HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Kanadában kisebb balesetet szenvedett a Brit Királyi Légierő egyik A330 Voyager utántöltője. A ZZ331-es oldalszámú gép december 19-én repült a RAF Brize Norton bázisáról az újfundlandi St John’s-ba. A szerencsétlen eset az állóhelyre taxizás közben érte a gépet, az egyik szárnyvég ugyanis nekiütközött egy hangárnak. Az eset okainak kivizsgálását megkezdték, annak végéig pedig senki bűnösségét nem tudják meghatározni. A sérült Voyager, mely 2009-ben gurult le a gyártósorról, a KC-2 verzióba tartozik, a szárny alatti hajlékony csöves rendszerrel adhat át üzemanyagot a többi gépnek, és mellette 291 embert is szállíthat a beépített üléseken.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, január 7-én egy tűzesetben megsérült az USAF egyik C-17-ese. A kár 180 000 dollárra rúgott, a javítást már be is fejezték, a gép pedig újra munkába állt.

—

Szaúd-Arábia egy közel egymilliárd dolláros szerződést kötött az összeurópai feljesztésű Meteor légiharc rakéták beszerzésére. A több mint 100 km-es hatótávolsággal megáldott fegyver az Eurofighter Typhoon palettájába kerül.

Az Amerikai Haditengerészet eltolta az első hajófedélzeti pilóta nélküli csapásmérő gép hadrendbe állításának időpontját. Az eredeti terv az volt hogy 2020-tól UCLASS (Unmanned Carrier Launched Surveillance and Strike – pilóta nélküli, hajófedélzeti felderítő és csapásmérő gép) típus kerülne a repülőgép hordozókra, ám ezt 2022-2023-ra halasztották.

—

Tajvan 2017-től állítana hadrendbe új harci kiképzőtípust. Választásuk az M-346 Masterre esett, ám annak beszerzése problémákba ütközhet. Ugyan az európai gyártók semmilyen korlátozást nem állították fel tajvani eladásokkal szemben, de a típust ellátták a földi csapásmérések szimulálására alkalmas szoftverral. Ez a képesség a harci támadó kategóriába sorolja a típust, így eladásához az Olasz Kormány beleegezése is szükséges. Tajvanban pont ez miatt aggódnak, hogy esetleg nem kapják meg az engedélyt, így másik típus után kéne nézniük.

Az évtizedek óta húzódó fejlesztés és kilátástalan helyzet ellenére mégis lehet hogy megmenekül az egyik legígéretesebb keleti szállítógép fejlesztés. Az An-70 program a 90-es évek szüleménye, de mind a mai napig nem került sorozatgyártásba a gép, a megrendelés hiánya miatt pedig sokáig biztosnak tűnt, hogy a prototípus is csak egy színes foltja marad a repüléstörténetnek, azonban most mégis megcsillant egy fénysugár mely a mentőmellényt jelentheti. Ukrajnában jóváhagyták a típus sorozatgyártásának megkezdését, emellett megerősítették, hogy az Ukrán Légierő lesz az első rendszeresítő. A típus kiváló rövid fel- és leszálló jellemzőkkel bír, emellett a nemrégiben a prototípuson végrehajtott modernizációnak köszönhetően az avionikája is megfelel a 21. század elvárásainak.
A jó hírek ellenére sem biztos azonban az An-70-es jövője, hisz ismerve az Ukrajnában lévő kiszámíthatatlan helyzetet, bármikor sürgősebb helyre kelhet átcsoportosítani a rendszeresítésre szánt pénzt.

Különleges feladatkörben tesztelik majd az Amerikai Haditengerészet keretein belül az F-35-ösöket. Az elképzelés szerint az 5. generációs vadászbombázó szenzorai kiváló lehetőséget biztosítanak hogy a típust használják az integrált tengerészeti tűzvezető és célleküzdő rendszerben (Naval Integrated Fire Control-Counter Air – NIFC-CA). Utóbbi célja, hogy minél előbb felderítse, azonosítsa és leküzdje a hajók ellen indított rakétákat. A különböző hangsebességnél gyorsabban támadó fegyverek leküzdése nagy kihívást jelent, ezért fontos a felkészülés. A haditengerészetnél erre a feladatra az AEGIS radar, az SM-6 légvédelmi rakéta és az E-2D Hawkeye légtérellenőrzők trióját használják, utóbbit válthatná az F-35. Előnye a légtérellenőrzővel szemben, hogy nem radarjával deríthetné fel a célpontokat, hanem az alacsony észlelhetőségű fegyverek ellen is hatásos infravörös DAS, vagy az optikai EOTS felderítőrendszert is használhatná. A Lockheed Martin, hogy bizonyítja az elképzelés életképességét, még az idén megkezdi a teszteket.

