Ezt ugyan egyelőre korai lenne kijelenteni, azonban a NATO tagság irányába való elmozdulást a megelőző kormánykoalícióban blokkoló Közép Párt, illetve a Kereszténydemokraták olyan nyilatkozatot adtak ki, melynek lényege, hogy immáron úgy vélik, hogy au időközben megváltozott biztonsági környezetben Svédország és a régió biztonsága legmegbízhatóbban úgy valósítható meg, ha Svédország és Finnország védelmi együttműködésüket egy újabb szintre emelve közösen folyamodnak NATO tagságért. A Közép Párt nyilatkozata szerint saját köreikben mindezt a szeptember végén esedékes éves pártkonferenciájukon vitatják meg.
A Közép Párt vezetője, valamint a hadügy, illetve a külügy vonalért felelős szóvivője által mondottakban a hadügyi kérdésekért felelős Daniel Bäckström úgy vélekedett, hogy Svédország biztonsága leghatékonyabban együttműködéssel növelhető és az elmúlt időszak történései fényében a NATO tagság kérdése új megvilágítást kapott. Elmondása szerint pártja nem tart attól, hogy egy esetleges csatlakozás növelné az Oroszország részéről fennálló fenyegetettséget. Álláspontjuk szerint Svédország részéről ez egy logikus lépés lenne.
A NATO csatlakozás kapcsán a Közép Párt 3 feltételt nevezett meg és vélhetően ez a Kereszténydemokraták álláspontja is:
- Svédországnak és Finnországnak közösen kell csatlakoznia
- Állandó jelleggel nem állomásoztathatóak külföldi katonák, illetve nukleáris fegyverek Svádország területén
- A NATO-nak együtt kell működnie Svédországgal az észak-európai nukleáris fegyver mentes övezet létrehozásában
A nyilatkozatban rámutatnak arra, hogy Svédország ugyan együttműködik a NATO-val annak a Partnerség a békéért programján keresztül, ám ez természetesen nem elegendő ahhoz, hogy egy Svédországot ért esetleges támadás esetén NATO segítséget kapjanak. Márpedig jelen állás szerint a svéd haderő nem elég erős ahhoz, hogy hosszú távon képes legyen védeni az országot egy konfliktusban.
Fotó: Mats Carlsson/Swedish Armed Forces ,
Hasonló állásponton vannak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságtól korábban szintén elzárkózó Kereszténydemokraták is, melyek szerint Svédország csak együttműködésben tudja biztosítani biztonságát és ezen együttműködési rendszernek a NATO-nak kell lennie. A Kereszténydemokratáknál októberben kerül majd megvitatásra a kérdés.
A Közép Párt elnökének, Annie Lööf-nek a véleménye, hogy az észak-európaiaknak nagyobb suzava lenne a globális biztonsági kérdésekben, miután a közös svéd – finn csatlakozással mindegyik észak-európai állam NATO taggá vállna. További előny, hogy így több eszközük lenne a NATO formálásába való beleszóláshoz is.
Hogy aztán szeptember-október folyamán ezen két párt berkeiben végül milyen döntés születik az majd eldől, ám úgy tűnik, hogy mindkét párt csatlakozni fog a NATO tagságot favorizáló Mérsékelt, illetve Liberális párthoz. Az ellenzékben lévő 4 pártnak így pedig már elég ereje lehet, hogy állásfoglalásra kényszerítsék a kormányon lévő koalíciót, amit a Szociáldemokrata, illetve a NATO ellenes Zöld pártok alkotnak.