|

AN/TPY-2 korai előrejelző radar

Amerikai hírszerzési adatok alapján jelenleg kb. 6500 ballisztikus rakéta található a világon, melyek nem állnak NATO, kínai vagy orosz ellenőrzés alatt. Ez a tény állandó aktualitást biztosít a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerekkel kapcsolatos híreknek, információknak.

Forrás: mda.mil

Forrás: mda.mil ,

Az utóbbi hónapokban a Raytheon hadiipari vállalat – korántsem megszokott módon – a tervezett időpontnál fél évvel korábban adta át kilencedik AN/TPY-2 radart, valamint az eszközzel kapcsolatos modernizációs terveket is ismertetett. Az amerikai THAAD (Terminal High Altitude Area Defense – nagy magasságú, visszatérő szakaszban repülő rakéták elleni területvédelem) rendszer földi telepítésű radarjával kapcsolatos hírek már korábban is szerepeltek ezredünk honlapján, ez a cikk a téma iránt mélyebben érdeklődőknek nyújthat további hasznos információkat.

Az AN/TPY-2 nagyteljesítményű radarrendszer célja ballisztikus rakéták detektálása, követése, valós fenyegetettségi szint megállapítása (pl. harcászati robbanófej – űrtörmelék elkülönítése stb.), mindezt nagy távolságon és magasságon, a világűrt is beleértve. A világ legnagyobb mobil, akár légi úton is szállítható X-sávú radarja az alábbi alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik:

Forrás: gizmondo.com

Forrás: gizmondo.com ,

● FBM (Forward Based Mode – korai előrejelző üzemmód): önállóan telepítve, gyakorlatilag bármilyen ABM (Anti Ballistic Missile – ballisztikus rakéta elleni) rendszer részeként üzemelhet. Ez esetben speciális híradástechnikai, harc- és tűzvezetési elemekkel kerülnek kiegészítésre, mely funkciókat alapesetben a THAAD rendszerei látnak el. Az ellenséges rakétaindítás bekövetkezése utána képes a korai céladatokat feldolgozni, továbbítani a vezetési pont felé, valamint megosztani azokat más rendszerekkel (pl. a 2012-ben sikeresen lefolytatott integrációs tesztek alapján az Aegis, valamint a Patriot-PAC 3 rendszerekkel is). FBM alkalmazásban a ballisztikus rakéták korai felderítése a cél, ennek érdekében a lehetséges veszélyforrásokhoz viszonylag közel (pl. Izraelben, Törökországban) települ az eszköz, ami alapos diplomáciai, valamint logisztikai előkészítést igényel. Az egyik fontos feltétele egy adott rendszerbe történő integrálhatóságnak a megfelelő verziószámú ABM C2BMC (Command, Control, Battle Management and Communications – Vezetés, irányítás, harcvezetés és kommunikáció) szoftver megléte.

● TBM (Terminal Based Mode – célkövető/tűzvezető üzemmód) A THAAD fegyverrendszer állandó elemeként, annak tűzvezetési rendszerébe integrálva működik. A ballisztikus rakéták pályájának visszatérő szakaszán a fő feladat a cél folyamatos követése és a valós fenyegetettség elkülönítése. A rendszer rakétái már az indítás előtt és azt követően is folyamatosan megkapják a cél folyamatosan frissülő pályaadatait, egészen a kinetikus elven történő megsemmisítés pillanatáig. A pusztán becsapódási energia alkalmazása lehetővé teszi, hogy az esetleges nukleáris töltet ne robbanjon fel és ez egyben rávilágít a radar pontosságával szembeni nem mindennapi követelményekre is.

Az AN/TPY-2 radarrendszer az alábbi elemekből áll:

1. Fázisvezérelt antenna egység (Antenna Equipment Unit – AEU)
2. Műszeres kabin (Electronic Equipment Unit – EEU)
3. 1,3 MW-os elsődleges aggregátor (Prime Power Unit – PPU)
4. Hűtőegység (Cooling Equipmnet Unit – CEU)
5. Kezelői munkahely, saját beépített áramforrással (Operator Control Unit – OCU)

Forrás: radartutorial.eu

Forrás: radartutorial.eu ,

Az eszköz képességeit alapvetően meghatározó 9,2 m2-es, szélessávú, fázisvezérelt antennarács összesen 25344 antennaelemből áll, melyek 72 félvezetős adó/vevő modulhoz csatlakoznak. A sugárkarakterisztika formálását, mozgatását digitális nyalábformáló processzor végzi, mely akár egyszerre több tűnyaláb generálásával biztosítja a felderítési, célkövetési üzemmódok adott feladatnak megfelelő variálhatóságát. Az antennaegység üzemi hőmérsékleten tartását a hűtőegység biztosítja, míg a védő/vezérlő funkciókat és a jelfeldolgozó rendszert a műszeres kabinban helyezték el. Optikai kábeles adatkapcsolati rendszer biztosítja a megfelelő sávszélességű kommunikációt. A különböző funkciók helyes működését a kezelői munkahely konzoljain lehet nyomon követni, szintén itt van lehetőség az üzemi vezérlésre, paraméterezésre.

