belülről javíthatóak, akkor is az a bevett taktikai döntés, hogy egy műszaki harcjármű (Grizzly, Kodiak, VT-55/VT-72) jön kivonatja vagy kitolja a sérült járművet a tűzvonalból, majd elvontatja a legközelebbi harctéri karbantartó-pontra. Itt maximum a mozgásképesség visszaállítása volt tényező, e téren pedig nincs változás.
  • Celebra
    Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.

    Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?
    Ha egy Abrams M1A2SEP / A3 vagy egy Type-10, de szerintem még egy T-90Sz/M/MSz is elveszti a számítógépeit, akkor hátraarcot csinál, és hagyja a társait érvényesülni. Aztán rohan a javítóbázisra. Egy harckocsi nem grasszál magában (normális esetben), szóval nem saját magát kell megvédenie, hanem támaszkodik a társaira.
  • Cifu
    A nyugati harckocsik toronyfejlesztése kényszerű döntés, nincs nagyon választási lehetőségük. Már évtizedek óta szeretnék a személyzetet száműzni a toronyból, az amerikai Block III még ugye külső elhelyezésű löveget álmodott meg az 1980-as évek végén, majd jött az FCS (azon belül a Mounted Combat System) és a GCV projektek, ahol alapértelmezett volt a személyzet nélküli torony...
    És buktak el,megbizhatósági és ár,valamint harcászati okokbol.
    Cifu
    A sérülések és hibák a régi harckocsik esetén sem voltak belülről javíthatóak, akkor is az a bevett taktikai döntés, hogy egy műszaki harcjármű (Grizzly, Kodiak, VT-55/VT-72) jön kivonatja vagy kitolja a sérült járművet a tűzvonalból, majd elvontatja a legközelebbi harctéri karbantartó-pontra. Itt maximum a mozgásképesség visszaállítása volt tényező, e téren pedig nincs változás.
    Cifu
    Ha egy Abrams M1A2SEP / A3 vagy egy Type-10, de szerintem még egy T-90Sz/M/MSz is elveszti a számítógépeit, akkor hátraarcot csinál, és hagyja a társait érvényesülni. Aztán rohan a javítóbázisra. Egy harckocsi nem grasszál magában (normális esetben), szóval nem saját magát kell megvédenie, hanem támaszkodik a társaira.
    Igaz,és nem.Nem véletlenűl van rajta még mindig a szuper számitógépes EO célzórendszer mellet a sima célzóoptika,és nem véletlenűl tölthetők kézzel is a töltőgépes tankok is.Mindkettő gyakorlati hasznára van példa az utóbbi 20év háborúiban is.
    A jelenkor harcászati helyzeteiben pedig bizony nem ritka,hogy a sérült járgányoknak át kell törniük a javitókörletig,vagy maradniuk kell a harcrendben.Egyik esetben esetben sem árt,ha marad némi harckészsége.A haszontalaná vált jármveket meg megsemmisitik.
    A mai,és a körzetünkben leginkább valószinüsithető harccselekmények aligha lesznek szabályos háboruk.Frontvonalakon felsorakozott hadosztályok helyet a katyvaszos helyzetben szétaprózódott zl és század harccsoportok sokkal valószinűbek.Ilyen helyzetben még a hatalmas logisztikai kapacitással rendelkező amik sem tudják tankönyvszeren ellátni a műszaki biztositást,nemhogy mi.
  • Celebra
    Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.

    Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?
    Mondj már nekem kalapáccsak javítható SF cuccot.
  • Celebra
    És buktak el,megbizhatósági és ár,valamint harcászati okokbol.
    Megint nekiállsz olyasmiket belekeverni, ami közelébe sem volt a témának. Melyik említett programban volt megbízhatósági vagy harcászati ok a "bukáshoz"?!?!

    Egyiknél sem.

    A Block III végét a hidegháború vége hozta el, az FCS MCS egy irgalmatlanul ambiciózus, emiatt elszabaduló költségekbe beleroppanó program lett, a GCV pedig egy kapkodva összehányt program, megfelelő pénzügyi és politikai támogatás nélkül.

