Tavaly januárban volt alkalmunk hírt adni a német Der Spiegel napilap azon értesüléséről, mely szerint a Luftwaffe Eurofighter-flottája komoly gondokkal küszködik. Röviden összefoglalva: a Typhoonokból jóval kevesebbet tudtak csak átvenni, mint eredetileg tervezték, a gépek drágábbak a vártnál, minőségi gondok akadtak velük, valamint képességek terén sem érik el azt a szintet, amit kellene. Mindezen tények ellenére a német kormány nem tulajdonított sok jelentőséget az ügynek, legalábbis nem látott napvilágot túl sok információ azt illetően, hogy lépéseket tettek volna az ügyben. Ez egyrészt betudható az időközben kirobbanó EuroHawk-botránynak, valamint annak is, hogy Thomas de Maiziére helyét Ursula von der Leyen vette át. Most viszont egyik pillanatról a másikra olyan hírek jelentek meg, melyek igen érdekes irányba terelhetik az ügyet.

Február 19-én a Reuters és a The Wall Street Journal Europe egy időben közölte: Németország nem veszi át az utolsó 37 Eurofighter Typhoon vadászbombázóját. Forrásként egy magát megnevezni nem kívánó parlamenti képviselőt jelöltek meg, aki előbbi hírügynökségnek nyilatkozott, miután végighallgatta a védelmi bizottság ülését, melyen – állítása szerint – Stephane Beemelmans védelmi miniszter-helyettes jelentette be a döntést. Sőt, a The Wall Street Journal Europe még azt is tudni vélte, hogy a védelmi tárca javaslatát a kormány elfogadta, a döntés végleges, a 37 Typhoon visszatartásával pedig 3,5 milliárd eurótól kénytelen búcsút venni a gyártó.

Mivel a német kormány korábban egyszer sem adott hírt ilyetén szándékról, sokan kétkedve fogadták a hírt, mely még csak nem is hivatalos forrásból származott. Február 20-án aztán az Eurofighter konzorcium szóvivője, Simon Shrouder a következőt nyilatkozta:
„Továbbra is az eddigi megállapodások vannak érvényben, semmilyen változtatásról nem tájékoztattak minket.”
Ezen túlmenően azonban semmi mást nem kívánt hozzáfűzni az ügyhöz.

De akkor mi is állhat a dolog hátterében? Minden bizonnyal egyszerű félreértésről lehet szó, ugyanis Beemelmans az említett bizottsági ülésen minden valószínűség szerint nem a jelenlegi, Tranche 3A szériára vonatkozó megrendelésről beszélt, hanem a még alá sem írt, és az európai államokat érintő gazdasági problémák miatt nagy csávában lévő, Tranche 3B változatú Typhoon-okra vonatkozó kontraktusról. Ez már csak a számok miatt is valószínű, ugyanis a 3A-ból Németország 31-et rendelt, nem 37-et. Van továbbá még egy adalék, mely árnyalhatja a képet: december folyamán a védelmi tárca a kormány tudta és beleegyezése nélkül utalt át 55 millió eurót a Typhoon hajtóműveit gyártó MTU Aero Engines vállalatnak. A dolog természetesen nem maradt titokban, mostanra pedig sikerült elérni, hogy az MTU visszafizesse az összeget – valószínűleg ennek kapcsán is szóba kerültek a Typhoonok, és ez zavarhatta össze a Reuters forrását.

A fentiek természetesen csak találgatások, ugyanis sem a Luftwaffe, sem a német kormány, sem pedig az Eurofighter GMbH nem nyilatkozott semmit jelen sorok megírásáig. Egy valami azonban biztos: a német Typhoon-flotta nem fog 140 gépnél többet számlálni, ami igen csekély mennyiség, tekintve, hogy pár év múlva a Tornadok szerepét is át kell majd venniük.