|

„Csapatmunka” akár emberi beavatkozás nélkül

Hírek áradata tanúsítja, hogy a fejlesztő országok mennyi erőforrást fordítanak a pilóta (személyzet) nélküli rendszerek fejlesztésére, s olybá tűnik, hogy a programokban mérföldkő után mérföldkő következik, amilyen eredményeket képesek produkálni. Bizonyos értelemben gyermekcipő „van” még a technológia lábán, de ne feledjük el, hogy nem volt rég az az idő, amikor hasonlót csak a mozivásznon tekinthettünk meg. Az Amerikai Hadsereg és a Lockheed Martin csapata a felszíni UGV (Unmanned Ground Vehicle) és a légi UAS (Unmanned Air System) eszközök együttműködését kívánják prezentálni eme tesztsorozat alkalmával.

Az US Army Robotics Technology Consortium által finanszírozott projekt mellé a Lockheed Martin két fejlesztését biztosította, melyek közül az egyik a Kaman K-MAX UAV, míg a másik az SMSS (Squad Mission Support System – Szakasz „szintű” Bevetés Támogató Rendszer) fantázianévre hallgat és egy UGV járművet foglal magába.

Kaman K-MAX Foto: Lockheed Martin l Forrás: defense-update.com

Kaman K-MAX Foto: Lockheed Martin l Forrás: defense-update.com ,

„Ilyen méretű eszközök együttműködését a „horizonton túli” irányítással kombinálva ez a vállalat volt képes először végrehajtani. A program által demonstrált képességek a jövőben olyan helyzetekben kerülhetnek alkalmazásra, mint a kémiai, biológiai, radioaktív szennyezések felmérése, valamint a robbanóeszközök és más fenyegetések által nyújtott veszélyforrások emberi élet veszélyeztetése nélküli felderítése” – nyilatkozta Joe Zinecker, a Lockheed Martin Missiles and Fire Control harci irányításért felelős részlegének vezetője.

A 2014 folyamán megtartandó teszt idején a K-MAX feladata lesz az SMSS jármű elszállítása arra a területre, mely az adott szimulációban veszélyesnek lett ítélve az emberi jelenlétre és a műholdas kommunikációval (SATCOM), valamint az „árbócra” szerelt Gyrocam elnevezésű elektro-optikai érzékelővel felszerelt földi egység elvégzi a terület felderítését. A K-MAX, miután távirányítással az SMSS-t „útjára” bocsátotta, autonóm módon leszáll az előre beprogramozott „kiürítési pont” közelében (avagy visszatér a bázisra).

Gyrocam M9 az SMSS „farán” Foto: Lockheed Martin l Forrás: defense-update.com ,

Az SMSS feladatát kombinált módon hajtja végre, amelyben egyrészt szerepet kap a fedélzeti szoftver által biztosított önálló feladat végrehajtás és ezen felül a Gyrocam segítségével a távoli irányítási központ is képes bekapcsolódni a terep felmérésébe.

Az autonóm üzemet biztosító „szemek” az SMSS elején Foto: Tamir Eshel l Forrás: defense-update.com ,

Mindeddig olybá tűnik, hogy akár békegalambot is eregethetnénk az amerikai haderő és a Lockheed tiszteletére, ám ennél sokkal grandiózusabb terveket dédelgetnek a program keretében. A 2012. évben a Michigan államban található Grayling bázison egy gyakorlat idején bizony mindez már megtörtént. Akkor, több mint 200 mérföld távolságból ellenőrzött (321,86 km) SMSS sikeres felderítést hajtott végre. A következő lépcsőfok keretében az SMSS rendszernek fel kell deríteni, megfigyelést és célmeghatározást (konkrétan a cél koordinátáit szükséges közölnie a központtal) kell végrehajtania az érdeklődés tárgyát képező objektumon és annak környezetében.

Az Amerikai Hadsereg TRADEC (Tank Automotive Research, Development and Engineering Center) szárnyával szoros kooperációban működő projekt végeredményeként egy önállóan felderítést, megfigyelést és célazonosítást (RSTA – Reconnaissance, Surveillance and Target Acquisition) ellátására képes “páros” megszületését várják.