—

Olaszország harci helikoptereinek modernizációját tervezi 5-6 éven belül. Két opciót vettek számításba, az egyik a jelenlegi az AgustaWestland AH-129D Mangusta típus korszerűsítése a legfrissebb verzióra, vagy egy új típus beszerzése, mely az AW149 felfegyverzett változata lenne. Utóbbi esetén viszont képességcsökkenés lépne fel, a politikusok gyakran elfelejtik, hogy egy felfegyverzett szállítóhelikopter nem képes kiváltani a harci helikoptereket.

Az EuroJet Turbo GmbH karnyújtásnyira került attól, hogy a TFX program hajtómű-beszállítója legyen. Január folyamán szándéknyilatkozat született arról, hogy a török ASELSAN vállalat segítségével tolóerő-vektoros változatot fejlesztenek az EJ200-as erőforrásból a török ötödik generációs vadászbombázó számára.

—

A Finn Hadsereg a következő hetekben veheti át 20. és egyben utolsó NH90 típusú helikopterét, azonban nincs nagy okuk az örömre, ugyanis a flotta bevethetőségi statisztikája egyre borzalmasabb, jelenleg már csak az európai forgószárnyasok 40 százaléka bevethető. A haderő vezetése fokozatosan tornászná feljebb ezt az értéket, a következő 3 évben jutnának el az 50 százalék fölé.

Észak-Koreában új hajó-elleni cirkálórakéta tesztjeit végezték el. A KN-09 jelzésű fegyver a hírek szerint az orosz H-35E másolata.

—

Malajzia légiereje nagyjavíttatja és korszerűsíti Sikorsky S-61 “Nuri” típusú helikoptereit: elvégzik a reduktorok, valamint fő- és farokrotor lapátjainak cseréjét, majd a szükséges karbantartásokat és javításokat követően a flotta fele a hadsereg állományába kerül. A modernizáció emellett az önvédelmi és a kommunikációs rendszerek fejlesztésére is kiterjed, továbbá növelik a páncélozottságot és a hátsó rámpánál egy faroklövésznek alakítanak ki munkaállomást egy 12.7mm-es „munkaeszköz” beépítésével. Az 1967 és 1978 között szolgálatba állított forgószárnyasok közül a jelent már csak 31 helikopter érte meg, a munkálatokon azonban csak 26 példány vesz részt, melyek felét kapja meg a hadsereg.

—

A Kongresszus rábólintott a General Atomics Predator XP pilóta nélküli repülőgép Indiának történő eladására. A 10 gép és hozzájuk tartozó irányítórendszerek, pótalkatrészek és kiképzés várhatóan 400 millió dollárba kerül majd az ázsiai országnak.

—

India további 14 darab Do-228-as repülőgépet rendelt, melyet a Hindustan Aeronautics Limited gyárt majd le. A csomag tartalmaz még 6 póthajtóművet és egy szimulátort is.

Szíriában megmentette egy bevetésen lévő amerikai F-16-os pilótájának életét az automatikus földközelség-jelző rendszer (Auto GCAS). Az USAF nem árult el túl sok részletet az esetről, annyit tudni, hogy az érintett gép honi bázisa a Luke támaszpont, tehát egy Block 40/50-verziójú vadászbombázó lehetett.

—

Február 7-én végrehajtotta első repülését az indiai HAL Tejas haditengerészeti variánsának második prototípusa. Az NP2 jelölésű példány 35 percet töltött első alkalommal a levegőben.

—

A közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy december 3. és 5. között az Aurora Flight Sciences „Orion” elnevezésű repülőeszköze világrekordot döntött a MALE kategóriájú UAV-k kategóriájában. A két darab turbódízel erőforrással ellátott pilóta nélküli repülőgép 80 órát töltött egyhuzamban a levegőben. A rekordrepülés tovább is nyúlhatott volna, a gép még közel egynapi levegőbentartózkodásra lett volna képes, de a teszthelyszín környékén rosszabbra fordult az időjárás és nem akartak kockáztatni az Aurora szakemberei.

—
Közreműködött: Phoenix