    Celebra
    ,és nem véletlenűl tölthetők kézzel is a töltőgépes tankok is.Mindkettő gyakorlati hasznára van példa az utóbbi 20év háborúiban is.
    Leclerc, K2, Type-10, melyiknél lehetséges a fő löveg kézzel töltése? o_O

    Celebra
    A jelenkor harcászati helyzeteiben pedig bizony nem ritka,hogy a sérült járgányoknak át kell törniük a javitókörletig,vagy maradniuk kell a harcrendben.Egyik esetben esetben sem árt,ha marad némi harckészsége.A haszontalaná vált jármveket meg megsemmisitik.
    A jelenkor harcászati helyzetei? Melyikre gondolsz? Szíriai polgárháború vagy a kelet-Ukrajnai polgárháború? Ahol nincs rendes logisztikai háttér, nincs rendes harcrend pláne nem szakszerűen felépített harci egység?

    Heveny kétségeim vannak, hogy a harckocsitervezők ilyen harci helyzetekre tervezik a jövő harcjárműveit. Ahogy a potenciális megrendelő katonai vezetők sem ilyen helyzetekre kondicionált harcjárműveket akarnak a saját katonáiknak...
  • Cifu
    Megint nekiállsz olyasmiket belekeverni, ami közelébe sem volt a témának. Melyik említett programban volt megbízhatósági vagy harcászati ok a "bukáshoz"?!?!

    Egyiknél sem.

    A Block III végét a hidegháború vége hozta el, az FCS MCS egy irgalmatlanul ambiciózus, emiatt elszabaduló költségekbe beleroppanó program lett, a GCV pedig egy kapkodva összehányt program, megfelelő pénzügyi és politikai támogatás nélkül.



    Leclerc, K2, Type-10, melyiknél lehetséges a fő löveg kézzel töltése? o_O



    A jelenkor harcászati helyzetei? Melyikre gondolsz? Szíriai polgárháború vagy a kelet-Ukrajnai polgárháború? Ahol nincs rendes logisztikai háttér, nincs rendes harcrend pláne nem szakszerűen felépített harci egység?

