A Reuters által tegnap lehozott híranyag alapján Washington arra kérte Hanoi-t, hogy ne tegye lehetővé, hogy az oroszok régióbeli feszültségkeltésre vehessék igénybe a vietnami háború alatt az Egyesült Államok által a stratégiai jelentőségű Cam Ranh-öböl partján kiépített támaszpontot.

Washington egyrészt nemigen venné zokon, ha a jelenleginél nagyobb intenzitással tudná ismét igénybe venni az öblöt az ázsiai régióra történő fókuszváltása részeként – ezzel pedig kevéssé összeegyeztethető egy orosz jelenlét – másrészt pedig nem tetszik neki, hogy orosz tankerek vették/veszik igénybe az öböl menti repteret, hogy onnan kirepülve a többek között Guam közelében repkedő orosz bombázókat lássanak el üzemanyaggal.

Vincent Brooks tábornok, a U.S. Army csendes-óceáni parancsnoka által a Reutersnek adott interjú tartalma lényegében az, hogy az orosz bombázók provokatív, erőfitogtató repülései egyértelműsítik, hogy Vietnam hidegháborús szövetségese, Oroszország ténykedése ellentétes az amerikai, illetve több más régióbeli ország érdekeivel.

Névtelenségbe burkolózó külügyminisztériumi forrás elmondása szerint Washington természetesen tiszteletben tartja Hanoi azon jogát, hogy más országokkal kössön megállapodásokat, de ettől még arra kérik a vietnami illetékeseket, hogy ne tegyék lehetővé Oroszország számára, hogy a régióban való feszültségkelésre alkalmas tevékenységekhez vegye igénybe a szóban forgó, 2004 óta polgári szektort is kiszolgáló repteret.

A Délkelet-Ázsia legjobb mélyvízi kikötői között számon tartott Cam Ranh-öböl mentén az Egyesült Államok 1965-ben nyitotta meg azon légitámaszpontját, mely 1972-es elhagyásáig igen fontos logisztikai szerepet játszott a vietnami háborúban – éppúgy, ahogy az öböl partján kiépült kikötő.

Az amerikai által a dél-vietnami erőknek átadott támaszpont használaton kívül volt az északiak általi 1975-ös elfoglalásáig, majd 1979-től a Szovjetunió vette igénybe egy 25 évre szóló lízingszerződés keretein belül. Moszkva jelentős bővítéseket hajtott végre, a rendbe tett és kibővített támaszpont légierő vonatkozásban stratégiai és taktikai bombázóknak adott otthont, míg a kiépített hadikikötő a Szovjetunió legnagyobb, Oroszországon kívüli támaszpontjának számított. Moszkva végül 2002-ben vonult ki az öbölből, melyet követően Vietnam bejelentette, hogy nem teszi lehetővé külföldi állam katonai jelenlétét a jövőben – bár az oroszok kivonulása után Washington egyből ilyen ötlettel állt elő. Hanoi végül 2010-ben változtatott korábbi döntésén bejelentve, hogy a támaszpont felújítása után lehetővé teszi külföldi hadihajók látogatását. Az öbölbeli munkálatok végül orosz segítséggel valósultak meg 2014-re. Jelenleg a hadikikötő ad otthont az Oroszországtól vásárolt 6 db Kilo osztályú tengeralattjáróból már hadrendben álló 3 egységnek.

Hanoi egyelőre nem reagált az amerikai sürgetésre.