A kisugárzott lineáris frekvenciamodulált adóimpulzusnak megfelelően impulzus-kompressziós vevőt alkalmaznak. Az üzemi frekvencia 8,55 és 10 GHz között változik, a maximális felderítési távolság kb. 1000-1600 Km, míg a maximális felderítési magasság kb. 100-150 Km. Természetesen ezek csak az interneten jelenleg elérhető, közelítő jellegű információk, mivel a pontos harcászat-technikai paraméterek minősített adatok. A kiemelkedően nagy felderítési távolság a többi korai előrejelző radarhoz hasonlóan az ionoszféra radarhullám-visszaverő hatását kihasználva, ún. térhullámokkal lehetséges. Az alkalmazott magas frekvenciának köszönhetően nagyon jó a radar felbontóképessége, ebből következik az a korábban már említett tulajdonsága is, hogy különbséget tud tenni kisméretű objektumok, pl. harcászati robbanófej és űrszemét között.

Meg kell jegyezni, hogy az X-sávú radaroknak hátrányai is akadnak, nem véletlen, hogy a nagyobb felderítési távolságú korai előrejelző radarok inkább a jóval alacsonyabb VHF/UHF sávokban (0,1 – 1 GHz) üzemelnek. A magas frekvenciákon ugyanis a jobban érvényesülő légköri csillapítás és zavaró meteorológiai hatások (eső, felhők) miatt kisebb az elérhető maximális felderítési távolság. Ennek kompenzálására szolgál az impulzus kompressziós vételi eljárás, a legmodernebb jelfeldolgozási metódusok és a nagy adóteljesítmény, ami azonban a mobil radaroknál szokatlanul nagy energiaigénnyel párosul.

Az AN/TPY-2 radar képességeinek javítása, növelése céljából leginkább a szoftvereket és a kommunikációs rendszereket érintő modernizációs programot indított a gyártó Raytheon vállalat. A fő célok az eszköz diszkriminációs képességeinek fejlesztése (robbanófejek, hamis robbanófejek, űrszemét és egyebek megbízható elkülönítése), valamint a más rendszerekkel való integrálhatóság biztosítása. A háromlépcsős fejlesztési program a szintén három szakaszra bontott EPAA-val (European Phased Adatptive Approach – az Egyesült Államok hozzájárulása az európai rakétavédelmi programhoz) párhuzamosan halad, és a tervek szerint 2018-ban fejeződik be. Ha sikerül tartani az ütemtervet, a Romániába 2015-re és a Lengyelországba 2018-ra telepíteni tervezett Aegis-Ashore létesítményeknek ezáltal majd rendelkezésre állnak akár a törökországi AN/TPY-2 radar szolgáltatta információk is.

A talán legérdekesebb fejlesztési programban két AN/TPY-2 radart terveznek összeépíteni. Az egymás mellé helyezett fázisvezérelt antenna egységeket közösen lehetne mozgatni egy forgó állványon (nem sugárnyalábmozgatás, csak a megfigyelt szektor irányába állítás). A kétszeres nagyságú antenna apertúra növeli a felderítési zónát, a duplájára nőtt adóteljesítmény pedig növeli az elérhető maximális felderítési távolságot. Ebből következik, hogy két hűtőegységre és két elsődleges aggregátorra lesz szükség, de műszeres kabinból elegendő lesz egy, a jelfeldolgozó és a védő-vezérlő rendszert érintő minimális módosításokkal.

Jelenleg az USA kontinentális területén kívül Hawaii-n és a Japánhoz közeli Guam szigetén TBM alkalmazásban (THAAD-radarként), Izraelben, Törökországban és Katarban FBM alkalmazásban települnek AN/TPY-2 radarok. Az Egyesült Arab Emirátusok és Omán már döntött a THAAD rendszer beszerzéséről, míg Dél-Korea jelenleg is vizsgálja a rendszer képességeit saját védelmi céljaik tekintetében. Bárhol és bármilyen alkalmazásban is települ, biztosan kijelenthető, hogy ez a különleges radar felbecsülhetetlen értékű információkat szolgáltat az alkalmazó országok számára.

Írta: Vadász István százados
Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred

Irodalomjegyzék:
http://www.defenseindustrydaily.com/antpy-2-ground-radar-07533/
http://www.mda.mil/system/thaad.html
http://www.radartutorial.eu/19.kartei/karte119.en.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Terminal_High_Altitude_Area_Defense
http://www.raytheon.com/capabilities/products/antpy2/
http://missilethreat.com/missile-class/antpy-2-radar/
Képek:
http://www.mda.mil/global/images/system/thaad/4._TH_Radar.jpg
http://www.gizmodo.com.au/2012/06/this-x-band-radar-system-is-what-keeps-iran-and-israel-from-nuking-each-other/
http://www.radartutorial.eu/19.kartei/karte119.en.html

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.