    Heveny kétségeim vannak, hogy a harckocsitervezők ilyen harci helyzetekre tervezik a jövő harcjárműveit. Ahogy a potenciális megrendelő katonai vezetők sem ilyen helyzetekre kondicionált harcjárműveket akarnak a saját katonáiknak...
    Igaz,egyik sem jutott el még műkő prototipusig sem.Ezekböl a merész újitó hk-bol csak az M60A2 és a svédek S hk-ja jutott el sorozatgyártásig,de azok sem lettek sikertörténetek.
    Leclercröl olvstam tipusismertetőt,abban irták a kézzel tltés lehetőségét.Az orosz tipusokhoz hasonlóan jóval kisebb tűzgyorsasággal.Megvallom,a távol keletiekben nem vagyok olyan biztos.
    Jelenleg,és a közeli jövőben nem várható Kurszk 2.0.De még a goláni harckocsitemető ujrajátszása sem.A rendszerbe álló hk-at pont hogy a hibrid háború körülményeihez módositják.Ami nem jelenti azt,hogy ne kellene 100%ban alkalmasnak lenniük a hagyományos összfegyvernemi gépesitett harcra.Nagyon is alkalmasnak kell lenniük,csak még pluszban alkalmasnak kell lenniük a 4.generációs,illetve a 3. és 4.generációs hadviselési módszerek hibridjére is.
    Magánvélemény.Szerintem az FCS bukását az elszabadult költségek mellet még az is okozta,hogy túlságosan elszakadt a klasszikus,Kurszk 2.0 jellegű hadviseléstöl.A nagyléptékű légi-gépesitett hadviselés megvalósitásának vágya túl erős volt.
  • Celebra
    Igaz,egyik sem jutott el még műkő prototipusig sem.Ezekböl a merész újitó hk-bol csak az M60A2 és a svédek S hk-ja jutott el sorozatgyártásig,de azok sem lettek sikertörténetek.
    Leclercröl olvstam tipusismertetőt,abban irták a kézzel tltés lehetőségét.Az orosz tipusokhoz hasonlóan jóval kisebb tűzgyorsasággal.Megvallom,a távol keletiekben nem vagyok olyan biztos.
    Jelenleg,és a közeli jövőben nem várható Kurszk 2.0.De még a goláni harckocsitemető ujrajátszása sem.A rendszerbe álló hk-at pont hogy a hibrid háború körülményeihez módositják.Ami nem jelenti azt,hogy ne kellene 100%ban alkalmasnak lenniük a hagyományos összfegyvernemi gépesitett harcra.Nagyon is alkalmasnak kell lenniük,csak még pluszban alkalmasnak kell lenniük a 4.generációs,illetve a 3. és 4.generációs hadviselési módszerek hibridjére is.
    Magánvélemény.Szerintem az FCS bukását az elszabadult költségek mellet még az is okozta,hogy túlságosan elszakadt a klasszikus,Kurszk 2.0 jellegű hadviseléstöl.A nagyléptékű légi-gépesitett hadviselés megvalósitásának vágya túl erős volt.
    Az erős túlzás,hogy az orosz tankokat lehet kézzel tölteni.Inkább csak be lehet(szó szerint)szevedni kézzel is a töltényűrbe a lőszert.A kettő nem ugyan az!
  • dudi
    Nem tudom miért lájkoltad ez nem képességet jelent hanem öngyilkosságot a modern harcmezőn...
    Mert valóban nem egy teljes értékű lehetőség,hanem vészhelyzeti kinlódás.Csakhogy ez a kinlódás is több mint a semmi.Jol képzett legénységgel 2lövés/perc a norma.Harchelyzetben szerintem jó lesz az 1nek is percenként.És Groznijban a fáma szerint több hk személyzet is rákényszerült erre a kinlódásra
  • Celebra
    Mert valóban nem egy teljes értékű lehetőség,hanem vészhelyzeti kinlódás.Csakhogy ez a kinlódás is több mint a semmi.Jol képzett legénységgel 2lövés/perc a norma.Harchelyzetben szerintem jó lesz az 1nek is percenként.És Groznijban a fáma szerint több hk személyzet is rákényszerült erre a kinlódásra
    Grozníjban volt olyan ank amiben ketten voltak 3 helyett nem is kevés....
    Ezen kívül Grozníj több mint 20 éve volt azóta még inkább csökkent ennek a jelentősége!
    Az a harckocsi aminek meghibásodik a digitális figyelő vagy célleküzdő képessége vagy valamilyen okból drasztikusan(ugye a 10 lövés/perc elméletiről visszaesett 1 lövés/perc elméletire amit gyakorlatilag a harcképtelen kategória)csökken a tűzgyorsasága annak nincs helye az első vonalban mert csak célpont amit ki fognak lőni.
    El kell ilyen esetben hagyni az első vonalat javításra nem pedig ottmaradni szerencsétlenkedve meghalni.
  • dudi
    Grozníjban volt olyan ank amiben ketten voltak 3 helyett nem is kevés....
    Ezen kívül Grozníj több mint 20 éve volt azóta még inkább csökkent ennek a jelentősége!
    Az a harckocsi aminek meghibásodik a digitális figyelő vagy célleküzdő képessége vagy valamilyen okból drasztikusan(ugye a 10 lövés/perc elméletiről visszaesett 1 lövés/perc elméletire amit gyakorlatilag a harcképtelen kategória)csökken a tűzgyorsasága annak nincs helye az első vonalban mert csak célpont amit ki fognak lőni.
    El kell ilyen esetben hagyni az első vonalat javításra nem pedig ottmaradni szerencsétlenkedve meghalni.
    Lehetőség szerint igen.Ennek ellenére az amerikaiakkal is előfordult Irakban,hogy a sérűlt harcjármű ha tudott,tovább haladt a harccsoporttal-vagy ha nem,felrobbantották.Mert nem voltak harcvonalak.Egy sérűlt,harcképtelen járműnek a visszavonulás öngyilkosság lett volna egymagában.
  • Celebra
    Lehetőség szerint igen.Ennek ellenére az amerikaiakkal is előfordult Irakban,hogy a sérűlt harcjármű ha tudott,tovább haladt a harccsoporttal-vagy ha nem,felrobbantották.Mert nem voltak harcvonalak.Egy sérűlt,harcképtelen járműnek a visszavonulás öngyilkosság lett volna egymagában.
    Nem kell egyedül menni.

Ugrás a fórum topichoz